Az Ujság, 1954 (34. évfolyam, 4-51. szám)

1954-04-22 / 16. szám

'APRIL 22, 1954. 5 OLDAL rÁ;z, UJSÁ0 Seminole Indiánok Irin: Br, Alexander starr. I. RÉSZ. A napsugaras, mosolygó, kékegü Miamiból egy kis ki* rándulást tettünk nyugat fe­vezve egy jóval később Creek Confederacy néven ismert szövetségbe. Úgy 1700 körül történt, hogy e szervezetbe Jé. Igazi amerikai, remek ce- tartozó egyik indián törzs, .ment utón haladtunk előre, az Oconee törzs tagjai el- Hanguíatunk nagyszerű és hagyták a mai Milledgeville vidám volt. Társaságunk nő>- Georgia állambeli város kör­tagjai magyar nótákat kezd- nyékén volt otthonukat és tek énekelni. Amikor vagy délfelé haladtak. 1750 körül 30 milenyire voltunk Miami- már elérték Floridát is és a iól, utunk egy darabon pár- mai Gainesvile tájékán áll­­huzamosan haladt egy szé- tak meg. A Muskogee indián les1 csatornával. A hajtó egy. törzs, a Creek Confederacy szerre csak nagy hirtelen- szervezet vezető tagja azo­­séggel megállította a kocsit, kát a törzseket, amelyek el­­— Nézzenek csak oda, hagyták a szervezetet, hogy mondá. És volt is miért oda csa^ ^agukban és maguk­nézni, volt is mit látni. A nak éljenek, Sem-in-o-le csatorna közepén 3gy csői- névvel jelölték, ami azt jé­nait állott, amelyet a gyen-1lenti, hogy különváltak, el­­gén hullámzó viz alig moz- különítve élők. A legelőször gatott. A csónakról rögtön délre távozók és magukat el­lehetett látni, hogy az egy különítő Oconee indiánok vastag fatörzsből lett kivág-1kapták először a Seminole va. Ily csónakokról sokat le- indián nevet, hetett olvasni az indiánokról Florida ősi indián lakosai­­szóló ifjúsági regényekben. nak számát az egymás közti A csónakban egy indián ál- i folytonos harc és a fehérek lőtt, mereven, mint egy érc- álta.1 behurcolt betegségek szobor. Bár csak alig 100 annyira. ^ lecsökkentettek, méternyire voltunk tőle, fe-1hogy Floridában bőséges te-1 lénk sem nézett. Ruházata Metek álltak a délfelé hu­­egy bluzszerü kabát és kü- zódó indiánok rendelkezésé­­lönböző szinü széles gyűrűk- re. És mivel Alabama, Geor­­ből összeállított Ízléses azok »a és South Carolina feher „ya féle. Haja e volt borod««*£”* *?'T,tí't.01^ halkat é. ha ferneres né­­válva, csak a két halántékot »"ov^'de“ “ (-érrel találkoznak, azt min­k“-" k8~ ,,élkül ö,iék hajviseletről is sokat olvas- plánul bántak, az indiá­­hattunk az indiánokkal fog- nők kezdtek előlük meneku . lalkozó elbeszélésekben. Ke- es delfele húzódtak. Az zeiben egy hosszunyelü lánd- Oconee indiánokat esakha­zsát tartott. A kanális tulső Hr mas md.an^ törzsek :is partján, tőlünk vagy 200 követtek, igy a Sawokli Ta­­méternyire állott az indián “»«l'l Apalachicola Hite­nyúló fr1*1 es Chiana indiánok, alak nyugati Georgiában, a Chat­tahoochee folyó környékén éltek. Mindezen törzsek a Hitchiti nyelvet beszélték. 1770 körül az Alabama ál­lamban élt Eufala^ indián törzs ment le délre a Semi­­nolekhoz. kérdeztem, melyik törzshöz tartozik, egy kis leányt hí­vott oda tolmácsnak, aki az­tán közölte velem, hogy nagy­mama a Mikusaki törzshöz tartozik, — Én is oda tartozom, mondá a gyerek büszke te­kintettel. Florida első európai urai az angolok voltak. Ezek az 1783 évi Versaillesi békében Floridát (Spanyolországnak adták cserébe Gibraltárért. 