Az Ujság, 1954 (34. évfolyam, 4-51. szám)
1954-04-29 / 17. szám
APRIL 29, 1954 ÄE ÚJSÁG Seminole Indiánok Irta: Dr. Alexander Starr• MÁSODIK RÉSZ A fehérek a kezük közzé került indiánokat Oklahomába küldték.. De azért ä mocsarakba menekült indiánokat legyőzni nem tudták, pedig a fehér hadsereg 9000 emberből állott, akikké! egy-egy csatában alig 750 indián ütközött meg. Oly ellenfelek álltak egymással szemben, akik nem kértek és íiem adtak kegyelmet. Ha egy nagyobb fehér Csapat táborozott, számuk nagyságában és jobb fegyvereikben bizva biztonságban érezték magukat, amikor egyszerre' csak az embernél magasabb füreng^teglből előtört egy csapat indián, hirtelenében lemészároltak egy sereg embert és mire a fehérek felkapták fegyvereiket, rémes ellenfeleik már el is tűntek a magas fűben és a mocsarak általuk tökéletesen ismert rej tekéiben. Kisebb fehér csapat pedig állandó veszedelemben volt. E guerilla hadakozás éveken át folyt. A fehérek vesztessége 1500 katona és pár száz polgári személy volt. De végre is indiánok megunták a szünet nélküli harcot és békére vágytak, így egy alkalommal 33 indián vezér, köztük a tüneményes hirü Osceola, fehér zászlók alatt jöttek békét kötni és a folytonos harcnak véget vetni, de fehérek elfogták és bebörtönözték őket. Börtönbe került Osceola is, aki ott csakhamár meghalt. Sokáig élt a gyanú, hogy a rettenthetetlen vezért a fehérek megmérgezték. Képzelhető, hogy hatottak e hírek a szabadságukért harcoló indiánokra- A Seminoleok maradványai bevették magukat az Everglades óriási kiterjedésű mocsáraiba, amelyek 100 mile hosszúságban és 70 mile szélességben terülnek el- Amelyik fehér csapat követni akarta őket, az a biztos halálba menetelt.- De azért a fehérek nem maradtak tétlen. Pillanatig sem hagyták az indiánokat békében. Végre is az indiánok jöttek békét kérni. Billy Bowlegs volt az indiánok főnöke, aki 1858-ban megkötötte a fehérekkel a békét. Ennek értelmében Bowlegs, a törzse és a velük élő feketék hajlandónak nyilatkoztak Oklahomába távozni, ahol az amerikai kormány i.gen jó földre telepítette le Őket és jelentékeny összegű készpénzt fizetett nekik kárpótlásul. A mai oklahomai indiánok egy része az ottan letelepített floridai indiánok leszármazói. De egy kisebb indián csapat mintegy 300 harcossal még ekkor sem engedett, a békét nem fogadták el> nem mentek Oklahomába, hanem bevették magukat a kiismerhetetlen mocsarakba. A fehérek e pár száz embert már nem tartották veszedelmesnek, nem Zavarták őket, az indiánok sem zavarták őket és ma a Floridában élő mintegy 900 Seminole indián túlnyomó részben ezen indiánok leszármazói- Megmaradásukat békés viselkedésük tette lehetővé. i . — " ■ , OSCEOLA V [ ■ A mindig a legnagyobb hősiességgel küzdő indiánok vezérei között a legünnepeltébb, a leglelkesebb és a legvitézebb Osceola volt. Valámikor 1803 körül született északi Alabámában a Tallapoosa folyó mellett. Atyja égy Creek indián, anyja pedig Polly Copinger volt. Apja korán elhalt és anyja újból férjhez ment egy William Powell nevű fehér emberhez és ettől kezdve a gyermek Osceolát is Billy Powellnek nevezték. Már gyerekkorában résztvett a fehérek elleni harcokban. 