Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1924-12-01 / 4. szám
1924. december hó. AZ ERŐ 93 BELYEGGYÜJIÉS. A múltban elmondottak alapján ajándék, csere és vétel útján összegyűjtöttünk néhány száz, egy-kát ezer bélyeget. Szépen megtisztítottuk, kiválogattuk a legszebb darabokat gyűjteményünk számára. Most azután gyönyörködni szeretnénk fáradságos munkánkban. Gondoskodnunk kell az elrendezésről, mert csak úgy lesz kedves gyűjteményünk, ha minden darab a maga helyén van. A mai szomorú napokban nagy és nehéz probléma a gyűjtemény elhelyezése. Legrégibb idő óta az album szolgált e célra. Azelőtt már egy koronáért elég szép albumot vehettünk, melyben csaknem a világ összes bélyegjei számára volt hely. Ma ez teljesen lehetetlen, egy valamire való album százezrekbe kerül, ha ugyan egyáltalán kapható. Úgy segítünk tehát magunkon, ahogy tudunk. Azt ajánlom mindenkinek, hogy saját maga készítsen lapokat gyűjteménye számára. Mindig akad néhány száz korona, melyért fehér ívpapirt veszünk, egy ívből kát lapot kapunk. Ceruzával vagy tussal keretet rajzolunk s ezen belül ízlésünk szerint rendezzük el az odavaló bélyegeket. Itt azonban már szükségünk van bélyegkatalogusra is, hogy tudjuk, egy sorozatban hány bélyeg van, tudnunk kell, hogy sorrendben hogyan következnek egymásután a sorozatok. A magunk készítette lapoknak az az előnyük van, hogy csak azokat a lapokat kell elkészítenünk, amelyre van bélyegünk. Lassan-lassan, ahogy szaporodik bélyegeink száma, szaporítjuk a lapokat. Aki pedig szépen rajzol, felókesítheti lapjait megfelelő szép rajzokkal is. (Aki a szeptemberi bélyegkiállítást megnézte, látott néhány igen szépen megrajzolt, feldíszített lapot). Aki nagyobb áldozatra hajlandó, írópapir helyett kartonlapot is használhat e célra. A lapokat azután kartonból vagy fából készült ladikéba helyezhetjük el. Az albumokkal szemben a lapokon való gyűjtésnek még az az előnye is megvan, hogy a végtelenségig szaporítható az átragasztás veszélye nélkül Katalógus. Fentebb említettem, hogy a bélyeglapok rajzolásánál feltétlenül szükségünk van egy tökéletes katalógusra, melyben a világon eddig megjelent összes bélyegek fel vannak sorolva. Nagyon ajánlom mindenkinek, hogyha komolyan gyűjt, feltétlenül szerezzen egy katalógust. Sajnos, magyar nyelven ilyesmi nem jelent még meg, nem is fog megjelenni. Kénytelenek vagyunk .más nyelvűt venni. Vigasztalásul biztosítok mindenkit, hogy bármilyen nyelvű katalógust vesz: ha két-három hétig szorgalmasan forgatja, pompásan eligazodik benne, ha előzőleg egy szót sem tudna az illető nyelven. Nálunk a legelterjedtebb katalógus a német nyelvű Senf-fóle, a háború előtt ez volt a legpontosabb, legmegbízhatóbb; magyar gyűjtők ennek alapján gyűjtöttek, cseréltek, vettek bélyegeket. A háború alatt nein jelent meg gyűjtőink legnagyobb sajnálatára. Már-már elsirattuk a régi jó „Semfet“, míg épp a napokban jelent meg az 1925-iki kiadása a régi kedves formájában. Az elmondottak alapján mindenkinek e katalógus megszerzését ajánlom. Könyvkereskedésekben, bélyegkereskede3ekben kapható, ára elég magas: körülbelül 80.000 korona. A háború alatt nagyon elterjedt nálunk a Senffel szemben az évente megjelenít Michel-féle katalógus. Lrről azonban nem tudok oly sok jót mondani: nem pontos, nem megbízható. Igen sokan veszik a francia nyelven megjelenő Ivert-Thell ior-féle katalógust, mely 29 éve jelenik meg évente pontosan, legnagyobb előnye pompás kliséi, melyek sok esetben jóval szebbek, mint a bélyegek, amelyeket ábrázolnak. Jó, megbízható. Angol nyelven jelenik meg a Scott-féle, két részben: I. része az angol kolóniák bélyegeit foglalja magában, ebben a tekintetben absolut jó. Aki főként az angol kolóniák bélyegeit gyűjti, nem nélkülözheti e részit. II. része a világ többi bélyegeit tartalmazza megfelelő angol lenézéssel, ezért a II. rész alig látható nálunk. Ismertebb katalógus még az Amerikában (angol nyelven) megjelenő Gibbon-féle, mely főleg az Egyesült-Államok bélyegeivel foglalkozik igen terjedelmesen. A többi amerikai állammal is elég részletesen foglalkozik, annál mostohábban bánik el az Amerikán kívüli államokkal. Az Erő rendes tudósítói lettek: 28. Ifj. Szigeti Pozsár István, szolnoki kereskedelmi. 10. Suhajda Lajos ezentúl Sopronból küld tudósításokat. 20. Bácz László szintén. Egyik a kereskedelmiből, másik a főgimnáziumból. 29. Szabó Lajos VII. o. t. Sárospatak. Főpapi ünnepségek. Egyik Pápán zajlott le, a másik Esztergomban és Budapestem. Pápán október 28-án iktatták be Antal Gézát, az újonnan megválasztott dunántúli református püspököt. Esztergomban november 17-én, Budapesten november 18-án mondotta ol aranymiséjét Magyarország hercegprímása, Csernoch János bíboros. Az ilyen egyházi ünnepségeket sohasem a külső fény teszi ünneppé, hanem a főpapi ajkakról elhangzó szózatok. A nemzet lelkének jobbik fele nyilatkozik meg ilyenkor; kár. hogy nagyon sok hallgatónál süket fülre talál. Pedig, én Istenem, ha egyszer fogna az Ige és átjárná a lelkeket az igazi krisztusi szeretet, micsoda boldogság nyílna még ennek a szenvedő országnak lakosaira is? Bibliotheca Apponyiana. Apponyi Sándor gróf 1924. szeptember 15-én keltezett ajándékozási okirattal a Nemzeti Múzeumnak adományozta lengyeli kastélyában őrzött híres hungarica-gyüjteményét: egy hosszú élet kitartó és céltudatos gyűjtésének gazdag eredményéit. A most nyolcvanéves főúr tizenötéves kora óta, tehát hatvanöt éven át fáradságot, költséget nem kiméivé, nemes szenvedéllyel gyűjtötte a könyv