1800 körül tehát Florida spa­nyol gyarmat volt. Az egye sült államok kormánya at­tól tartott, hogy Forida is mét angol kézbe kerülhet, a­­kik hadi bázisul használhat­ják az Egyesült Államok el len. Azt is tudta az E.Á kormánya, hogy ha Floridá­ban angol-amerikai konflik­tusra kerül a sor, az indiá­­nok,az E. Á. ellen fordulná­nak. Az indiánok kezében ó­­riási területek voltak, ami­ket a fehérek szerettek vol­na megszerezni. Végül Ala~ báma és Georgia ültetvénye­sei haragudtak az indiánok­ra, mert menedéket adtak a szökevény rabszolgáknak. E sok ok a magyarázata annak, hogy az E.Á. katonaságot küldött a seminoleok ellen azzal a paranccsal, hogy ve­gyenek el az indiánoktól mindent, égessék fel falvai­­kat, hajtsák el szarvasmar-Áz ellopott bunds Kiss Imre nevű kereske­dőnek hirtelenében elemel­ték pompás, drága bundá­ját. Képzelhető, mily ádáz düh fogta el Kisst, mert hi­szen egy ilyen értékes bún­télén az 5. száma házból való tej árusnő felé ugrott. Az asszonyka menekülni próbált, de a kutya már el­kapta a szoknyája szélét és nem eresztette él. A tejárus­da elvesztése bizony nem nő ekkor térdre vetette ma­kicsiny dolog! Kiás vigasz­talhatatlan volt s elhatároz­ta, hogy bármibe kerüljön gát a detektív előtt s ijed­ten dadogta: — Megvallom.... vízzel hi­is, a rendőrség segítségét gitottam fel a tejet,... ami veszi igénybe s törik-szakad: kinyomozza a tolvajt. A detektív, a rendőrku­tyával együtt, pontosan meg is jelent. A detektív barát­ságos ember volt, de bezzeg komisz egy állat a kutya, a­­mely szünet nélkül szaglá­szott s mindenüvé oda tolta az orrát. Kísérője, a nyak­örvénél fogva, odavezette a kutyát Kiss lakásának ajta­jához, hogy ott szimatot kezdjen. A detektív azután félreállott s szabadjára e­­resztette a kutyát. A kutya szaglászott, szi­matolt, a sok bámész em­bert körülszaglászta (ön­ként értetődik, hogy ezúttal is, mint minden hasonló e­­setben, a házbelieken kívül egy csapat ténfergő ember is odasereglett) s most hir­igaz, hát igaz* Zárjatok be., megérdemlem a büntetést! háza. Négy magasra eövek leverve a földbe. E- zek felső végeit kereszt cö­­vekek kötötték össze és a ke­reszt cövekeken nyugodott a palmetto levelekből és igen hosszú fűszálakból összetá­kolt tetőzet, akárcsak a nád tető az óhaza faluinak háza- E tetőzeten eső át nem in hatolhatott. A cövekek kö­zött nem volt fal, igy csak a négy eövek által határolt négyszögii terület volt az indián parlorjja, ebédlője, hálószöbája, fürdőszobája. Az ilyen falak nélküli tákol­mányt az indiánok Chickee­­nek nevezik. A konyha a ház előtt állott és olyan volt, mint amilyenben a magyar halászok készítették a sza­badban a halász levet. Az indián egy pillanatra a vízbe vágta lándzsáját és a másik szempillantásban kiemelte azt a vizből, de ek­kor a lándzsa végén egy ha­talmas hal vergődött, ame­lyet mi 50 - 60 font súlyúnak véltünk. És amig ez a jelenet játszódott le, több autó ha­ladt keletről nyugatra, nyu­gatról keletre. A magasban pedig hatalmas repülőgép berregett. Egyszerre jelent meg előt­tünk az egyetlen fatörzsből készített csónak, az indián, ennek ősi divatu ruhája, haj­viselete, lándzsája, halászá­­si módja s a cement ország­út, az automobilok, repülő­gép. E jelenetben mintha az 1754 év találkozott volna az 1954 évvel. És amig mi való­sággal felvillanyozva vizs­gáltuk az indiánt, ő bennün­ket- még