Az Ujság, 1957 (37. évfolyam, 3-49. szám)

1957-10-10 / 41. szám

U. N. Segély a menekülteknek $2.233.000 ajánlott meg az E-gyesült Államok 250>000 euró* pai menekült segélyezésére. UNITED NATIONS, N. Y. Október harmadiki gyűléséi a U. N. kizárólag annak szán­ta. hogy a tag országoktól meg­ajánlásokat kapjon az európai és közép-keleti meneküllek se­gélyezésére. Az Egyesült Nemzetek 81 nemzetének szólt a mega­jánlásra való kérés. 32 ország összesen $28,- 734,000 ajánlott meg a mene­kültek segélyezésére a szük­ségelt $47,000,000 szemben. Legtöbbet az Egyesült Ál­lamok ad: $17>500,000-t aján­lott meg segélyre, 4 milliót a rehabilitation (lalpraállilási) program megvalósítására. A nap folyamán, később még VOL. XXXVII. NO. 41 CLEVELAND. OHIO. THURSDAY, OCTOBER 20, 1957. Telephone GA 1-5658 ROVÁS A MAGYAR SZABADSÁGHARC ÉVFORDULÓJÁN nagyon sokan azzal kecsegte­tik magukat, hogy legalább is valamifajta kitörés lesz Ma­gyarországon- a diákok és munkások szembeszállnak a kormányhatalommal, amely ir­galmatlan kegyetlenséggel csa­pott le minden kezére került szabadságharcosra. Nagy csalódás éri mindazo­kat, akik a magyar szabadság­­harc kiujulását, folytatását vagy csak látható és hallha­tó megemlékezését várják a következő napokban. Harrison E. Salusbury, a New York Times Magyaror­szágon időző tudósítója lapja keddi számában arról számol be, hogy az egyetemi ifjúság, amely gerince volt a múlt ok­tóberi szabadságharcnak, kö­zönyös a politikával szemben és csakis tanulmányaival fog­lalkozik. Ezt a jelentést elfogadhat­juk hü helyzet-ismertetőnek. A magyar ifjúság belátja- hogy nincs értelme a fejjel a fal­­nak rohanni, céltalan kísér­let lenne minden megmozdu­lás a kormány ellen, amely­nek rendelkezésére állanak az orosz szuronyok, fegyverek, lankek és — ha kell, még a bombázó repülőgépek is. Sem az oroszok kivonulását­­sem kormányváltozásü nem lehet elérni egy újabb magyar szabadságharccal, amelynek újabb nagy áldozatot kellene adnia magyar vérben és ma­gyar életben. Sem forradalomra, sem há­borúra nincs kilátás és tudo­másul kell vennünk, hogy a magyar kérdés megoldása csakis békés utón, békés esz­közökkel várható. Az oroszok sem egy újabb magyar szabadságharcra, sem háborúval nem kényszeríthe­tők arra. hogy kivonuljanak Magyarországból és ezáltal lehetővé tegyék, hogy a ma­gyar nép szabadon válassza meg a maga kormányát. A helyzetnek meg kell érnie, hogy ez megtörténhessék. Ez a helyzet akkor követ­kezhet be, ha sikerül az E- gyesüll Államok és Oroszor­szág között megegyezést lét­rehozni a fegyverkezéi ver­seny beszüntetésére és Német­ország egyesítésére. Ameddig Oroszország és az Egyesült Államok hideg hábo­rús ellenfelek egymással- ad­dig Oroszország egy katonát sem von ki Magyarországból, — mint látjuk —, még a U. N. határozatára és felszólítá­sára sem. Ez a rideg tény, amelyen mi magyarok a legnagyobb e­­rőfesziléssel és az egész világ­tól megcsodált hősiességgel sem tudunk változtatni. A nemzetközi helyzet megí­télésével állíthatjuk, minél harciasabb arcot vágunk a!