Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1926-05-01 / 9. szám
214 AZ ERŐ 1926. május hó. A MAGYAR DIÁK ANEKDOTAKINCSE . € •cM0) • Szomorú ballada a filozófia propadaütika tanáráról. — „Mikor én még legény voltam“ dallamára. — Sétál Cseszkó, nagyokat lép, Lóbá.ja a rósz paraplét, Kopasz tarkóján kalapja, Hordta még az öregapja. S mig azon tűnődik el ő : Hogyan áll az érzet elő, Nekimegy a gázlámpának, Fején fájó érzet támad. # Egyik skót iskolában történt, egyik világlátott magyar diák elbeszélése szerint. Tanár úr nem tarthat órát, udvarias szólamok kíséretében adja ezt a diákok tudtára. „Nagyon sajnálja X. professzor, hogy nem láthatja az osztályát“. Valahogy így. A vége így van skótul: that lie cannot meet his classes. Krétával van ez felírva a nagy fekete táblára. Érthető, ha a kisértés megszállja a fiatal lelkeket s egy kis betűt, csak egyetlenegyet letörülnek a tábláról. Ezúttal így módosul a szöveg: that he cannot meet his lasses. Ezt pedig nem szokás a fekete táblára felírni, mert a „lasses“ skótul olyasvalakiket jelent, akikhez Balassi Bálint virágénekeket szokott írni. Meg is rőkönyödik a professzor, mikor egy búcsúpillantást vetni a hirdetésre mégegyszer a táblához lép. De aztán elmosolyodik s ő is letörül még egy betűt a szövegből, amelynek a végleges megfogalmazása aztán ez is marad : that he cannet meet his asses. Ez utóbbiakról angolul nem tudók felvilágositásaképen csak annyit, hogy juhászembereknek földig szokott érni a lábok róluk. # Theologuséknál nagyban folynak a colloquiumok. A feleletek azonban néha, hogy is mondjam csak, nagyon vázlatosak. Néha meg nem elég világosak a meghatározások határvonalai. Ilyenformák : — Milyen fogalmai voltak az ószövetségi zsidóságnak a sátánról, tiszteletes úr ? — (hosszas gondolkozás után) : Borzalmas fogalmai voltak, nagytiszteletű úr, kérem szépen. — Nos tehát, milyen alak ez a héberben, tiszteletes úr ? — {utólag odaceruzázott pontocskák alapján, de szerencsétlenségre félhangos mormolás után): A második betűben van a pont, tehát . . . (hangosan) perfectum. — Helytelen logika, tiszteletes úr, megfordítva ! Per fectum, tehát a második betűben van a pont Az egyházjog tanára: Határozza meg kérem, mi az egyház? {Várja a körmönfont definíciót.) Az áldozat {mindent elfelejtett a nagy drukkban, csak az elemista tudománya ép még) : Az egyház ... az egyház . . . Istennek országa itt e földön . . . Megint héber kolloquium. Nagy kínlódás a felelő részéről, buzgó súgás másfelől, az önfeláldozó baráti érzés látható, helyesebben hallkató jeleképen. Aki azonban azt hiszi, hogy ezt tudva teljes mélységében átlátja a való helyzetet, az jól teszi, ha azt is meghallgatja, amit az események középpontjában ülő kínjában visszasúg: — Csak olvasni súgjatok, a fordítást tudom! . . . * No de a középiskolások sem maradnak alul e téren. Különösen az érettségi vizsga híres olyan feleletekről, amelyet csak a pillanatnyi elmezavar magyarázhat meg lélektanilag — maradék nélkül. íme néhány belőlük, egyelőre szájízelítőnek: — Hányféle barométert ismer? — Hármat. __ 1 — Egy, akivel a hideget mérik, egy, akivel a meleget mérik . . . — És a harmadik ? — A harmadik pedig . . . (ragyogó arccal) a szivárványos kút. (Laikusok részére magyarázó jegyzet: a Hajdúságon a szivattyús kútat hívják szivárványos kútnak, a szivattyú pedig . . . nos, hát az is benne van a fizikakönyvben, ugyebár ? — Beszéljen valamit Faludiról! — Melyik Faludiról, kérem szépen ? A kis Faludiról ? (Az igazság kedvéért talán mégis írjuk ide, hogy magántanulók érettségi vizsgájáról való eset.)
