Az Ujság, 1960 (40. évfolyam, 1-48. szám)

1960-09-15 / 36. szám

Olexó Imréné Olexó Imréné, szül. Novák Piroska, hosszú betegség és szenvedés után szeptember 5- én, vasárnap a University kór­házban családja^ 'testvére, Kiss Jánosné, Emilia, rokonai és mindannyiunk fájdalmára meghalt. A Hartman J. Ká­roly és Társa Funeral Horn­ban helyezték ravatalra és onnan kisérték az Első Ma­gyar Reformáuts Egyház Nagy templomába a végtisztesség megadására, onnan pedig örök nyugvóhelyére. Olexó Imréné közéleti te­­tevékenységeit a hiányzó ada­tok beszerzése után jövő szá­munkban méltatjuk és egyben temetéséről is beszámolunk. Szeptember 20, az utolsó nap a reg-ra STEPHEN £. GÁSPÁR. a 29-ik ward népszerű coun­­cilmanje kéri az uj polgárokat s a régieket is, akik nincsenek regisztrálva, hogy szeptember 20-ikán a rendes szavazó he­lyeken regisztráljanak, hogy az elnökválasztásnál szavaz­hassanak. A szavazó helyek nyitva vannak délelőtt 10-től délután 2-ig és délután 4-től 9-ig. — Csak úgy győzhetünk —, mondotta Stephen E. Gás­pár, councilman —, ha szava­zunk. Már pedig csak úgy sza­vazhatunk, ha regisztrálunk. Egyes szám ára lOi ROVÁS HA A LEGKISEBB MÉRTÉKBEN HASZNÁLNA Sejteti ük és — most már tudjuk is —, hogy a kaíholi­­kus ellenes erőszakolt áram­lat mögött nagy pénzérdekett­­ség van. A New York Times legkiválóbb politikai publicis­tája. James Reston lelleplezi a kaiholikus-ellenes izgatást, a­­melyet Kennedy, demokrata elnökjelölt győzelmes elönyo­­muásának feltartóztatására szeretnének felhasználni. Mjág valahogy megértenek a kaiholikus-ellenes áramla­legnagyobb akadálya, hogy az egyik .mint a másik, az Egyesült Államok éppen úgy, mint Oroszország kizárólag a saját érdekét tartja szem e­­lőtt és még egyik sem jutott el ahhoz a belátáshoz és meg­értéshez, hogy a másik félnek is vannak jogos érdekei fás kö­vetelései, elengedhetetlen fel­tételei. Ezért késik a békés megegyezésre való hathatós törekvés. A két ország, az Egyesült Államok és Oroszország kö­zött a múltból kifejlett súlyos ellentétek —, jobbára politikai és társadalmi ellentétek me­rültek fel, de ezekkel a múlt­ból származó ellentétekkel szemben mindkét országnál kopogtat a jövő közös (érdeke, vagy úgy is mondhatjuk —, a közös jövő intelme: a két ieg­­hatalmasabb országnak együtt és nem egymás ellen kell be­vezetnie az egész világot az atom és hydrogén energia bé­kés használatára. Még mindig a tegnapnak é­­lünk, holott a tegnapból nem élhetünk meg', ü tegnapiban nem fér meg egymással az em­beriség sok különböző cso­portja. Csak a jövő biztosit o­­lyan együttélési keretet az e­­gész világ részére, amelyben egyik népnek nem kell elpusz­títania a másikat, hogy az ön­maga életképességét biztosít­hassa. I--------- • --------­EGYÉBIRÁNT IS Kruscsev, Kádár, Nasser, Tito és a többi szívesen látott és nem kívánatos államfő nem hozzánk, az Egyesült Államok­hoz jön, hanem a U. N.-hez, amelynek az Egyesült Álla­moktól ajándékozott kikereki­­tett területe van és területén az Egyesült Államoknak nincs semmi rendelkezési jogá, any­­nyi joga van, mint a U. N, többi tagállamának. Kruscsev és Kádár mozgási szabadságát az Egyesült Álla­mok korlátozta, ami ellen Kruscsev és az orosz diplomá­cia is tiltakozott. Nem tudjuk, mi jogon. De ők sem tudják, mert tiltakozásuknak semmi jog alapja sincs- Az Egye­sült Államok kormányának feltétlen, kétségbevonhatat­lan joga van ahhoz, hogy Kruscsevet kirekessze az E- gyesüli Államok területéről. Hogy helyes-e ez intézkedés? Erre