í oroszok irányában, annál in­kább megnehezítjük és kés­leltetjük az oroszok kivonulá­sát Magyarországból és annál inkább megerősilük a Kádár kormány helyzetét. Magyarország többször elté­vesztette a szerepét. Már ta­lán elég volt a tévedésekből. Legnagyobb tévedését akkor követte el, amikor kormánya felajánlotta a magyar nép se-AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÉSZ TÁRGYALNI OROSZORSZÁGGAL A RAKÉTÁK ELLENŐRZÉSE ÜGYÉBEN WASHINGTONBÓL jelen­tik: John Foster Dulles, az E- gyesült Államok külügyi ál­lamtitkára nyilvánosságra hoz­ta, hogy tanácskozott Eisen­hower elnökkel arra az orosz ajánlatra, hogy a U. S. és O- roszország kezdjen tárgyalá­sokat az interkontinentális rakéták nemzetközi ellenőrzé­sének megbeszélésére és megegyezésére. A'tanácskozásnak az az er­­redménye, hogy az Egyesült Államok hajlandó tárgyalni az oroszokkal, ahogy Dulles külügyi államtitkár megje­gyezte, csakis a U. N. kere­tén belül. Dulles nyilatkozata válasz kíván lenni Kruhcsev részé­re, aki Moszkvában egy a­­merikai újságírónak áldott intervjujában ajánlotta fel, hogy a két ország egyezzék meg a légüri rakéták és mes­terséges holdak tekintetében. Megelőzőleg Dulles külügyi államtitkár hátat fordított ez ajánlatnak, de kétségtelen hogy az oroszoknak nagy sike re után, amellyel a légürbe ki lőtték mesterséges holdjukat megváltoztatta nézetét. Sürgős az ügy és nagyon ki vánatos- a két ország megegye zésre jusson az inlercontinen tális rakétákra vonatkozólag amelyekkel egyik ország el pusztíthatja a másikat. Wagner New York polgármestere elégtétalt adott a mgyrságnak a Szabadság füllentésével szemben New York polgármestere elégtételt adott a magyar­ságnak a Szabadság valót­lan és inzultáló tudósítása ellen. Jó néhány héttel ezelőtt kiérezhető kárörvendezéssel az irta a Szabadság, hogy New Yorkban a Szest Ist­ván szobor, amelyet Szobo­­nya László nagy anyagi ál­dozattal megmentett az el­árverezéstől és New York városának adományozott, lomtárba került. Hogy miért helyezte el a Szabadság Szent István szobrát a valóság megszé­gyenítésével a lomtárba, azt rövidesen megérti a ma­gyarság. A valóság az, hogy a Szt. István szobor még mindig ott van, ahova a polgármes­giiségél Hitlernek Oroszország elleni hadjáratához. Az oro­szok Horthynak ezt kaland­ját elfelejteni nem tudják és megbocsájtani nem akarják. A. harciassággal felidézzük az orosz elleni hadjárat em­lékeit. Éppen ezért vegyük tu­domásul, hogy a magyar sza­badságért úgy kell harcolni' miként az oroszokat nem bánt­juk s nem sértjük, ellenkező­leg megnyugtatjuk, hogy soha többé nem ismétlődhet meg Horthy kalandja .amely a ma­gyar népnek nagyon sok vér­áldozatába került. A magyar szabadságharc folytatása nem forradalom és nem háború, hanem őszinte békére való törekvés, amely meggyőzi az oroszokat, hogy Magyarország megszállására nincsen szükség. Ez a helyzet következik be, amikor Oroszország és az E- gyesült Államok kezet nyújt egymásnak- hogy barátsággal éljen együtt. Magyarországnak az az ér­deke, hogy enyengesse és fel­adata is, hogy a Nyugatot és a Keletet közelebb hozza egy­máshoz. Ha Magyarország és általá­ban a magyarok számolva a világhelyzettel őszintén a bé­ke szolgálatába szegődnek, Magyarország megkapja jutal­mát: szabad és független lesz. A béketörekvéseivel és nem mással! Id. Csatlós Sándort sokan kísérték el utolsó utján Id. Csatlós Sándort, pénte­ken, október 4-ikén temették Lukács István unokájának, John J. Hriczónak. 