Az Ujság, 1954 (34. évfolyam, 4-51. szám)

1954-01-28 / 4. szám

í OLDaL a2 üjSaű JANUARY 28, mi Az égő ház titka ; ' VAGY A KÉTARCÚ ASSZONY Róbert egymásután bontotta fel a leveleket, mindegyik­re tett néhány üzleti megjegyzést Az egyik levelet különös érdeklődéssel nézte. — Mi ez? — kérdezte. — Miért ir nekem a párizsi ügyészség? — Gyorsan felbontotta a levelet. Egy futólagos pillantást vetett a szövegre. Aztán felegyenesedett és hangosan, ragyogó arccal kiáltotta: — Mária é)! Altmann csodálkozva nézett főnökére. — Honnan tudod? á— Él.... él.... miztos vagyok benne.... Idefigyelj, Alt­mann.... A párizsi ügyészség irt nekem, hogy jöjjek Pá­rizsba, ahol egy Juliette Bartponne nevű gyilkos apacsnő áll a bírái előtt. Ez a nő azt hangoztatja, hogy ő Mária, Tárnok Róbert felesége és claringeni hercegnő.... Nem értem.... ■ i.. L j Altmann átfutotta gyorsan a levelet és igy szólt: — Azt hiszed, hogy Mária? — Igen.... érzem.... ez a nő nem lehet más, mint Mária. — A gyilkos apacsnő? — Nem apacsnő.... Mária.... — De hiszen itt az áll, hogy nemcsak azt állítja ma­gáról, hogy Tárnok Róbertné, hanem azt is, hogy a cla­ringeni hercegnő? — Ezt nem értem, — mondta Róbert. — Te tudtad, hogy Mária hercegnő? —- Nem. A múltjáról sohasem beszéltünk. — Akkor világosan áll előttem a helyzet. — Beszélj, Altmann! — Egy gyilkos apacsnő valahol Párizsban úgy akar kiszabadulni kényes helyzetéből, hogy a te feleségednek és a caringeni hercegnőnek adja ki magát. Ez csak egy trükk részéről. — De hátha Mária az mégis. Hátha ő került ebbe a rettenetes helyzetbe. — Erről itt nem tudunk meggyőződni, — mondta. — Hát mit csináljak? — Utazzz Párizsba, vegyél részt a szembesítésen, hogy megnyugodjál.... — Igen, délben utazom.... ; — Nem kell délben utaznod. — Hát mikor? — Ráérsz. Még egy heted van. Hiszen csak január tizen ötödikén lesz a tárgyalás. — De én előbb akarom látni! — Nem engednek be hozzá úgysem. — Istenem, milyen rettenetes hét lesz ez. Jól van, Altmann bácsi. Várok egy hétig. Aztán megyek Párizsba, hogy vagy Máriával vagy egy újabb csalódással térjek vissza. — Nem szabad semmi komolyságot tuljdonitani en-Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER 3097 Ash wood Rd. SK 1-1479 A csatornát ásás nélkül vlllanygépp«] tisztítjuk. UJ lmunkat és javítást egyaránt elvállal. **'**'***'*'*'*> ****#>#>#***#*****##** GAZ FURNACE Moncrief - Sunbeam - Niagara Szívesen segítünk a Gas Companynál otthona gáz­fűtéséhez szükséges jóváhagyás megszerzésében TET^-CSATORNÁK TETŐZÉS és JAVÍTÁS LEVEZETŐ CSATORNÁK VIHARABLAKOK TELJESEN DÍJMENTES ÁRLEJTÉS COLONY HEATING & SHEET METAL Julius J. Petrash SW 1-5538 3021 East 116 St. SW 1-5539 ESTE; RA 1-1915 HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARATRA .aki a legap­róbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉG* ADAS minden tervét — a család jóváhagyásával. Minden Intézkedés úgy történik, hogy a gyászo­ló család zavartalanul adhassa át magát az utolsó búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen áll. Bodnár A. Lajos Magyar Temetés Rendező 3929 Lorain Ave ME 1-3075 UJ TEMETKEZÉSI INTÉZETEM •?, it;* V! '* Gyönyörű kápolnájában TELJÉSEN DÍJMENTESEN HELYEZZÜK ravatalra a család DRÁGA HALOTTJÁT és ne­künk csakis a kiválasztott koporsó­ért, a kellékekért és szolgálatain­kért fizet olyan MÉRSÉKELT árat a gyászoló család, hogy feltétlen megelégedésével