csak azt mondhatjuk: Kruscsev megérdemli. Megér­demli azért is, ahogy az E- gyesült Államok elnökével szemben viselkedett s megér­demli a 'magyar szabadság­­harc" vérbefojtásáérí is. | Kruscsev ha akarta vol­­j na —, azt vérontás nplkül is i elintézhette volna. Magyarország ügyének a U. N. szeptember 20-iki gyűlésé­re beérkező Kruscsev és Ká­dár János elleni tüntetés, ak­kor mi is azt mondanánk: GYERÜNK. TÜNTESSÜNK! Bármi is történt Magyaror­szágon Kruscsev és Kádár kíméletlen bosszuállásából a ''magyar szabadságharc" után, —, az ellenük való tüntetés sem megtorlásra, sem a hely­zet megváltoztatására egyál­talában nem alkalmas és nem is helyes. Magyar szempontból a tün­tetés —, ha van hatása, csak ártalmas lehet, mert elodáz­hatja a békés kibontakozást, pedig —, amit kénytelenek va­gyunk ismét nyomatékosan hangsúlyozni —, Magyaror­szág ügyének csakis a békés megegyezés, a békés kibonta­kozás segíthet. Hiába is áltat­juk magunkat háborúval, a­­mely leszámol az oroszokkal, — orosz-amerikai háború e­­gyik országra éppen úgy, mint a másikra nem egyéb, mint ÖNGYILKOSSÁG. Céltalan újabb forradalom­mal is kecsegtetni magunkat, mert Amerikából nem lehel Magyarországon forradalmat szítani. Ha vannak is olyanok az első és második menekültek között, akik szeretnének for­radalmat kirobbantani, vágy­álmuk nem valósuhat meg, mert a magyarországi mun­kásság —, akár meg van e­­liágedve helyzetével, akár nem —, nem hajlandó egy ujabfc forradalom következményeil elszenvedni. A magyar mun­kásság áiérzi az 1956-as sza­badságharc nagy és súlyos botlásait, amelyek abból e­­redtek, hogy facsisták és nyi­lasok is belekapcsolódtak a ''szabadságharcba" és azoknak befolyása két olyan kilengés! okozott, amelyek megpecsé­telték annak sorsát és kime­netelét, az egyik kilengés: a fe­lesleges erőszakosságok |és a másik, amely még végzete­sebbé vált: a "szabadságharc" orosz ellenessége, — Ki az o­­roszokkal! jelszó és irány han­goztatása és követése. Magyarország sohasem tud­ja kiverni az oroszokat és o­­lyan hataiom e földkereksé gén nincs, amely fegyvert e­­meine az oroszok ellen Ma­gyarország érdekében. Sem az Egyesült Államok, sem Né­metország nem hajlandó fegy vert fogni Magyarország ér dekében, de még segítsége! sem nyújt fegyverben. Ez a rideg tjány, amelyen nem változtat semmiféle lel­kiismeretlen, könnyelmű pro paganda, amely a menekül! csoportok lelküleiének ked veskedik. Az oroszok —, ehhez tarisul magunkat —, csakis békés megegyezés után vonulnak k: Magyarországból. Minek szítsuk az ellenséges kedés vagy csak az ellenié! tüzét is, amikor cs'akis békés megegyezés hozhat megvál tást nemcsak Magyarország ra, hanem az egész világra. Nehéz ügy a békés megegye zés. Sok akadálya van, ame lyeket le kell küzdeni, hogj megvalósulhasson. Az egyil JAMES RESTON LELEPLEZI A KATHOLIKUS-ELLENESEKET tol, ha egy katholikus pap len­ne az elnökjelölt. John F. Ken­nedy éppen olyan egyszerű tagja a katholikus egyháznak, mint a többi 40 millió, akikkel megértésben, barátságban e­­gyüti élünk, együtt dolgo­zunk és — háború esetén e­­gyütt harcolunk. Nem az a baj, hogy John F. Kennedy, katholikus, hanem az, hogy milliomos létére a nép és a munkásság mellett van. az AMERIKAI LAPSZEMLE KRUSCSEV ÉS KÁDÁR JÁNOS LÁTOGATÁSÁRÓL A Szt. István Mű­kedvelő Szüreti Mulatsága szept. 