tekintetre sem mél­tatott és a halat csónak­jába emelve nyugodtan eve­zett a túlsó parton levő chic­­kee felé. Ez a kezdetleges vadász és halász, e büszke lény egy Se­minole indián volt. A SEMINOLOK. Áz első fehér telepesek a mai E. Á. délkeleti részében, leginkább a mai Alabama, Georgia és South Carolina államok területén több indi­án törzset találtak, akik na­gyon lazán voltak megszer-E törzs a Muskogee nyelvet beszélte. Csakhamar más Alabama állambeli, a Muskogee nyelvet beszélő in­dián törzsek is csatlakoztak a folyton szaporodó semino­­lekhoz. <* Az 1813-14 években volt a Creek háború után a semi­noleok száma meghárom­szorozódott az Alabama és Georgia államokból menekü­lő indiánokkal, akikhez csat­lakoztak még az ősi floridai indián törzsek maradványai is, akik a Timucua és Calu­­sa törzsekhez tartoztak. Ké­sőbb csatlakoztak még az Alabama, Choctaw, Chero­kee és Shawnee indiánok is. Amint látjuk, Alabama ál­lam neve egy indián törzs ne­ve volt. Végül csatlakoztak a seminole indiánokhoz meg­lehetősen nagy számmal a fehérek rabszolgaságából el­menekülő négerek is úgy, hogy 1821 évben a 34 semi­nole településből 31 volt in­dián és három néger. A ke­resztény fehérek körmei kö­zül menekülő ezen szeren­csétlen feketék a pogány vö­rösök közt teljes védelmet és szabadságot élveztek. De a floridai indiánok száma sohasem volt több, mint öt­ezer. Mindezen törzsek kevere­déséből született meg a se­minole törzs. E törzsben a Muskagee nyelvet beszélők voltak a többségben, deí1 a Hitchiti nyelvet beszélők voltak a vezetők. Ezek utó­dai manapság szeretik ma­gukat Mikasuki indiánok­nak nevezni. Ezek voltak a fehérek, legnagyobb, legel­­keseredtebb és legdühösebb ellenségei- A mai floridai se­minole indiánok kétharmada e Mikasuki indiánok leszár­mazottja. Csak a saját nyel­vüket beszélik, angolul nem tudnak. És amidőn a Dania reservation egy ragyogó díszbe öltözött idősebb nőt meg. E megbízatásnak az E. Á. katonasága eleget is tett, de aztán visszavonult a spa­nyol gyarmatról, hogy ne le­gyen a spanyolokkal kelle­metlensége. A fehérek elér­ték legfőbb céljukat. Nem maradt szervezett indián törzs, amelyik az angolokat segítette volna. Az összekoccanások a fe­hérek és az indiánok között folytonosak voltak. 1817-ben amerikai katonaság, _ yohant, meg egy indián falut, mire az indiánok megtámadtak egy bárkát, amelyen 40 U.S katona, hét nő és négy gyer­mek utazott, akiket legyil­koltak. Végre is 1818-ban, General Andrew Jackson kapta a megbízást, hogy az indiánokat hallgattassa el. Jacksonnak 3000 harcosa volt. Ezek fele indián, akiket a félvér Maslntosh főnök ve­zetett. Kegyetlen véres har­cok után a hősiesen küzdő seminoleok elcsendesedtek. Beállt a halál csendje. A következő évben Foridát a sanyolok eladták az Egye­sült Államoknak. Az erre vo natkozó szerződést Spanyol­­ország 1820-ban, az E.Á. 1821-ben ratifikálta. Florida állam első kor­mányzója ugyanazon And­rew Jackson lett, aki az in­diánokat már egyszer leti­porta. Első intézkedése az volt, hogy az indiánokat Flo­rida középső részeibe terel­te, hogy a tenger felől ne tudjanak hadi anyagokat kapni. Majd a floridai or­szággyűlés törvényt hozott, amely szerint minden indián férfit, aki ezt a területet el­hagyja, meg kell korbácsol­ni és fegyverétől meg kell fosztani. De még ez sem volt elég. Az indián terület igy is útjában volt a fehérek nek. A véres harcok folyto­nosak voltak. 