1818 évében Andrew Jackson katonái elfogták őt és édesanyját, de rögtön elbocsájtották. Ekkor anya és fia a Silver Springstől nyugatra vagy három mile távolságban fekvő Fort King szóm-1 szédságában telepedték lé. A fiatal Osceola csakhamar kitűnt, mint gyorsfütó, miMt halász és vadász és mint minden ellenfelét leteperő birkózó. Később Osceola megnősült és feleségét a legenda szerint a fehérek elfogták s az elfogott szökevény rabszolgákkal együtt elhurcolták. Ez az állítólagos incidens fehéreket Osceolá előtt még gyűlöltebbé tette'. VálóSzinü hogy ez nem történt meg, ; mert a fehérek sem akartak indián rabszolgát. De a hőslelkü indiánnak enélkül is e- » zer oka volt a fehéreket gyűlölni. A figyelem 1832 évbén terelődött a vitéz indiánra. , Ekkor határozták el a fehérek, hogy a floridai indiánokat áttelepítik a mái Oklahoma államba. Az érre vonatkozó Írásos szerződést áz indián küldöttség elé terjesztették, azzal a megjegyzéssel. hogy a szerződést alá kell irniok. A küldöttség egyik tagja volt Osceolá, aki villámló szemekkel a szer'v 'r-' v ~ yfrigv. ződést kirántott késével :az asztalhoz szegezte és félkiáltott, ez az egyetlen szerződés, amit én a fehérekkel megkötök- Osceolá szobra. Silver Springs városban ezt a jelenetet ábrázolja és a szerződés Osceolá késének nyomával ma is megvan. Á békéből ezúttal sem lett semmi. 1835- ben Fort Kingben volt újabb tanácskozás á fehérek és indiánok között. Osceola itt az indiánok jógái mellett szólalt fel, és kijelentette, hogy a fehérek Ígéretei és szerződései nem érnek semmit sem. Érre a Fort King parancsnoka Osceolát megbilincseltette és fogságba vetette. Á bilincs által okozott sérülés nyoma még két év mulvá is meglátszott Osceola kezén. Az agy hét múlva szabadon bocsájtott Osceola azonban indián bosszút esküdött a tábornok ellen és amidőn ez egy napon, kívül az erődön, de annak közvetlen közelében egy másik tiszt társaságában egy kis sétát tett, Osceola és barátai rárontottak a két tisztás mindkettőt megölték. És megöltek öt polgári személyt is, akik a tábornok segítségére siettek. 1836- ban Osceola és két alvezére a fehér zászlók védelme alatt béketárgyaláTsokat kezdett a fehérekkel, belátva, hogy a harcokban az indiánok csak vesztesek lehetnek. De akkor egy épen odaérkező amerikai csápét, ■ mitsem tudván a béketárgyalásokról, tüzelni kezdett a három indiánra. Ezeknek sikerült elmenekülni. Ez események Osceolát az indiánok között vezetővé emelték. Az indiánok istenítették, a fehérek meg reszkettek tőle-Osceola maga a fehéreket még jobban gyűlölte. 1837- ben Osceola és vezér társai St. Augustine floridäi erődbe mentek, hogy a fehérekkel valamelyes békét kössenek, ami a folytonos hárcoknak véget vetne- De jjtt a fehér zászlók álatt érkező indiánokat elfogták, Osceolát megbilincselve a South Caroline államban levő fort Moultrie erődbe szállították, ahol a nagyszerű szabadsághős rövid idő múlva meghalt. Itt is temették el. Sírjára egy nagy emlékkövet helyeztek, amelynek felirata; Itt nyugszik egy kiváló hazafi és harcos. Silver Springs városban emlékét egy csinos Szobor hirdeti. A mai seminole inidánok törzsük legnagyobb