24 A Szent István Műkedvelő és Dalkör fél évszáda óta min­den esztendőben tart szüreti mulatságot. Harminc évvel ezelőtt a Szent István Mükdevelő és Dalkör szüreti mulatsága volt az őszi idény legnagyobb magyar eseménye. A szüreti mulatságot a Lu­na Parkban (Woodland és Woodhill sarkán) tartották meg. Néhai Boros József, Kása Mihály né nevelő apja volt a Szent István Műkedvelő Kör Luna parki szüreti mulatsá­gainak rendezője és marshall­­ja. Lóháton vezette a díszes felvonulást végig a Buckeye­­on egészen le a Luna parkig. Ezren jelentek meg azon és gyönyörködtek a magyar tán­cokban és a táncosokban is. 1 A Szent István Műkedvelő és Dalkör ez évben, szeptem­ber 24-iké,n, este 7 órai kez­dettel tartja meg szüreti mu­latságát a saját kerthelyisé­gében, 11205 Buckeye Road. Eső esetén a belső termében. Bárha nem lesz olyan nagy­szabású, mint a 30 év előtti szüreti mulatság, de azért sok érdekesség és magyar jel­legzetesség nyilvánul meg benne. A szüreti mulatság rentezé­­sét elvállalta Hanga József, a Szent István Mükedvleő és Dalkör vigalmi elnöke, aki­nek nehány uj és régi ameri­­kás segít a nagy munkában. Az uj amerikások uj ízlést hoztak magukkal, a régiek nem ellenzik, sőt szívesen ve­szik az újításokat. így a Szt. Szent István Műkedvelő és -Szüreti mulatsága a legna­gyobb egyetéréssel, indult meg. Sok szép magyar táncos lesz, akik ügyes magyar tán­caikkal bizonyára nagy ha­tást váltanak ki. A táncos csoport, meg a Szt. István Műkedvelő és Dalkör is megérdemli, hogy szüreti mulatságát pártfogásunk alá vegyük. Gondoljuk meg és szívleljük meg, hogy a Szt. István Műkedvelő és Dalkör a magyar kultúra két ágában: a magyar dal népszerűsítésé­ben dalárdájával és a sport terén nagy áldozatokat hoz. Megérdemli a Szent István Műkedvelő és Dalkör, hogy a magyarság pártolja. Hívjuk fel a magyar fiatalság figyelmét a Szent István Műkedvelő és Dalkör szeptember 24-iki szü­reti mulatságára-A zenét a körmagyarhoz és az általános tánchoz is Balogh Rudy és édes apja, Vince ze­nekara szolgáltatja. A hozzájárulás $1.00 A NEW YORK TIMES KÁDÁR JÁNOSRÓL. A New York Times szep­tember 12-iki, hétfői számá­ban foglalkozik Kruscsev U. N. látogatásával. E cikkében külön foglalkozik Kádár Já­nossal és ezeket Írja: '“Az egyik várható látogató, aki a Baltika utasa, nagyon különleges problémát nyújt. Nagyon kérdéses Kádár János látogatásának joga a U. N- ben, mert a jelenlegi magyar kormány jogát ahhoz, hogy a magyar népet e szervezet ben képviselje, kétségbevon­ták. A tényállás világos. 1956- ban, novemberben Magyaror­szágot a szoviet csapatok le­­igázták, törvényesjkormá­­nyát megsemmisítették és Ká­dár vezetésével bábkormányt állítottak fel. Ebben az ügy­ben a választ a U. N.-nek kell megadnia — és nem nekünk. Cikkét a New York Times ezzel a fejezettel végzi: — "Tekintet nélkül arra, hogy érzünk, mint nemzet a­­vagy hogy érez bármely ame­rikai egyén egyik vagy másik világ vezető irányában, aki a jövő héten itt lesz, mindany­nyiunkra hárul az a feladat, hogy gondoljunk arra, miként a U. N. iránti tisztelet megkö­veteli, miként Valamelyes tisz­teletet mutassunk e látogatók iránt. Megbízatásuk természe­ténél fogva jogosan vannak itt. Azért jönnek, hogy beszélje­nek, vitatkozzanak és tárgyal­janak. Ez a rendeltetése a U. N.-nek. ^ Edward J. Orosz pénzzel és egész­séggel jött vissza A CLEVELAND IPLAIN DEALER A LÁTOGATÁSOKRÓL* Szeptember 12.