Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1925-06-01 / 10. szám
246 AZ ERŐ 1925 junius hó. Első könyvemben szomorú, vigasztaló levelet írtam Bacsilla tanár úr címére a halott katonák országába. Akkor még azt hittem, hogy minden elveszett. Most már tudom, hogy nem. Munkában, vagy éjszakai merengésem közben sokszor úgy érzem, hogy mellettem van. Nagy, mély szemeivel néz, amint papír felé hajolva dolgozom, ha tetszik neki, amit leírok, a hajam simogatja, szinte hallom, amint azt mondja: jól van, fiam. Néha talán feddőn rázza fejét. De mindig ott van mellettem, mindig vigyáz reám. És éjszaka, ha kigyúlnak a magyar csillagok, ott ragyog Pozsony felett az övé is. Áldón, biztatón, hitet hirdetőn és mi. sok-sok diákja, felnézünk feléje hitért, reményért. „Higyjetek, bízzatok, reméljetek! . . .“ — üzeni ilyenkor az égből az elesett magyar katona, Bacsilla tanár úr. Símáiidi Béla. Magyar történelmi bibliográfia. ív. Ez a bibliographiai áttekintés a kézügybe esők közül azokat a munkákat sorolja elő, amelyek összefoglaló képét adják egy korszaknak, vagy egy uralkodó uralkodási epochájának. Egyelőre az Árpádok országlásának idejére terjed s a legközelebbi számokban fog folytatódni: Kandra Kabos: Aba Samu király. 1891. 158 lap. Aba király gonosz emlékét igyekszik a krónikások újabb értékelésével a valódinak megfelelőbben bemutatni. Pray György: Dissertatio de Salamoné rege et Emerico duce Hungáriáé. (Posonii, 1774.). 4”. 100 1. Az első értekezés a magyar történetirodalomban, amely Salamon király uralkodását adja elő. Gyürki Ödön: Salamon király. Budapest. (Franklin), 1887. PodhraczJcy József: Szent László királyunk és viselt dolgainak históriája oklevelekből, krónikákból. Két kötet, 1836. Buda, 86 és 75 lap. A munka I. része Szent László életét, a II. a váradi templomot és László tetemeinek történetét írja le. Karácson Imre: Szent László király élete. Budapest, 1895. Kis 8°. 109 lap. Vallásos és hazafias célzattal megírt kis füzet, László uralkodói, országkormányzói tevékenységére részletesebben nem tér ki. V Németh Péter: Magyarország Szent László korában. Jogtört. tanulmány. Budapest, 1895. 8°. 24 lap. Lászlót mint törvényhozót mutatja be a rövid alkalmi felolvasás, a történelmi adatok világánál. Gaul Mózes: Szent László magyar király élete. II. kiad. Budapest, 1899. 8°. 96 lap. (Tört. könyvtár, 24. füzet). Népiesen megírt életrajz, a mondái elemek felhasználásával. Bademacher Oltó: Ungarn und der deutsche Reich unter Heinrich IV. Merseburg. 1855. Hannenheim, Julius: Ungarn unter Béla II. und Géza II. in seinen Beziehungen zu Deutschland. Inaug. Dissert. Jena, 1884. 53+XIV. lap. Doktori értekezés, melyet szerzője a jénai egyetemen nyújtott be. Forster Gyula: III. Béla miagyar király emlékezete. Budapest, 1900. 2°. 358 1. A pompás díszmü több munkatárs segítségével abból az alkalomból készült, hogy III. Béla és neje, Antiochiai Anna tetemét Székesfehérváron megtalálták és a budavári koronázó templomban díszes sírban újra elhelyezték. Huber, Alfons: Über die Thronstreitigkeiten zwischen König Emerich und Herzog Andreas. Studien. Archiv f. Österreich-Geschichte. 1883. 65. kötet. Klaic Vjekoszlav: András herceg. 1197—1204. Horvát nyelvű értekezés, megjelent a délszláv akadémia kiadásában. (Rád jugoslavenske okademije znanosti i umjetnosti. Razredi filologijsko-ihistorijski i filosofijsko-juridicki. 136. kötet.) Endre hercegnek horvátországi kormányzását ismerteti. Lovcsányi Gyula: II. Endre és Galiczia. Századok. 1886. 433. Kozics L.: TI. Endre keresztes hadjárata. Ivatholikus Szemle. 1893. A magyar keresztes hadjáratnak méltányló előadása; főleg a hadtörténelmi szempontokat emeli ki a dolgozat. Gróf Wilczek Ede: II. Endre keresztes hadjárata. Századok. 1894. 592. és 697. 1. Streit: Beiträge zur Geschichte des IV. Kreuzzuges. 1882. Noorden: Der vierte Kreuzzug. Berlin. 1898. Tessier J.: La quatriéme croisade, La diversion sur Zara et Constantinople. Pains. Leroux. 1885. Wertner Mór: Gertrud királyné gyilkosai. Erdélyi Múzeum. XIV. k.
