Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1925-06-01 / 10. szám
242 AZ ERÓ 1925 junius hó. A sárospataki ref. főiskola könyvtára. A sárospataki főiskolai könyvtár alapítása egykorú a főiskola alapításával (1531). A könyvtár fejlesztése és gyarapítása részint a fejedelmi pártfogók könyvhagyományaiból, adományaiból s a nagyközönség, főleg református tanárok és lelkészek ajándékaiból, részint pedig vásárlás útján szerzett könyvekkel történt. Nagy lendületet vett a könyvtár gyarapodása, mikor a tudománykedvelő 111. Rákóczy Zsigmond (I. Rákóczy György fejedelem fia) az atyjáról örökségül rámaradt híres Rákóczi-könyvtárt, amelyet ö tovább gyarapítóit, 1652-ben végrendeletileg a főiskolára hagyományozta. E Rákóczy-könyvtár katalógusának töredéke ma is megvan. 821 könyv címét tartalmazza. A Rákóczy-lcönyvtárral oly gazdag lett a főiskolai könyvtár, hogy a XVII. században sem Magyar-, sem Erdély országban nem volt olyan híres könyvtár, mint a pataki. A könyvtár azonban a XVII. századi üldöztetések ialatit nem gyarapodhatott. A főiskolának (tanároknak és diákoknak) két ízben történt előzetese (1671—1682, 1087—1704) alkalmával a könyvtár a jezsuiták kezébe került s ez idő alatt sok könyv elveszett. Az elmenekült tanárok és diákok a könyveknek csak kis részét vihették magukkal. így került a marosvásárhelyi református kollégium könyvtárába egy csomó könyv, melyek közül 38 ma is megvan ott. A sátoraljaújhelyi piaristák házi könyvtárában is van 120 olyan könyv, amelyek a XVII. században a főiskoláé voltak. Ezek úgy kerültek oda, hogy mikor a jezsuitáknak Sárospatakot a XVIII. században el kellett hagyniok, a főiskola könyveit nem adták vissza az ősi kollégiumnak, hanem átadták a tokaji piaristáknak, akiket a pálosok helyére telepítettek Sátoraljaújhelybe. A főiskolai könyvtár a Rákóczy-könyvtáron kívül részint vétel, részint ajándékozás útján, a következő könyvtárakat tartalmazza: Beregszászi Nagy Pál pataki tanár, jeles nyelvész könyvtárát; Kazinczy Ferencnek, nyelvünk halhatatlan érdemű reformátorának könyvtárát (1511 nyomtatvány és 19 kötet kézirat) és metszetgyűjteményét (várak, városok, csaták képei. 1081 darab): Porkoláb István pataki tanárét (892 kötet); gróf Teleki József könyvtárának egy részét ; Nyiry Istvánét; Szeretnie! Gáborét; Szkárossy Gusztávét (2000 kötet); Zempléni Árpád költőét; Pósa Lajos költőét. A nyomtatványok száma meghaladja a 70.000 kötetet, (A duplumtár 20.000 kötetből áll). A törzsanyagból a Régi Magyar Könyvtárhoz tartozó (1711-ig) egyetlen példányban (unicum) fennmaradt magyar nyelvű mű van 36: nem magyar nyelvű hazai nyomtatvány egyetlen példányban (unicum) 31; magyar szerzőtől külföldön megjelent nem magyar nyelvű uniouim-nyomtatvány 93. Az unicumok száma tehát összesen 150. A magyar nyelvű unicum-nyomt-atványok közül különösen nevezetesek: Károlyi Péternek: Az egy igaz istenről. Debr. 1570.; Balassa Bálint: Beteg’ lelkeknek való füves kertecske. Krakkó, 1572. és Sicz, 1593.; Heyden Sebald: Gyermeki beszélgetések. Debr. 1596.; Apologia. 1620.; Gönczy Gy. Énekeskönyve. 1652.; Sárospataki katekizmus. 1656.; Tolvaj F.: Aritmetica: Debr. 1675.; Bártfai biblia töredéke (1607.); debreceni Kalocsa János: Örök élet zsengéjének érzése. Debr. 1662.; Ujfalvi 1598-iki kaland (töredék); Evangéliumok és epistólák. Vizsoly. 