hősét tisztelik benne. INDIÁN FŐNÖKÖK OsCeola volt az indiánok legnagyobb nemzeti hőse. ö és égy másik hős, Coacoochee kiváló hadvezérek voltak, de Hém voltak főnökök. Az utolsó főnök Billy Bowlegs Volt, aki 1858-ban hozzájárult áhhoz, hogy törzse nyugatba telepíttessék át, de mit tehetett volna egyebet. Áz 17Ö0 évek idejében Seekeffe volt az indiánok főnöké. Nagy szarvasmarha csordája volt, amiért a legenda szerint a fehérek Cöwkeeper-nek nevezték el. Öt King Payne kővette a főnökségben, aki valószínűleg Cowkeeper nővérének Volt a fia. Emlékét ma is őrzi a Paynes Prairie és Payhé Landing. Az 1700-as évek második felében King Payne nemcsak az indiánok előtt állott tiszteletben, hanem a fehérek is nagyra becsülték. Életét 1812-ben vesztette el- Égy kisebb összecsapásban megölték őt az amerikai katojriák. Öt fivére, Bólék követte a főnöki tisztségben ágit a fehérek Bowlegsnek rtéveZtek. Ez nem azonos a későbbi Billy Bowsleggel. Égy másik indián nagyfőnök Volt Solachoppo, akit a fehérék Long íom-nak neveztek ej. Valószinüleg sógora Volt |*áyrie és Bólék főnököknek. Éjinek halála után öccse, Siht-Ohákke lett a főnök, aítit a fehérek Pond Governor héven ismertek. Long Tom történelmi nevet szerzett magának, mint Minacopy névén ismert főnök. De Minacop.v nem név, hanem cim és azt jelenti, hogy nagy főnök Minácopy után sógora következett a főnökségben és Ahiathla, vagy King Philip néven ismeretes, ö nagy tekintélyre tett szert az 1800 |vek elején a St. John’s folyó környékén- King Philip fia, Coacooche, vagy the Wildcat volt a következő chief, aki akkor emelkedett nagy főnökké, amikor Osceola a fehérek fogságában hieghalt. Kiváló Mikasukí főnök volt Tokos Emathla, akit a fehérek John Hicks, vagy Hekszt néven emlegettek. Ennek a fia volt Uchee Billy, aki a főnökséget apjától örökölte. Más neves Mikasuki főnökök voltak: Cápixty Mico, vagy Cappichimico Kenhagee, King Hajdo. Hadi főnökök voltak Cochi Tustenuggee és Tuski Heniha Neamathla. E főnök arról volt nevezetes, hogy bár Creek indián volt, a Mikasuki csoportnak volt a főnöke. Vele egyidőben volt főnök Yamessee Mico, Lafärka, vagy John Blount. The Mulatto King, vagy Va- Ca Pechassie Emathlochee, Econchati Mico és Chefixico. Florida eredeti indiánjainak akiket a többiek spanyol indiánoknak hívtak, Chekika volt a főnöke. Az 1830-as években a folytonos harcokat megunó, a fehérekkel megegyezést kereső és az Oklahomába való átköltözést elfogadó főnökök között említhető Chalo Amathla, fivére Holata A- irtathla, Fokelustee Hajdo, vagy Black Dirt és Otulke Öhala, á Big Warrior-A második (Seminole háború befejezése után egy Mikasuki, akinek Arpeika, vagy |Sam Jones volt a neve, hosszú időn át vezette törzsét. Nagy kort ért el és a Volt telepe romjai még ma is meg vannak, Sam Jones Ho] halt meg Petőfi? Irta: Kő míves Sándor j széke mögé állott s ha annak egy-egy kérdése elhangzott, J kézzel-lábbal igyekezett a szerencsétlen flótás, — aki épen soron volt, — tudomására hozni a feleletet. Egy darabig jól ment minden, de aztán, hogy-hogy (nem, a tanfelügyelő is ne|szet fogott a dologról s ettől kezdve egyre vörösebb és vörösebb arccal tette fel a