Az Ujság, 1960 (40. évfolyam, 1-48. szám)
1960-09-01 / 35. szám
, ; •>U>AL AZ ÚJSÁG SEPTEMBER 1. I960 Elveszem a Feleségemet REGÉNY Irta: HARALD BAUMGARTEN Eorditütla: MEDVECZKY BELLA CsaK Reginaid nem sejtett még semmit. Természetesen. . Rison óvakodott, hogy erről felvilágositse. De az. amit Robertson, olyan nagyon remélt.... végre csugyugyan sikerült. Reginaid szerette Joliit.... De ki ne szeretne lilyen finom, kedves, bátor kisleányt? — Milyen komolyan érző férfi tudna érzéktelenül elmenni mellette? Robertson nagyot sóhajtott. Az aggodalom egyre erősebb lett szivében. Oh.. hiszen különben olyan szépen ment minden a maga utján.... Reginaid ifjúságának zavaros örvényeiről visszatalált a célhoz vezető, igaz útra, meg találta életének értelmét, a munkában rejlő végtelen örömöt.... De hol volt Jolii?— Vájjon igazán gonosztevő ez a Rison? Mindig ravasz rókának tartotta, aki nem egyenes utakon igyekszik elérni céljait.. de, hogy gonosztevő is lenne? Ezt mégsem hitte róla. Eszébe jutott a párisi hotelben folytatott beszélgetése Tielér. Clifforddal. — Mit is mesélt neki az asszony? Hogy ez a férfi zálogos lenne?-. De akkor milyen összeköttetésekkel került a Pirelle-családba? Titok.... csupa titok! Robertson rátekintett Helene Clifford arcképére. Még ő se találna itt kiutat — ő, aki olyan ügyes és éleslátásu volt! , — A sors ellen nem lehet küzdeni.... szeszélyesen dobja ide-oda az emDereket.. — suttogta Reginaid maga elé, Robertson feltekintett. Elárulja most neki, hogy kicsoda Gloria Smith? Mondja el neki, högy ez a leány mindent vállalt, csakhogy boldoggá tegye azt a férfit, akit szeretett? — Oh inkább nem! — Nincsen semmi értelme. Nem segítene semmit.... és még nehezebbé és nyomasztóbbá tenné a szörnyű helyzetet. Ólomlábakon haladt az éjszaka. Már csak ritkán jöttek hírek idegen emerektől, akik a leányt látni vélték. Reginaid összetörve, apatikusan ült az ablak mellett és bámult New York millió és millió csillogó fényére.... A távolban Coney Island lámpái ragyogtak.... Coney Island ! — Milyen messzi távolba is sülyedt már az a gyönyörű este! A cilfford-ház alkalmazottjai már eltávoztak. Csak a LOUIS Furnifyre { & Appliance Co. j E. 130th ct UNION !0503 UNION \ WY 1-5370 D! 1-5163 Wk két néger portás őrködött a nagy kapunál. Reginald és Robertson autói készenlétben várakoztak. A magasban fent.... a 32 emeleten,, még gyönge fény ragyogott New Yok fölött. Hirtelen hangos és heves lárma riasztotta fel a két töprengő férfit. A néger portások fenyegető szavai szűrődlek fel a magasba és közben hamburgi kiejtéssel fűszerezett nőmet szavak. Kiabálás, dulakodás.... izgatott hangok, káromkodás.... dörömbölés a lépcsőkön.... Még mielőtt Robertson és Reginald a lárma okáról meggyőződhettek volna, kopogtatás nélkül felrántotta vaiáki az ajtót.— és tépetruháju, véresarcu matróz zuhant a szobába,, utolsó erejével visszalökve az őt követő egyik portást, azután elterült a padlón. Robertson az idegen fölé hajolt, Reginaid pedig a négerhez fordult. — Mi történt Tommy? Mit akar ez az ember? A néger zavartan mesélte el; miképpen tört be ez a részeg fickó a kapun, milyen erővel lökte el őket az útból, hogyan száguldott fel a számtalan emeleten és hogy jutott tei végre a halalmas igazgató magánirodájába. — Segítsen, Reginaid — jegyezte meg közben Robertson. — Ez az ember nem részeg, csak a vérveszteség és valami hallatlan izgalom jutatták ebbe az állapotba. Föiíektették a pamlagra A néger portás csodálkozva, zavartan köszönt és kisompolygott a szobából. Robertson, kis üveget vett elő a zsebéből. — Szerencsére van nálam egy kis konyak. A férfi végre felnyitotta a szemét.. értelmetlen szavakkal dörmögött valamit maga elé.... lassankint azonban egészen visszanyerte az eszméletét és hirtelen felegyenesedett. — Beszéljen