Az Ujság, 1954 (34. évfolyam, 4-51. szám)

1954-04-01 / 13. szám

ÜFBIL 1. 1954. ~A.%i vfSÄG Irta: Dr. Alexander Starr. IV. RÉSZ. — VÉGE » Felhívta az Incát, hogy is­merje el Spanyolország lí­ra Imát, legyen a spanyol ki­rály vazallusa s végül, hogy hajgyjja el őseinek vallását és vegye fel a keresztény hi­tet. Majd az Inca kezébe nyomta a katholikus ima­könyvet. Az Incát végtele­nül felbosszantotta a szerze­tes tapintatlan viselkedése, rettenetesen hosszú előadása vallásának cserbenhagyásá­­ra és a keresztény vallás fel­vételéle vonatkozó felhívása. Ingerülten mondta, hogy há­rom Isten lehet három, egy Isten lehet eg^. De három Isten nem lehet egy és egy Isten nem lehet három. A -keresztény Isten nem lehet hatalmas, ha nem tudta meg akadályozni, hogy az embe­rek őt megöljék. Majd inge­rülten jegyezte meg, hogy az idegenek felelni fognak minden kárért, amit a biro­dalomban okoznak. Eztán a kezébe nyomott imakönyvet a földre dobta. A szerzetest elkeserítette térítésének ku­darca, dühösen szedte fél a meggyalázott imakönyvet, visszavonult és az elrejtő­zött Pizarrohoz ment azzal a követeléssel, hogy öljenek meg minden indiánt, — én valamennyi kereszténynek feloldozást adok. Erre ki is vonultak a vas­­darabkákkal töltött ágyuk. Amikor pedig ezek tűzzel, lánggal, füsttel és menydör­­gésszerü dörejjel rémü­letet okoztak és egy sereg in­diánt megöltek, a lovasok rohantak az indiánokra. A folytonosan felemelkedő és lecsapódó kardok rémes öl­döklést okoztak a szerencsét­lenek között. Percek alatt legalább kétezer indián vesz­tette életét. Ló és lovas pán­céllal volt borítva, a lovasok arcát a sisak rostélya fedte el és az indiánok a lovas ka­tonában valami rémes ször­nyeteget láttak, a lecsapó kardok által okozott öldök­lésben valami földi eletti lénynek munkáját vélték. Aki el nem esett, az agyon­rémülve, kétsegbeesetten menekült. A rabszolgák ré­mületükben az Inca hord­­székét az Incaval együtt a fődre dobták és'jajveszékel­­ve menekültek. A spanyolok az Inca nyakáról letépték az emerald láncot, karjairól, füleiből leszedték az aranyat a hordszék |diszitéseiü |egy­­kettőre megkaparintották. És Pizarro szaladt az Inca mellé, hogy megmentse min­den személyes bántalomtól. A spanyolok neki estek az el­esetteknek és sebesülteknek is és leszedték róluk az ara­nyat. De a borzalmas színjá­téknak is csak vége lett egyszer. A zsákmányolt a­­rany, ékszer és szövet töbh szobát töltött meg. A kezük­be került Atahualpát a spa­nyolok eleinte tisztességesen kezelték. A nagy épület egy termében helyezték el. Caja­­marca városában ma is lát­ható az a szoba, amlyben az Incát 1532 novemberétől fel­ügyelet alatt tartották. E szoba 22 láb hosszú és 17 lát széles. Atahualpa azt az a­­.ián latot tette Pizarronak hogy e nagy szobát arannyal tölteti meg, ha ennek ellené­pen őt szabadon bocsájtjálc Pizarro ebbe beleegyezett és megígérte az Incának, hogj ha az ígért 'arany beérkezik szabadon lesz bocsájtva. A tahualpa 60 napot kért az a M Inder. alkalomra friss virág megrendelheti; személyesen vagy telefonos ORBÁN FLOWERS 11520 Buckeye rd. RÄ 1=1500 rany összegyűjtésére. Az In­­za ekkor két rendeletet kül­dött ki a