Az Ujság, 1960 (40. évfolyam, 1-48. szám)

1960-09-01 / 35. szám

, ; •>U>AL AZ ÚJSÁG SEPTEMBER 1. I960 Elveszem a Feleségemet REGÉNY Irta: HARALD BAUMGARTEN Eorditütla: MEDVECZKY BELLA CsaK Reginaid nem sejtett még semmit. Természete­sen. . Rison óvakodott, hogy erről felvilágositse. De az. amit Robertson, olyan nagyon remélt.... végre csugyugyan sikerült. Reginaid szerette Joliit.... De ki ne szeretne lilyen finom, kedves, bátor kisleányt? — Milyen komolyan érző férfi tudna érzéktelenül elmenni mellette? Robertson nagyot sóhajtott. Az aggodalom egyre erő­sebb lett szivében. Oh.. hiszen különben olyan szépen ment minden a maga utján.... Reginaid ifjúságának zava­ros örvényeiről visszatalált a célhoz vezető, igaz útra, meg találta életének értelmét, a munkában rejlő végtelen örö­möt.... De hol volt Jolii?— Vájjon igazán gonosztevő ez a Rison? Mindig ravasz rókának tartotta, aki nem egyenes utakon igyekszik elérni céljait.. de, hogy gonosztevő is lenne? Ezt mégsem hitte róla. Eszébe jutott a párisi hotelben folytatott beszélgetése Tielér. Clifforddal. — Mit is mesélt neki az asszony? Hogy ez a férfi zálogos lenne?-. De akkor milyen összekötteté­sekkel került a Pirelle-családba? Titok.... csupa titok! Robertson rátekintett Helene Clifford arcképére. Még ő se találna itt kiutat — ő, aki olyan ügyes és éleslátásu volt! , — A sors ellen nem lehet küzdeni.... szeszélyesen dob­ja ide-oda az emDereket.. — suttogta Reginaid maga elé, Robertson feltekintett. Elárulja most neki, hogy ki­csoda Gloria Smith? Mondja el neki, högy ez a leány min­dent vállalt, csakhogy boldoggá tegye azt a férfit, akit sze­retett? — Oh inkább nem! — Nincsen semmi értelme. Nem segítene semmit.... és még nehezebbé és nyomasztóbbá ten­né a szörnyű helyzetet. Ólomlábakon haladt az éjszaka. Már csak ritkán jöt­tek hírek idegen emerektől, akik a leányt látni vélték. Re­ginaid összetörve, apatikusan ült az ablak mellett és bá­mult New York millió és millió csillogó fényére.... A távolban Coney Island lámpái ragyogtak.... Coney Island ! — Milyen messzi távolba is sülyedt már az a gyönyörű este! A cilfford-ház alkalmazottjai már eltávoztak. Csak a LOUIS Furnifyre { & Appliance Co. j E. 130th ct UNION !0503 UNION \ WY 1-5370 D! 1-5163 Wk két néger portás őrködött a nagy kapunál. Reginald és Ro­bertson autói készenlétben várakoztak. A magasban fent.... a 32 emeleten,, még gyönge fény ragyogott New Yok fö­lött. Hirtelen hangos és heves lárma riasztotta fel a két töprengő férfit. A néger portások fenyegető szavai szűrőd­lek fel a magasba és közben hamburgi kiejtéssel fűszere­zett nőmet szavak. Kiabálás, dulakodás.... izgatott hangok, káromkodás.... dörömbölés a lépcsőkön.... Még mielőtt Robertson és Reginald a lárma okáról meggyőződhettek volna, kopogtatás nélkül felrántotta va­­iáki az ajtót.— és tépetruháju, véresarcu matróz zuhant a szobába,, utolsó erejével visszalökve az őt követő egyik portást, azután elterült a padlón. Robertson az idegen fölé hajolt, Reginaid pedig a né­gerhez fordult. — Mi történt Tommy? Mit akar ez az ember? A néger zavartan mesélte el; miképpen tört be ez a ré­szeg fickó a kapun, milyen erővel lökte el őket az útból, ho­gyan száguldott fel a számtalan emeleten és hogy jutott tei végre a halalmas igazgató magánirodájába. — Segítsen, Reginaid — jegyezte meg közben Robert­son. — Ez az ember nem részeg, csak a vérveszteség és va­lami hallatlan izgalom jutatták ebbe az állapotba. Föiíektették a pamlagra A néger portás csodálkozva, zavartan köszönt és kisompolygott a szobából. Robertson, kis üveget vett elő a zsebéből. — Szerencsére van nálam egy kis konyak. A férfi végre felnyitotta a szemét.. értelmetlen sza­vakkal dörmögött valamit maga elé.... lassankint azonban egészen visszanyerte az eszméletét és hirtelen felegyenese­dett. — Beszéljen