kérdéseit. — Kecskés, ki irta a Toldit? Elvira kisasszony, — mert ez volt a szépséges kis tanítónő neve, — megcsillogtatta ujján lévő keskeny aranygyürüjét és Kecskés máris süvítette’ a választ: — Arany János, tanfelügyelő ur kérem! A tanfelügyelő, — valódi vastagnyaku debreceni, —i pulykavörös ábrázatal hörögte : — Kovács Gergely fiam, mond meg nekem, mond meg nekem, igenis, hogy mennyi marad, ha ... ha negyvenhatból levonunk huszonkilencet? Elvirácska mit sem sejjtve arról, hogy csalását felfedezték, nagy merészen kimutatott az ujjain tizenhetet. — Tanfelügyelő ur, ha negyvenhatból leveszünk huszonkilencet, akkor összesen marad tizenhét, — adta meg a feleletet boldog vigyorral Gergely. A pohár kicsordult. A tanfelügyelő felpattant és vészt jósló hangon Marafkó Zoli felé fuvolázott. — Marafkó fiam, meg tudnád nekem mondani, hogy nemzeti nagy hősünk, Petőfi Sándor hol esett el? — majd a tantókisasszony felé fordulva gúnyosan felkiáltott : — Na kisasszony, — a kujtyafáját neki, — most mu- I to ff ásson! A kisasszony rövid haboizás után elájult, maiid tüs!télit csomagolt. A tanfelügyelő urat annak rendje és 'módja szerint az uraság, aztán pedig a jegyző provokálta. Mafd másnap, egy ur 'jött le Budapestről, — azt mondták, hogy birkózóbaj nők, — és felpofozta a jegyzőt. Ja igen, hogy el ne felejtsem, egy nappal azelőtt, az uraság meg a jegyző párbajoztak. Hogy mi történt a szépséges, szép Elvirácskával? Azt én már nem tudom önöknek elmondani. Lehet, hgy már nagymama! A jegyző, az uraság, vagy a birkózóbajnők? Ki tudja? sirbategyük nádpálcájává/ együtt, — amint mondám, elvetemült kölykök voltunk, — nem miénk lett az érdem, hogy ez a szomorú eset vele is megesett. Mint, derék szőröstorku kántortanit|B, úgy költözött el tőlünk, ahogy az illett, borospohárral Be kell vallanom, teljesen igaza volt Pavelka tanító urnák, — amikor idestova húsz esztendővel ezelőtt, — minket Sink-telepi lurkókat Istentől messzire rugaszkodott betyároknak nevezett, megjósolván, hogy nem fogunk becsületes emberekhez méltó vízszintes testtartásban örök álomra szenderedni. / Tudom, hogy rosszak voltunk, tanulásra, munkára restek, csak azt nem tudom, honnan szagolta meg oly’ előre az elkövetkezendő nagy pusztulás puskaporszagát!}' amikor is ki állva, ki meg futtában, — de semmi esetre sem az ágyban nyögdécselve, — mondott búcsút a paszulynak, puliszkának. Ám, hogy megszagolta, az egyszer biztos és igy próféciája ugyancsak beválott. Bizony, nagy jós volt a mi drága mesterünk s talán még most is úgy járna a hire arra mifelénk, mint aféle csalhatatlan jövendőmondóé, ha egy jóslatával, — amit folytonosan hangoztatod — el nem rontotta volna a becsületét. — Jóska, Berci, — hitvány csibészek, ti fogtok engem időnek előtte sírba vinni, — jósolgatta elkeseredve amikor felmérgesitettük s hogy a szónak nagyobb nyomatékot adjon, sűrűket csörditett mogyorófa pálcájával a nyakunk köré. Bár megvolt bennünk a jószándék, hogy tanítónkat STEVEN'S FLOWERS Virág minden alkalomra 12303 Buckeye Road WA 1 4461 Lengyel János, mgr a kezében-Szereda este történt, egy disznótorbr/i, hogy felállott köszönteni a ház népét és a derék állatot, de