Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1924-11-01 / 3. szám
64 AZ ERŐ 1924. november hó. »A SZENTLELEK TEMPLOMA.»».-’«AMI SPORTUNK****' Játék-sport-verseny-eredmény. Kórboncolásnak hívják azt a szépnek ugyan egyáltalán nem nevezhető, de annál hasznosabb tudományt, amelv aprólékos gonddal veszi vizsgálat alá a beteg szervezet elfajult részeit. Szabad szemmel, mikroszkóppal kutatja a betegség különböző megnyilvánulásait s ezekből igyekszik magára a bajra, annak okaira és lefolyására következtetni. Ez alkalommal mi is fehér köpenyt öltünk magunkra s boneclókéssel látunk hozzá a football-primadonnánah nevezett betegségnek. Hívják másképen tüneményes sportkarriernek is, sőt néha a testi leül túra bajnoka néven is emlegetik. Valamelyik külvárosi utca napsugártalan homályában tűnt fel ez a bajnok tiz-tizenöt vagv húsz évvel ezelőtt. Amikor még a vele egykori vidéki fiúk között a bigézés, méta, más tájakon meg a gombozás vagy golyózás van divatban, ő már a footballnak hódol. Természetesen nem egyedül s természetesen kevésbbé kedvező körülmények között, mint a ..Tétécé“ vagy „Ute“ játékosai, akiknek dresszét a Millenárisról (hála a kerítés 1 yükainak!) meg a Szúnyog-szigetről jól ismeri. Rendes labdájuk nincs de megjárja a spárgával átkötött rongycsomó is és a Lehel-utcában vagy valamelyik gründen naphosszat vígan folyik a játék. Később aztán bőrlabda is keidül és megalakul az AFC (Angyalföldi Football Club) s vasárnapról-vasárnapra folynak a meccsek, hétköznap pedig a tréningek, mert meg kell nyerni a bajnokságot. A mi emberünk azonban nem marad sokáig angyalföldi társai között: már jól megtermett legény s az évek hosszú során olyan művészi tökéletességre vitte-a labdarúgást, hogv az egyik nagy I. oszt. egylet intézőjének is megakadt rajta a szeme. Nincs szükség sok rábeszélésre, emberünk pár bét múlva már új egyesülete színeiben szerepel s igen megelégedett, mert beköszöntésekor egy pár kitűnő fottballcipövel kedveskednek neki. Lelkes klubtag lesz, akit új ismerősei szívesen látnak és szívesen — támogatnak. Miután iskoláit —- úgy, ahogy •— elvégezte, szerény, de kényelmes állást szereznek* neki, ahol zavartalanul hódolhat kedves sportjának. Ki is tesz magáért, nemsokára egylete oszlopos tagjai között emlegetik. De lehet-e csodálkozni rajta, ha a sport, tréningek, mérkőzések tulon-tul lefoglalják? Mint lelkiismeretes sportember, igen jól tudja, hogy nemcsak a mérkőzés, nemcsak az eredmény a fontos: szép játékot is kell mutatni s mindez csak akkor lehetséges, ha tréningjére sok időt és gondot fordít. Ha emiatt munkáját elhanyagolja? Ugyan, ez igazán nem is olyan fontos, hiszen ő elsősorban footballista, azt az állást is azért kapta klubja elnökének irodájában s egyébként ki tagadhatná, hogy oroszlánrésze van egvlete népszerűségében, sőt ha jól meggondoljuk, a sok milliós bevétel is javarészt neki köszönhető. Hiszen ő dolgozik meg érte! Egészen méltányos tehát, ha ennek fejében időnkint külföldi túrákra viszik, szabad idejére zsebpénzzel látják el, fáradságáért munkabérmegtérítést adnak. No igen, hiszen milyen jövedelmező munkát végezhetne, ha a sport nem venné igénybe minden idejét. De így sem panaszkodhatik rá senki: mennyi munkát végez, hogy győzelemre segítse egvlete színeit és gyönyörködtesse a közönséget! Igazán megérdemli, hogy öregebb korára gondtalan megélhetését jövedelmező sportkereskedéssel biztosítsák, különben felkerekedik és más klubot keres, ahol a tehetséget jobban méltányolják. így fejlődik ki a játékból a sport, ez hozza magával a versenyt s mert a versenyben az eredmény, a győzelem a fontos, ez lesz a sportnak is legfontosabb, sőt egyedüli célja. S minél érdekesebb és izgalmasabb valamely mérkőzés, vagy verseny, annál népszerűbbé teszi az illető sportot. A népszerűség látogatottságot, tehát jövedelmet, jó üzletet jelent. S minél jobb üzlet valamelyik sport, annál inkább megérdemli ,a beléje fektetett tőkét; tehát jó játékosokat kell keresni, — ha sokba is kerülnek, izgalmas mérkőzéseket kell rendezni. — ha tönkre is teszi a játékosok testi épségét és a nézők idegzetét. Megengedett, sőt szükséges a professzionizmus, nyíltan vagy titokban, amint éppen célszerűbb. Végeredményben pedig: a verseny megölte a spor tot s ahelyett, hogy százezreket indított volna testük fejlesztésére, modern cirkuszi játékokat rendez nekik. Elhiteti velük, hogy ők erősek, ügvesek, mert másokat annak látnak; sportkedvelők, mert mohó vágyakozással sürgetik az idegkorbácsoló izgalmakat; pedig nem tesznek egyebet, mint a romlását siettető római nép. amely Caesarnak érzi magát, ha üdvözlésére megcsendül a gladiátorok éneke: ..Morituri te salutantI“ Jaj volna nekünk, ha csak ennyi volna a sport s ha ez volna a sport! Szerencsére nem így áll a dolog.
