Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1924-12-01 / 4. szám
1924. december hó. AZ ERŐ 83 Persze, ez még nem teszi feleslegessé az ilyen kézikönyvek használatát s még kevésbbé, hogy a saját próbálkozásaid, kísérleteid révén tanulj ügyesebb lenni. Ha lesz valami határozott kérdésed, arra mindig szívesen felelek. Ebbe végül Gyurka is szívesen belement s én most szeretném ezt a megegyezést Az Erő többi olvasóira is kiterjeszteni s velük is megbeszélni, amit vele megtárgyaltunk s ha aztán köztük is akadnak az én barátomhoz hasonló kíváncsiskodók, majd az. ö kérdéseiknek is sorát kerítjük. A gép lelke. Az a legnagyobb baj, ha túlsókat követelsz a géptől, mert nem ismered. Pedig rögtön bemutatkozik neked, amint a kezedbe veszed. Persze, meg kell értened az ö nyelvét: azokat a jelzéseket, amelyek megmondják, hogy mit is várhatsz tőle. Ha figyelmesen megnézed, látod, hogy majdnem minden részén bizonyos adatok vannak feltüntetve. Ha nincsenek, az már baj, gyanús fickóval van dolgod, aki szeret megmaradni a névtelenség homályában. Mire is kell elsősorban ügyelned? Amint a gépre ránézel, három fontos részt láthatsz rajta: az objektivet s esetleg a hozzáépített pillanat-zárót, a kamara-kihuzatot, a beállító toldalékot vagy pedig felvétel közben a kazettát. Ezek közül legfontosabb az objektiv és a kamara, főként ennek a hosszúsága, a gép többi részétől csak megbízhatóságot kívánj. Az objektiv a gép lelke s legyen a legegyszerűbb lencse vagy a legkülönlegesebb „anastigmat“, ugyanazoknak a törvényeknek van alávetve. Ezek megismerésére azonban kis kirándulást kell tennünje a fizikába. Biztosan próbáltál már pápaszem üvegével papirt vagy száraz levelet, szalmát meggyujtani. Ugy-e akkor sikerült a dolog, ha a napsugarak egy pontban egyesülve érték a papirost. Ezt a pontot, amelyben a lencsén áthaladó összes sugarak találkoznak, gyújtópontnak nevezzük. Minden lencsének két gyújtópontja van: a lencse minden oldalán egy-egy. Ezt biztosan akkor észrevetted már, amikor a szemüveg lencséjével kísérleteztél s azt megfordítva rájöttél, hogy a gyújtótávolság mindkét oldalán egyforma. A géped objektivjét akkor tudod jól használni, ha ismerőd a gy ujtótávolságot, vagyis hogy mennyire van a gyújtópont a lencse optikai középpontjától. (Optikai középpont a lencsének az a pontja, amelyen a sugarak törés vagyis irányváltoztatás nélkül mennék át, tehát a közepe). A gy ujtótávolságot rendesen jelzik az objektív foglalatán (például F= 80 mm.;, de magad is megmérheted a következő módon. Beállítod a gépet valamely távolabbi tárgyra (legalább 15 m.) és megjelölöd a homályos üveg helyét. A fizika tudniillik azt mondja, hogy ha a tárgy a végtelenben van, valóságos, fordított, kisebbített képe a gyújtópontra esik. Ezután valami könnyen megmérhető tárgyat, például centiméteres beosztással ellátott papírlapot veszel s úgy állítod be a tárgyat és a gépet, hogy a kiszemelt tárgyat természetes nagyságban lásd a homályos üvegen, melynek helyét ismét mogjelölöd. Most is a fizikát hívtad segítségül, felhasználva azt a törvényét, hogy ha a tárgy kétszeres gyuj tótávolságnyira van a lenese előtt, a tárgy természetes nagyságú képe is kétszeres gyuj tótávolságnyira lesz a lencse mögött. A homályos üiveg előbbi és mostani helyzetének távolsága tehát megadja számodra a g.v ujtótávolságot. A gyujtótávolság ismerete nemcsak a gép beállítása végett szükséges, hanem azért is, mert ebből számíthatod ki az objektív fény-erejét. Ez ugyan rendesen jelezve van minden jobb objektiven, de mivel ez a legfontosabb adat, jó, ha magad is ismered a lényegét és szükség esetén ki tudod számítani. Úgy sein kell evégett egyebet tenned, mint a gyujtótávolságot elosztani a lencse átmérőjének számával. Átmérőnél mindig a diafragma nyílására gondolj. (1. ábra). A fényerő jelzése például: f 1:38, f 1:12. 1 ciir* Ha egy kicsit gondolkozol, rögtön rájösz, hogy minél kisebb ez a szám, annál közelebb kerülhet az érzékeny lemez az objektivhez (1. ábra). Itt megint a fizika segített, szerinte tudniillik a megvilágítás erőssége a fényforrástól való távolság négyzetével fordítva arányos. (Vagyis például 2-szeres távolságban 4-szer, 3-szor nagyobb távolságban 9-szer nagyobb területet kell megvilágítani, tehát a megvilágítás erőssége ugyanannyiszor gyengébb). Fényforrásnak a mi esetünkben az objektivet tekinthetjük. Végeredményben tehát minél kisebb ez a szám, annál nagyobb az objektív fény-kihasználó képessége, más szóval, annál rövidebb ideig kell exponálnod. Például, ha napsütés nélkül 1/25 mp.-es pillanatfelvételt akarsz, legalább f 1:5-5 fényerős objektiv kell, hogy eléggé exponálhass. Míg hasonló körülmények között, de erős nyári napsütésben f 1:8-as objektív is elég. Mindkét esetben a legérzékenyebb lemez szükséges, (Hauff, Ultra-Rapid vagy Agfa Special). Erről majd alkalomadtán még beszélgetünk. Most rövideii átnézzük a különböző fajta objektiveket. Jegyezd meg, hogy bármelyikkel jó eredményt tudsz elérni, ha helyesen alkalmazod. Első csoport: a nem. achromatikus objektivek. itéibr'.