csak németül — biztatta Reginaid. — Látom,, hogy német matróz. — Pietje Stuhr pár pillanatig hallgatott, azután hevesen mondta: — Láttam a limonádégörlt! Reginaid fáradtan vont vállat. —- Már azt sem tudom, hányadik ember mondja ezt ma nekem-— — Oe nem, uram én egészen biztosan láttam.... egy kamrában.. Harlemben.... bezárva. És németül kiáltotta: Segítség.... egészen bizonyos, hogy igy történt a dolog. — Németül? Ez mégis mintha igaz lenne.. ember, hát beszéljen! Száguldó szavakkal mesélte el Fietje iStuhr a négerekkel vívott harc történetét. — 13a valaha remélhettünk, Robertson— akkor most remélhetünk, — kiáltotta Reginaid izgatottan. — Hogy miképpen került Glória abba a lebujba.... azt nem is tudom elgondolni.... de talán mégis igy— van ... talán.... talán.... A telefonhoz rohant. — Ember, várakozzék itt ránk — mondta Robertson. ÍTa igaznán megtaláljuk az eltüntet, úgy még ma megkapa a pénzről a csekket. Fietie Stuhr alig birt beszélni. — Mit.... mit? Hogy én itt üljek, mig a négereket elverik7 Ezt nem teszem meg, uram, Fietje Stuhr is magukkal megy. — De ember, hiszen tántorog a gyngeségtöl! — Majd elmúlik.... és ha esetleg még egy olyan kis innivalót kaphatnék.. . Nemsokára az autók már a rendőrség felé száguldottak. Harris rendőrtanácsos már az utcán várta őket. Az ónási rendőrségi autók reflektorai nappali fényt varázsolok P7 utcára és a számtalan motorkerékpár is készenlétben állt. _ Megtalálták? — rohant feléjük a rendőrtanácsos őszinte izgalommal. — Ez az ember látta, Harlemben . a néger negyedben. \ ’Három ördökhöz’-höz címzett korcsmában. — Láttam, láttam, olyan tisztán, mint önt látom most uram —- állította Fietje. Azután megragadta Robertsen karját. — De, ugy-o, a pénzből nem vonnak le semmit? — Titokban a rendőrség felé intett.1— Mert ugyanis az összeget háromfelé kell osztanom. És végeredményben.... a leányt egymagám is kihozom a négerek közül, nem kell a rendőröknek segíteni. — Ezeknél a szavaknál harcra készen emelte fel hatalmas ökleit. Az autók beleszáguldtak az éjszakába. A motorkerékpárosok mutatták az utat. A legszörnyübb sebeségge! zakatoltak a gépek. Reginaid arca sápadt és feldúlt volt. Heves szívverése csaknem fojtogatta. — Ég.... bárcsak ne csalódnék ez az ember’ — gondolta gyötrődve. — Rettenetes.... New York néger negyedében legyen Glória! És ha már tovább vitték? Fejajdult tehetetlenségében. Robertson mindent elkövetett, hogy megnyugtassa. — Ez az ember nem látszik olyannak, mint aki csak a 1< vegőbe beszélne. És különben is.— akkor majd segítenek ezek.. 1 / A rendőrökre mutatott, akik szótlanul, feszült várakozással tekintettek maguk elé. Hatalmas, magasnövésü, nyugodt férfiak voltak. Ha nincs, aki főzzön és önmaga sem főzhet vág” -vheiől rtrt a főzésben, dr méms olyan é*elt kivan élve ■mftel és egészséggel elfo-Tvaszlani. amilyent otthon Icanek, akkor keresse fel a 1ICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE ROAD Elizabeth Kish, tulaidonos Finom eledelek HAZA VITELRE is kaphatók. Bűnös szenvedély — REGÉNY — — Ez más kérdés, nagymama, de Tibor is igy gondol,kozik-e s nincs-e valami oka a házasságra? — Mi volna? — viszonozta kitérően a grófné, kinek gyakran nagyon alkalmatlan volt unokája tekintete s kinek méiyentekvő komoly szemei, mintha lelke mélyére akarna nezni. — Évi azt hittem, hogy Tibor mást szeret, — viszonozta gondolkodva Adrián. — Mi jut eszedbe, vájjon kit? — kiáltott fel neheztelve Szölgyénhyné, mert ő azon természetek közé tartozott, kik egészen akarják élvezni azt, ami örömöt okoz neki. Hisz oly sok keserűsége volt életében, hogy a legcsekélyebb sugarat, melyet az reá árasztott, örömmel fogadta. — Uohasem beszélte rá Tibort e házasságra? — kérdezte fürkészve az ifj u. — Ellenkezőleg, sőt minden alkalmat felhasználtam, nogy