1590—3. közt. (Töredék); Miliályko: Imádságok. Csepreg, 1630.; Viaaknay Gergely: A kér. tudomány. Sicz, 1593. stb. Nevezetes nyomtatványok: Bessenyei György Filozófus-ának egyetlen ránk maradt színlapja 1792-ből. Az első tisztán magyar nyelvű nyomtatvány 1533-ból (Komjáthy: Szent Pál levelei, Krakkó), a Magyarországon megjelent első magyar könyv (Sylvester: Uj-testamentom. Ujsziget, 1541.); a legelső magyar világtörténet (Székely István 1559.); a legelső magyartörténelem (Keltáié, 1575.). A nyomtatványoknak van alapcimtára, szerzők szerinti betűsoros cédulakatalógusa és szakkatalógusa. A nyomtatványok között a theolog’iai-szak a leggazdagabb, melyben a legnevezetesebb bibliai kommentárokon kívül a legjelesebb theologiai művek gazdag sorozata megvan. A nyomtatványok osztásában őrzik Luther Márton két kötet könyvét is, melyek az ő házi, kézi példányai voltak. Az egyik prédikációit, a másik hét vitairatát foglalja magában. Amabban sajátkezű névaláírása, jelmondata s jegyzetei olvashatók, Helanchton sajátkezű névaláírásával és jelmondatával együtt. A kézirattár töb mint 2000 kötetből áll. Középkori kézirat 5 van. A kézirattár legnevezetesebb darabjai : a lengyel biblia, a lengyelek legnevezetesbb nyelvemléke 1390—1455-ből (Nagy Lajos magyar király leánya: Hedvig fordíttatta le); két graduál a reformáció századából, mindkettő rokon a Batthiányi codex-szel; a legrégibb magyar népmese-gyűjtemény (1789.); az Árgirus-mese legrégibb kézirattöredéke az 1600. körüli évekből; Kocsi Csergő Bálint gályarab eredeti kéziratos kötete (melyről eddig azt hitték, hogy Zürichben van); a Főiskolai énekkar legrégibb kóta-tára 1782—87-ből, melyben 45 világi dal a dallamával együtt szerepel (nagybecsű zenetörténeti forrás); a Dávidné Soltári című kótás dalgyűjtemény 1790—91-ből. Ebben van 5 kuruckori dal eddig ismert legrégibb kézirata. E kézirattárban fedezték fel Csokonainak néhány addig ismeretlen és kiadatlan versét; itt őrzik I. Rákóczy György udvari tanácsosának, Zákány Andrásnak naplóját a III. Ferdinánddal való tárgyalás idejéből; Zrínyi Miklós (a poéta) hadtörténelmi műveinek egy másolati példányát; gróf Bethlen Miklós Önéletírásának másolati példányát, Dajka Gábor összes kéziratait, Bessenyei György kéziratban maradt műveit; vannak eredeti kéziratok Tompa Mihálytól, Petőfitől, Aranytól, báró Kemény Zsigmondtól, Garay Jánostól, Kazinczy Ferenctől, Lévay Józseftől, Szacsvay Imrétől, Baksay Sándortól, Gárdonyi Gézától, Csengey Gusztávtól, Tompa Mihálynétól. Becses történeti források a Bocskay, Bethlen, Rákóczyak korából való okirat- és levélgyűjtemények 3 kötetben. Egyháztörténeti szempontból nevezetesek az alsózempléni ref. egyházmegye jegyzőkönyei a XVII. század első felétől, Szilágy Benjámin István műve a szatmárnémeti nemzeti zsinatról, stb. A kézirattárnak 3 katalóg’usa van: alap-címtár, időrendi katalógus és szerzők szerinti betűsoros cédulakatalógus. Hogy mennyi eddig- ismeretlen új anyag található a sárospataki könyvtárban, arról némi tájékoztatást nyújtanak az Irodalomtörténeti Közlemények évfolyamai. A könyvtár a tanárok és diákok számára nyitva van naponként d. e. 9—12 óráig. 1924-ben 3046 esetben kikölcsönöztetett 4973 kötet könyv. Szépművészeti Múzeum. A budapesti Andrássy-út legvégén álló hatalmas, görögstílusú épület a magyar nemzet szépművészeti kincstárát foglalja magában. Hatalmas képtár, igen gazdag grafika