1832-ben a fe­hérek és a folytonos harcok­ba belefáradt indiánok Sil­ver Springs közelében össze­gyűltek és itt megegyeztek, hogy az indiánok nagy része átköltözik az akkori Arkan­­sasba, a mai Oklahoma ál­lam egy részébe. Ezt az e­­gyezséget persze a fehérek erőszakolták ki. De egy fiatal indián har­cos, Osceola, ellenezte, hogy törzsét a fehérek nyugatra kényszerítsék és igy nyilat­kozott az indiánok gyűlésén. Nyílt szavaiért Fort King parancsnoka, egy tábornok Oeeeolát hat napra börtönbe ON YOUR SAVINGS wiwucoMnouii swims P # ■BBS fSSés ttrUg BnSMß agggg STEVEN'S FLOWERS Virág minden alkalomra 12303 Buckeye Road WA 1 4461 Lengyel János, mgr csukatta, Midőn egy indián vezér, Charley Emathla haj­landó volt nyugatra menni törzsével és a törzs nyáját eladta a fehéreknek, Oesceo­­la megölte őt, a fehérektől kapott pénzét elvette és szétszórta a mocsarakban. És amikor Amerika 110 ka­tonát küldött Fort Kingbe erősitésül, az indiánok a csa­patot megtámadták. Csak három amerikai katona tu­dott megsebesülve elmene­külni, a többi mind életét vesztette. E szerencsétlen e­­set Dade Massacre néven is­meretes az amerikai törté­nelemben. Az indiánokat egy Alligator nevű főnök vezet­te. Az indián támadók között volt egy néhány feketebőrü harcos is. Ez emlékezetes szerencsétlenség színhelye a mai Bushnell nevű floridai községtől vagy két mile tá­volságban délnyugatra levő térség volt. Ugyanezen na­pon Osceola a vár kapujában megölte Fort King parancs­nokoló tábornokát, aki őt fogságba vetette. Hét évi kö­nyörtelen háború indult meg. | ;■■■1 ( Folytatás.) ízlésesen és méltányos árban készít el minden virág rendelést GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Leram Avenue Phon© M© 1=1 m Természetesen a sok bá­mész ember szájtátva hall­gatta az asszonyka szavait. — De hol van a bunda? — förmedtek rá a különállók. — a bundáról semmit nem tudok.... de amit a tej­­hamisitásról mondottam, azt most is fenntartom. A tejhamisító asszonyt el vezették. , A detektív ekkor a kutyát megint Kiss lakásának ajta­ja elé vezette, hogy újból szimatot fogjon. A kutya kidülledt szemmel nézett vé­gig a bámész emberek során, idegesen ide-oda szaglászott, míg végre nagyot mordulva, egyenesen a háziúrra ro­hant. Ez a szerencsétlen ember elsápadt s krétafehér arccal, szinte rogyadozva hebegte: — Barátaim.... tisztelt la­kótársaim, jertek és fogja­tok le, mert én vagyok a vi­lág legnagyobb zsiványa! Állítólagos vízpazarlásért pénzt zsaroltam ki tőletek, de azt a pénzt magam hasz­nára fordítottam. A lakók természetesen va- Iamenyien rárohantak s meg látszott rajtuk, hogy szeret­ték volna a nyakát kiteker­ni. E közben a kutya tovább szaglászott, majd a 7. számú ház egyik lakójához som­­fordált s elkapta a nadrág­ja szélét. ’—Tisztelt polgártársaim! — szólalt meg a szerencsét­len ember színét változtat­va s ugyancsak rogyadozva. —Nagy gonosztevő vagyok! Én, a nyomorult gazember, meghamisítottam a hivata­los könyveket, hogy a kato náí szolgálat4 alól kivonjam magamát. Ahelyett, hogy ezt a drága hazát védelmez­tem volna, dőzsöltem é3 ti­­vornyáztam! Fogjatok el és zárjatok be, igaán megér­demlőm ! Az emberek szájtátva bá múltak egymásra. Kiss, aki voltaképen