találkozik. Tágas parkoló hely Hartman Funeral HOME 11410 Buckeye Road SW 1-8200 BETEGSZÁLLÍTÁS ÉJJEL-NAPPAJL BETEG­SZÁLLÍTÓ KOCSIVAL és SZAKSZERŰ, FELELŐSSÉGTELJES KEZELÉSSEL 24 órai megszakitatlan szolgálat. HARTMAN J. KÁROLY i OKLEVELES MAGYAR TEMETÉSRENDEZŐ és Államilag vizsgázott balzsamozó nek az ügynek, akkor nem fogsz csalódni, — mondta Alt­mann. — Azt ajánlom neked, egyáltalán ne bízzál abban, hogy Máriát meg fogod találni... Akkor nem ér csalódás, — Hát nem rettenetes a sorsom, Altmann? — Ne busulj, pajtás, lesz még jobb is. — Egyik meglepetés ér a másik után. — Az élet a meglepetések sorozata. — De ez már sok! , — Oh, az ember sok mindent elbír. Altmann bácsi vette a kalapját és távozni készült.-------Ne hagyjál most magamra, Altmann. — Fontos dolgom van az irodában.... És este nem néz­zük meg Rita'-Ritát.... tudom, hogy már elment tőle min­den kedved. — Képtelen vagyok most emberek közzé menni. — Akkor elmegyek magam, — mondta Altmann mo­solyogva, azután meghajtotta magát és magára hagyta kétségbeesett főnökét. Csend volt'. Tárnok Róbert felállt és ismét rámeredt a képre. — Oh, ha élnél, — mondta könnyei között. És még sokáig zokogott íróasztala fölé hajolva. A másik kép, Jelena képe eszébe sem jutott. Csak Máriára gondolt forró szereimmel.... — Máriám, talán még boldogok lehetünk, — suttogta, azután elnyomta az álom. SZÁZNEGYVENEGYEDIK FEJEZET A szökés. Az owelszkavei kastélyra ráköszöntött az éjszaka. Jelena még nem feküdt le izgatottan járkált fel s alá a szobában. Rettenetes kalandon ment ma keresztül. Édes apja még a reggeli órákban elutazott Bér Iliibe, fontos üz­leti ügyben. Délután történt Jelena kalandja. Kétségbeesetten vo­nult vissza a szobájába és egyre azon gondolkozott, ho* gyan menekülhetne ebből a helyzetből. Minden idegszála visszahúzta a férje mellé, Budapestre. Látta, hogy fogoly, hogy tehetetlen, az uj szobaleány kizárólag azért van mel­lette, hogy őrizze őt, mint egy börtönőr. És amikor az ap­ja elutazott, hallotta édesapja kemény hangját, amikor kijelentette, hogy Jelena semmi körülmények között sem hagyhatja el a kastélyt addig, mig ő vissza nem tér. Ezekre a csúnya eseményekre gondolt a szerencsétlen teremtés, amikor kopogtattak az ajtón. Jelene nem gondolt semmi rosszra s kinyitotta az ajtót Az unokabátyja, Sztaniszló lépett be a szobába. Alacsony, köpcös, nyers modorú, brutális férfi volt Staniszló. Öt bízta meg a gróf azzal, hogy a birtokait vezesse. Es Staniszló meg is felelt ennek a feladatnak. Olyan ember volt, aki csak parancsolni tud, dolgozni nem. Leir­­hatalanul goromba volt a személyzettel és mindenki gyű­lölte őt. Sztaniszló gróf meg is érdemelte azt a gyülöle­­let, amellyel körülvették, mert senkihez sem volt egy ba­rátságos szava. Szigorúsága a kegyetlenségig ment, a leg­csekélyebb mulasztásért képes volt nagy családok szájá­ból kivenni a kenyeret. — Itt vagyok, galambocskám, — mondta széles neve­téssel.— Hallottam, hogy egyedül vagy, gondoltam, unat­kozol. hát feljöttem. Jelenán átfutott a borzalom. Valami rosszat sejtett. ! » Nem olvasót ki semmi jót Staniszló szeméből. — Nem túlságosan örülsz nekem,— mondta Sztanisz­ló. És leült a kerevetre. — Mit parancsolsz? — kérdezte Jelena nyugodtan. Sztaniszló fel sem kelt ültéből és nyugodtan mondta: — Egy csókot, galambocskám! — Megörültél? , —Józan vagyok. Dehát mi úgyis egy pár leszünk. Égj csókot igazán előlegezhetnél nekem, galambocskám. Jelena arcát elfutotta a harag. — Azonnal takarodj ki a szobából,—mondta izgatottan — Majd ha kedvem tartja, szivem, — mondta Szta niszló. — Én máris úgy érzem magam, mntha férjed len nék.i Nos, mi lesz azzal a csókkal? —Takarodj! — Amig nem kapom meg a csókot, nem megyek! — Akkor én megyek. —De nem engedlek ám, — mondta Sztaniszló és az ■ ajtóhoz állt. — Szóval erőszakoskodsz^ ~ — Igen..... i , — Pusztulj innen. Széles nevetéssel felelt Staniszló: —- Majd ha a szeretőm lettél. Addig nem. Miért félsz tőlem? , m é — Aljas.._ — Ez a szó.is úgy hangzik a te gyönyörű szájacskád­­ról, mintha beeézés lenne. — Egy szót se többet, mert csengetek. — Gondoskodtam róla, hogy be ne jöhessen senki. De mit teketóriázol olyan sokat? Előbb vagy utóbb, mindegy. Hiszen a feleségem leszel! — Soha.... I , — Nagyon hamar.... — Abból nem eszel. Inkább meghalok.... — Meghalsz? — Igen..... — Ez is egy okkal több, hogy most az enyém légy. Ezzel Staniszló nekirohant az asszonynak. Rettenetes sikoly hagyta el Jelena ajkát. Menekülni próbált. Látta, hogy nincsen menekvés, a férfi vérben forgó szemmel követi öt mindenhová. Az utolső pillanatban, amikor már majdnem az ar­cához ért a vadállati férfi szája, sikerült kimenekülnie a szobából. Lerohant a lépcsőn, a kastély régi cselédei közé, akik nagyon szerették Jelenát. — Védjetek meg engem! — könyörgött. ; y — Mi történt, Jelenácska? — kérdezte Vaszilij, egy öreg cseléd. — A Sztaniszló.... a Sztaniszló, —mondta Jelena és a 1. következő pillanatban ájul,tan hanyatlott végig a cseléd­­i- szoba padlóján. i- A szolgák elszörnyedve néztek egymásra. ~ És most Staniszló jelent meg a cselédszoba ajtajában. — Hol van Jelena? — kérdezte ingerülten. — Itt van, méltóságos uram, — felelte Vaszilij nagyon alázatosan. s _^ z — Azonnal vigyétek a szobámba! — Méltóságod szobájába? ‘ \ — Igen..... ! — Oda nem viszem, — mondta Vaszilij határozottan. Szaniszló szeme vérbelábadt. — Ellenkezel velem, te kutya? — kérdezte. —'i- — Igen, — felelte egykedvűen Vaszilij. A főúri házasság rejtélye — Mert nem lehet. Sógornőm elutazott Nellivel és a ko­­mornával. A levelet Nelli irta és ez állott benne: Csak néhány sori vethetek titokban és sietve papírra, kedves Miksa. Eutazunk, de nem tudom hová? Romána nem akarja megmondani merre megyünk. Én azonban nem mehe­tek el anélkül, hogy Istenhozzádot ne mondjak önnek. ..Bár­­hol leszek is.iudósitani fogom, addig legyen türelemmel és gondoljon Nellire — Mit szól hozzá? — kérdezte Miksa izgatottan. — Nem értem Románét. — Mi juthatott eszébe s mi indíthatta arra, hogy i­lyen titkon és igy szökve utazzék el? I — Csengetett? Az inasnak itthon kell lennie. — Senki sincs itthon. Kétszer, háromszor is csenget­tem, de senki sem nyitott ajtót. — Jöjjön velem, — mondta a kapitányné. — Kisérjen haza. Az utón matd elmondom, hogy mi történt ma. Abból legaláob megtudja Romána gyors elutazásának az előz­ményeit. Miksa örömmel engedett a felszólításnak. Együtt mentek végig a csendes utcán ki, az Andrássy útra és Aszlaghyné elmondta mindazt, ami nála történt s a herczeggel való párbeszédet is. — Most már tudom, hogy mi indítottá Románét arra, hogy itthagyja a fővárost, mondta leverten Miksa. —Nem akart sem Elemérrel, sem a herceggel találkozni. I — Szegény barátnőm, — sóhajtotta őszinte részvéttel a kapitányné. — Milyen érzelmekkel