Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1924-11-01 / 3. szám
60 AZ ERŐ 1924. november hó. féltette ibenned a kis szibarita. Pedig ez a paplanalatti meleg nem is a tied volt, nem is igazi volt. Miért lennél ott zsellér, ahol a magad ura lehetsz?) Stratégia. Mindent kicsibe! Lassan megyünk meszszire. És csak annyit egyszerre, amennyi jól esik. Figyelmeztetés: Ez az utóbbi meglehetősen relativ fogalom. Emlékszem rá katonakoromból: egy forró nyári délután sok-sok kilométerrel, a hátam mögött egyszer már majdnem kidőltem, mikor végre megpillantottam az aznapi célunk falujának a tornyát. Yezzano, Vezzano, — ujjongott bennem a boldog bizonyosság. A számpadlása száraz volt, a szájam széle cserepes, jártányi erőm alig volt, a hólyagok sajogtak a talpamon és mégis továbbmenni esett jobban, mint leülni az út szélére. Taktika. Az ellenséget a saját fegyverével kell megverni. Példának okáért: A kis szibarita azt szokta hangoztatni: én mindig jól akarom magamat érezni, más egyébbel nem törődöm. Jó. Mikor aztán nagyobb a szeme a kis szibaritának, mint a gyomra, akkor az ember a sarkára áll: helyes, vegyél még abból a tálból, én nem bánom, — hiszen te mindig jól akarod magadat- érezni, de — biztos, hogy ha most veszel, hajnal felé is jól érzed magadat még mindig? Meg ■holnapután? Esetleg az egész jövő héten? Feltevés. (Annahme). Biztosra vehetjük, hogy az ellenség a fentemlített nyolc gyönge ponton bocsátkozik ütközetbe. Az is biztos, hogy az én ellenségeim ugyanazok, a falakon kívül, mint akik idebenn. Tehát egy csomó másik kié szibarita, egy nagy sereg poltron és így tovább. A rögtön meginduló háború tehát ilyenforma keretek közt fog lefolyni: Egy csomó kis szibarita megrohamoz és azt akarja, hogy bennem is a kis szibarita legyen az úr. Nyilvánvaló, hogy harcközben az ellenséges hadosztályok entente cordial-ba lépnek egymással. Tehát bennem is, a falakon kívül is a kis szibariták a kontárokat, műkedvelőket, nyegléket, poltronokat fogják segíteni. Haditerv. Az én feladatom most már röviden ez: a harctér az én egész életpályám. Arra való a kritika — ez a hatalmas fegyver, — hogy semmit se fogadjak ezentúl csak úgy el, hanem nézzem meg: nem valami trójai faló akar-e a hasában egy csomó ellenséget becsempészni a lelkem várkapuján? A cél: kiirtani bennem a kis szibaritát és társait s akkor a többi szibarita és társai ellen is immunis vagyok. Természetesen, ha a kis mester a kontárokkal és társaival birkózik bennem, én is segítségére küldöm magamból a növendék Sokratest, Parcivalt és összes társait. Például: Édesanyám néha langyos vizet hoz nekem reggelente télen a mosdáshoz. Én ugyan tiltakozni szoktam ellene, de tulajdonképpen magam sem nagyon szeretek hideg vízben mosdani, még kevésbbé derékig. Ezt eddig nyugodtan tűrtem így. Most jön a kritika, a felderítő őrjárat. Édesanyám azt akarja, hogy valahogy beteg ne legyek. De ezt nem igazi anyai szeretetből akarja, mert iákkor edzene a hűlés ellen, hanem a kis szibarita kiméi belőle engem: a majomszeretete. De én se gyöngédségből szoktam ezt ráhagyni, hanem pulyaságból, mert így kényelmesebb. Hiszen egyenesem lovagiatlan vagyok iránta, mikor vele takaródzom s áthárítom rá a felelősséget. Nagy dolgokkal szemben sincs ez különben. Példának okáért: Ma Magyarországon nincs rendes sorkatonaság. Ennek egyformán örülnek: sok legény, sok legénynek az anyja és sok-eok oláh meg cseh generális. Abban a sok legényhen a kis szibarita fél, az anyákban a majomszeretet félti a sok legényt, tehát megint a kis szibarita és az oláh generálisokban ie a kis szibariták érzik magukat nagyobb biztonságban, ha nálunk a kis szibariták szaporodnak, nem a Herkulesek. Jelentés az őrjáratról. Az eddigiek alapján tehát vágj csak neki a feladatnak s igyekezd elvégezni: mentül többet, mentül alaposabban. Pontos és lelkiismeretes jelentésedet november folyamán okvetlen elvárom. ....... '•MM *•........* Fényérzékeny papír készítése házilag. Papirkereskedések kirakataiban láthatunk német gyártmányú levelezőlapokat. Feltűnően berlini kékszínüek. Igen egyszerűen készíthetünk magunk is ilyen nyomatokat saját fölvételeinkről. Nem is kerül sokba, mert eldobandó anyagot használhatunk fel. Megvilágított, de előhivatlan gáz- vagy brómezüstpapirt kifixálunk és jól kimossuk. Ha lemezünk van, rossz diapozitivet készíthetünk ugyanígy. Veszünk 1.0 gr. vörös vérlugsót, 10.0 gr. vizet; egy másik üvegben 2.5 gr. zöld citromsavas vasoxidammoniákot, 10.0 gr. vizet, az oldatokat legalább egy napig állni hagyjuk sötét helyen. Ugyancsak sötét helyen összeöntjük és beleáztatjuk a tisztára mosott aselatiuos papirt vagy lemezt. 1—2 perc múlva kiveszszük és sötét helyen megszárítjuk. Ha megszáradtak, napfényen jó erős másolatokat készítünk rájuk. Agyon kell kopirozni. A kész másolatokat tiszta vízben mossuk egészen addig, míg a víz nem sárgul meg. Azután 1 százalékos sósavban „megszinezzük.“ Utána ismét mosás és szárítás. Németh Ernő. Motorcsónak egy tál vízben. Könnyű szerrel szerezhetünk tartós és olcsó mulatságot apró barátainknak a következő módon. Vékony pléhből (minél vékonyabb, annál jobb) ollóval csónakformát vágunk ki s ha készen vagyunk vele, orrára parányi rúdon kis zászlót erősítünk. A hajó farára kerül a „motor“: egy kis darab kámfor. Úgy helyezzük el, hogy részben a csónakon nyugodjék, egy darabja a vízbe érjen. Az így keletkező kámfor-gőzök hajtják a csónakot, nagy örömére és csodálatára a mulatság résztvevőinek. Ha kis pléhdarabból ügyes kormányt is készítünk s megfelelő módon szabályozzuk, a csónak órákig jár körben a tálban.