csak németül — biztatta Reginaid. — Látom,, hogy német matróz. — Pietje Stuhr pár pillanatig hallgatott, azután heve­sen mondta: — Láttam a limonádégörlt! Reginaid fáradtan vont vállat. —- Már azt sem tudom, hányadik ember mondja ezt ma nekem-— — Oe nem, uram én egészen biztosan láttam.... egy kamrában.. Harlemben.... bezárva. És németül kiáltotta: Segítség.... egészen bizonyos, hogy igy történt a dolog. — Németül? Ez mégis mintha igaz lenne.. ember, hát beszéljen! Száguldó szavakkal mesélte el Fietje iStuhr a négerek­kel vívott harc történetét. — 13a valaha remélhettünk, Robertson— akkor most remélhetünk, — kiáltotta Reginaid izgatottan. — Hogy miképpen került Glória abba a lebujba.... azt nem is tudom elgondolni.... de talán mégis igy— van ... talán.... talán.... A telefonhoz rohant. — Ember, várakozzék itt ránk — mondta Robertson. ÍTa igaznán megtaláljuk az eltüntet, úgy még ma megkap­a a pénzről a csekket. Fietie Stuhr alig birt beszélni. — Mit.... mit? Hogy én itt üljek, mig a négereket el­verik7 Ezt nem teszem meg, uram, Fietje Stuhr is maguk­kal megy. — De ember, hiszen tántorog a gyngeségtöl! — Majd elmúlik.... és ha esetleg még egy olyan kis in­nivalót kaphatnék.. . Nemsokára az autók már a rendőrség felé száguldot­tak. Harris rendőrtanácsos már az utcán várta őket. Az ó­­nási rendőrségi autók reflektorai nappali fényt varázsol­ok P7 utcára és a számtalan motorkerékpár is készenlét­ben állt. _ Megtalálták? — rohant feléjük a rendőrtanácsos őszinte izgalommal. — Ez az ember látta, Harlemben . a néger negyedben. \ ’Három ördökhöz’-höz címzett korcsmában. — Láttam, láttam, olyan tisztán, mint önt látom most uram —- állította Fietje. Azután megragadta Robertsen karját. — De, ugy-o, a pénzből nem vonnak le semmit? — Titokban a rendőrség felé intett.1— Mert ugyanis az össze­get háromfelé kell osztanom. És végeredményben.... a le­ányt egymagám is kihozom a négerek közül, nem kell a rendőröknek segíteni. — Ezeknél a szavaknál harcra készen emelte fel hatalmas ökleit. Az autók beleszáguldtak az éjszakába. A motorkerék­párosok mutatták az utat. A legszörnyübb sebeségge! za­katoltak a gépek. Reginaid arca sápadt és feldúlt volt. Heves szívverése csaknem fojtogatta. — Ég.... bárcsak ne csalódnék ez az ember’ — gondolta gyötrődve. — Rettenetes.... New York néger negyedében legyen Glória! És ha már tovább vitték? Fejajdult tehetetlenségében. Robertson mindent elkö­vetett, hogy megnyugtassa. — Ez az ember nem látszik olyannak, mint aki csak a 1< vegőbe beszélne. És különben is.— akkor majd segítenek ezek.. 1 / A rendőrökre mutatott, akik szótlanul, feszült vára­kozással tekintettek maguk elé. Hatalmas, magasnövésü, nyugodt férfiak voltak. Ha nincs, aki főzzön és önmaga sem főzhet vág” -vheiől rtrt a főzésben, dr méms olyan é*elt kivan élve ■mftel és egészséggel elfo­­-Tvaszlani. amilyent otthon Icanek, akkor keresse fel a 1ICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE ROAD Elizabeth Kish, tulaidonos Finom eledelek HAZA VI­TELRE is kaphatók. Bűnös szenvedély — REGÉNY — — Ez más kérdés, nagymama, de Tibor is igy gondol­­,kozik-e s nincs-e valami oka a házasságra? — Mi volna? — viszonozta kitérően a grófné, kinek gyakran nagyon alkalmatlan volt unokája tekintete s kinek méiyentekvő komoly szemei, mintha lelke mélyére akarna nezni. — Évi azt hittem, hogy Tibor mást szeret, — viszonoz­ta gondolkodva Adrián. — Mi jut eszedbe, vájjon kit? — kiáltott fel neheztel­ve Szölgyénhyné, mert ő azon természetek közé tartozott, kik egészen akarják élvezni azt, ami örömöt okoz neki. Hisz oly sok keserűsége volt életében, hogy a legcsekélyebb sugarat, melyet az reá árasztott, örömmel fogadta. — Uohasem beszélte rá Tibort e házasságra? — kér­dezte fürkészve az ifj u. — Ellenkezőleg, sőt minden alkalmat felhasználtam, nogy rábeszéljem