Az Ujság, 1956 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1956-06-14 / 24. szám

JUNE 14, 1956 AZ UJ8AG 3 OLDAL KÉT MAGYAR FELTALÁLÓT KOSSUTH DÍJJAL TÜNTETTÉK KI Irta: Dr. Fónyiid Ernő A budapesti műszaki e­­gyetem textiltechnológiai tanszékét két nagy kitünte­tés érte. Vezetőjét: Zilahy Márton egyetemi tanárt és munkatársát Oswald Lóránt egyetemi kutató mérnököt Kossuth-dijjal jutalmazta a magyar kormány “korrózió­­álló, elektromos szigetelő­­szalag gyártás technológiá­jának kidolgozásáért.” (A Kossuth-dij a legmagasabb magyar kitüntetés.) ZILAHI MÁRTON, egyetemi tanár Zilahy Márton Kossuth­­dij as professzor tanszéke tudományos és kutató mun­kájáról ezeket mondja: — Hosszabb kísérletezés folyamán olyan fonal gyár­tás technológiáját dolgoz­tuk ki, amely a híradástech­nika szempontjából különö­sen nagy jelentőségű. Az uj elektromos szigetelőszalag el lenállása az eddig használt pamutfonál szigetelő szalag hetvenezerszerese.. OSZWALD LÓRÁND, tanársegéd — Ezt az uj fonalat “Izo­­pa” néven hozzák forgalom­ba. Értékes tulajdonságai alkamassá teszik a legkü­lönfélébb szigetelésekre, rá­­rádiónál, telefonközpontnál, telefonvezetéknél. Egészen csekély a vizfelvevőképessé­ge, viszont mikroorganizmi:.­­sokkal, gombákkal szemben, amelyek a pamutfonalat ál­talában megtámadják, az uj anyag teljesen ellenálló. — A tökéletesebb szigete­lés következtében vékonyabb huzalok állíthatók elő, ami viszont a különböző villa­mossági készülékek méretei­nek csökkentését teszi lehe­tővé. A Kínába szállítandó magyargyártmányu telefon­­központok szigetelését már Az uj anyaggal végzik. A textiltechnológiai tanszé­ken más fontos technológiai eljárásokat is kidolgoztak, illetve uj módszerekhez uj gépeket terveztek. Ezekről is említést tesz Zilahi profesz­­szor. , i — Uj technológiai eljá­rást dolgoztunk ki a fonás és szövésnélküli szövetek ké­szítésére. Ezzel az eljárás­sal lényegesen olcsóbb és bi­zonyos célokra megfelelőbb szövetet gyárthatunk. A pamutfonalipar számá­ra uj nyuj tómüvet tervez­tünk a pamutfonal nyújtá­sára. Az uj nyuj tómű a je­lenlegi magyar gépeknél harminc százalékkal egyen­letesebb fonalat ad. —A Textilipar Kutató In­tézetben történt kísérletezé­sek alapján uj rostfeldolgo­zó gépet ,is terveztünk, a­­mely a kender-rost minősé­gét javítja azáltal, hogy tö­rés közben mosást is végez. A gépet már gyártják. — Kelen István volt ku­tatómérnökünk már a Kis­pesti Textilgyárban alkal­mazza a tanszéken kidolgo­zott ismételt irezési eljárást, amely a szövőszéken a fonál szakadások számát lényege­sen csökkenti. Beszélgettünk Oswald Ló­ránt Kossuth díjas kutató­­mérnökkel is, Zilahi profesz­­szor munkatársával. Érde­kes részleteket mond el az ötezer kísérletezés után ki­alakult uj szigetelőszalag történetéről. A mag/ar kábelipar is már régóta arra törekedett, hogy a szigetelőként felhasznál a­­ránylag kis szigetelőképes­­ségü nyersanyagokat jó szi­getelésű mesterséges szálas­anyagokkal pótolja. — Oly eljárást dolgoztunk ki a pamut vegyi átalakítá­sára, amelynek során a fizi­kai és