Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1925-06-01 / 10. szám
AZ ERŰ 247 1B25 junius hó. A Gertrud ell-eui véres merénylet főbb szereplőiről fönnmaradt okleveles adatok összefoglalása. Mátyás Flórián: Népmondák és történeti adatok Gertrud királyné erőszakos haláláról. Századok. 1907. 873—887. Az egykorú hazai és külföldi krónikák vonatkozó híreit foglalja össze. Pór Antal: Bánk bán Melindája. Erdélyi Múzeum. 1890. Totónak hívták, feltűnést keltő szépség, spanyol származású nő volt. Csontost János: II. Endre és Gertrud arcképei egy XIII. századi stuttgarti kódexben. Századok. 1886. Huber, Alfons: Die Ermordung der Königin Gertrud 1213. Studien über die Gesell. Ungarns im Zeitalter der Arpaden. Archiv fr Österreich. Geschichte. 65. k. Knauz Nándor: Az araiig iulla. Magyar Történelmi-Tár. X. 1861. Az aranybulla legrégibb átírt példányának — körülbelül 1>318 ' —, az esztergomi primási levéltárban levő oklevélnek tudományos vizsgálata. Ferdinándy Géza: Az aranybulla. Bpest. 1899. Történeti és jogi szempontból mutatja be az aranybullát. Hantos Elemér: The Magna Charta and of the Hungarian Constitution. London. 1904. XXXI. 211. 1. 8°. A magyar és az angol alkotmány sarkalatos pontjainak egybevetését adja a történeti keret megrajzolásával. A Magna Chartáról 1828 óta ez a legújabb monographikus munkálat. Wertner Mór: TV. Béla története. Okirati kútfők nyomán. Temesvár. 1893. IV. Béla korát inkább, mint magának IV. Bélának történetét adja. Az előadás nélkülözi a könnyedséget, adatok nyersen, nagy halmazban teszik nehezen élvezhetővé, de egyben ezek a nyers adatok teszik a könyv értékét is. Szabó Károly: IV. Kun László. Tört. Életrajzok. Budapest. 1886. 8°. 192 1. Eredeti források alapján írt komoly, részletes, tudományos életrajz. Kállai) lTbul: Kutatások IV. László korára. Századok. 1906. Néhány részletet nyújt TV. László uralkodásának történ etóhez. Miller Jak. Férd.: Dissertatio inaugur, hist, eritiea de jure Andreae ad coronam. 1290- 1293. Poson. 1782. 83 1. 8°. Doktori értekezés III. Endrének a koronához való jogáról. Az Anjou-házéval szemben III. Endre mellett foglal állást. Engel, Joli. Christian: Andreas TH. des Venetianors, Königs von Ungarn erste drei Regierungsjahre. Zeitschrift von und für Ungarn. 1802. 42. A agy Iván: Az utolsó Árpád-házi király trónralépte. Értekezések a tört. tud. köréből. 1877. 8°. 21 1. III. Endre tevékenységét és küzdelmeit adja elő a korona megszerzéséig. Zs. F. Újudvar Az Erő játékterén. Mák-mák-mák. Ha már nagyon beleuntunk a nóta-, meg verskitaláló játékokba, amelyek rendszerint csak a társaság egy kis részét foglalkoztatják, míg a többi azalatt rövidesen unatkozni kezd, ideje ügyesen megváltoztatni a játékot és ügyesen felfrissíteni a hangulatot. Olyan játék kell ilyenkor, amely mindenkit foglalkoztat. mozgalmas és vidám. Ilyesfajta ez az egyébként elóg ismert játék is. A játék vezetője mindenkit felszólít, hogy válaszszon valamilyen növénynevet, de — egytagút; pl.: mák, bab, tök, sás, zab, stb. (Nemis hinné az ember, milyen sok ilyen név akad). Jómaga pedig a körl>en ülő társaság közepére állva, előadja a játék egyetlen szabályát: mialatt ő háromszor egymásután elkiáltja valamelyik nevet, az illető név viselőjének is el kell kiáltani egyszer, különben ő kerül a középre, nevét és helyét pedig az addigi kikiáltó örökli. Időjártával persze annyi névcsere történt, hogy alig tudja valaki minek hívják, ami azután állandó kacagást idéz elő. A kikiáltók is olyian gyorsan változnak, hogy mindenki állandóan benne érzi magát a játék kellős közepében. A nevek elkiáltása különben maga is számtalan ügyes tréfára és fortélyra nyújt alkalmat; ha valaki például ugyanazt a nevet ismétli, amelyet az imént még ö viselt, az új gazda rendszerint lépre megy és nem felel rá. Másik ügyes fogás, hogy mialatt a kérdező helyéről a középre megy, szép csöndesen már szólít valakit. No, de felesleges is, nem is lehet mindent felsorolni, tessék megpróbálni, hogy is megy a „mák-mákmák.“ GGOGOGOCSOOGGOGGGOGOGOGOGOOOGOöXOOOO PIÁKPOSTA. 19. K. Ki volna szíves nekem a magyarországi evang. diakónusokról írni; továbbá ezekre a kérdésekre felelni: kik lehetnek azzá, kapnak-e kiképzést és ha igen, milyent, mi a kötelességük és Csonkam.-ország mely városában élnek csoportosan ilyenek ? — Gy. (Kőszeg). 27. sz. K. Az Erő 8. számában közölt rádió-kapcsolásnál az 1. L. önindukciós tekercs lehet-e mézsejt tekercs ? 2. az R,-nek jó-e szilit ellenállás? 3. a kondenzátornak finom beállításúnak kell-e lenni ? Nyújtó Pál (kér. isk. tan. Szolnok.) 27 sz. F. 1. Az L. önindukciós tekercset azért írtam le hengertekercsnek, mivel így jóval egyszerűbb és olcsóbb mint a mézsejt, de természetesen egész bátran alkalmaznatod amazt is.