arra. Gondold meg fiam, a mi helyze­tünkben ez valóságos főnyeremény. Mert Matild nemcsak szép, kedves, jószivü, de rendkívül gazdag. — Ez még nem minden, — viszonozta kurtán, rószaló­­lag Adrian és helyet foglalt a nagy, zöl cserépkályha mel­lett. Én nem volnék képes ily házasságra süiem mondom másnak, de az igazat megvallva, szégyennek tartom az ily számítást. — Te mindenben különc vagy. Csak meg ne bánd eze­ket a különcségeket. — Mi különcség van abban, ha az ember nem akarja kitartatni a feleségével magát? Tibornak el kell tűrnie, ha neje egykor egy kellemetlen percében szemére veti, hogy az ö vagyonából és ez okból tőle és szeszélyétől függ. — - Erre müveit és nemes érzésű emberek között nem ke’ ül a dolog, — viszonozta ingerülten az öreg grófné s le­ült unokájával szemben, de nagy izgatottság látszott rajta, mig az ifjú komoran a földre szegezte szemét.. — Adja Isten, hogy úgy legyen, — mondta sóhajtva. — Te kételkedel benne? — kérdezte hevesen a grófné, kit bosszantott huszonötéves unokájának józansága s azon szellemi fölény, mit az mindnyájokra gyakorolt. — Nemcsak kételkedem, de biztosan tudom a követ­­kezménj eket, mert meg vagyok győződve, hogy Tibor nem szerelemből határozta magát e házasságra, hanem valami általunk nem ismert ok sarkalta e gyors elhatározásra. — Miért nevezed gyors elhatározásnak, hisz nem is-Clevelandiak MOST már élvezhetik • Nyári HŰVÖSSÉGET • Téli FŰTÉST egész éven át Felszereléssel MONCRIEF THE HtNRY'fURNACf Cű MtOINA O TÍésesen es méltányos árban készít el minden virág •endeJést és továbbit az or zág vagy a nagy világ bár­mely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave Telefon ME 1-1889 i Good Reading for the Whole Family •News • Facts •Family Features The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. 1 year $20 □ 6 months $10 □ 3 months $5 □ Name Address City Zone State Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ir.gatlanforgalmi irodájához. JONEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALES-manek Állanak a magyarság SZOLGÁL * TARA A Floridai éleinek megfelelő szép, kényelemre be­rendezett JaKÓhazak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER. REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAML FLA. merjük annak kezdetét. Tibort régen nem láttuk, híreink nincsenek a fővárosból s az eljegyzést bizonyára hosszú ud­varlás előzte meg. — Miért nem említette Tibor soha egy szóval sem le­veleiben Matildot s miért nem beszélt ő a múlt nyáron itt­létekor Tiborról, miért említette többször, hogy néha talál­kozik vele? — Arról kevesebbet szoktunk beszélni, aki érdekel bennünket. Azt majd megtudod te is, ha tapasztaltabb lész s ha eljön az az idő, midőn szeretni fogsz valakit. — Meglehet. És mikor lesz az esküvő? — Ki tudná azt? Tibor csak pár sorban tudatta el­jegyzését. íme, olvasd el levelét. Adrián átfutotta és visszanyujtóttá. — Tibor egy "‘utolsó levélről’ beszél, mit irt nagyma­ma abban ? — Hogy ne tévessze szem elől a szerencsét, mely kí­nálkozik számára. — És ő gyorsan követte ezt a tanácsot, — viszonozta önkéntelen iróniával az ifjú. — írok neki, hogy mielőbb látogasson meg, —mondta gyorsan a grófné, kire maga sem tudta, miért nagy hatás­sal voltak unokája szavai. — Az jó lesz, de ő nehezen fog eljönni. — Miért ne, most már nem kell neki oly szigorúan néz­ni a kiadásokra. — Igaz, nemsokára gazdag lesz a más pénzéből! A grófné nagy haragra lobbant e szavakra. — Megtiltom, hogy igy beszélj erről a házasságról s bátyádról, kit minden tekintetben példányképül vehetnél! kiáltotta fel hevesen. Adrián vállat vont e kitörésre. — Nem akarom Tibort bántani és még kevésbbé ma­gát megszomoritani, de meggyőződésemet nem titkolha­tó el és bár egyrészről örülök házasságának, hogy miért, azt nem mondhatom meg, de más tekintetben szomorít az a gondolat, hogy odáig jutottak a Szölgyénhyek, hogy pénz­ért kénytelenek eladni magukat. — Gyerekbeszéd! — kiáltott fel megvetően a grófné.