Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1925-12-01 / 4. szám
88 AZ EEÖ 1925. december hó. Körülbelül már hetvenöt éve annak, hogy Magyarországon az első magyar gőzmozdony füttye elhangzott. Az első magyar gőzvasút megnyitása idejében az emberek el voltak ragadtatva a vasúti személykocsik kényelmétől, a hatalmas gőzmozdonytól, mely a kocsikat vitte, pedig ha ezt mai szemmci néznők, nemhogy elragadtatással nyilatkoznánk róla. hanem a közönség egyébről sem panaszkodna, mint a vasúti kocsik kényelmetlenségéről s arról a csigalassúságról, mellyel a vonat halad. Most csodálkoznak azon, hogyan nevezhették hatalmasnak ezen lokomotivokat, melyek a mi szemünkben úgy tűnnek fel, mint valami kávédaráló, pedig a mi modern 'okomotivjainkat pár évtized múlva éppen úgy lenézik unokáink, mint ahogy mi kicsinylőleg nyilatkozunk elődeink alkotásáról. Az első magyar gőzmozdonyok Fest. Buda és Pozsony nevüek voltak, melyeket még 1846-ban rendeltek meg Belgiumtól a Magyar Központi Vasút részére s még ugyanez évben újabb 8 mozdonyt szereztek be, melyek az előbbiektől csak kevéssé térnek el. Az első magyar gőzmozdonynak teljesen nyoma veszett volna, ha nagy felbuzdulással két gépész, a Nagy testvérek, annak ötször kicsinyített mását el nem készítik. A mozdony kidolgozása oly szép, tökéletes, hogy önkéntelenül is arra kell gondolnunk, hogy ha hazánknak ilyen jó munkásai voltak, miért kellett vasúti anyagokért külföldre adni a pénzt, holott mindez itthon is előállítható left volna. A Nagy testvérek ezen mozdonynak „Derű“ nevet adták, nyilván azért, hogy evvel is kifejezzék a nemzet akkori hangulatát vagy talán hazánk jövőjére céloztak. Sajnos, ha valakinek ma kellene elneveznie egy lokomotivot, annak „Derű“ nevet nagyon kevés joggal adhatna. A fenti kis mozdonyt a városligeti Közlekedésügyi Múzeumba állították ki és ma is ott látható. Az első lokomotivok csak könnyű vonatok továbbítására voltak alkalmasak. Különösen tehervonatok továbbítására nem feleltek meg, ezért célszerűnek mutatkozott a személy- és teherforgalom elválasza Csepel-szigetről, Pest izmaelita lakóiról. Árpád sírjáról egy kis patak forrása felett, mely kőmederben folyik alá Attila király városába, holott is később Álba nevű egyház épült (= ennek romjait is megtalálták az óbudai ref. paróchia alapépítményeiben). ,12. Petrus dietus magister minden valószínűség szerint Péter óbudai prépost volt, II. Béla király korában élt 1124. és 52. között s előbb II. István jegyzője volt. Gestáját pedig 1147. és 52. között írta és pedig valószínűleg francia származású, volt egyetemi társa számára. így „világítja meg az ultnaviolet-sugár azoknak a homályban rejtőző régi tudósoknak az elmosódó arcélét, akik addig írtak, addig gondolkoztak, addig nélkülöztek. addig éjszakáztak, míg ultraviolet-sugarak születtek e sötét világba. És vele bánni tudó emberek. A. M. G. D. Az első magyar gőzmozdooy. Készítették Nagy Testvérek a Magyar Központi Vasút szamára a seraingi Cockeritl J. mozdonygyárnak J8t5-ben épitetett „Pest“ nevű mozdonya után 1/5 nagyságban. tésű lokomotív vált szükségessé. A forgalom növekedése maga után vonta a gépezet és a kazán nagyobbítását, iaz igények növekedése pedig a sebesség s a mozdonyok gazdaságosságának növekedését. Ezek játszottak közre a mozdony kifejlődésénél s adták meg a modern lokomotív alakját. Míg azelőtt, a képünkön látható lokomotivnál, a mozdonyvezető és a fűtő részére csupán egy vaskor-Az első magyar gőzmozdonytól a legújabb magyar gőzmozdonyíg. tása s a tehervonatok vontatására erősebb mozdonyok beszerzése. Azóta a forgalom és igények növekedtével, mindig erősebb és tökéletesebb szerkesz-9. Ideje immár azon törni a fejünket: ki lehetett az a P? Tegyük fel a legjobb esetet. Béla király = I. Béla. Semmi nyom, a krónika szövege nem engedi ezt a leghőbben óhajtott lehetőséget. Sebaj, menjünk tovább. Hátha II. Béla a jóemlékezetű király?' Lássatok csodát: itt már három P. dietus magister is akad: Péter esztergomi prépost, Péter fehérvári püspök és Péter óbudai prépost. Vájjon melyik lehet? 10. Ha az ember azt mondja: kiment az s ez a mezőre, vagy ÓTákhosszat barangolt az erdőn, mindig egy bizonyos mezőt, vagy erdőt ért alatta: ahol éppen ö is ismerős. Olvassuk csak végig a krónikát, hol legjobban járatos az a bizonyos P. dietus magister? 11. Esztergomot nem ismeri. Székesfehérvárt se nagyon emlegeti. Annál jobban ismeri és annál többet emlegeti Óbudát. Beszél Attila omladozó kőpalotáiról r= Aquincumról, a felhóvvizekről = a Császár-fürdő forrásairól, a megyeri révről,