9412 Bu­ckeye Road alatti kápolnájá­ból. Id. Csatlós Sándor másfél é­­ve nem dolgozik, csak otthon a háza körül munkálkodott. Kedden reggel elvitte nejét a villanyos megállóig, mint minden nap. Röviddel azután, hogy hazaért, az egyik szom­szédjának panaszkodott, hogy rosszul érzi magát és kérte, hogy hívja el orvosát. Az or­vosa bevitette a St. Lukes kórházba, ahova értesített fe­lesége is rohant. Még életben találta, beszélt is hozzá, de hirteltn hanyatlani kezdett. Egyszere csak megfogta fe*­­lesége kezét és már nagyon nehezen, de még megmondta: — Ne félj, sohase félj! Érezhette a halálát, mert percek alatt elváltozott és el­vesztette öntudatát. Az orvos és az ápolónők ki­küldték Csatlós Sándomét a szobából a folyósóro. Nem so­káig várt ott. amikor tudomá­sára adták, hogy rendkívül jó férje befejezte életét. John J. Hriczo kápolnájában a ravatalnál és a temetésen is nagyon sokan jelentek meg, jó barátok, egyleti és egyház tagok, akik a Csatlós párt ! nagyra becsülik. Bár Csatlós Sándor önmaga nem vett részt semmiféle közéleti mun­kában, mégis felfcsége, szül. Jurcsó Mariska egyházi és jótékonysági munkájában az ő jó lelkének a a megnyilatko­zását is megtalálták Nt. Dr. Szabó István végez­te a gyászszertartást, a ká­polnában, a tempóimban és a Highland parki temetőben is. Gyászbeszéde elismerés volt a halottnak és özvegyének is, aki az Első Magyar Reformá­tus Egyház egyik oszlopa. Id. Csatlós Sándor az egy­házon kívül tagja volt a Wm. Penn 14. fióknak és a C|0- nak. Nagyon jó akaratú és felette értelmes ember volt, tisztá­ban volt a munkásszervezetek jelentőségével. Id. Csatlós Sándor Zem­pléni megyében született* Abonon, 65 éves volt. 1911-ben érkezett az Egyesült Álla­mokba. Negyvenhárom éves házasélete példás volt, felesé­ge volt mindene. Gyászolják: neje, szül Jur­csó Mariska, fiai: Ifj. Sándor és családja, István és család­ja, nővére, Ráski Sándorné, szül. Csatlós Erzsébet és 4 unokája. Ifj. Csatlós Sándor Arizoná­ból repült Clevelanda édes apja temetésére. A család táviratilag értesí­tette a gyászesetről Benedek Jánosnét, Californiában. A Wm. Penn 14. fiókja ha­lottvivőkről gondoskodott. Ju­hász Miklós elnök vezetése a­­latt a következők voltak a ha­lottvivők: Wieland János szer­vező, Kovács József gondnok, Kály Dániel, Urbán Vilmos és Mike Jacobs. A Lórántffy Zsuzsanna női egylet tagjai testületileg je­lentek meg a temetésen és igyekeztek vigasztalni az elnö­küket, Id. Csatlós Sándomét. Négyféle rétes a W. Sídéi Dunántúliak kártya partyján ter j oakarattal elhelyeztet­te Szobonya László jelenlé­tében; a polgármester hiva­tal mellett a városházán. New Yorki értesítés sze­rű'* Falussy Alajos, a Wm. Penn igazgatósági tagja ve­zetésével küldöttség keres­te fel Wagner New Yorki polgármestert s kérte, hogy Szent István szobrát a U. N. előtti térségre helyezzék el véglegesen. A polgármes­ter helyeselte a magyar bi­zottság kérését. A bizottságban minden felekezet, még a zsidók is képviselve voltak. Ez azt je­lenti, hogy a magyar zsidók is helytelenítik a Szabadság! rosszakaratú és megtévesz­tő híradását, amely Szent István szobrát a lomtárnak szánta. Izrael háború veszedelmében NEW YORKBÓL jelentik: Izrael külügyminisztere és delegátusa a U. N-ben- Mrs. Golda Meir megállapiiolila, hogy úgy Oroszország, mint a nyugati hatalmak tömik az arabokat fegyverekkel és ez­zel egyre súlyosbítják a há­borús veszedelmet Izrael ré­szére.--------- • ---------Wm. Penn 45. arany jubileumi banketje A William Penn Fraternális Egyesület 45-ik fiókja elérte alapításának 50ik évforduló­ját és természetesen magyar egyleteink szokása szerint az arany jubileumot meg is ün­nepli, még pedig fényes, jól e­­lőkészitett banket keretében, október 20-ikán, vasárnap, a West Sidei Evangélikus te­remben, West 98 és Denison Avenue sarok. Ami a legfontosabb, nagy­szerű ebéd lesz: leves, töltött káposzta, sült csirke, kávé és sütemény. A rendezőség kellemes és élvezetes programot állí­tott össze. Az ebéd jegy ára $2.50 A banket rendező bizottság élén Nádas Gyula áll, a fiók pénztárnoka. A. West Sidei Dunántúli Magyarok Szövetsége október 13-án, vasárnap délután 2:30 kezdettel rétes délutánnal egy­bekötött kártya patryt tart a West Sidei Evangélikus Te­remben, West 98 és Denison Ave sarok. Négyféle rétes lesz és pe­dig —, ahogy Németh József elnök állítja —, éppen olyan kitűnő lesz, mint legutóbb. Az bizonyos, hogy akik ven­dégei voltak a legu­tolsó kártya partynak, azok nem maradnak el, mert rend­kívül élvezték a finom rétest. Havasy Istvánná, az egyesü­let alapitó tagja bejelentette lapunknak, hogy telefonon hívja meg barátait és ismerö­­jseit a West Sidei Dunántúli­ak kártya partyjára és kéri azokat a barátait és ismerő­seit .akiket telefonon nem tud elérni .fogadják el a lap utján való meghívást és je­lenjenek meg vasárnap .októ­ber 13-ikán, a West Sidei E- vangélikus Teremben, a Du­nántúliak rétes délutáján. Tra még nehányan megte­szik ,amit Havasy látvánné kezdett, akkor telt háza lesz a West Sidei Dunántúliaknak. - A belépti dij a kártya par­­tyhoz $1.00. A rétest a Dunántúliak nem adagolva adják .hanem csa­ládiasán. SZOBONYA LÁSZLÓ 8-szor KÜLD KARÁCSONYI CSOMAGOT A MAGYAR AMERIKAI KATONÁKNAK Thanksgiving napján, Nov. 28. a Bethlen Teremben 600 terítékes pulyka ebédet ad szabadságharcosok és mene< kültek tiszteletére a U. S. iránti hálával Bazára W. Sidei Ref. Egyháznál A West Sidti Református Egyház most szombaton és va­sárnap tartja évi két napos ba­zárját a Kálvin teremben, 1950 West 32nd Stereet. Nincs belépti dij. Mindenkit szívesen látnak és fogadnak. Barátságunk jeléül látogas­sunk el a West Sidei Refor­mátus Egyház két napos ba­zárjára. Az Önkéoző Női Osztálya kártya party ja vasárnap A Clevelandi Magyar ön­képzőkör női osztálya kissé j megpihenvén a sikerült 55 é­­!ves jubileumi banket után, I amelyen -a nehéz munkát a női osztály tagjai végezték, kártya partyt tart most vasár­nap, délután 3 órai kezdettel saját helyiségében, 2059 Fulton Road. A kellemes szórakozás mel­lett jó uzsonna lesz, finom szendvics, friss kávé és fris­sen sült fánk. Ajtó dijakban nemcsak nem lesz hiány, de mindegyik aj tó dij értékes és kedves is. A hozzájárulás $1.00 Szobonya László alaposan megszolgálja azt a kitüntetést, | amelyben Eisenhower elnök személyes levelével részesítet­te a katonafiuknak küldött minden évi karácsonyi csomag akciójáért. Immár hetedik éve, hogy j Szobonya László csomagokat j küld a katonáknak, akiknek nevét és címét eljuttatják idő­ben hozzá. Ez évben is minden magyar származású amerikai katona kap karácsonyra csomagot a Louis Furniture Co.-tól, aki­nek nevét és címét szülei a­­vagy neje eljuttatja személy e­­isen vagy posta utján a Louis Furniture Co.-hoz, East 130 A katona fiuk nevét legké­sőbb november 10-ig kell el­jutatni Szobonya Lászlóhoz. Szobonya Lászlót múlt hetek­ben felkereste egy Clevelandi­ban állomásozó őrmester két katona kíséretében és arra kérte, hogy engedje meg, mi­iként ők, a katonák csomagol­­j hassák a katonák karácsonyi csomagjait. * Természetesen Szobonya László ebbe kész örömmel be­legyezett. A csomag-küldés eredete Nem érdektelen, ha meg­említjük, hogyan keletkezett a Szobonya-féle karácsonyi csomagküldési akció, j Szobonya Lázsló és neje, szül. Magyar Anna idősebbik (fia, Szobonya Béla, a Szobo­nya László és neje második üz­letének, a Louis Furniture Co. 10508 Union Ave üzletének vezetője Koreában szolgált a harctéren. A szülei karácsony­ra csomagot küldtek neki. Szobonya Béla (Bili) levelé­ben, amelyben a harctérről megköszönte a csomagot, ne­hány katona baj társának a nevét és címét beküldte és arra kérte szüleit, hogy a­­zoknak is küldjenek csoma­got, amit nemcsak, hogy szí­vesen megtettek, de ezzel ér­lelődött meg bennük az esz­me, hogy minden évben ka­rácsony előtt csomagot külde­­mek a magyar származású ka­tonáknak, hogy hálával gon­doljanak az Egyesült Álla­mokra, amely ezt lehetővé te hette.-------- • -----— Uton-utfélen leszólják a kö­zénk került szabadsághősöket és menekülteket. Mi magunk nem sok szabad­sághőssel és menekülttel talál­­| koztunk és beszélgettünk —, azt mondhatjuk, hogy ötven­­jnel. Ez nem elég ahhoz, hogy véleményt alkothassunk felő­lük. Hogy mégis véleményt al­kothassunk róluk, többeket olyanokat kérdeztünk meg, a­­kik jóformán mindennap érint­keznek velük. \ Jót és rosszat is hallottunk a szabadsághősök és menekültek viselkedéséről. Egy üzletember, akinek üz­letében naivon sok szabad­ságharcos és menekült fordul meg, a legszebben nyilatko­zott róluk: — Szeretem őket — mon­dotta a megnem nevezhető üzletember. Értelmesek és t haladó gondolkodásúak. Örül­hetünk, hogy általuk meghosz­­szabbodik az amerikai magyar­ság magyar életközössége. E nagyon jo véleménnyel szemben áll két komoly ma­gyar nő nyilatkozata: — Olyan durva, fajtalan sza­vakat használnak .olyan csa­­tornaszagu beszédük van, hogy az ember kétségbeesik, mi lesz ezekkel? E két ellentétes és sok más nyilatkozatból megállapítot­tuk, hogy nagyon jó elem is van a szabadságharcosok és menekültek között, de van sa­lak is. Olyanok, akik nálunknál jobban ismerik a szabadság­­harcosokat és menekülteket, azt állítják, hogy a szabadság­­harcosok és menekültek 85 százaléka rendes .megbízható és szorgalmas, mig 15 száza­lékuk megbízhatatlan, mun­kakerülő, izgága, durva és ko­­miszkodó elem. Ha valóban úgy is van, hogy 15 százalékuk haszonta­lan és nem kívánatos elem, akkor is sajnáljuk mindazokat a szabadságharcosokat és me­nekülteket, akik elszakadtak a szülőktől, testvérektől, a ba­rátoktól, a családi tűzhely melegségéből. Jó nehány hét előtt bejött hozzánk három menekült: panaszkodtak' hogy éhesek! Kettőt megebédeltettünk, a harmadik, egy 18 éves nem akarta elfogadni az ebédre valót. Azt mondotta, adjak neki valami munkát, hogy megszolgálhassa az ebédet, akkor elfogadja. Megmosattam vele a gépem és azt úgy megmosta, hogy csak uj korában volt szebb. A másik kettőt egy illetékes helyen beajánlottam segélyre, de segély helyett elutasítot­ták őket máshova, onnan me­gint máshova és ott végül megmondták nekik, hogy se­gély nincs. Fogtam a két menekültet és elvittem őket Fischer Rudolf­hoz, a Magyar Izraelita Hit­község pjCnztárnokához, aki! fejenként $2.50-t utalt ki rög­töni segélyre. Beajánlottam ő­­ket Balogh Szabolcsnak, jó szomszédomnak munkára ,a­­kinél egyenként $14.