Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1925-09-01 / 1. szám
1925. szeptember hó. AZ ERŐ 11 A Magy. Kír. államvasutak legújabb villamos mozdonya* Stephenson György találmányának száz esztendős fennállását ünnepli az idén Anglia. Ez alkalommal a Liverpool és Manchester közötti szakaszon, melynek 35 angol mérföldes pályáján 95 esztendővel ezelőtt, 1830. szept. 15-én a vasúti forgalom megindult, végigrobognak a vasút fejlődését jelképező különböző típusú mozdonyok. A „Northumbrian“-tól vagy talán a „Rocket“-től kezdve a XX. század legfejlettebb száguldó gépóriásáig. A gőzmozdonyok egész serege hódol az őket életrehívó feltaláló emléke előtt, csak a legújabb idők képviselője: a villamosmozdony hiányzik közülük. Pedig az utolsó két évtizedben a gőzmozdonynak hatalmas vetélytársa akadt a villamosmozdonyban. Mindkét közlekedési módnak: a gőz és a villamosvontatásnak megvan a maga előnye és hátránya. Kétségkívül a gőzmozdonynak nagy előnye, hogy a villamosüzemhez képest, egy-egy vasútvonal építése jóval olcsóbb, míg a villamosvontatásnál a drótvezetékek mellett, a villamosságot fejlesztő telep építése is igen nagy befektetést igényel. Amellett a gőzüzem egyszerűbb, hátránya azonban hogy üzeme igen gazdaságtalan, s ott ahol természetadta (pl. vizierők) állanak rendelkezésre, a villamosüzem határozott fölényben van a gőzüzemmel szemben. Ez okozta aztán azt, hogy pl. Svájc, Olaszország, Svédország vasúti hálózatának jelentékeny részein gőzüzemet már alig találunk bár tartalékban gőzmozdonyokat itt is tartanak, s a legérdekesebb a dologban az, hogy épen ezekben az országokban dolgoznak leginkább a gőzrpozdony tökéletesítésén, hogy valahogy a villamosüzem teljesen ki ne szorítsa. Kezdetben a villamosvasútakná! igen sok nehézséget kellett legyőzni, míg végre Dr. Kandó Kálmán oki. gépészmérnöknek, jelenleg a Ganz-gyár vezérigazgatójának, sikerült oly villamos vasúti rendszert kidolgoznia, amely a fenti hátrányokat kiküszöbölte. Dr. Kandó tervezte és a Ganz gyár építette meg a világ első villamos nagyvasútját Felső Olaszországban, 1900-ban, az u. n. Valtellnia vasútat, a Rete Adriatica Vasút-társaság számára, a mely alapját képezte a világ összes nagy vasútainak. Ezen vasút háromfázisú volt. Általában a villamos vasútaknál három rendszert használnak, úgymint : az egyfázisú rendszert, hol váltakozó áramot használnak kommutátoros motorokkal. Ezen rendszer leginkább Amerikában és Németországban terjedt el. A második rendszer a háromfázisú, indukciós motorokkal, amely minden izében a magyar alkotóerő dicsőségét hirdeti, Olaszországban lelt alkalmazást. Végül a harmadik, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer, mely szintén különösen Amerikában terjedt el. Ezen három rendszer mindegyikének megvannak a maga előnyei és hátrányai. Dr. Kandó lángeszének köszönhető az, hogy a fenti rendszerekből kivette azt, ami azon rendszer előnye, mig a hátrányokat elhagyta s így sikerült neki oly villamos mozdonyt szerkesztenie, mely jelenleg a világ legtökéletesebb villamos mozdonya. Ennél a villamos mozdonynál a fővezeték 15,000 volt feszültségű. Ez teszi lehetővé, hogy nagy távolságra is minél kisebb veszteséggel lehessen vezetni az áramot. A villamos mozdonyra azonban egy fázis váltót alkalmazott, mely az egy fázisú áramot 3 fázisúra alakítja át s így biztosította a villamos mozdony motorjának gazdaságos működését, jó indítását és egyszerűségét. Ezideig a villamos mozdonyoknál megoldatlan probléma volt, a mozdony kerekének hajtása a villamos motorral. A legkülönbözőbb szerkezeteket csinálták, azonban egyik sem felelt meg a kívánt követelményeknek. Dr. Kandónak sikerült ezt is megoldania, amennyiben az ábrán látható szerkezetnél, a villamos motorral jó formán egy-egy kapcsolórúd közvetítésével hajtják a középső kereket, míg a többi kerék kapcsolórudakkal van egymással összekötve. Ezen hajtás lehetővé teszi az erő átvitelét, a mozdulatlanul beerősített hajtómotorokról, a rugózva szaladó hajtókerekekre. Több mint egy év óta nagyszabású kísérletek folynak nálunk is ezekkel a mozdonyokkal. Próbaképen a 15 2 km hosszú Bp. Nyugati p. u.—Alag szakaszt villamosították. Az áramot a M. Á. V. istvántelki főműhelye szolgáltatja. Ezek a próbák olyan jól beváltak hogy a M. A V. elhatározta, hogy amennyiben elegendő pénz áll rendelkezésére először is a főbb vonalait különösen a Bpest— Győri és a Bruck-i vonalat fogja villamosítani. A Máv. legújabb villamos mozdonya.