népéhez. Az egyik, hogy a fogságban tartott Hu­­ascart öljék meg, mert két­ségtelen, hogy ez az Inca sze­rencsétlenségéről tudomást szerezve, nyomban fel fog lá­zadni. A másik, hogy azon­nal hozzák az idegenektől ki vánt sárga fémet Husascart tényleg vízbe folytották. Az arany, pedig nagy mennyisé­gekben jött minden irányból ás az ígért mennyiség 1533 május 3-án együtt volt. Az összegyűlt arany értekét a mai amerikai dollárban 15 s 50 millió közti összegre be­csülik. Az aranyat aztán felosz­tották. A király részét Her­nando Pizarro vitte Spanyol országba. Ám Pizarro nem tartotta be Ígéretét. Az Incát nem bo­­csáj tóttá szabadon. Az a vé­lemény lett úrrá a spanyolok között, hogy a győzelem csak akkor lpsz biztos, ha az Incát elteszik láb alól. Mikor már szó esett arról, hogy az Incát megölik, néhány jobb érzésű tiszt és különösen De Soto tiltakozott a nemesen visel­kedő uralkodó bántalmazá­sa ellen. Erre Pizarro, hogy az ellenzéktől megszabadul­jon, De Sotot és társait egy nagyobb lovas csapattal fel­derítő útra küldte Chile ál­lamba. Aztán elkészült az Inca elleni hadjárat. Vádat emeltek eljene, hogy trónbitorló, mert az uralmat féltestvére, Huascar leveré­sével szerezte meg, hogy Huascar meggyilkolására a­­dott parancsot, hogy a nem­zeti jövedelmet a saját részé­re használta, hogy több fele­sége van, hogy közeli vérro­kont vett feleségül, (ez Peru­ban mindennapos volt) hogy bálványimádó, hogy a keresz­ténységet nem akarta elfo­gadni és hogy szándékában van a spanyolok uralmát le­rázni. E mondva csinált vádak a­­lapján indult meg ellene az eljárás, Valverde képviselte a vádat, Pizarro és Almagro voltak a birák. A vádló vádja alapján a birák Atahualpát minden pontban bűnösnek találták és máglyahalálra i­­télték. Atahualpa még kétszer annyi aranyat Ígért, ha meg­kímélik életét, de hiába, Val­verde és Pizarro csak annyit voltak hajlandók megtenni, hogy szörnyűséges máglyára, hurcolás helyett megfojtják de csak akkor, ha hajlandó a keresztény hitet elfogadni, saját vallását és isteneit meg tagadva. Az Inca, hogy máglyahalál gyötrelmeitől megszabadul­jon, megengedte, hogy élte utolsó pillanataiban megke­reszteljék. A keresztelést Valverde végezte. Az Inca a keresztségben a Francisco Atahualpa nevet kapta. Ha­lála előtt két kegyet kért a gyilkosoktól. Egyik, hogy őt Quitoban temessék el, a má­sik, hogy Pizarro gondoskod­jék árván maradó gyermeke­iről. Ezután Manco Capac in­ca tizenkettedik le szár­mazott) át és az utolsó Dél amerikai uralkodót megfőj tották. A temetési szertartást Valverde végezte. Ha nincs, aki főzzön és önmaga sem főzhet vagy pihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kíván élve­zetei és egészséggel elfo­gyasztani, amilyent otthon főznek akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12528 Buckeye Road Finom lÖliÖit TcTposxia minder nap HAZA VITELRE is. Elizabeth Kish, tulajdonos Először Cajamarcában, a kén megtalálni a bedobott a-' temették el, majd később hí­vei a holtestet nagy titokban kiemelték, a mai Equadorba szállították és ott temették el. Nővére Pizarronak lett a felesége. Amig az Inca életben volt az arannyal terhelt lámák sorai állandóan jöttek a spa­nyolokhoz. Ahogy azonban a kivégzés hire futótűzként el­terjedt az egész birodalom­ban, az arany szállítás telje­sen megszűnt. A nép elrej­tette a sárga fémet, csakhogy a hódítók meg ne kaphassák. Ismeretlen barlangokba rej­tették el, elásták, vagy pedig a Titicáca tóba dobták. E tó pedig nagy, nagyobb mint az Erie negyedrésze és átlagos mélysége háromszáz yard. Vize nagyon hideg. E tó fene­kén megtaláni a bedobott a­­ranyat és felhozni, teljes le­hetetlenség. Elásott aranyat véletlenül még ma is talál­nak, de az eldugott aranytö­meg rejtekhelye ismeretlen. Lehet,, hogy néhány indián ma is tudja az arany forrá­sát, de ezt az apáról fiúra szálló titkot az indiánok soh­­sem fogják elárulni. Pizarroék még egy szörnyű cselekedetéről kell megemlé­keznünk. Atahualpa elfoga­­tása után Hernando Pizarro egy kis lovas csapattal kém­szemlére indult, hogy a nép hangulatáról tudomást sze­rezzen. E kirándulása 1533 január 5-től április 25-ig tartott. Csendet talált min­denütt. Hazatérőben meghal­lotta, hogy Jauja város mel­lett az Inca egy vitéz tábor­noka, Chalchuchima egy 35 ezer főnyi hadsereget szerve­zett .ezzel az Inca kiszabadí­tását tervezi. Hernando Pi­zarro kis lovascsapatával a­­zonnal Jauja-ban termett, ahol arról győződött meg, hogy az Inca kiszabadítására összegyűlt! hadsereg tényleg Cajamarca ellen készült. E- lővette a fővezért és közölte vele, hogy ha egy lépést is tesz a spanyolok ellen, ezek az Incát nyomban meg fog­ják ölni. Chalchuchima erre az ellenállásról lemondott ő maga Pizarro kis csapatához csatlakozott és együtt men­tek Cajamarcába. Ott Chal­­chulchima a legnagyobb fáj­dalom és kétségbeesés jelei­vel borult az Inca lábaihoz. Szemeit könnyek borították el pedig egy indián a legna­gyobb gyötrelmet is sirás nélkül viseli el. A spanyolok látták, hogy a Inca ezen lel­kes hive még felke’ést tá­maszthat ellenük ezért elha­tározták, hogy kivégzik. Az­zal a hamis váddal illették, hogy a spanyol uralom ellen felkelést szándékozik szer­vezni. Ezért egy úgynevezett tárgyalás után birái máglya­halálra ítélték. Valverde szerzetes kisérte őt a mág­lyához és Ígérte neki, hogy a szörnyű halál helyett csak megfojtják, ha megkeresztei­­kedik. A vitéz indián elutasí­totta a kegyelmet és a perui Teremtő Isten nevével az aj­kain szenvedett vértanú ha­lált. Az Inca halálával a perui birodalom a spanyol király országa lett. Minden ellenál­lás megszűnt annál is inkább, mert már jöttek az erős se­gítő csapatok Panamából. Katholikus Ferdinánd u­­nokája, Károly király min­den lelkifurdalás nélkül fo­gadta el a neki küldött a­­ranykincseket, egyetlen eli- I télő szava sem volt a tör­téntek miatt. De a sors nem maradt adós. A Cuzco püspökévé kineve­zett Valverde 1541-ig ma­radt Peruban. Ekkor azon­ban haza akart térni Spa­nyolországba. Hajója a Gua­yaquil öbölben levő Puna szigeten kikötött, ahol a ben­­szülőttek Valverdét és a ha­jó mindes utasát elfogták és a spanyoloktól kapott fej-Nt. Csutoros István és neje 25 éves jubileumi ünnepe fényes siker volt Nt. Csutoros István, az Első Magyar Presbyterian Egyház lelkésze, a magyar közélet tevékeny és jelentős tényezője, akit egyházán kí­vül is megillető szeretettel és tisztelettel emlegetnek, különösen azok, akik össze­köttetései révén hathatós támogatást, egélyt kaptak, több ízben volt ünneplés ré­szese. A múlt vasárnapi 25 éves clevelandi lelkészkedé­sének évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepség ter­jedelmének keretével s mél­tóságával felülmúlta a meg­szokott jubileumi ünnepe­ket.. Az ünnepség délután 4 órakor istentisztelettel kez­dődött, amelyeen Rév. Dr. White, az Old Stone Church lelkésze prédikált, több ma­gyar lelkész is beszélt. Nt. Csutoros István válaszolt az elhangzott I személyét méltató prédikációkra. Az istentisztelet egyben jelentős.művészi esemény is volt. Azzá tette az egyház énekkara, melynek Nt. Csu­toros Istvánná a karmestere s kitűnő szóló énekese. Éne­kelt ifj. Csutoros István is, Orange Village tanítója és bájos neje, Diana, Illés Ma­tilda is, ez a tiszta lelkű, a magyar haladásért lelkese­dő magyar leány és Ruth Dryer. Az istentisztelet után ha­talmas sikerű banket volt a Bethlen teremben. Jóval hét százon felül voltak a vendé­gek, a magyarság- minden rétegét képviselve. Második eset a magyar negyed törté­netében, hogy a Buckeye-i üzletemberek is sézp szám­mal voltak jelen, ami Max Abramovitznak és Varga Lajosnak, a Settlers Ta­vern tulajdonosának kö­szönhető. A város, a megye és ál­lam is képviselve volt Ohio székkel apró darabokra vag­dosták. Pizarronak Almagróval tá­madt veszekedése a konc fö­lött, mire Pizarro bírósága Almagrót lázadásért halálra ítélte és lefejeztette. Emiatt Almagró hívei Pizarrot ölték meg. Holtestét nagy titokban Limában, a templomban te­mették el. Csak néhány hive tudta, hogy a templom me­lyik részébe. Pár év múlva, a csend helyreálltával, a holt­testet nagy ünnepségek köze­pette kiemelték és újra elte­mették Limában, a cathted­­rálban, a bejárattól jobb kéz felé eső első oldal hajóban. A koporsó teteje üvegezett és a turisták néhány cent le­fizetése után megláthatják Peru meghódítójának csont­jait. Juan Pizarro, aki az egész hóditás során mindig neme­sen és emberségesen viselke­dett, Cuscoban halt meg egy csatában szenvedett sebesülé­se következtében. A Domini­kánusok templomába temet­ték el és ott nyugszijc ma is több kortársának és baj tár­sának csontjaival együtt. Ma már senki sem tudja, melyik az ő sir ja. Gonzalo Pizarrot, a legfia­talabb testvért az uralomra jutott társaság ítélte fej­­vesztésre. Hősies nyugalom­mal fogadta a halált. Meg­gyónt, megáldozott és csak azért sajnálkozott, hogy nincs pénze engesztelő szent misére. Lassan Spanyolország lett az egész középamerika és a Portugál Brazília kivételével az egész délamerikai konti­nens ura. De idővel vala­mennyi állam elszakadt az a­­nyaországtól és független köztársaság lett. Manapság csak a spanyol nyelv emlé­keztet a volt anyaországra. államot maga Frank J. La­usche, kormányzó képvisel­te, aki valamivel később ér­kezett, de kipótolta, mert 11:30-ig együtt maradt a Csutoros családdal. Fegyelmezett, jól felké­szült bizottság a nagy közön, séget könnyen helyezte el. Kifogástalan volt a kiszol­gálás és kitűnő volt a vacso­ra. Csak dicséret illeti meg a bizottság minden tényke­dését. Elismerésünk jeléül leközöltük lapunk multheti számában a bizottság teljes névsorát. Megérdemlik azt, hogy róluk is tudomás vétes­sék. Doktor Béla, gondnok megnyitja az ünnepélyt. Varga Lajos, a Settlers Tavern áldozatkész tulaj­donosa zenekarát, a Richko zenekart adományképpen szerepeltette a banketen. E zenekar játszotta az ameri­kai és magyar himnuszt. A zenei megnyitó után Doktor Béla, a gondnok tar­talmas, gondolatokban gaz­dag s jóakarattól áradó be­szédet tartott. Tőle tudtuk meg, hogy e ünnepély hár­mas: 25 éves clevelandi lel­­készi jubileum, 30 éves lel­készkedés s 13 éves évfordu­lója a rádió templomnak. Doktor Béla az áldomás mesteri tisztségre felkérte Boldizsár E Ferencet, az egyház jogtanácsosát, az ünnepelt Nt. Csutoros Ist­ván gyerekkori pajtását. Boldizsár E. Ferenc, aki mint toastmester, arról is­meretes, hogy rövid beszédet tart. E jellegzetességét nem tartotta be. Részletesen is­mertette Nt. Csutoros István lelkészi és közéleti működé­sét attól a pillanattól fogva, amikor 25 év előtt visszajött Kanadából, hogy átvegye az Első Magyar Presbyterian egyház vezetését. Az egyház­nak akkor, 25 év előtt 129 tagja volt. Nt. Csutoros Ist­ván hosszú ideig kénytelen volt külön munkát vállalni, mert az egyháza nem tudta fizetni. Keresztül gázolt a legnagyobb nehézségeken is és munkájának nagyszerűsé­gét az eredmények igazolják: egyházának ma 1200 tagja van. ) J * A tények felsorolása a jó barát ajkáról, könnyeket csalt Nt. Csutoros István szemébe, annyira meghatot­ta Boldizsár E. Ferenc elis­merése. Nt. Dr. Leffler Andor an­­golnyelvü fnélyszántásu i­­mát mondott "és utána meg­kezdődött a vacsora ijó ét­vággyal és finom ételekkel. Fél csirkét kapott mindenki gyorsan, késedelem nélkül. Utána kávét és süteménye­ket. Viz is volt, annyi, hogy mindenkinek jutott és kel­let is, mert szeszes ital nem volt. Az est ünnepi szónoka Frank J Lausche, Ohio állam kormányzója volt, akit ha­talmas ovációval fogadott a banket közönsége. A beszéd, amelyet Frank J. Lausche kormányzó tar­tott, valóban ünnepi beszéd volt. A közönség temetői csendben hallgatta végig a tartalmas szónoklatot, a­­melynek lényege az volt, hogy az újságok csak a bűnö­söknek adnak nyilvánossá­got, de a jó népekről vajmi keveset közölnek. A bűnösök kivételek, mert a nép nagy többsége megüti az erkölcsi STEVEN'S FLOWERS Virág minden alkatomra 12303 Buckeye Boád WA 14461 Lengyel János, mgr mértéket. Hivatkozott arra, hogy mint biró a bűnöző elemmel ismerkedett meg, de sohasem engedte magát be­folyásolni az emberek álta­lános megítélésében az egyes bűnügyi esetekből. A népe­ket morális magaslaton olyan lelki vezetők tartják, mint az ünnepelt Nt. Csuto­ros István. Eljött erre a nagyszerű ünnepélyre, mint egyszerű polgár és mint O- hio állam képviselője is, hogy személyesen adhassa át leg­jobb kívánságait a jubiláló Csutoros párnak. A magyar ünnepi beszédet Nt. Bötty János youngstowni lelkész tartotta. Nt. Nagy Ferenc vette át az ünnepély vezetését és folytatta Boldi­zsár Ferenc munkáját. Üdvözlő beszédet mondott Judge Julius M. Kováchy, Judge Louis Petrásh. Muzslay József nagy ha­tással szavalta el Ábrányi: A magyar nyelv cimü, sok­szor hallott, de még annyi­szor is szívesen fogadott költeményét. Tárcái Lajos, az Újság szerkesztője a balsorsba ju­tott, de megsegített magya­rok nevében fejezte ki elis­merését Nt. Csutoros István­nak, akinek ajtaja minden megszorult magyar előtt nyitva van vallás különbség nélkül. A banketen egy szólószám is volt: Körmendy Istvánná, Boldizsár Jolánka néhány magyar dalt énekelt, saját zongora kísérete mellett. A közönség tartós tapssal fe­jezte ki megelégedettségét. Mind a két toast-mester többeket bemutatott, kik fel­állással jelentkeztek. A be­mutatottak között volt Alex J. Horváth, állami szenátor jelölt és William Ruschák, állami képviselő jelölt is. Ajándékokat adtak: A Jótékonycélu Női Nagy­bizottság, amelynek nevé­ben Stashel Mártonná elnök­nő üdvözölte a Csutoros párt és átadott egy ezüstbe vont kis ágat, amelyen 25 ezüst dollár lógott. A Buckeye Roadi üzlet­emberek ajádékait Nt. Csu­toros Istvánnak és nejének Judge Charles A. Vanik, Max Abramovitz és Dudek rendőrhadnagy adta át. Jud­ge A. Vanik angolnyelvü üdvözlő beszédet tartott és Lt. Dudek magyarul beszélt, hatalmas tapsot kapott érte. Kálmán Ferencné adta át a Prés. Templomsegélyző Nő­egylet, Thuróczy Emma a Fi­atalasszonyok Köre, Doktor Béla a magyar nyelvű gyüle­kezet, László Károly az angob nyelvü gyülekezet, Barna Ka­talin az Egyház Énekkarai, Kovács Jolán a Vasárnapi Is­kolai gyermekek, Jámbor Jó­zsef a serdülő ifjúság, Nt. No­­vák Lajos, az Elyriai Egyház, Nt. Papp Károly a Warreni Egyház, Nt. Bakay Árpád az Akroni Egyház ajándékát. A Csutoros par köszönetére került a sor. Nt. Csutoros Ist­vánná kedves mosolyával fe­jezte ki háláját, Nt. Csutoros István ^halkan, szive mélyéig elérzékényülten fogott a há­lája kifejezéséhez. Rövid visszapillantást ve­tett Clevelandba jövetelére és az utána következő küzdelmei­re. Kegyelettel emlékezett meg nagynevű édes apjáról, néhai Dr. Csutoros Elekről, akire a clevelandi magyarság még min dig szeretettel gondol vissza s nagylelkű édes anyjáról, aki eljött Clevelandba, részt vett a délelőtti istentiszteleten, de a banketre nem maradhatott itt (sokak sajnálatára). Köszönetét mondott Lau­sche kormányzónak, hogy el­jött a banketjére és minden­ki másnak, aki bármiképen is hozzájárult a mai est sikeré­hez. Beszédével véget ért a ha-Drink PEPSI-COLA Ha szomjas, jobbat nem ihat min! PEPSI-COLA Az Egy. Magyar Baptista Gyülekezet 10 éves jubileumi ünnepe A Shaker Square Egyesült Magyar Baptista Gyülekezet. 2844 East 130, eszombat este 8 órai kezdettel tartotta 10 é­­ves jubileumát annak, hogy a két magyar baptista egyház, a Holtoni és a Buckeye roadi egyesült. Az egyesülést Dr. Gruber Károly és Dauda Vil­mos prédikátorok valósították meg Mindketten elhunytak, de emlékük és érdemük az egyesült egyház tagjainak emlékében él. Az ízletes vacsorát a tem­plom alatti teremben fogyasz­tották el, mig az ünnepély az imaházban tartották meg egyháztagok és vendégek je­lenlétében. A baptisták nem tesznek különbséget egyházi és vilá­gi ünnepély között —, min­den ünnepély egyházi is ,a­­melyen imádkoznak és egy­házi énekeket zengenek Rey. Stumpf imája nyitot­ta meg az ünnepélyt, amelyet Rév. Bretz Emil, a Shaker Square egyház kiváló lelkésze vezetett le. Az ünnepély főszónoka, Dr. Hull volt, a Baptist Associa­tion titkára. Az egyház ré­széről C. Németh tartott na­gyon tartalmas beszédet. Az ünnepély zenei program­ját Cziráky Ernő, Cziráky Gyula egyházi pénztárnok és neje fiatalabbik fia vezette le hozzáértéssel és zenei felké­szültséggel. Buckeye Storni Window Co, Combination Storm Window kai készitünk Redwoodbó! Szívesen szolgálunk dijmente árlejtéssel A pontos jó munkáról hasa! szakképzettségünk alapján garantálunk 8644 Buckeye Road A műhely teL GA 1-6111 Farkas János tulajdonos A lakás teL GA 1-1774 HALLGASSA MEG Vasárnap — WDOK. 1260 dia Amerikában a leghosszabb magyar műsor — d. a. l tól 3 órái«. Hirdetések ügyében hívjál Tel. LO 1-5524 SZAPPANOS FERI IGAZGATÓ 3046 East 123 St. mTndíTIhítf^ ESTE 7-től 7:30-lg hallgassa meg KÁLLAY ELEMÉR Válogatott Magyar Program ját W D 0,.K (1260) Hirdetés vagy üdvözlet avagy egyleti bejelentet ügyébe* Tel. RA T-0146 lékeim: 2861 East III talmas sikerű banket. A kő­« ■ zönség a főasztalhoz sietett, hogy kezet foghasson az ün­nepelt Csutoros párral. A Csutoros párt sok sür­göny üdvözölte, a sok közül megnevezzük Charles A.. Moss üdvözletét Wickliffből, O. és az Oppenheim Arnold­­nak, a Magyar Izraelita Hit­község elnökének üdvözletét. Sok virágot is kapott az ün­nepelt pár és feltűnést keltett a szép 25 piros rózsa, amelyet Juhász Feri küldött Lancas­­terből, Pa., ahol tanulmánya­it folytatja. Juhász András, plumberünk és neje, meg a nagymama is örültek, hogy Feri figyelmessége megtette a hatást. Az ünnepély után egy szü­­kebb társaság Nt. Csutoros Istvánék otthonába vonult, Lausche kormányzó is. Ott szórakoztak éjfélig. A vendégeket Csipkés Ele­mér Fehér Istvánné deréig fia, a Csutoros család jóba­rátja szolgálta ki ügyesen és udvariasan. HELLA ROSE DR. HALLER ISTVÁN Hungarian Radio PROGRAMJA Dr. HALLER M. ISTVÁN, igazgató vezetésével MINDEN VASARNA3» délelőtl 10-től 10:30 lg WDOK — 1260 Di«í HIRDETÉSEK, ÜDVÖZLE­TEK és KÖSZÖNTŐK ügyében hívja lel • számot WAshington 1-6178 A LEGJOBB IDŐBEN MINDEN VASÁRNAP déli 12 órától 1 óráig A WSRS ÁLLOMÁSRÓL 1490 DIALON Hallhatja a Hudák Testvérek Rádió Órát Hirdetéseket és köszöntés* két eltagadunk 12914 GRIFFING AVENUE Tel. SK 1 -5085 GA 1-6434 Hudák liars. fcra& és Isfvál PIZARRO 16 uj amerikás is szerepelt énekével a programon és ne­vükben Lant Kornélia hálás köszönettel adózott a magyar baptistáknak, akik annyi uj amerikásnak voltak segítségé­re. Rév. Bretz Emil lapunk szerkesztőjét, Tárcái Lajost is szólásra kérte, aki kiemel­te, hogy a baptisták még a kommunista országokban is hódítanak tiszta életük pél­daadásával. Az ünnepély végig tartotta a közönséget. Az utolsó szám végeztével a közönség kedvesen búcsú­zott egymástól, mint egy meg értő lelkicsalád egymást sze­rető tagjai. Az egész ünnepélyt és a va­csorát is a fiatalok rendezték szüleik és általában az öregek 'tiszteletére. A Baptist Asso­­jciationnak 100 dollár ajándé­­;kot adtak hálás uisszagondő­­í lássál, hogy 10 év előtt a Bap­­jtist Association segítette az | egyesült baptista egyházat templomához Z,QZDAt

Next

/
Thumbnails
Contents