Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1924-10-01 / 2. szám
1924. október hó. AZ ERŐ 45 DIÁKMOZGALOM. Mi hír a nagyvilágban? Ilyen volt a táborunk. A győztes Norvégia 19 ponttal lett első, rajta kívül Amerika, Anglia, Svájc és Lengyelország kerültek elibémk. 2. Gyorstáborverés, pakkolás, cserkészszerü felszerelés (17 ponttal holtversenyben kerültünk a második helyre). 3. Ének, csatakiáltások. (15. V. Kár, hogy nem volt többszólamú énekkarunk). A magyar csapat palotást táncol. Ulvedalene Friluftteatre (augusztus 10.) 4. Nemzeti táncok. (14. IV. Mi a körmagyart, palotást és gyonscsárdást mutattuk be, de magunk is úgy érezzük, hogy akik elibünk kerültek, nemzeti öltözetükben, — ami nekünk nem volt, de nem is tellett volna — őszintébb hatást váltottak ki .nálunknál). Jamboree. A világ cserkészei találkoztak egymással a nyáron Dániában, Kopenihága mellett Warnem'üimdében. A magyar cserkészek is kint voltak a találkozón. Nem hisszük, hogy Az Erő olvasói közül egy is akadna, akit a cserkészek ne érdekelnének, (hiszen a többi diák is azt mondja, hogy ö nem cserkész), kötelességünknek tartjuk tehát, hogy énről a nagy eseményről mi is beszámoljunk — a magunk módján. A'cserkészet a legmagasabbrendü élet gyakorlati iskolája szeretne lenni. Élni akarja megtanítni katonáit úgy, hogy alkalmat nyújt nekik élniök. A Jamboree első célja tehál csak egy lehetett: próbáljanak meg a világ cserkészei egymás mellett élni egy darabig úgy, hogy ne vesszenek össze. Egymás mellett tehát és élni. Tudjuk a keletiek szokásaiból, hogy a vendégét a beduin se bántja. Igen, de a vendégeskedés nem életforma. Az életnek, az igazi földi életnek a formája: munka és verseny. És nem az a baj, hogy dolgozunk és harcolunk, hanem az, hogy nem tudunk értékesen fáradni és nemesen küzdeni. Különösen az emberiség nem tud, a családok már megtanulták, a nemzetek éppen most tanulják. A Jamboree második célja tehát megint csak bajosan lőhetett más valami, mint: tanuljanak meg a világ cserkészei értékeset alkotni s ezáltal mérni össze az erejüket. A mi szempontunkból ebben látni a Jamboree jelentőségét és ebből a szempontból szeretnők most megkérdezni tőle: hogy sikerült? A külső adatok ezt mesélik: 34 nemzet táborozott rajta, körülbelül 7000 cserkésszel. A versenyben azonban csak 13 nemzet cserkészei vettek részt. Bennünket 120 testvérünk képviselt, 52-en az úgynevezett versenyosapatbeliek, 68-an a kisérő csapatban. A kis entente nem versenyzett, az „utódállamok“ közül csak Ausztria állott sorompóba. 11 versenyszám (20—20 maximális elérhető ponttal) próbálta meg a küzdők képességeit, még pedig: 1. Cserkész-szellem (parancsteljesítés, fegyelem, stb.). Mi 16 pontot kaptunk és 6-ik helyre kerültünk. 5. Szórakozások. (Itt szépen szerepeltünk egy művészi értékű hegedű-szólóval; jól mulattak a nézőink a Strilioh-fóle cserkész-cirkusz boliókás jelenetein, de A zenekar menetkészen a wesselsmindei elötáborban (augusztus 9.) különösen népszerű volt a zenekar. Ilyet a többiek nem hoztak magukkal. 18 pontunkat, úgy érezzük, nem kaptuk hiába, pedig nagy akadály volt ebben a pontban, hogy édesbús nótáink szövegét nem értették, hangulatuk is idegen volt számukra).