távozhatott.... Csak néhány órát várt volna még.... felvilágosíthattam volna. Bár nehezemre esik, hogy önnel, Elemér gróf fivérével közöljem, meg kell mondanom, hogy Romána lázasan szereti a herceget és félek, hogy az, amit n agy báty á r.lfó 1 ... hallott, nagy bánatot okoz neki s talán beteggé is teszi, i — De hát mi oka volt Killjének erre az újabb aláva­­lóságra? — kérdezte az ifjabb Szaniszlóy. — Sejtelmem sincs róla, hgy mi vezette őt, az azon­ban kétségtelen, hogy nem ok nélkül tette, amit tett. Egy ideig hallgatva mentek egymás mellett. — Meg vagyok győződve, hogy Nelli ir nekem, bárhol legyenek is, — mondta később Miksa, mintegy Önmagát vigasztalva. Türelmesen fogok várni, amig levele megér­kezik. « ' ■ # — De ha nem tenné, vagy Romána nem engedné meg neki, hogy Írjon, ne felejtse el, hogy van egy ember Budá­­pesten, aki okvetlen tudni fogfia, hogy hol tartózkodnak: Mártoni Benő, ügyvéd, akinél Románának pénze el v^n helyezve. f"~r' 1. j — De vájjon nincs-e megtiltva az ügyvédnek az, hogy beszéljen? — Nem, nem, én Nelli vonzalmára épitem egész reményemet, ő nem fog engem tudósítás nélkül hagyni. Megérkeztek Aszlaghyné lakásához s nyomott kedély hangulatban mondtak egymásnak búcsút. A kapitányné mégegyszer türelemre intette a fiatalembert, aki elválva! tőle, lesütött, könnyes szemekkel folytatta útját s csak későn este tért haza lakására. Az éjszakát álmatlanul töl­tötte s a következő napokat a legnagyobb izgatottságban, mert a várva-várt tudósítás menyasszonyától csak nem' akart megérkezni. j ’ 1 \-m■■ i Időközben felkereste az ügyvédet is, de áz kijelentet­te, hogy nem tud a grófnők hollétéről semmit Amikor Miksa magára maradt, eszébe (futott az az ígéret, amelyet sógornőjének tett: hogy dolgozni fog, áljás után néz. Mindenek előtt Mártoni ügyvéddel tájékoztatta ma­gát vagyoni állása felől. A nyert felvilágosítások után szomorúbbnak és reménytelenebbnek látta anyagi helyze* tét, mint valaha. Ófalura, a büszke családi birtokra árve­rés volt kitűzve. Atyja megszámlálhatatlan váltója for­gott a pénzpiacon. Az ő anyai részről kis örökölt birtoka ugyan tisztán állt s ezt meg is menthette volna, de ő nem változtathatott azon az állásponton, amelyet egy ízben már kifejtett az édesapja előtt és amely úgy hangzott, hogy vesszen inkább oda minden vagyona, mintsem hite­lezőiket megkárosítsák p nevük be legyen szennyezve. Többen és Többen vásárolnak '54-ben VILLANY SZÁRÍTÓT Favored 3 to 1 by homemakers the nation over A háztartásban az egész országban 3 1 arányban előnyben részesítik. Gazdagságos egy teljesen önműködő és tel­jesen villanyra berendezett Ruha Száritót vásárolni és használni, mert az sima, lángta­­- lan meleggel gyorsan szárítja a ruhát, fehé­ren és puhán tartja. És a modern Villany száritó feleslegessé teszi a nehézkes ruhakötelet, ruhakapcsokat, a teregetést, ami régi módi ruhaszáritással jár Az uj esztendőt kezdje egy csodálatos uj Villanyos Száritóval. Ezek kevesebbe kerül­nek, mint más teljesen önműködő fajta, a szi­getelést is beleszámítva. Tekintse meg a Reddy Kilowatt Villanyos Száritót az üzletében még ma! "TEN O’CLOCK TUNES” Mornings at 10 — V/1CA and VVGAR • Monday through Friday UJ TETŐ CSATORNA Minden lefizetés nélkül 36 havi törlesztéssel MINDEN MUNKÁNKKAL JÓTÁLLÁS JAR j ART SEGEDY [ 3037 East 123rd St. Tel. WY1-6406 Szívesen adunk DÍJMENTES árlejtéat

Next

/
Thumbnails
Contents