vegyi tulajdonságai megváltoznak, a pamut nedv szívó képessége a minimális­ra csökken, s a villamos áu ram szempontjából káros szenyeződések a pamutból eltávolodnak. —A szintetikus szálak fel dolgozásuk során a gépek e­­gyes alkatrészeihez surlód­­nak és nagy mértékben töl­­jtődnek fel sztatikus elekt­romossággal, ami összeku­­szálódást és a több ezer vol­tos feltőltődés következté­ben esetleg — kipattanó szikra esetén — tüzet okoz­hat. A szálakat ezért feldol­gozás előtt antis'ítatikus ke­zelésnek vetjük alá, vagyis olyan vegyszerekkel itatjuk át, amelyek a feltöltődést megakadályozzák. AZ ÚJSÁG TELEFONJA: GA. 1- 5658. Réz. FA. 1-1154 FANCHALY VIRÁGÜTIFtF 4714 Lorain Av# ME 1-188? MELL CSOKROK lógott és cserepes virágok ❖ PICNIC-HELYETTESITÖ J NAGY KÁRTYA PARTYT rendez tagjai és barátai szórakoztatására A WEST SÍDÉI DUNÁNTÚLIAK AMERIKAI SZÖVETSÉGE Vasárnap, Junius 17-én, délután 2 órai kezdettel A WEST SÍDÉI EVANGÉLIKUS TEREMBEN, West 98 és Denison Avenue sarok A HOZZÁJÁRULÁS $1.00 Sok ajtódij Az uzsonna: frissen készült diós és mákos kalács és más vegyes házilag készült finom sütemény, X kávéval, FINOM SONKA SZENDVICS savá­éi nyusággal és a legbarátságosabb kiszolgálással Hívja el minden tag a barátait is, hogy azokat X- is megvendégelhessük. ❖ Hétről-Hétre Szabó Zoltán, aki elvonult a magyar negyedből, az Empi­re Die Casting Company ü­­zem vezetője. Kedves neje, sz. Horváth Margaret néha-néha szerepel magyar eseményekben, ilyen­kor Zoltánra kerül a sor a baby sitterségre. Négy gyer­mekük van, a legfiatalabb 2 éves. Szabó Zoltán egyetemet végzett, mégis jobb szereti a műhelyt az irodánál. Szabó Zoltán Szabó Istvánnénak az idősebb fia és az egykori Grand Dairynek volt manage­­re és odaadó, jó munkása. Boros Sándornak, a More­land Cafe népszerű társtulaj­donosának sógora sajátkezüleg házat épít Orange Viliágéban, O. Nehány vasárnapon át az egész rokonság segít neki. Az elmúlt vasárnap Boros Sán­dor, neje, gyermekeik a kis Sanyi is becsatlakoztak a se­gítő munkások közzé. Boros Sándorné aki akkor érzi jól magát ha dolgozhat, felcsapott szegelőnek. A kis Sándor für­gén és ügyesen hordta a sze­get édes anyjának. A nagy Sándor csak nézi, nézi, hogy a többiek milyen erősen dolgoznak. A felesége megsokalja, hogy olyan nehe­­szen szánja el magát a mun­kára és odaszól: — Alex do something! — Sanyi segíts valamit. — Nem látod, mit csinálok? — felel Sándor. — Nem én — mondja a jó asszony, Boros Sándorné. — A munkátok nem érne semmit sem, ha nem dirigál­nám a munkát és nem felü­gyelnék a munkára — vágja ki magát Sándor. — Ki kért meg, hogy mun­kafelügyelő légy? — kockáz­tatja meg a kérdést Boros Sán­dorné.