Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1926-04-01 / 8. szám
188 AZ ERŐ 1926. április hó. IV. Béla idejében, ma még a helynevekben is alig van emlék ott a magyar nyelvű népnek, Pozsonymegyében csúfolnak ma egy falut Széklersandmariennek, száz éve még ismerték eredeti Székelyboldogasszonyfalva nevét. Kipusztult a magyar szó a vasmegyei Felsőlövő község vidékéről is, pedig a Lövő, Löver (Sopronnak egy városrésze), továbbá Lévárd (németül Schützen), Végardó, Végles (a Felvidéken) helynevek éppen úgy a régi határvédelem emlékei, mint Madách szülőfalujának neve: Sztregova, amelyik tótul szintén őrzést jelent, azonkívül Szemes és hasonló elnevezések. Ezeken a vidékeken magyar vagy rokon nép élt a gyepürendszer virágkorában. Meg is találjuk sokszor teljesen idegen nyelvű vidéken a Besenyő, Pecsenyéd, _ továbbá Bézi, Bezenye (Nyugat-Magyarország), Kozárvár (h)és mellett Alőr és Felőr szomszédságában) és hasonló nevű helységeket. Mindezek és a gyepűre vonatkozó többi helynevek az Alföld szélétől a régi országhatárig sűrűn találhatók. A neveknek ez a nagy elterjedése mulatja, hogyan nyomult előre az országhatár a lakatlan gyepüelvében. Ennek az előnyomulásnak más emlékét is fölfedezhetjük térképeinken. A. Hunyadi Mátyás korabeli országot ábrázolótól kezdve valamennyi történeti térképünkbe be van rajzolva, de legjobban a színes 1847-in látszik, milyen hosszú vármegyék Erdélyben Szolnok, Doboka, Kolozs és Torda. Ezek a megyék eleinte Erdély nyugati széléhez szorultak: a gyepüvonalat jelöli Dés környéke (Kozárvár, stb.), Kolozs, Kolozsvár és Torda (Thorenburg!), — a nemes urak a gyepüelvi legelőket fokozatosan vettek birtokba — és amint most a tóparti birtokosok tulajdonjogukat a tó közepe felé párhuzamos csíkokban tartják fönn, úgy az erdélyi nemes urak párhuzamos csíkokban vették birtokba a földet egészen a moldvai határig, amely akkor még tatárok gyepűje volt. Ugyanilyen hosszú vármegye a Felvidéken Zemplén, ez meg is tartotta ősi alakját, ellenben szomszédja elvesztette. Zemplén mellett, t. i. Hevesujvár (ma Heves) vármegyétől elszakadt Aba--------............... —■■■ .■__________...___ Két év magyar könyvtermése. ii. Mathematíka-fizika. A magyar mathematikai irodalom egy jelentős munkával gazdagodott. Dr. Beke Manó egyetemi tanár „Determinánsok“ című művét az Athenaeum adta ki. (Ára 140.000 K.) Amellett, hogy felöleli a determinánsnak, az u. n. elegáns mathematikai tárgyalás egyik segédeszközének, a különböző fejezetekben jelentkező alkalmazását, nagy előnye a világos, szabatos előadás és újvár, még később Sárosuj vármegye, pedig ezek hárman együtt szintén igen szép csíkot adnának. A déli határon ilyenforma Krassó-Szörény, Te.mes és Torontál, de ezek alakjukat nem az Árpád-korban nyerték, hanem a törökvilág után, amikor mai területüknek csak az északi részére szorítkoztak a megyék, déli területük a katonai határőrvidékhez tartozott s ebből a területből a határőrvidék föloszlatásakor éppen úgy gyarapították ezeket a megyéket, mint néhány száz évvel azelőtt az erdélyi megyéket a gyepüelvéből. Manapság az erdélyi megyék közül csak lvolozsnak és -Toráénak nyúlik el az alakja, Tordának inkább csak a neve emlékeztet erre, t. i. Aranyos széle hozzácsatolásával meghízlalták egy kissé, a keleti rész levágásával pedig megrövidítették, a leszakított keleti- részből pedig Marosszéket hizlalták Maros-Torda vármegyévé. De a legérdekesebb Alsó-Fehér vármegye esete. Ez a vármegye volt a középkorban a legnagyobbik és legfontosabbik az erdélyiek közül. Ez elzárta a többiek elől a . terjeszkedés útját dél felé, lakosai tehát a déli gyepüelvén bőven találtak legeltető helyeket barmaik részére. Es mikor a gycpiielve Kiskapuson (ma vasúti elágazása van Kolozsvár felől jövet Brassó és Szeben felé) túl benépesült a szászokkal, akkor a fehérmegyeiek már magukénak tekintették a havasi legelők egy részét, ezek a fehérmegyei pásztoroktól látogatott földdarabok vannak ábrázolva történeti térképeinken mint szigetek a szász és székely földbe ékelve s ezek kapták, mint havasi területek, a Felső-Fehér nevet. A határőrzés Erdély szélein ekkor már a székelyek és szászok föladatává lett, de van arra is adatunk, hogy a Székelyföldön túl rokon kunok (liz), a szász földön till a szintén rokon besenyők éltek a havasok belső lejtőjén. A kunok emlékét sejtik az Üz patak nevében, a besenyők emlékét csak egy régi oklevél őrzi, amely Fogarasmegyében a „besenyők és oláhok erdejéről“ beszél, ez az oklevél 1.224-ben kelt s egyik legrégebbi írott emléke hazánkban az oláhok megtelepülésének. Török Pál. a szerző általánosan ismert pedagógiai érzékére valló, módszeres feldolgozása a széleskörű anyagnak. Kísérleti fizika. A Studium könyvkiadó vállalat adta ki Dr. Tangel Károly egyetemi tanár Kísérleti fizika“ című munkáját. (Ára 100.000 K.) Minden középiskolai tanuló nagy haszonnal forgathatja ezen könyvet, mely nemcsak hogy számbaveszi az újabb fizikai kutatások eredményét, hanem érdekes és új szempontokból világítja meg a természeti jelenségeket. Vonzó stílus teszi élvezetessé a könyv olvasását. * 1925 februárban indult meg a „Középiskolai Mathematikai és Fizikai Lapok“ folyóirat Faragó Andor szerkesztésében. Megjelenik évenként tízszer. Előfizetési ára 100.000 K. A rádió-irodalom legújabb, eredet magyar termékei: Horváth János és Török Elemér műve, „A rádió-teleton elméleti és gyakorlati ismertetése“. A Technikai zsebkönyvtár-ban : Milakovszky László: A rádió telefon és készítése. — Bodócs István: Villamos főző- és fűtőkészülékek. Kiadja Németh József,