-iki, hétfői ve­zércikkéből — ‘‘A hívatlan vendégek látogatásával kiakuló helyzet az egyik kellemetlen követ-j kezménye annak, hogy a U. N. főszervezetei az Egyesült Államokban vannak. Nem so­kat tehetünk, de tapintattal és önérzettel rendelkező ameri- j kaíak fékezik és fegyelmezik magukat. A többiekkel szem­ben szigorú rendőri intézkedés lesz, mert elengedhetetlen, hogy semmi olyan incidens ne történjék, mely Amerika jó hírnevét hátrányosan érinte­né." Szobonya László és az általa segített negro a television Kedden nehányan felhívtak bennünket, hogy láttuk-e hét­főn este a Channel-3-n Szo­bonya László egy negróval szerepelt, aki elkeseredésében öngyilkos akart lenni. Mun­kája nem volt, három napja nem evett. A City Hall emel­vényéről akarta elkövetni a halálugrást. Egy riportor meg látta, felhívta a rendőröket, akik még időben megérkez­tek és rábeszéléssel eltérítet­ték az öngyilkos jelöltet szán­dékától. Az eset a rádión volt. Szo­bonya László hallotta útban hazafele. Hazaérvén Johnny fiával felhivatta a rádió stati­ons hogy a Louis Furniture Co.-nál 10 dollár van az ön­gyilkos jelölt negró részére. Hétfő reggel, amikor Szobo­nya László az ágyból kápász­­kodott fel, a Channel 3. ripor­tere allit be felvevő gépóvel- Amig a reporter uneszolj a Szobonya Lászlót, hogy en­gedje magát levenni és felel­jen a hozzá intézendő kérdé­sekre, beállít a negro, akit Szobonya László segített meg­menteni az életnek. Egyéb sem kellett. A reporter arra igyekezett kapacitálni Szobo­nya Lászlót, hogy a negróval együtt engedje magát leven­ni. A reporter meggyőzte Szo­bonya Lászliót, hogy erre igen nagy szükség van, ilyen esetek bemutatásával kell el­oszlatni a negrók ama felte­vését, hogy fehér nem segíti a negrót. Ez az érv hatott is Szobonya Lászlóra. A felvétel elkészült és hétfő este a cha­­nel 3-an volt. Egy órán belül 10-en lega­lább is felhívták a Louis Fur­niture Co.-t és gratuláltak az esethez. Megkérdezték a hí­vótól, hogy fehér vagy negró. Mind fehér volt. Nehány ma­gyar is felhívta, köztük Do­nó András is, az Egyesült Egyletek elnöke: — Szívből gratuálok — mondotta Donó András — le­galább megháláljuk azt a bő­kezű adakozást, -amellyel' a negrók hozzájárultak a ma­gyar szabadságharcosok se­gély alapjához. Szobonya László a szimpa­tikus negrónak még 20 dol­lárt adott és munkát is szer­zett. — Christian Miklósné, a W. Sidei Aggmenház Bizottság j volt titkára 35 év után haza| látogatott Erdélybe, hogy új­ra együtt lehessen 4 nővéré­vel és azoknak családjával. Negyvenkét napot töltött el Romániában. Érdekes s feltét­len megbízható megfigyelé­seiről és tapasztalatairól a jö­vő számnukban számol be. — Oláh Dianne Sue és Wil­liam J. Szabó fényes esküvő-1 je szeptember 10-én, szomba­ton volt a modern St. Ri­chard rk. templomban. Este több mint 300 vendéggel la­kodalmi vacsora volt a Ritter Farmon. Részletes tudósítást a jövő számnukban közlünk. HALOTTAINK DR. SZÁSZDI KNUSLI KONRÉD, Dr. Knuseli N. Pé­ter, a közismert tekintélyes orvos öccse és orvostársa sza­badsága alatt Philadelphiában, Pa. meghalt szivszélütés kö­vetkeztében. Temetését Philadelphiában, Pa. tartották meg és ott is temették el. Dr. Knusli Pé­ter kérésére Nt. Dr- Szabó Ist­ván, az Első Magyar Egyház kiváló lelkéesze lerepült, hogy a végtisztességadáson a gyász­beszédet megtartsa. Nagyon sokan részvétüket nyilvánították Dr. Knusli N. Péternek. Edward J. Orosz Négy évvel ezelőtt Orosz J. Edward súlyos operáció u­­tán, mint lábbadozó beteg fe­küdt Cleveland kórházában. Bár az orvosa nagyon igyeke­zett megnyugtatni, hogy hely­re jön, mégis kétségbe volt es­ve, mert nem tudott egyene­sen járni. Félig roncsnak é­­rezte magát, ha beteg ágyából felkelt és járkálni próbált. Nem tudott kiegyenesedni. Egy napon nagyon türel­metlenül kérdzte orvosát: — Doktor ur, mi lesz már velem, nem tudok kiegyene­sedni? A doktor félórás magyará­zatot tartott a számára, ame­lyet azzal végzett, hogy csakis a tartós napsütés segíthet raj­ta és — ha teheti —, legjobb volna, ha Floridába költözne. Orosz J. Edward megbeszél­te okos, ügyes és meggondolt jó svéd származású feleségé­vel az orvos ajánlatát. Köny­­nyen megegyeztek, hogy kö­vetik az orvos tanácsát és el­határozták, hogy letelepednek Floridában. Két évig a napon Orosz J. Edward két teljes esztendeig minden nap órákat töltött a napon. A hasára fe­küdt és a jó Floriadi naptól engedte gyógykezel'tetnij a hátgerincét, ahonnan a baja e­­redt. A nap segített- Edward J. O- rosz két év múltán kiegyene­sedett. Olyan egyenes, szép szál ember, mintha semmi ba­ja sem lett volna. Mikor már egész jól érezte magát, újra komoly családi tanácskozást tartott feleseégé­­vel, aki mindenben társa, üz­leti vállalkozásaiban és főleg pedig a munkában. Orosz J. Edward üzeíi leheiesége Orosz J. Edwardot a magya­rok százai, sőt ezrei ismerik. A magyar negyedben szüle­tett, a magyar negyedben ne­velkedett a magyar negyedben élte le ifjúságát. Szülei, Orosz András és neje, szül. Gere­­bóczky Borbála, akik az Aba­­uj megyei Vizsolyról származ­tak el, a Szent János gk. egy­­ház egyik alapitó párja volt. Nővére, Bagó Ferencné, szül. Orosz Margit és Takács Fe­rencné, mostoha testvére pe­dig Paizs Jánosné. Mind is­mert magyarok és — hozzá is tehetjük —, jó magyarok, a­­kiket a magyarság tisztel és becsül. Orosz J. Edward elévülhe­tetlen érdeme, hogy a depresz­­szió éveiben a magyarok szá­zait polgárosította. Az akkori Szabó Hallban, a mostani William Penn Hallban és a város más öt helyén tar­tott polgárosító tanfolyamo­kat. Még pedig nagy sikerrel. Később üzletbe fogott. Le­romlott üzleteket vett meg, a­­zokat virágzó üzletté változ­tatta és aztán jó haszonnal el­adta. A Yale Avenuen groce­ry storeja volt, az Ashwoodon vendéglője, a Huron Roadon lunch Roomja, amelyet két iz­raelitától vett meg, akik nek sehogysem ment az Üzlet- Annyira forgalmassá tette, hogy ötöd magával dolgozott. Amikor Floridában egészsé­ge helyreállt, egy Super Mar­ketet vett meg 18 ezer dollá­rért, 6 ezret még ráköltött és Edward Supermarket néven megnyitotta. Kettőjük szorgal­mával és üzleti tehetségével oyan nagyforgalmu és jó jö­vedelmű üzletté fejlesztette, hogy 50 ezer dolláron felüli haszonnal eladta. Orosz J. Edward egészség­gel és pénzzel jött vissza láto­gatóba Clevelandba. A legelső dolga volt, hogy szülei emléké­re misét mondatott a Szent János gk. templomban, bár ő maga már lutheránus. A fe­lesége ked /éért áttért a luthe­ránus vallásra. Gyakran jár a baptista templomba is, mert veje és leányuk baptisták, a­­kik lemezre tett biblia árusi­­......\ul. foglalkoznak. — Nekem jóformán mint­egy —, mondotta Orosz J. Edward —, melyik templom­ba járok, hiszek az egy Isten­ben és minden templomban azzal az egy Istennel találko­zom és biztos vagyok benne az Isten nem neheztel meg rám, mert több helyütt talál­kozik velem. HÍREK A M. A. Dalárda szüreti mulatsága az esti television — Donó András, az Egye­sült Egyletek elnöke kórház­ban volt és enyhébb operáci­ón esett át. Már hivatalába is jár és az Egyesült Egyletek ügyeit is intézi. Csak azzal van nagy baja, hogy orvosa nagyon szigorú dietra tette és jókora fogyást követel tő­le- Nagy fejfájás ez Donó An­drásnak, mert a gyomra egész­séges