rábeszéljem arra. Gondold meg fiam, a mi helyzetünkben ez valóságos főnyeremény. Mert Matild nemcsak szép, kedves, jószivü, de rendkívül gazdag. — Ez még nem minden, — viszonozta kurtán, rószalólag Adrian és helyet foglalt a nagy, zöl cserépkályha mellett. Én nem volnék képes ily házasságra süiem mondom másnak, de az igazat megvallva, szégyennek tartom az ily számítást. — Te mindenben különc vagy. Csak meg ne bánd ezeket a különcségeket. — Mi különcség van abban, ha az ember nem akarja kitartatni a feleségével magát? Tibornak el kell tűrnie, ha neje egykor egy kellemetlen percében szemére veti, hogy az ö vagyonából és ez okból tőle és szeszélyétől függ. — - Erre müveit és nemes érzésű emberek között nem ke’ ül a dolog, — viszonozta ingerülten az öreg grófné s leült unokájával szemben, de nagy izgatottság látszott rajta, mig az ifjú komoran a földre szegezte szemét.. — Adja Isten, hogy úgy legyen, — mondta sóhajtva. — Te kételkedel benne? — kérdezte hevesen a grófné, kit bosszantott huszonötéves unokájának józansága s azon szellemi fölény, mit az mindnyájokra gyakorolt. — Nemcsak kételkedem, de biztosan tudom a következménj eket, mert meg vagyok győződve, hogy Tibor nem szerelemből határozta magát e házasságra, hanem valami általunk nem ismert ok sarkalta e gyors elhatározásra. — Miért nevezed gyors elhatározásnak, hisz nem is-Clevelandiak MOST már élvezhetik • Nyári HŰVÖSSÉGET • Téli FŰTÉST egész éven át Felszereléssel MONCRIEF THE HtNRY'fURNACf Cű MtOINA O TÍésesen es méltányos árban készít el minden virág •endeJést és továbbit az or zág vagy a nagy világ bármely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave Telefon ME 1-1889 i Good Reading for the Whole Family •News • Facts •Family Features The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. 1 year $20 □ 6 months $10 □ 3 months $5 □ Name Address City Zone State Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ir.gatlanforgalmi irodájához. JONEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALES-manek Állanak a magyarság SZOLGÁL * TARA A Floridai éleinek megfelelő szép, kényelemre berendezett JaKÓhazak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER. REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAML FLA. merjük annak kezdetét. Tibort régen nem láttuk, híreink nincsenek a fővárosból s az eljegyzést bizonyára hosszú udvarlás előzte meg. — Miért nem említette Tibor soha egy szóval sem leveleiben Matildot s miért nem beszélt ő a múlt nyáron ittlétekor Tiborról, miért említette többször, hogy néha találkozik vele? — Arról kevesebbet szoktunk beszélni, aki érdekel bennünket. Azt majd megtudod te is, ha tapasztaltabb lész s ha eljön az az idő, midőn szeretni fogsz valakit. — Meglehet. És mikor lesz az esküvő? — Ki tudná azt? Tibor csak pár sorban tudatta eljegyzését. íme, olvasd el levelét. Adrián átfutotta és visszanyujtóttá. — Tibor egy "‘utolsó levélről’ beszél, mit irt nagymama abban ? — Hogy ne tévessze szem elől a szerencsét, mely kínálkozik számára. — És ő gyorsan követte ezt a tanácsot, — viszonozta önkéntelen iróniával az ifjú. — írok neki, hogy mielőbb látogasson meg, —mondta gyorsan a grófné, kire maga sem tudta, miért nagy hatással voltak unokája szavai. — Az jó lesz, de ő nehezen fog eljönni. — Miért ne, most már nem kell neki oly szigorúan nézni a kiadásokra. — Igaz, nemsokára gazdag lesz a más pénzéből! A grófné nagy haragra lobbant e szavakra. — Megtiltom, hogy igy beszélj erről a házasságról s bátyádról, kit minden tekintetben példányképül vehetnél! kiáltotta fel hevesen. Adrián vállat vont e kitörésre. — Nem akarom Tibort bántani és még kevésbbé magát megszomoritani, de meggyőződésemet nem titkolható el és bár egyrészről örülök házasságának, hogy miért, azt nem mondhatom meg, de más tekintetben szomorít az a gondolat, hogy odáig jutottak a Szölgyénhyek, hogy pénzért kénytelenek eladni magukat. — Gyerekbeszéd! — kiáltott fel megvetően a grófné.— Te szerinted senki se nősülhetne gazdagon. — Nem úgy, mint Tibor, kinek alig van valamije s még keresni sem tud semmit és egészen nejére lesz utalva. — Ö hivatalnok s végre mihez kezdhetne egy hozzá hasonló ember? — Nem bocsátkozom ennek vitatásába és nem is akarom elrontani nagymama örömét, — mondta Adrián elhagyva helyét s fölvéve lovaglóostorát. — Azt már elrontottad, — viszonzá az öreg nő. — Kételyeket támasztottál bennem s mig Tiborral nem beszleic, nem tudom aggodalmaimat legyőzni, miknek, pedig tudom, hogy semmi alapjuk sincsen. Maga sem vetté észre, hogy mily komolyan beszél unokájával, aki alig lépte át a kiskorúság határát, de szelleműén’ észben, Ítélőképességben már régen nagykorú volt. — írjon neki és hívja pár napra haza, tudja meg tőle, mi vitte őt e gyors elhatározásra, mert hogy két nap előtt ő maga még semmit sem tudott arról, arra fogadni mernék, — mondta Adrián. — De hát miből következteted ezt? — Egy leveléből, mit pár nappal ezelőtt irt nekem.... NEGYEDIK FEJEZET. E szavak után elhagyta a szobát s a helyett, hogy lakosztályába ment volna, mint szándéka volt, midőn lovaglásából hazatért, a kert felé vette utján és gondolkozva, lehajtott fejjel haladt a hóval borított utakon. Maga sem tudta miért, de szokatlan izgatottságot érzett s tárcájából elővette Tibor levelét, melyről nagyanyja előtt beszélt és végigfutotta annak tartalmat, amely a következő volt: “Kedves Adrián! Röviden és keveset irok, mert átkozott rossz kedvem van. Annyi a bajom és kellemetlenségem, hogy minden percemet megmérgezi ez a folytonos küzdelem. Hogy miből áll ez, nem akarom elmondani. Minek? Sem te, sem más, nem segíthet ezen s ha számtalan lapot Írnék is tele keserűségemmel, nem mondhatnék el mindent. Kétségbe vagyok esve szegénységem fölött, mert ez gátol abban, hogy boldog lehessek. Mint tudod, még magamnál is szegényebb leányt szeretek, aki viszontszeret és ez a nyomorult pénz az, ami elválaszt bennünket egymástól. Valószinüleg sohasem fogok megnősülni, mert egy kisiklott lázas vallomásom által elárultam magamat s most mint becsületes ember vagy őt kell nőmmé tennem, vagy soha senkit rajta kívül. De ez a házasság őrültség volna. Nemcsak önmagamat, de Mártát is odadobnám az élet esélyeinek és ezt nem szabad tennem. Sirasd meg boldogtalan fivéredet, ki a legnagyobb elkeseredéssel Írja e Levelet s egyik bolondot a másik után követi el, hogy lecsendesitse kedélyét, ami azonban nem sikerül, mert őrülten szerelmes és nem bir felejteni. Tibor.” RENDELJE MEG A VAJDA ALBERT szerkesztésében LONDONBAN megjelenő FAKUTYÁ-T A világ egyik legjobb magyar vicclapja. Megrendelhető: 65 Mortimer St. London, W. 1 England, Europe vagy az Egyesült Államokban: Alex Fodcr, 147 Central Park West New York, 25, New York. Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.40 egy évre $4.80 Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADÁS | ' minden tervét — a család jóváhagyásával. ( Minden intézkedés úgy történik, hoqy a gyál szoló család zavartalanul adhassa át magát az ulol- J | só búcsú nagyon nehéz perceinek. ^ I Gyász esetén szolgálatára készen állanak: f! Bodnár A- Lajos !| ÉS FIA.. IFJ. LAJOS ! i Temetésrertdezök és Balzsamozók 3929 Lorain Ave ME 1-3075 TETŐ — CSATORNA és KÉMÉNY JAVÍTÁS ART'S RESIDENTIAL ROOFING 3037 E. 123rd St. WY 1-6406 ART SEGEDY. tulaidonos — házi tel. 3-4403 MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. •0*. >5» ¥ Szakács József j ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER { 3097 Ash wood Rd. SK1-1479 j A csatornát ásás nélkül VILLANYGÉPPEL ttsztitjuk I Uj munkát és javítást egyaránt vállalunk \
