Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1925-09-01 / 1. szám
1925 szeptember hó. AZ ERŰ 19 Ezután az összes alkotórészek készen vannak és azokat bárki a saját fantáziája szerint rakhatja össze, akár dobozba, sikplanelre, vagy ahogy neki tetszik, azonban nagyon vigyázva a helyes összekötésekre. Szerintem a leghelyesebb belső vezetések azok, ahol a huzalok csak két síkban, egymással párhuzamosan, de lehetőleg távol vezettetnek és a meghajlítások derékszögben történnek. Igaz, hogy ilyenkor bizonyos kapacitív hatások lépnek fel, de viszont nem áll elő az ú. n. belső visszacsatolás. A működtetés itt is úgy történik, mint a 9. számban leírt vevőnél, csak vigyázzunk arra, hogy egész szoros visszacsatolást soha ne alkalmazzunk, még kereséskor se, mivel azokat a fütyüléseket nem csak magunk, hanem tőlünk még az 1 km.-re levő szomszédunk is hallja. Az ilyesmit pedig semmiféle amatőrbecsület sem enged meg, mert hátha épen Te vagy az a szomszéd, aki hallgatod „Az Erő“ rádiórovata révén felbuzdult amatőr artikulátlan hangjait. Végezetül elküldöm annak a vevőnek az összeállítási rajzát, melynek alapján a jelen cikkemet megírtam és amellyel én egész nyáron hallgattam, ebben a légköri zavarokkal és kóboráramokkal teli Budapesten, úgy okoskodván, hogy ilyen kisgéppel az állomások is gyöngébben szólnak ugyan, de viszont a zavarok is kisebbek, míg többcsőves géppel, ezek miatt, tisztességes hangokat hallani nem lehet, legyen az bár neutrodyn. vagy bármi más kapcsolású. A rajzhoz kommentárt fűzni szükségtelen. Megjegyzem azonban azt, hogy nálam az előlap fényezett ebouit, de nem szükséges ebből lennie, jó az előbb említett száraz és masszív keményfa. A szekrénynek nem szükséges a többi négy oldalát elkészíteni, de ajánlatos a kézkapacitás által okozott kellemetlenségek elkerülése végett. Ugyanis ha egy vevőgépen valamilyen állomást kihangoltunk és a kezünket levesszük a gombokról, könnyen megtörténik, hogy a gép éktelen sivításba fog, vagy a vett állomás teljesen legyengül. Megszűnik azonban a sivitás vagy megerősödik az állomás, ha a kezünket újból a gombokra helyezzük. Ezen a bajon úgy segíthetünk, hogy dobozunk mind a hat oldalának belső felületét sztaniollal vonjuk be és ezt leföldeljük, vagyis a földvezetékünkkel hozzuk közvetlen összeköttetésbe, azonban nagyon ügyelve arra. hogy semmiféle csavar, vezeték, vagy alkatrész ne érintkezzen a lemezzel és a föld a sztaniol felületnek minden részével összeköttetésben legyen. Hogy . az előbbi, esetleg katasztrofális következményű (lámpa, vagy akkumulátor elégés) eset be ne következhessen, minden alkatrész vagy csavar körül legalább 2 mm.-nyire le legyen tisztítva a sztaniol. Ha valaki így készíti el készülékét és figyelembe veszi a 9. számban levő közleményt is, teljesen meg lehet elégedve az eredménnyel, mivel nekem — amint említettem — a kóboráramokkal teli Budapesten is sikerült a bécsi leadót olyan erősen és majdnem olyan tisztán venni, mint a budapesti 2 KW.-osat, azonkívül igen érthetően vettem Breslaut, Münstert, Rómát, Leipziget és még néhány állomást, karakterisztika nyomán. Hát még mennyivel jobb lehet ez vidéken! (Folytatjuk) Rovatvezető: KELECSÉNYI GABRIELLA. A köszönésről. Két eszkimó találkozik valahol a fókavadászok gyűlőhelyén. Az egyik odatartja az orrát, hogy a másik hozzádörzsölje az övét. De a másik elfordul. — Milyen neveletlen fráter ! — morog az első eszkimó és felforr benne a méreg. Most aztán egészen csak a vérmérsékletétől függ, hogyan torolja meg ezt a sértést. Máskor megint találkozik két eszkimó. Megállnak. Egymásra néznek. — Tartsd ide előbb te az orrodat, — gondolja az egyik — mert én vagyok az idősebb. — Tartsd előbb ide te az orrodat, -— gondolja a másik — mert az én apám családjából eredt a mi törzsünk királya és három kanoéval, négy szigonnyal többem van, mint neked. S egyik sem köszön. Csak néznek egymásra meredten, mérgesen. Aztán hirtelen elfordulnak s mind a kettő azt gondolja megint:
