Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1924-10-01 / 2. szám
4G AZ ERŐ 1924. október hó. 6. Ügyességek (első segély, kenyérsütés, nyomolvasás, következtetés, városi megfigyelés, magasság- és területbecslés). Ide a legkisebbjeink jutottak s a szálas norvég fiúk mellett nem sok reménységgel néztük a kis 15—16 éves gyerekeket. És mégis, egy ötödik gimnazistánk lett az első 19 ponttal, magunk is elsők lettünk 14 pont mellett. Az angol gyarmatok indiánusai. Végeredmény: 13 nemzet cserkészei között 166 ponttal 3-ik helyre kerültek a magyar cserkészek. Első Amerika 181, második Anglia 172 ponttal. A fiúk 10 különböző budapesti csapatból válogatódtak össze, vidéki fiú csak Szombathelyről került be közéjük. Azért kellett ennek így lenni, mert a kiképzést különben nehéz lett volna elvégezni. Pedig derekas munkát végeztek a fiúk. Parancsnokuk kijelentése szerint a szülők panaszkodtak is, hogy — különösen az elindulás előtt — „nem volt egy gondolatuk sem a család számára“, csaik a versenyért éltek és égtek valamennyien. Az érintkezés az egyes nemzetek cserkészei között barátágos volt mindvégig. Mi legkevesebbet a franciákkal barátkoztunk, de különben nem voltunk személyválogatók. Magunk részéről sem panaszkodhatunk, különösen a dánok hagy szeretettel viseltettek irántunk. Sok érdekes tapasztalatunk is volt, de — hacsak a mienknél kevésbé katonás, hanem annál mélyebb belső fegyelem egyik-másik táborban, nem ilyen élmény — világrengető, meglepő újságot nem jegyezhetnénk ide. Magunkról csak ennyit: ahogy a magyarság- odakint kifelé még leggyöngébb perceiben is egységes tudott maradni, ahogy a színeinket viselő versenycsapatot félteni, szeretni, szemmel is segíteni 7. Canoe-verseny. Ne beszéljünk sokat róla. Szárazföldi emberek vagyunk, csónakunk az indulás előtt érkezett meg, a verseny pillanatában megromlott, evezőnk eltört, felemás kölcsön-evezővel indultunk el. A verseny 32 órahosszat tartott, gyerekeink helytállónak. 13 pontot kaptunk, ketten indultunk az öt jelentkező nemzet közül. Második lett-e a magyar szín, vagy utolsó, döntsétek el talán ti inkább. 8. Akadályverseny. (11. VIII. 70 perc alatt oldottuk meg). 9. 24 órás akadályverseny. (20 vázlatot adtunk be s egy igen jó jelentést. Baj volt, hogy ez utóbbit senki sem értette. V. hely). 10. Úszás. A legjobb sprintelőnk olyan társaságban indult, ahol nem volt, aki megszorítsa. Ő első lett, de mi második helyre maradtunk. 11. Tábori készség. Elsők lettünk. Nagy segítségünkre volt egy hatalmas eső, melyben mi (nagyon kevesedmagumkkial) teljes számban végig kitartottunk. Hej. csak jók azok a mi viszontagságot, sok nélkülözést tűrni tanító, komolyan vett nyári táborozásaink. „Gyakorol“ a versenycsapat. tudtuk, ahogy a küzdelemben mindig lovagias és becsületes maradt a magyar, ahogy a tábortűz körül mindig magunk előtt éreztük szegény csonka kis hazánkat, anélkül, hogy a fájdalmunk gyűlöletté aljasodott volna — az volt a legjobb, legszebb, *a leginkább jövendőt Ígérő. Faragó Ede. Mi újság itthon? A Budapesti Diák Rádió- és Olvasó-Klub. A napokban a budapesti iskolák igazgatóságai olyan tartalmú hivatalos leiratot kaptak, melynek minden fővárosi diák csak örülhet, ha értesülni fog róla. Arról volt benne szó, hogy rádió- és olvasóklubot nyitnak a tanulni szerető diákok számára. A hir egyelőre igen szűkszavú volt és a részletekből semmit sem árult el. Az Erő — hivatalból szerfölött kiváncsi valaki —a klub szervezőbizottságának egyik tagjától akart többet megtudni. Az illető úr — hivatalból szerfölött titokzatos valaki — elővett egy telekopogtatott papírlapot s arról a következőket lehetett leolvasni: Amerika és a nyugati müveit államok társadalmi életében a rádió igen fontos tényezővé vált. A technika o vívmányának hasznából és örömeiből ott a tanuló ifjúság is bőven kiveszi a részét. Diákklubokba tömörül és ott beszéli meg a rádió körébe vágó fontosabb kérdéseket. Majdnem minden diáknak megvan a maga rádió-készüléke, amelyet többnyire maga állít össze olcsón. Ezen hallgatja a fontosabb sporteseményeiket, nevezetesebb előadásokat és koncerteket otthon a lakásán. A magyar^ diákságnak is alkalmat óhajtunk adni arra, hogy e tanulságos és szórakoztató sportból kivegye a részét, azért diáklcLubot létesítünk, ahol a vezetőség gondoskodni fog a magyar diákság rádió-sport életének megszervezéséről, az ifjúság szakszerű képzéséről, hogy készülékeit lehetőleg olcsón és maga állítsa össze. A rádió-klubon kívül „Országos Ifjúsági Irodalmi Könyvtárt“-t rendezünk be nyilvános olvasóteremmel, ahol a szépirodalmi olvasmányokon kívül nagy számmal lesznek tudományos munkák, a technika újabb vívmányairól szóló könyvek és folyóiratok, amelyeket