hiába köszörülte a torkát, nem tudott hangot fakasztani, csak annyit, hogy kampec. Illetve a kampecet sem ő mondotta, hanem a hulakém s ő is csak azért, hogy illő szomorúságának mélyebb kifejezést adhasson. No, de mi sem örülhettünk soká az aranyszabadságnak ! Két nap múlva kaptunk egy másik tanitót. Azaz, hogy tanitónénit, akarom mondani kisasszonyt, mert, hogy fiatal is volt, meg csuda-csuda szép is, de olyan, amilyet csak festeni lehetett. Hogy hol volt a nagytekintetü iskolaszék eszejárása, amikor ezt a gyengehusu fényeskörmü kisasszonyt ide helyezte, — nem tudom, — de, hogy jó nem született a dologból az biztos. Arra hátrafelé, az utolsó padsorokban ültek a nagyobb ' haramiák, — a Pista, Berci, Tojás János, meg mit tudom én kicsoda, — akik már csak merő megszokásból koptatták az elemi nyolcadik osztályának amúgy is kopott padjait. Versenyt kaszáltak már azok a béresekkel, bajszuk is pelyhedzett, számtan és betűvetés helyett pedig pesztrákon, meg j eféle serdülő vlászoncselé- | "eken járatták eszüket. De volt is ám most gyö- j nyörüségben részük. Nagy j gubó szemük úgy legelt a! kisasszony fiatal gömbölyüségein, mint a (Sovány Vencel lova a lucernásban- Mi ( kisebbek pedig, akiket az élet ilyen nemű gömbölyüségei és rezgései még hidegenhagytak, a lármából vettük ki a részünket, mivelhogy nem volt kar, ami a pálcát megsuhogtatta volna. Ezekután mondanom sem kell, hogy tanulásról szó sem lehetett. Buták maradtunk, mint a csizmatalp s igy azon a bizonyos vizsga napján még a lélekzetünk is belénkfagyott. Ott volt a ijegyző, az uraság, a biró ur, de legfőbbképen, — betöltve egy egész karosszéket, — a tanfelügyelő. ! ! F,il H?rf Zúgtak a kérdések. Ott áltunk kővémeredve, csak a jószerencsében és a tanitókisasszony segítségében bízva. Mert, hogy el ne felejtsem, a kisasszony súgott, még hozzá egészen ravaszul és szemérmetlenül. Ügyesen és kecsesen a tanfelügyelő Drink PEPSI-COLA TOPS WITH WAR WORKERS Ha szomjas, jobbat nem ihat mint PEPSI-COLA Én csak annyit tudok, hogy a minap láttam Marafkó Zolit, itt Amerikában. Épen egy autóbusra készült felszállni, igy hát csak messziről kiálthattam rá: —Hallo Zoli, hol halt meg Petőfi? Rámnézett csodálkozva, de nem felelt. Lehet, hogy nem ismert meg -.. Vagy, talán még most sem tudja? — Az atyának, fiúnak, szent léleknek nevében Ámen. Az egyiket vagy a másikát, mindig kifeledte- , Végre ígért neki a páp egy zsák huzát, ha megtanulja. I Másnap a cigány az mondta a fiának: — Fogd azt a zsákot s hozd a paphoz. Azzal elmegy a paphoz, beköszönt: no tisztelendő uram, tudom már a keresztvetést.: — No, hadd halljam. , -— Az atyának, szentléleknek nevében Amen. — Hát a fiú hol maradt? — Ide kint vár az ajtóban, a zsákot tartja tisztélendő uram ON YOUR SAVINGS WE WELCOME YOUR SMS r 9 tS&S&l flflfMl 89QSÜ RS8EÁ8G (0V9B1M1 Old Town nevet viselve. Egy időben vele volt egy másik főnök, Holota Mico, vagy Billy Bowlegs, aki hősiesen vezette népét a fehérek elleni harcokban, de aki 1858-ban végre is megegyezett a fehérekkel és törzsével együtt eltávozott Oklahomába. Vele ment alvezére, Tigertail. Ez utóbbi azonban Oklahomából Mexicoba szökött és amikor