az egész kutya­históriát felidézte, mostmár idegesen hunyorított a sze­mével és türelmetlenül to­pogott: majd félrevonta a detektívet s a pénztárcájá­ból egy ..nagyobb bankje­gyet húzott elő és azt a de­tektív markába nyomva a fülébe súgta: — Kotrődj innen, de min­­nél hamarább, azzal a bi­tang döggel! E pillanatban azonban a komondor már Kiss előtt isóválta a farkát s gyanús szemmel pislogott fel hozzá Kiss ijedten hátrált volna, a kutya azonban nyomon követte s a cipőjét szaglász­ta. Kiss halálsápadtan és fogvacogva szólt: — Hát igen, tisztelt pol­gártársaim még a tyuk ' is kikaparna: hát biz én nagy zsivány és csaló vagyok. Azt a bizonyos bundát ugyanis a bátyámtól loptam... Hát ez már mégis csak sok volt! Még a bámész nép is megsokallotta. Oszladoz­ni kezdett, de azért az ügyes rendőrkutya még jő néhány nak elkapta a kabátja szé­lét. Az egyik legott bevallot­ta, hogy hivatalos pénzeket ivott el, a másik bűnbánóan ismerte be, hogy a felesé­gét a vasalóval csöpp hijján hogy agyon nem csapta. Végre is a sok bámész em­ber odébb állott, a tornác kiürült és most már csak a rendőrkutya és a detektív maradt a helyszínen. A ku-Drink PEPSI-COLA Ha szomjas, jobbat nem ihat mint PEPSI-COLA tiszteleteken Nt. Molnár Á- adományokkal segítette­­goston, elmhursti tanár pre- Később tagja volt annak dikál. E nap délutánján pe- az amerikai-angol bizottság­­dig ifjaink részt vesznek az J nak, amely Oroszországban Konferencián j A Vörös Kereszt ünnepélye ápriL 28 Ohio Körzeti tya ekkor két lábra ágasko- Elyriában dott s gyanakvóan csóválta a farkát; a detektív össze­rezzent, elsápadt, majd e­­rőtlenül összeroskadt s igy szólt dadogva: — Kedves kutyuskám..-. tégy velem azt, amit jónak látsz!... Mert én, a hitvány gazember, a te élelmezésed-* re kiutalt pénznek több mint a felét elsikkasztottam. Hogy mi történt még ez­után : nem tudom, mert most már én magam is elsomfor­­dáltam onnan, még pedig minnél gyorgsabban, nehogy a kutya engem is vallomás­ra bírjon, mert hát én lop­­,., . , tan, vissza Kiss bátyijának!1“* “ tisztviselőit , < a kővetkező evre, a commi­te tagjait es a chapter igaz­gatóságának 14 uj tagját. Mr. Nicholson 1919 óta tagja a Red Crossnak, Több {ízben szerepelt a Red Cross {képviseletében külföldön is, 11939-ben tagja volt annak a nyújtott orvosi, sebészi és kórházi segítséget. 1944-46 között Európába, Közép* Keletre és Keltre tett több kirándulást, megállapítani, hogy milyen segítségre van szükség. : A Nemzetközi Vöröské-* reszt gyűléseire mint kikül­dött utazott el és részt vett a Tokióban, Londonban, To­rontóban és Stockholmban American Red Cross cle­velandi osztályának ápr. 28- án 12.15-kor tartandó ünne­pi ülésén James T. Nichol­son, a tarsasag helyettes el- tartott gyűléseken, nöke lesz a meghívott ünne-1 pi szónok. A gyűlés színhe­lye a Carter Hotel Rainbow terme.