-t keres­tek. Ekkor útnak engedtem őket. Pár nap múlva találkoz­tam velük és örömmel közöl­ték, hogy kaptak munkát. Ezt az esetet azért említjük, mert illusztrálni kívánjuk, nem hagyjuk cserben azokat a szabadságharcosokat s mene­külteket, akik nélkülözésük­ben hozzánk fordulnak. Azóta sok helyen halljuk, hogy több szabadságharocs és menekült munkanélkül van s köztük olyanok is vannak, akik nélkülöznek. Rene Pleven, volt francia miniszterelnök kísérletet tesz arra, hogy megoldja Francia­­ország 24-ik kormányválságát a 2-ik világháború óta. 800 fiatal diák felgyújtotta a virág állványt a szoviet é­­pitette Kultur palota előtt Varsóban, ahol napok óta tüntetnek a diákok. I Ezeken segíteni kellene! | Az Egyesült Egyletek kasz- I szájában még mindig van se­­jgélypénz. Ameddig van se­gélyalap' nem szabadna meg­­[engedni, hogy szabadsághar­cosok és menekültek éhezze­nek. Senkisem kezdhet újabb se­gély mozgalmat, az Egyesült Egyletek vállalta és az végez­ze tovább. De végezze és ne engedjünk ebben a városban egy magyart sem éhezni. Ha nem is vállalhatjuk az egyre szaporodó menekült é­­■ hezők segítését, arra gondol­junk ,hogy karácsony napján [szeretettel kezdeményezett e­­béddel kelllene megtisztelni őket. j Az eszmével Szobonya I Lászlónál kopogtattunk először. Vájjon mit szól ő hoz­zá, aki nagyon jól ismeri a menekülteket és szabadsághar­cosokat. Előadjuk a tervünket, amire Szobonya László ezt mondja: — Maga nem menjen seho­vá! Magam fizetem egy ka­rácsonyi ebéd összes költsé­gét. — Komolyan mondja? •— kérdezzük Szobonya Lászlót j egész nyíltan kételkedve. ' — Berrület sadom j j— mondja Szobonya László lés kézfogásra nyújtja a kezét, hogy azzal is megerősítse az ígéretét —: az utolsó penny­­ig fizetem a karácsonyi ebéd költségeit. Másnap megváltoztatta j Szobonya László a tervet. Másnap felhívott bennün- Szobonya László: — Átbeszéltük feleségem­­|inel a tervet és arra megálla­pításra jutottunk, hogy egy­általában nem jó a karácsony, át kell tennünk Thanksgiving napjára, november 28-ikára. Legyen egy szép, kizárólago­­jsan amerikai célú ünnnepé­­jlyes ebéd, amelyben hálánkat I fejezzük ki az Egyesült Álla­­,mok iránt. Minden megszorí­tás nélkül hivatalos az ebédre minden szabadságharcos és menekült. Mivel csak 600 vendéget tudunk elhelyezni, az első 500 szabadságharcos s menekült jelentkező díjmen­tesen veheti át a Háladásnapi ebédhez jegyét a Bethlen Te­remben tartandó pulyka e­­bédhez. A Hálaadásnapi pulyka e­­bédnek , amelyet Szobonya László és neje a szabadsághar­cosok és menekültek tisztele­tére ad az Amerika iránti há­la kifejezésére, nagyon rövid programja lesz. A programot Szobonya Lász­ló rövidesen közli. A szabadságharcosok és me­nekültek a Hálaadásnapi ebéd­hez jegyüket október 15-ikétől fogva átvehetik a magyar egy­házuknál, ezenkívül a Ma­gyarok Vasárnapja kiadóhiva­talában és Galgány-Lengyel Erzsiké Confectionery üzleté­ben, 12306 Buckeye Road. Családos párok gyermekei­ket is elhozhatják. Mindenjegyosztó helynek joga- van a jegy kérőtől igaol­­ványt kérni arra vonatkozólag hogy a jegy kérő valóban me­nekült-e ,mert csak a szabad­ságharcosok és menekültek kaphatnak díjmentes jegyet. Ha jut hely, akkor má~ok is vehetnek majd jegyet az e­­bédhez $2.50-ért;

Next

/
Thumbnails
Contents