és nem akar engedel­meskedni orvosa szavára. Ne­ki meg nincs elég bátorsága, hogy megregulázza a túl jó koszthoz szokott gyomrát. — Deemecky Pál és neje O-rosz Elsie, a hires Buckeye Strudel Shop tulajdonsai el­adták Shaker Hts-i otthonu­kat és cukrászdájukat is. Lega­lább is 50 ezer dollárral és 4 jól nevelt szép gyermekük­kel, akik a nagyszülők, Orosz Imre és neje, szül. Fehér Ju­lia arany lakodalmi partyján feltűntek ügyességükkel, el­hagyták Clevelandot és Ft. Lauderdale-ben, Fia. teleped­tek meg, ahol már átvettek egy cukrászdát. Dr. Orosz C- Ernő, a Fla.-i katonai kórház főorvosa Cle­­velandban volt nagynénje, Witt Ferencné temetésén. Annyira magasztalta Fl.-t, hogy Orosz Imre és neje attól félnek, miként gyermekeik egymásután Fl.-ba költöznek. Egyik 'leányuk, Jolán azon­ban biztos Clevelandban ma­rad, mert férjét, Szopkó Já­nos ügyvédet annyira szeretik tisztességéért a west sidei ma­gyarok, hogy nem engednék elköltözni. A Magyar Amerikai Dalár­da, 4309 Lorain Ave olyan hozzáértéssel és Jkjörülitekin­­téssel rendezte meg az idei szüreti mulatságát, hogy an­nak hatása vetekedett egy szinelőadás sikerével). Rész­leteiben olyan is volt a szüre­ti mulatság, mintha szinelőa­dás lett volna-A szüreti mulatság fő és mellék alakjai kitünően vol­tak maszkírozva és a magyar ruhában, amelyet a Krause Costume cégtől (1025 Ches­ter Ave)kölcsönöztek, nagy­szerűen festettek. Göre Gábort Beischlag Ma­tyi játszotta meg természetes és mindig találó humorával, Viasz József olyan eredeti ré­gi cigány volt, hogy a régi vi­lág emlékeit ébresztette fel, Vásr^heWi János Purhints só­gora, ^omási Károly karnagy Pákosdi Mihálya, Szabó Gás­pár, mint bakter, Mezey Ro­bert, mint falusi hites, Pósa József, mint ökör Illés és Tilk János mint falusi gazda endü megielenést pro- RüHÍtak. A szüreti mulatságon elejé­től végig olyan kellemes és vidám hangulat volt, hogy mindenki legalább 10 évvel fiatalabbnak érezte magát. Dávid Manci alapos betaní­tásával három csoportban táncoltak: az egész kicsinyek, egyebet: nem mondhatunk: aranyosak voltak. Á második csoport az ifjak csoportja volt. Ezeknek a táncában hi­ányzott az élet. Ellenben az öregek tánca és éneke magá­val ragadta az egész közönsé­get. Ez volt a szüreti mulat­ság legszebb fejezete-Farkas Béla elnök konfe­rálta be a mulatságot, nagy elismerést adott David Man­­cinak, bemutatta a mulatsá­gon megjelent Judge Whit­­latchot, akinek nevét be kell írnunk, ha megválasztását e­­lő akarjuk segíteni. Nagy tap­sot kapott a biró, akit David Manci hivott meg. A szüreti mulatság terhes munkáját a következők vé­gezték: Rendes Mihály dicsé­retet (érdemel >a jmaszkiro­­zásért, a felesége, Irén még nagyobb dicséretet a finom vacsora elkészítéséért, amely az utolsó falatig elfogyott. Se­gítőtársai voltak: Kámán Jó­­zsefné és Zólyomi Zoliné, aki a jegyeket is árusította. Az alsó teremben Duffer Gyuláné és Jolán segédkeztek. Még vasárnap este a televi­sion szerepelt a Dalárda szü­reti mulatsága, a Channel 8- on. Kovács Albert az egyesi­tett táncos csoportról felvé­telt készített. De milyent! Tö­kéleset, Minden arc tökéletes. Jobb és sikerültebb felvételt még nem láttunk. Gratulá­lunk is Kovács Jimmynek, bebizonyította, hogy elsőren­dű mestere a fényképészetnek. Biztosak vagyunk benne, hogy felvételét sokan megve­szik, mert az valósággal re­mek, őszintén mondjuk re­mek. TELEFONUNK: GAR. 1-S658. FA 1-1154 VOL.. XXXX. NO- 36. THURSDAY SEPTEMBER 15. 1960.

Next

/
Thumbnails
Contents