----Nem kell engem külön megkérni, van bennem annyi emberség, hogy magamtól is elvállaltam a munka felügye­letét — nyugtatta meg Sán­dor nejét. Raymond Schröder visszamegy Ausztriába HUMOR Raymond Schroeder, uj a­­merikás indulásra készen van vissza Ausztriába — egész családjával, nejével és két gyermekével. Raymond Schroeder osztrák születésű, de beszél magya­rul. Szülei Ausztriában élnek, Gratz közelében és nagyon hívják haza, azzal a biztatás­sal, hogy az üzleti élet fellen­dült és könnyen boldogulhat, ha üzletet kezd. Raymond Schroder gyerme­kei a Szent Erzsébet iskola növendékei voltak. Raymond Schroeder végig harcolta a világháborút, de — ahogy állítja —, sohasem szerette Hitlert és nem helyes­li az embereknek fajok sze­rinti osztályozását. — Osztrák vagyok, de sze­retem a magyarokat és ahol tehettem, a közelükbe húzód­tam. Nézetem szerint senkit sem lehet és szabad fajáért mellőzni és háttérbe szoríta­ni. Ez az élet közös és min­den embernek egyforma joga kell, hogy legyen a nagy em­beri közösségben. Ez az elv az emberiség jövőjének a bizto­sítéka. Raymond Schroeder egy i­­deig Balogh Szabolcs üzleté­ben dolgozott esténként és e­­gyik este fegyveres táma­dásnak volt kitéve. A hat láb­nál magasabb Raymond Schroeder a counter mögül e­­lőrenyult és játszva kicsavar­ta a gunman kezéből a fegy­vert. Mire előre lépett, a ban­dita kereket oldott. Csodálkoztak a merészségén és megkérdezték tőle: nem félt a banditától? — Egy vérbeli katona nem ismeri a félelmet — volt a válasz. HONNÉT TUDJA... —A kolduló cigány a herceg­prímás elé szeretne jutni...... A kapuban megállítja a portás. — Vissza, cigány! Ez püs­pöknek való bejárás. A cigány mérgesen néz reá. — De hát hunnét tudja a portás ur, hogy én nem va­gyok pispek? Bizalmas közlések Király Ferenc, a régi ame­rikás magyarokkal barátko­­je, (a volt Gábri Albert­­né a Szent Erzsébet templom­ból ballagftak a legközelebbi bus megálló hely felé. Egy ismerősük megállítja ő­­ket: — Mi az, Mr. Király, az E. 123-ról is még mindig a Szent Erzsébet tempóimba járnak? — Itt esküdtünk meg De­coration Daykor múlt egy éve és annyira hálásak vagyunk a Jó Istennek, hogy egymásra akadtunk, hogy legszíveseb­ben a Szent Erzsébet tem­plomba járunk, mert jobban eszünkben tartjuk, hogy ott fogadtunk sírig tartó hűséget egymásnak. A megértő párt fel is kö­szöntötték barátaik a rádión is bevált házasságuk első évfor­dulóján. i Szabó Márton és neje, ez a mindig jó kedélyű pár, — bár Garfield Heigthson lakik, — hűséggel a magyar negyed i­­ránt hetenként egyszer lega­lább belátogat a Buckeye Roadra, ha másért nem, azért, hogy Szűcs Jóska és neje bárjában Fish Fry-t ehessen. Szabó Márton nemcsak jó, de szép férfi is. Egyik ismerősük odaszól a talpraesett feleletre mindig kész Szabó Mártonnénak: — Mrs. Szabó, jó lesz, ha vigyáz erre a szép emberre. — Soh’se vigyázok én, fér­fit mindig lehet kapni, ő vi­gyázzon én reám, mert jó asz­­szonyt sokkal nehezebb kapni. MÉG VAR. Biró (a vádlotthoz): Be­ismeri vétkességét? Vádlott: Az a tanuk val­lomásától függ. Még várok tehát, i : ! fi ELTALÁLT MENTSÉG Az uraság krumpliját a ci­gányok vermelték el. Néhány hét múlva az egyik cigány éjjel a vermekhez lo­­pózott, hogy majd megdézs­málja a krumplit Vállalkozása azonban rosszul sikerült. Be­lezuhant egy félig telt verem­be zsákostól, mindenestől; s nem tudott kimászni. Reggel ott találták a veremben, s le­gott a földesurhoz kisérték. — Hát te, gazember, mit műveltél?! — kiált reá hara­gosan a földesur. — Ártatlan vagyok, kegyel­mes uram! — védekezik csak jnem kétrét hajolva a cigány. — Még azs idezs apámtól hal­lottam, hogy aki másnak ver­met ás, maga esik bele. Hát ezs történt velem is, semmi egyéb. A jó ötletért megszabadult a cigány a büntetéstől. HALLGASSA MET* /uárnap - WL»OK. 1260 d Amerikában a leghoeuabb magyar műsor — d. «. 