­Louis S. Ring, az osztály elnöke jelenti, hogy e gyű­lés folyamán választják A W. S. Református Egyház körből Házak külső s belső FESTÉSÉT FALPAPÍRÖZÁST garancia melleit vállal FEHÉR MIHÁLY, a magyar negyed közismeri, szakképzett festő és papirosé mestere ■ 2951 East 123rd Street ; Tel, WA 1-5348 ' Közli; Daróczy Mátyás lelkész. Buckeye Storm Window Co. Combination Storm Window kai készítünk Redwoodból Szíváson szolgálunk díj man to árlejtéssel K pontos ló munkáról kazal szakképzőttségünk alapién garantálunk 8644 Buckeye Road A műhely tol. GA 1-6111 Farkas János tulajdonos A lakás tel. GA. 1-1774. Ha nincs, aki főzzön ás önmaga sem főzhet vagy pihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kivan élve­zetei és egészséggel elfte gpasztani, amilyent otthon főznek akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12528 Buckeye Road Finom töltött kjfposxia minder nap HAZA VITELRE is. Elizabeth Kish, tulajdonos Vasárnap: magyar isten­­tisztelet 10 órakor, angol is­tentisztelet és vasárnapi is­kola lí órakor. Az istentisz­telet keretében kisded ke­­reáztelés lesz. Szeretettel hívjuk testvéreinket Isten hajlékába. Az istentisztele­teket a Daylight Saving Ti­me szerint tartjuk. Szentmiklóssy Zoltán és Biró Mária jegyesek. Eskü­vőjük szombaton délelőtt 11 'órakor lesz megtartva-A húsvéti urvacsorai szent jegyeket Kövér Kál­mán és neje, Csékey Imre és neje, Fodor Lajos és neje', Juhász Hona, özv. Katona Miklósné, Kish Emil és neje, Kocsis Gábor és neje, özv. Körösi Jánosné, Kosa Im­re és ngje, özv. Mitró István­ná, Pamer József és neje, ifj Sikosky Józsefné, özv. Sza­bó Béláné, özv. Tatár István­ná, Tomsa Vilmos, özv. Tóth Józsefné, a Templomsegély­­ző nőegylet, Orosz János és neje és id. Tatár István és neje váltották meg hálaadás­ként és megemlékezésül. Szeretteik emlékére virá­gokat hoztak Fennell Ray­mond és neje, Pachtler Jenő és családja, nid. Ditró Ist­ván gyermekei, Juhász Já­nos és gyermekei, valamint Danyi Imre és neje. Vasárnap délután íjóté­­konycélu kártyapartit ren­dez a Templomsegélyző Nő­egylet és a Fiatal Asszonyok Köre. ízletes sonkaszend­vicset, süteményt, kalácsot, kávét szolgálnak fel. A kár­­tyaparty jövedelme ajándék lesz a Bloomfield College and Seminary, az Elmhurst College és a Heidelberg Col­lege javára. A kártyaparty órakor kezdődik, az ado­mány pedig egy dollár. Május 2-án, vasárnap, Felsőbb nevelési vasárnapot tartunk. A délelőtti isten­jbizottságnak, amelyik Euró­pában ment az ottani viszo­nyok megismerése , végett. Ottlétekor állította fel Ge­novában az amerikai Red Cross ottani fiókját. A né­met és lengyel háborús ál­dozatokat egy millió értékű Kés* a* újjáalakított FANCHAIY VIRÁGÜZLETI \ 4714 Lorain Ávé I ME 1-18Ő2 | Vágott éa cserepes virágok* MELL CSOKROK ^ Virágok minden alkalomra! Ismerkedjünk meg a jelöltekkel A Clevelandi Magyar Demokrata Liga Nagy Kártya Partyján "l954 ÁPRILIS 25-ikén, VASARNAP délután 2:30 kezdettel A SZT MIHÁLY TEREMBEN, W. 45 és Bridge Ave A belépti dii 75 cent A legfinomabb sonka szendvicset, kávét és fánkot szolgálunk fel. Jelenjünk mea minél számosabban és mutas­suk meer. hoov a MAGYARSÁG A PQLITIKÁ-ban IS ÖSSSZETART. A Clevelandi Magyar Demokrata Liga Bizottsága megbízásából és nevében: Breznay Rudolf elnök Készéi Imre pénztárnok Stefán Andrásné vigalmi elnök A SZENT ISTVÁN MŰKEDVELŐ ÉS DALKÖR nagyban készül 50 éves fennállásának megünnep­lésére, amelyet banketi ebéd keretében tartunk meg 1954 MÁJUS 16-án. VASARNAP A SZENT JÁNOS GÖRÖG KATHOLIKUS HITKÖZSÉG NAGYTERMÉBEN, 9510 Buckeye Rd. Részletes ismertetést később közlünk. Tisztelettel. izava zzunk! JOSEPH W. Kovach jelenlegi councilmanr« County Auditor Jelöltre Május 4-ikétn, Demokrat* ticket»n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents