Az Ujság, 1957 (37. évfolyam, 3-49. szám)
1957-11-28 / 48. szám
I OLDAL AZ ÚJSÁG NOVEMBER 28, 1957 | Amerikai Leány } íiatNT — Biró ur, — kezdte Alfréd, igen fontos mondanivalóm van. — Talán már megint abban a bizonyos ügyben? — Igen — De hiszen az már be van fejezve. — önök befej ezhettték, de én még nem. Én és barátaim meg vagyunk győződve, Erzsi kisasszony ártatlanságáról. — Nagyon sajnálom, Ormay ur, de azt tartom, nemsokára ön is más meggyőződésre fog jutni. — Sőt ellenkezőleg, — vetette ellen Alfréd, — bennem az a remény él, hogy a bíróság fog más meggyőződésre jutni. De most térjünk a dologra. Ugy-e bár, biró ur, még emlékezik arra az éjjeli lovasra, akit a néphit Joziásbazajáró lelkének mondott? — Eh, hagyja ezeket a sületlen dolgokat, fiatal barátom, — szólt közbe a biró. — Az amerikai leány is váltig azzal állott elő, hogy ez az ő nagybátyja. — Úgyis van, biró ur. — Akár igy van, akár úgy van, akár Keresztszeghy, akár Dániel, az most márr egyre megy. Az öreg meghalt.... spongyát rá. — Még nem, — szólt Alfréd. — Kerekes Dániel megha’t, de az öreg Józiás még él, mert állítólagos halála után is látták az erdőben. __Ki tudja, ki volt az. Az is lehetséges, hogy az eegész csak üres mende-monda. P — Szó sincs róla, biró ur. Én magam láttam őt az erdőben, sőt később Simon barátommal rá is bukkantunk a rej tekére. — Úgy? — mondta a biró. — Ez igazán regényesen hangzik. — Csak nem tetelezi fel rólam biró ur, hogy légből kapott dolgokat beszélek? — háborodott fel Alfréd. — Amit én most állítok, az a legteljesebb valóság. Jó, jó, fiatal barátom, nem akarom éppen állítani, hogy meséket mond, de azt tartom, hogy önöket valaki felültette. Valami tréfás ur, Józiásnak öltözött és esténkint körülnyargalászott az erdőben. — Ha igy álana a dolog, akkor az illető már le lenne leplezve biró ur, mert mint már említettem, a rejtélyes öreget végre ismét fölfedeztük. — Hol? — A szénégető kunyhójában. — És mi történt vele? — Nagyobb biztosság okáért magunkkal vittük őt a tüskevári kastélyba. Célom volt kilétét minden kétséget kizárólag megállapítani, Be akartam bizonyítani, hogy az éjjeli lovas nem lehetett Kerekes Dániel. — Ki lenne hát? — Az én meggyőződésem az, hogy senki más, mint Keresztszeghy Józiás. — Már megint a régi dőre beszéd, — fakadt ki a járásbiró mérgesen. — Keresztszeghy Józiás már régen meghalt. — De él, biró ur. Az öreg lovas most már bevallotta, hogy ő az. — Na, ez már igazán különös, állott fel a biró. Nem értem, kinek telik kedve ilyen bolonos játékban. Látni akarom azt az embert, bizonyosan valami őrült, aki Keresztszeghynek képzeli magát. Menjünk Tüskevárra, hadd lássam azt az embert. — Már nem lehet biró ur. Tervem meg lett hiúsítva, még pedig ugyanazon titkos kéz által, amely eddig is meghiúsította minden törekvésemet. A biró szigorú pillantást vetett Alfrédre. _Fiatal barátom, — mondta, — nem tanácslom önnek, hogy engem bolonddá tegyen. Mi célja van efféle mesebeszéddel? Ilyen fogásokkal nemcsak nemcsak nem használ, sőt elenkezőleg árt az elitéltnek. És különben is mirevaló ez a hasztaan erőlködés? — Biró ur, — felelte Alfréd igen komolyan, — részünkről ez nem oktalan erőlködés, hanem küzdelem az igazságért és az ártatlanul elitéltnek jogaiért. — No nézze meg az ember, ön még igazságtalansággal akar engem vádolni? — Távolról sem, biró ur. Be kell ismernem, hogy a látszat a leány ellen szólt és a biróság kénytelen volt őt elitélni. De a földi biró tévedhet, mert nem lát a vesékbe és nem tudja, mi rejlik a sziwek mélyén. Én hiszem, hogy Erzsi ártatlan. — Perrsze, — mosolygott a biró. — Tudom már, miért hiszi, ön rajong érte. — Igen, — kiáltotta Alfréd lelkesülve, rajongok érte, szeretem őt ifjú szivemnek egész hevével. Éppen azért r.em szünök meg érte küzdeni életemnek utolsó leheletéig» — Mindez igen szép, fiatal barátom. De ha már ártatlannak tartja és küzdeni akar érte, akkor ne jöjjön nekem ilyen mesbeszéddel, hanem bizonyítékokkal., — Kezemben volt a bizonyíték, biró ur, de ismét kiragadtak. Megkaptam Keresztszeghy Józiást, de valaki ismét elrabolta őt. — Valaki, valaki, — mondta a biró türelmetlenül. — de ki ez a valaki? Talán megszökött? — Ez lehetetlen »volt, onnét el nem mehetett. — Akkor hát hova lett? — Eltűnéséé után nyomozást indítottam meg a környéken és e yomozás eredménye arról győzött meg, hogy valaki csakugyan elhurcolta őt. A biró figyelmesebb kezdett lenni. — Hadd halljam hát, mit nyomozott ki ön? — kérdezte. Erre Alfréd elbeszélte, amit a halászoktól halott. Egy ben elmondta a korcsmái verekedést is. — Ez már /valami, — mondta a biró komolyan. — Eszerint tehát egy csónak közelitett éjnek idején kastélyhoz. Ki volt benne? — Ez a kérdés még nincs kiderítve, — felelt Alfréd. — Egyelőre még csak annyit tudunk, hogy a csónakban levők egyik Köles Józsefet vallatóra fogni, talán ki lehet veni belőle venni, kit vittek a kastélyba. Mert, hogy vala-A HÁBORÚS MENYASSZONY TENGERENTÚLI TELEFON SZOLGÁLATOT 1946 ÓTA HASZNÁL This man can give you an International daily newspaper dependable delivery of THE CHRISTIAN SCIENCE MONITOR Housewives, businessmen, teachers, and students all over the world read and enjoy this International newspaper, published daily In Boston. Worldfamous for constructive news stories and penetrating editorials. Special feotures for the whole family. The Christian Science Monitor One Norway St., Boston IS, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check er money order. t year $1$ Q 6 months ff Q 3 month* J4 □ Nam* Addrew City Zoo* State Pi-15 FANCHALY VIRÁGÜZLETE 4714 Lorain Ave ME 1-1882 MELL CSOKROK ágott és cserepes virágok “Mi használtuk a tengerentúli telefonszolgálatot 1946 óta, amikor először érkeztem az Egyesült Államokba“ mondotta Hannelore Arendt East Clevelandban. “Amikor megérkeztem ide, bánkódtam a németországi hozzátartozóimért, Így felhívtam őket. Ezek a hívások csodálatosan könnyítettek rajtam ” “Erre az évre terveztem édes anyám látogaátást az Egyesült Államokba. Az egész dolgot megbeszéltük tengerentúli telefonon. Mennyivel gyorsabb volt, mintha irtunk volna.” “Számomra egy tengerentúli hívás majdnem olyan izgalmas, mintha a családom it lenne!" Keresse fel barátait és családját Magyarországon ma egy tengerentúli hivással. El sem hinné, milyen közelinek hangzik s a költsége az első három percre csak $12.00 és az adó. A tengerentúli telefonkezelő beszél magyarul és segítségére lesz önnek. Kérje őt, ha tengerentúli hivást lesz. the OHIO BELL telephone company MINDENKI JEGYEZZE MEG ha kis vagy nagyobb baja van A Televisi ónnal (bármely gyártmányú Is) teljes garancia mellett megjavítjuk. Steve G. Szabó B. F. G. - TV iskolázott és szakképzett tele vision-j avlté 2656 East 126th Street UJ TELEFONUNK: SW 1-4544 — RA 1-0567 kit odavittek az bizonyos. Az öreg urnák ott hagyott kalapja azt bizoyitja, hogy küzdelem folyt közte és támadóig között, akik valószínűleg vizbe taszították őt. — De miért tették volna ezt? ■ — Mert útjukban állott. — Ej, ön mindig csak arra tér vissza, hogy az a bizonyos öreg Keresztszeghy Józiás volt. Az pedig lehetetlen. — De az volt biró ur. — No jó, — felelte a biró, — kiifogjuk hallgatni Köles Józsefet. — Nem hiszem, hogy ez most lehetséges lenne, biró ur, mert a fickót leütötték. Van azonban neki egy bátyja, aki itt lakik Keresztszegen és aki a halászok véleménye szerint szintén a csónakban lehetett. — -Úgy? No majd mindjárt utánanézetek, lakik-e itt egy ilyen nevű egyén. Besszólitotta a mellékszobából az írnokot és megkérdezte tőle, nem hallotta-e hírét egy Köles nevű