— Te szerinted senki se nősülhetne gazdagon. — Nem úgy, mint Tibor, kinek alig van valamije s még keresni sem tud semmit és egészen nejére lesz utalva. — Ö hivatalnok s végre mihez kezdhetne egy hozzá hasonló ember? — Nem bocsátkozom ennek vitatásába és nem is aka­rom elrontani nagymama örömét, — mondta Adrián el­hagyva helyét s fölvéve lovaglóostorát. — Azt már elrontottad, — viszonzá az öreg nő. — Ké­telyeket támasztottál bennem s mig Tiborral nem beszleic, nem tudom aggodalmaimat legyőzni, miknek, pedig tu­dom, hogy semmi alapjuk sincsen. Maga sem vetté észre, hogy mily komolyan beszél uno­kájával, aki alig lépte át a kiskorúság határát, de szellem­űén’ észben, Ítélőképességben már régen nagykorú volt. — írjon neki és hívja pár napra haza, tudja meg tőle, mi vitte őt e gyors elhatározásra, mert hogy két nap előtt ő maga még semmit sem tudott arról, arra fogadni mer­nék, — mondta Adrián. — De hát miből következteted ezt? — Egy leveléből, mit pár nappal ezelőtt irt nekem.... NEGYEDIK FEJEZET. E szavak után elhagyta a szobát s a helyett, hogy lak­osztályába ment volna, mint szándéka volt, midőn lovaglá­sából hazatért, a kert felé vette utján és gondolkozva, le­hajtott fejjel haladt a hóval borított utakon. Maga sem tudta miért, de szokatlan izgatottságot ér­zett s tárcájából elővette Tibor levelét, melyről nagyany­ja előtt beszélt és végigfutotta annak tartalmat, amely a következő volt: “Kedves Adrián! Röviden és keveset irok, mert átkozott rossz kedvem van. Annyi a bajom és kellemetlenségem, hogy minden percemet megmérgezi ez a folytonos küzdelem. Hogy mi­ből áll ez, nem akarom elmondani. Minek? Sem te, sem más, nem segíthet ezen s ha számtalan lapot Írnék is tele keserűségemmel, nem mondhatnék el mindent. Kétségbe vagyok esve szegénységem fölött, mert ez gátol abban, hogy boldog lehessek. Mint tudod, még magamnál is szegé­nyebb leányt szeretek, aki viszontszeret és ez a nyomorult pénz az, ami elválaszt bennünket egymástól. Valószinüleg sohasem fogok megnősülni, mert egy kisiklott lázas vallo­másom által elárultam magamat s most mint becsületes ember vagy őt kell nőmmé tennem, vagy soha senkit rajta kívül. De ez a házasság őrültség volna. Nemcsak önma­gamat, de Mártát is odadobnám az élet esélyeinek és ezt nem szabad tennem. Sirasd meg boldogtalan fivéredet, ki a legnagyobb elkeseredéssel Írja e Levelet s egyik bolondot a másik után követi el, hogy lecsendesitse kedélyét, ami a­­zonban nem sikerül, mert őrülten szerelmes és nem bir fe­lejteni. Tibor.” RENDELJE MEG A VAJDA ALBERT szerkesz­tésében LONDONBAN megjelenő FAKUTYÁ-T A világ egyik legjobb magyar vicclapja. Megrendelhető: 65 Mortimer St. London, W. 1 England, Europe vagy az Egyesült Államokban: Alex Fodcr, 147 Central Park West New York, 25, New York. Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.40 egy évre $4.80 Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADÁS | ' minden tervét — a család jóváhagyásával. ( Minden intézkedés úgy történik, hoqy a gyá­­l szoló család zavartalanul adhassa át magát az ulol- J | só búcsú nagyon nehéz perceinek. ^ I Gyász esetén szolgálatára készen állanak: f! Bodnár A- Lajos !| ÉS FIA.. IFJ. LAJOS ! i Temetésrertdezök és Balzsamozók 3929 Lorain Ave ME 1-3075 TETŐ — CSATORNA és KÉMÉNY JAVÍTÁS ART'S RESIDENTIAL ROOFING 3037 E. 123rd St. WY 1-6406 ART SEGEDY. tulaidonos — házi tel. 3-4403 MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. •0*. >5» ¥ Szakács József j ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER { 3097 Ash wood Rd. SK1-1479 j A csatornát ásás nélkül VILLANYGÉPPEL ttsztitjuk I Uj munkát és javítást egyaránt vállalunk \

Next

/
Thumbnails
Contents