a Seminole háború véget ért, visszatért Floridába és Miami kör. nyékén telepedett le, ahol senkitől sem zavarva élte le életét. Az indián tanácsok kiváló tagjai voltak Richard Osceola, John Osceola, Cory Osceola, William McKinley Osceola, Ingraham Billie és manapság Sam Jones. Lehetséges, hogy ezek az Osceolák a hős Osceola leszármazottjai. Az indián főnökök névsorát Wilfred T. Neill Silver Springsi tanár állította öszsze az indiánok között vég- i zett nagy kutatásaival az öreg indiánoktól kapott ada- j tok alapján. (Folytatást) | Ha nincs, aki főzzön és önmaga sem főzhet vagy pihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kíván élvezetei és egészséggel elfogyasztani, amilyent otthon főznek akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12528 Buckeye Road Finom töltött Tcjposzta minder nap HAZA VITELRE is. Elizabeth Kish, tulajdonos A KUPEC LOVA. Lovat árult a cigány, mely külsőre igen tetszetős volt. Alkuba bocsátkozott vele valami városi ember. — De, cigány, meg ne csalj, hanem megmondd, ha hibája van a lovadnak, különben itt a vásárbiró, meg a kaloda. — Nincs ennek semmi hibája, — bizonyítja a cigány, — csak kútba nem néz, fára nem mászik tjs vasat nem eszik. — Hisz énnekem nem is kell, hogy a kútba nézzen, madárfészket se akarok vele szedetni, enni pedig zabot kap nálam, nem patkószeget. —e gytea'i Megalkudtak, kezet adtak, a cigány eltette a pénzt. Hát, amint megindul a vevő, akkor veszi észre, hogy a ló vak. De hisz a cigány megmondta, hogy nem néz a kútba. Megy vele odább, egyszer egy hídhoz érnek: a mint a paripa meghallja a lábai alatt dobogni a padlót, egyszerre vissza rugaszkodik és semmi könyörgés, ütés, verés rá nem bírja kényszeríteni, hogy a hídon átmenjen. Úgy kellett a vizen keresztül gázolni vele. Megmondta a cigány, hogy fára nem mászik-Végre fel akarják kantározni, s akkor sül ki, hogy a paripa nem enged zablát tenni a szájába. Ezt is megmondta a cigány, hogy vasat nem eszik. Mit tehetett a jámbor vevő? Addig járt, amig ő is rá szedhetett valaki mást. KERÜLŐ UTÓN. T — Ugy-e, maiszter ütvén biztosan a menyországba ke<* rülök. — Miért, te kölyök? — Hát csak azért, mért magánál már két esztendéje bő j tölök- , Kész az újjáalakított FANCHALY virágüzlete 4714 Loralh Ávé ME M882 Vágott és cserepes virágok MELL CSOKROK Viráqok mindéit alkalomra! A KERESZTVETÉS, A cigány nem tudta megtanulni a keresztvetést, híjába magyarázta neki a pap ízlésesen és méltányos árban készit el minden virág rendelést GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Avenue Phone Me 1-1988 Buckeye Storni Window Co. Combination Storm Window kát készítünk Redwoodból Szívesen szolgálunk dijmeniái * árlejtéssel A pontos jó munkáról házi! szakképzettségünk alapié* garantálunk 8644 Buckeye Ródd A műhely tel. GA 1-8111 Farkas János tulajdonos A lakás tel. GA. 1-1774. » KÖTELESSÉGTUDÓ COUNCILMAN-i SZOLGÁLATA és JÓAKARATA ALAPJÁN feltétlen megérdemli MARY K. SOTAK hogy megválasszuk KONGRESSMANNEK a 21-ik kerületben IGY SZAVAZZUNK KEDDEN, MÁJUS 4-én A DEMOKRATA TICKETEN xlMARY K. SOTAK FOR CONGRESSMAN 21st DISTRICT A SOTAK FOR CONGRESS BIZOTTSÁG — ALEX NÉMETH, Treasurer