egyénnek. — Oh igen, — felelte az Írnok. — Az egy rovottmultu egyén, aki már többször volt büntetve. — Mi a patvar, — szól a biró, — a dolog kezd érdekes lenni. Mit tud Írnok/ur erről a Kölesről? — Annyit tudok, hogy rovottmultu egyén, akinek nincs rendes foglalkozása és aki pénzért mindenre képes. A biró arca elkomorodott. — Ha igy áll a dolog, akkor tenni kell valamit, — mondta. — Csak azt nem értem, hogyan tudhatták meg hogy az öregur a kastéyban volt. — Könnnyen megtudhatták ezt, mert esténkint kiment a terraszra friss levegőt szívni. Ahogy a többi halászok látták, úgy megláthatták ezt Kölesék is, akik aztán besúgták ezt valakinek akinek az öregur útjában állott. A biró gondolkodott egy percig, azután igy szólt: — Tudja, kedves Ormay ur, hogy az a bizonyos öregur Keresztszeghy Józiáss lett volna, azt én egyszerűen nem hiszem. De valószínűleg hogy Kölesék mégis valami rosszban sántikálhadtak. — Bocsánat biró ur, de én ebből a szempontból fogom fel a dolgot. Tény az, hogy én egy öregurat, Keresztszeghy Józiásnak mondta magát, a szénégető kunyhójából a tüskevári kastélyba vittem. — Van-e erre tanúja? — Van. Simon János barátom volt, amikor oda vittem. Tény továbbá az is, hogy az öregur eltűnt Tüskevárról, eltűnt pedig ugyanazon az éjjelen, amelyen Kölesék a kastély felé eveztek. Azi eltűnés körülményiéi, a viszszamaradt kalap arra enged következtetni, hogy a kalap gazdáját erőszakkal hurcolták el. Ezt senki más nem tehet re, mint azok, akik akkor éjjel odaeveztek. Kérem a a vizsgálatot ilyen irányban megindítani. — Jól van, — felelte a biró. — Az ön szavai szerint az a vén ember Kereztszeghy Józiásnak mondta magát, miután pedig a nevezett ur már régen meghalt, ennélfogva csakis valami csaló lehet az, aki ezt a nevet bitorolja. Ez törvényellenes cselekmény, amely megtorlást követel. Azt az (‘»reget tehát már emiatt is kerestetni kell. Tudni akarjuk továbbá, mit keresett akkor éjjel a két Köles a tavon? Meglehet, hogy csempésztek vagy valami más büntetendő cselekményt követtek el. De bármi legyen is a dologban, a vizsgálatot meg fogom indítani és az eredményt majd közölni fogom önnel. Alfréd megköszönte a a biró előzénységét és távozott. CLXIX. FEJEZET. A KÉT KÖLES. A biró legsősorban Köles Józsefet akarta kihallgatni. Ezért kiküldte a rend őr őrmestert, hogy vezesse elő a gyanúsítottat. — De bizony a rendőrőrmesteh Jóska nékül tért vissza. — Oh, a világért sem. Ilyen esetekben fékezni szoktam a nyelvemet. — Emlitett-e valamit fivéréről? — Egy árva szót sem, biró ur. Nein szokásom a hivatalos ügyeket kifecsegni. — Bocsássa hát be a gyanúsítottat. A rendőrőrmester kiment az előszobába. Mindjárt rá Köles Matyi a lehető legegyügyübb arccal lépett be s csodálkozva nézett a bíróra. — Maga a Köles Matyi? — kérdezte a biró. — Az a nevem, instálom. — Mondja meg hol lakik maga jelenleg? Nemde, Rosty ur házában? — Igenis, kérem. — Mióta lakik maga ottan? — Oh, annak talán már két éve is elmúlt. Akkor kßltöztem oda, amikor Gál ur még élt. — Miért hozza elő éppen Gált? — Mert az ő megbízásából költöztem oda. — Hogy értsem ezt? — kérdezte a biró csoodálkozva — Úgy áll a dolog, instállom, hogy Gál ur azzal bízott meg engem, hogy szemmel tartsam Rosty jegyző urat és ügyeljek minden lépésére. — És megtette ön ezt? — Megtettem egy darabig, de aztán abbahagytam. — Miért adta önnek Gál ur ezt a megbízást? — Azzal nem szolgálhatok, biró ur. Nem kérdeztem Gál úrtól, de talán hiába is kérdeztem volna. Az ottlakás tehát meg lenne magyarázva, ha ugyan igazat mondott a fickó. Éss igaznak kell elfogadni, mert Gál, aki azt esetleg megcáfolhatná, már nincs életben. A biró tehát nem bolygatta tovább ezt a kérdést és folytatta: — Mondja csak Köles, mit keresett maga tegnapelőtt éjjel a halász faluban? Matyi hirtelen