1-1# S óráig. Hirdetésefc ügyében hhrjas Tel. LO 1-5524 SZAPPANOS FERI 3048 Emi 123 SL MINDEN HÉTFŐN ESTE 7-131 7,30-19 hallgassa meg KÁLLAY ELEMÉR Válogatott Magyar Program iát W D O K (1268) Hirdetés vagy üdvözlet aveg egyleti bejelentés ügyében Tel. RA 1-0146 Lakcím: 2861 East 112 RELLA ROSE DR. HALLER ISTVÁN Hungarian Radio PROGRAMJA Dr. HALLER M. ISTVÁN, igazgató vezetésével MINDEN VASÁRNAP délelőtt 10-től lOiSSlg WDOK — 1260 Duí HIRDETÉSEK, ÜDVÖZLE­TEK és KÖSZÖNTÖK ügyében hívja fel e száméi GA 1-3443 UJ LAKCÍM ÉS TELEFON 10602 SHAKER BLVD. A LEGJOBB IDŐBEN MINDEN VASÁRNAP déli 12 órától 1 óráig A WSRS ÁLLOMÁSRÓL 1490 DIALON Hallhatja a Hudák Testvérek Rádió Órát Hirdetéseket 4e kösxöntéee kel elfogadunk 12914 GRIFFTNG áVENUl Tel. SK 1-5085 GA 1-6434 dudák Imre. Ernő éa '«tri A NAGY UR. A szolgabiró-hh at.alba kí­sérte a csendőr a tolvaj ci­gányt. — Hová, hová, cigány? — gúnyolódott vele egy suhanc — Nem látod, bolond, — válaszolt büszkén a cigány, hogy most nagy ur lettem. Imhol, utánnam gyün azs inasom. A HEGEDŰ ÉS A RAJKÓK — Hallod-e — tréfálkozik a faluvégi cigánymuzsikus­sal egy ur, — kapsz egy ko­ronát, ha megmondod, mi a különbség a hegedűd s a raj kőid közt? — Megmondom, — vála­szolt a cigány. — Hegedim akkor sir, ha van kilátása kennyirre; a rajkóim pedig akkor sirnak, ha nincs kilá­tás harapni valóra. A KESERVES NÓTA —Húzzál egy keserves nó­tát, cigány! Mindent elvesz­tettem a kártyán. — Soh’se bántsuk, téns u­­ram. Úgy is meglesz a keser­ves nóta otthun azs assor.y­­tól. A 7. MÁR NEM UGYANAZ.. Egy alföldi birtokos és egy bécsi német kerültek össze a vasúti kupéban. Hogy elűz­zék az utazás unalmát, csak­hamar beszélgetésbe elegyed tek. A többi közt Magyaror­szág politikai viszonyaira is rákerült a diskurzus sora. — Mi tűrés tagadás, — szólt a földbirokos, — bi­zony hitvány nép vagyunk. Korhelyek, pazarlók, restek. Nem lesz mibelőlünk soha ónálló kulturállam. — Már az igaz, — vála­szolt nekibátorodva a német, — a magyarnál restebb, de e mellett ielfuvalkodofctabb nációt nem ismerek. — Hallja az ur, — pat­tant föl e nyilatkozatra he­vesen a föidbirtokos, — em­berei je meg magát, mert ha még egy sértő szót mond a magyarok ellen, nyomban ki dobom a kupé ablakán! — De kérem, — dadogta a megszeppent sógor, — hi­szen én csak azt mondottam, a mit ön. — Hja, ez egészen más. Nekem szabad a magyaro­kat szidni, mert véreim. — de ha más bántja hát kérész tül megyek a lelkén. Érti? Most pedig alászolgája, — átszállók más kupéba, mert ' ilyen haszontalan némettel, mint ön, aki a hazámat szi­dalmazza, nem akarok egy levegőt szívni. A KAKAS Egy vegyes hitfelekezetü \ ároskában szívélyes baráti viszony fejlődött a plébános és a tiszteletes között. Gyak­ran eljárogattak egymáshoz. Egy alkalommal a tisztele­tes a plébánosnál volt ebé­den, aki a többi közt pom­pás húslevessel traktálta meg. — Azt szeretném én tudni — szólt a tiszteletes, — mi­ért nem főz az én feleségem olyan jó levest, mint ez? — Hja, tisztelt barátom uram, — felelt a plébános, — nálunk a kakast a fazék­ba teszik, s nem a torony te­tejébe. NEM ÍGÉRHETI Eskető pap (a menyasz­­hoz): Igéred-e, hogy hűsé­ges esküdt társa fogsz lenni az uradnak s mindenben kö­veted? Menyasszony: Nem ígér­hetem, kérem elássan, mert kéményseprő. MONDOTT VALAMIT. Egy diák igen borszeretö lévén, ha borral kínálták, mindig elfogadta, még ha é­­hes volt is. Egyszer a többek közt disz­nótoros ebédre hivatott, s mivel ebéd előtt is jóízűen sqörpölte a bort, megszólít­ja egy bizalmas vendég: — Ugyan, hogy ihatja, ba­rátom, azt a bort ebéd előtt? Ő pedig felel rögtön: — Az urnák is azt javas­lom, addig igyék, mig éhes, mert ha jóllakott, nem fér bele a bor. RÁ VAN UTALVA Cigány: Kirek egykét kraj­cárt. Ur: Minek az neked, ci­gány? Úgyis lopsz eleget! Cigány: Hát musáj, ha nem ádnák, mint a nagysá­gos ur! Két Kanadai magyar beszámol hazai tapasztalatairól. Három nővér: Galbos Já­­nosné, Janitor Istvánná s Gal­bos Ödönné kedvet kapott ah­hoz, hogy meglátogassák Ka­nadában, Wellandon lakó öz­vegy nővérüket, Bertóti Gyu­­lánét. Meg is egyeztek, hogy mennek, csak egy jó driver kellett. Elsőnek Janitor Ar­­noldot szólították a megtiszte­lő megbízatásra, hogy hajtson le Kanadába. Nagy kifogást használt: — Nem mehet, mert ha é­­desanyja megy- ő itthon ma­rad ebédel főzni édes apjának. Következett Galbos Edward. Neki is alapos mentsége volt. — Ha édes anyám megy, itthon maradok megcsinálni a tavaszi nagyiakarilásl,.. hogy mire megjön minden szép tiszta legyen. Galbos Ödönné, a legfiata­labb a Telkibányai Halkovics nővérek között, meg akarta mutatni, hogy szavának na­gyobb súlya van. Előszólitotta férjét, Galbos Ödönt, a Bucke­ye Roadi kiváló automobil­­javító műhely tulajdonost. — Ödön, vasárnap megyünk Kanadába, te fogsz hajtani. Galbos Ödön katona volt az első világháborúban, ott ázott fázott a Kárpátok-alján hete­ken és hónapokon keresztül s nem mert ellentmondani a parancsnak. Megszokta az en­gedelmességet, különösen ne­jével szemben. — Lehajtok, de egy feltétel- 11. Ha felkeltek reggel 3-kor, 4-kor indulunk és este itthon leszünk, mert hétfő reggel nyitnom gell a garaget. A három nővér ráált a fel­tételre és délben Wellandban, Ont. Canadában voltak. Ebéd közben belátogatott két Tel­kibányai magyar, akiknek e­­gyike csak néhány hete érke­zett vissza, a másik pedig egy év előtt járt Magyarországon. Galbos Ödön faggatta őket, mit láttak és mit tapasztaltak. A mostan érkezett elragadta­tással beszélt, milyen szeretet­tel fogadták, amerre megfor­dult.. 1000 dollárjába került a négyhetes ut, de nem adja 5000 dollárért, mert a sok őszinte megtisztelésben úgy érezte, hogy ő, az egyszerű munkásember mégis valaki. —Milyenek a viszonyok ott­hon? —kérdezte Galbos Ödön. — Nem jók, mi itten para­dicsomban élünk hozzájuk ké­pest, — mondja az 1 év előtt érkezett. ^ — Nagyon helytelen a hazai életviszonyokat az amerika­ival összemérni_jegyzi meg Galbos Ödön. Az a lényeges, iobb vagy rosszabb, mint an­nak előtte volt. — Megmondom őszintén: a szegénynek jobb,, mint azelőtt, a gazdagoknak rosszabb. Álta­lában nagy a szegénység, — volt a válasz. — Nélkülöznek vagy éhez­nek? — Azt nem mondhatom. Senkisem panaszkodott, hogy éhezik. Az a baj, hogy sokat kell beszolgáltatni. Erre a most érkezett közbe­­szóltt: — Ön rövid ideig volt ott­hon és nem ismeri elég alapo­san a helyzetet. Tudja-e ön, hogy ha bárkinek nehézségei vannak vagy kára van a vete­­bejelenti a termelő bizottság­­ményével vagy állatjával, ha nak engedményt kap pana­szának felülvizsgálata alapján. A nép meg van győződve, hogy egyre1 jobb és jobb lesz a helyzete. — Mit látott Telkibányán? — kérdezte Galbos Ödön. __ — Sok uj ház van, egész uj uccasor, — volt a válasz. — Kiké a házak? — Azoké, akik benne lak­nak. — Csak a gazdagok volt házai kerültek állami tulaj­donba. — Visszaállitanák-e a régi rendszert? — kérdezték. — Azt már nem — szólt a válasz, mert aki kísérletet tenne arra, azt talán még a­­gyon is ütnék—vallotta a nem rég visszaérkezett. Hát ilyen nézet is van! MEGHÍVÓ A WEST SÍDÉI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ — MOST VASÁRNAP, JUN. 17-én tartja a St. John Groveban, 5822 Broadview Rd. NAGYSZABÁSÚ ÉVI PIKNIKJÉT, amelyre szeretettel hívja meg tagjait és barátait. BUSÓK indulnak az egyház templomától, W. 32 és Carroll Ave, d. u. 12:30-kor és 2:30-kor. Verseny felnőtteknek és gyermekeknek is. A legfi­nomabb ízletes ennivalók. Kitűnő szabadbani szóra­kozás, — berendezett játékhely a gyermekeknek A belépti dij 75c. — gyermekek nem fizetnek Zenéhez a táncot a TOKAY ZENEKAR szolgaitatja I Bőségesen van még ebből ottan! Csak a Servei GÁZ Refrigerator készít és szolgál jég kockákat.. önmüködöleg Vegyen egy jég kockát egyszerre — vagy egy vödörrel tele a partyra. A Servei Gáz refrigerator önmüködöleg mgfagyasztja a kockákat . . . kosárba lakja . . . megáll, amikor a kosár tele van . . . újra feltölti a kosarat, amikor ürül. Nem kell tálcákat megtölteni . . . nem kell a tálcákat kiönteni. Jobb, mint a jég-takaritó, egy fagyasztót és egy­úttal defrosting refrigeratort kap. Figyeljen csak, mi van * Külön fagyasztó *önmüködő defrost * Kihúzható selvek * Zöldség frissitö * Tojás tartók * Vaj tartó * Kiszolgáló tálca * Gyümölcs tartály * Aj ajtóbani raktár * Járást kimélők * Izgatóan szép porcelán belső Csakis a Servei, a GÁZ Refrigerator biztosit gondmentességet Teljes 10 évi garancia Tovább tartó, mint bármely más ____ refrigeratoré Csendes — Nincs mozgó része Semmi sincs benne, ami kopással lármát csinálna Nézze meg a Serveit — a legmodernebb, a legönmüködőbb Refrigerator, ame­­! lyet megszerezhet —a legközelebbi GÁZ Appliance Dealernél. THE EAST OHIO GAS COMPANY I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents