Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1925-11-01 / 3. szám

IX. ÉVFOLYAM.________________1925. NOVEMBER HÓ._______________ 3. SZÁM

lllllllllllllltlllllllllllllllllllllllllllllllllilllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllljlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

MAGYAR IFJÚSÁGI LAP

( FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ:

RAVASZ ÁRPÁD KARÁCSONY SÁNDOR

Előfizetési díj: Félévenkint 20.000 K. E szám ára 4000 K

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VII. KERÜLET, HÁRSFA-UTCA 59/b. Illllllisnillilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllll

Leltár készítés.

Nagyon apró olyankor még a diák, úgy az első esztendő közepetájt ha tart, de már a saját bőrén tapasztalja, hogy a különködés zűrzavarában nem lehet addig eligazodni, míg az ember egyféleséggé nem változtatja a különféleséget. Keserves, sokszor hátborzongató számtanórák gyönyörű és kibékítő tanulságaképen születik meg borzas kis fejében a „legkisebb közös többszörös“, hogy egyetlen nevezőnek ajánlkozhassék egy irgalmatlan hosszú törtvonal alá. Aki ezt elsős korában igazán megértette, annak gyerekjáték lesz negyedikben az egyismeretlenű egyenleteket rendezni, sőt a többismeretlent kiküszöbölni is.

Az megért engem itt, most.

Az tudja, hogy októberben elkészített szerszámos ládánkban hasonlóképen kell majd rendet teremtenünk. Mert tudjuk ugyan október óta: mi szükséges és mi csak szemét vagy limlom szerény vagyonkánkból s azt is tudjuk, hogy milyen szempontból és micsoda végcélnak alázatos és odaadó szolgálatában szerszám az egyik, szemét a másik vagy „anyag“ a harmadik — de bizony olyan költői összevisszaságban dülnek-borulnak egymás hegyén-halmán előttünk, ahogy nem maradhatnak tovább egy szempillantásig sem.

No gyere, gyűrközz neki s válogassunk ki, rakjunk helyre mindent.

Hát, azt mondod, itt van a magyar. No ez kell, magyarul csak illik tudni annak, aki magyar; az irodalmat is jó, ha megismerjük, bár mi közöm nekem az Igaz papság tikeréhez vagy akár Józsika Miklós báró Abafijához, amelynek olvasása bosszant, ahelyett, hogy gyönyörködtetne ? De mindegy, na: tegyük helyre kegyeletből. Itt a történelem: rendben van, még megokolni sem kell, hogy szükség van rá. Földrajz: no azt is minden kultúrember szükségesnek tarthatja, természetrajz: bizonyos mértékben ezt is (bár a kristálytannak s a növények latin^ nevének a praktikus voltához igen-igen sok szó fér.) Fizika: a technika századában nem képez kétséget kultúr-szerszám mivolta, csak a táblát háromszori letörlés után negyedszerre megtöltő hosszú levezetések maradjanak ki belőle Német: hát németül igazán érteni kell annak, aki az ország határán valaha is kívül akar szagolni.

Hanem aztán: latin, görög, algebra. Az első kettő egy elavult tanítási rendszer hagyatéka. A harmadiknak is alig egy-kettő veszi hasznát azok közül, akiknek tanulni kell. Úgy van vele a gimnazista, mint a reálisták az ábrázolóval, ha nem épen műegyetemre szándékoznak. A vegytan az más: nagyon érdekes tárgy, franciául meg épúgy jó tudni, mint németül. Bár azok a gimnáziumok, ahol véletlenül épen angolt tanítanak, alapjában véve mégis csak legjobban jártak. A torna nem szorul védelemre, a hittant meg ne bántsuk, mert túl esik tárgyánál fogva a kritika határán . . . Ugy-e, száz közül kilencven kedves jó diákom, körülbelül így leltároznád szerszámos ládád szokvány-berendezését?

Veszed észre, hogy az egyes tárgyak különböző nevezőjű törtek módjára viselkednek kezed alatt és ellenszegülnek rendezkedő kedvednek ? Ez kell, hogy külföldön boldogulhass, az kell, mert érdekes, a harmadik, mert a technika századában élünk. Ez nem kell, mert nehéz, amaz, mert unalmas, ismét másik, mert jövendő életpályámon nem látom értelmét ? Hol itt az alap, hol az egység ?

Húzd keresztül a leltáradat és csináljuk meg decemberben együttesen az igazit.