meghökkent. Erre a kérdésre nem volt elkészülve. » — Én.... én.... a halászfaluban? — rebegte zavarodottan. — Nem is tudom hamarosan, mi volt tegnapelőtt. — Kedd .volt és maga akkor este fivérénél volt. — Ah igaz, — kiáltotta Matyi, — most már emlékszem. — Mondja meg, mi dolga volt ott? — Semmi, csak a fivéremet látogattam meg, amit rendesen meg szoktam tenni. —Egyedül .vol a fivérénél? — Igenis, egyedül. — És mit csinált ott? — Nem is tudom már, bizonyosan beszélgettünk és a hálókat javítgattuk, mert én, ha ott vagyok, mindig segítek neki. — Nem mond igazat, Köles Mátyás. Tanuk igazolják, hogy, késő este fivérével együtt egy ismeretlen urat vittek ki csónakon a tóra. Matyi úgy tett, mintha emlékezetében kutatna. — Igaz, igaz, — mondta gondolataiból mintegy feleszmélve. — Most már emlékszem rá. Igen, igen, csónakázni vittünk akkor egy idegen urat. — Éjnek idején? — Igen, mert úgy kívánta, élvezni akarta a holdvilág gyönyöreit. — De akkor viharos éjszaka volt — vetette ellen a biró. — Ilyenkor némely emberre nézve a csónakázás annál érdekesebb, —mondta Matyi talpraesetten. — És ki volt az az idegen ur? — Nem tudom, ki volt, nyilván kéjutazó, aki a mi tavunkkal akart megismerkedni. — Ugyan ne beszéljen ilyen zöldeket, — fakadt ki a árásbiró bosszúsan, éjjel csak nem ismerkedett meg a tval? — Volt ő ott nappal is és mint mondta, látni akarta éjjel is. — Nos, — kérdezte a biró, — miért nem hozta el a gyannsitottat? — Nem lehet, biró ur, a fickó még az ágyat nyomja. — Kihallgatta-e legalább? — Ezt sem tehettem, mert még nincs eszméletnél. — Mi van hát az itteni Kölessel? — Apropos, biró ur, most eszembe jut egy körülmény, amely, nem is tudom, miért, különösnek tűnik fel előttem. — Mi lenne az? — Köles Matyi Rosty ur házában lakik egy cipésznél. — Úgy? — kérdezte a járásbiró meglepetve. — Ez valóban különös — node talán csak merő véletlenségből lakik ott. De honnan tódja ezt? — Én már régtől fogva ismerem Köles Matyit, mert egyidősen kémszolgálatot is tett a rendőrségnek^ — Idehozta őt? 0 / — Igenis, itt van, biró ur, kint várakozik az előszobában. — Ellenkezett? — Nem igen, de meglepettnek mutatta magát és nagy ban játszotta az ártatlant. Mi azonban ezt már megszoktuk az efajta embereknél. Köles Matyi a legravaszabb szélhámosok egyike, aki olyan jámbornak mutatja magát, mintha hármat sem tudna olvasni. — Ugylátszik, jól ismeri őt. —Hogyne, elég bajunk volt vele egykor. Újabb időben azonban igen jól viselte magát és nem merültek fel panaszok ellene. — Megmondta-e mivel van vádolva? HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség »au a JO BARÁTRA ,akl a legap főbb részletekig iddeigozza a VÉGTISZTESSÉG ADAS minden tervét _ a család jóváhagyásáváL Minden intézkedés »agy történik, hogy a gyáaw U> uaiaa Mvanaiaraí «adhassa ál magát az utolsó búcsú nagyon nehéz perceinek. Óvás* »se'én szolgálatára kénen &U Bodnár A. Lajos Magyar Temelé« Rendező 3929 Lorain Ave ME 1-W7J Szakács József OHAZAJ PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER 3097 Ashwood Rd. SK 1-1479 K cuiorui uu nélkül 'iiianygarppel tlszUtJnJL U) írunKav es javuast e gyarant elvállal Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. JÓNEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALESMANEK ÁLLANAK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁRA A Floridai életnek megfelelő szép, kényelemre berendezett laKÓházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER, REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI, FLA. S s i s s s s s s s s s s s s s s s s s s Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapja személyes vagy telefon rendelésére. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. í Orbcm's Flowers I f j 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 i
