Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1925-01-01 / 5. szám
1925. január hó. AZ ERŐ d) a tanár és diákok közötti intimebb viszony, e) football, f) dohány, kártya, korcsma, g) udvarlás, korzó, tánc, li) vívás és párbaj. A tárgyalást az indítványozás sorrendjében az a) ponttal kezdtük meg. Mindjárt kezdetben az a nézet alakult ki, hogy a tanárok gúnyneve nagyon ritkán gúnynév. Sokszor a szeretet és majdnem kivétel nélkül mindig a meghittség, a familiáris érzés jele. Kein mindig szellemes; van úgy is. hogy tiszteletlenség hozta világra, de ha megmarad, föltétlenül lekopik róla a szellemtelenség is, a tiszteletlenség is s lesz belőle, mint a többiből, annak a jele, hogy akit jelent, nem idegen nekem, hiszen mindennap látom, mindig kritizálom és a legrosszabb esetben is: megszoktam, ha meg nem szerettem. Kétféle tanárnak nincsen diákneve: akit csak tisztelnek és akire csak haragú sznak. Ezen a ponton hirtelen nagyot mélyült a vita, kombinálódván a d) ponttal. A tanárok diákneve minden esetben a tanárok és diákok közötti viszonytól függ tehát és mindig hű mutatója a tanár tekintélyének. Az a kérdés most már: melyik tanár tekintélyes igazán? Vagyis: milyen legyen a tanár és a diákok között az ideális viszony — a diákok szerint? Van a debreceni tanárok között valaki, akit most emlegetni kezdtek a diákjai. Nagyon mélyről jövő tisztelet és szeretet melegítette meg a szavaikat, mikor róla volt szó. Meg akarták okolni, miért olyan nagy tekintély előttük s igen érdekes dolgok sültek ki róla közben. . Pedig nagyon szigorú, semmit el nem néz“, — így kezdődött a jellemrajz. (Ugy-e, íz ember nem is hinné?) De nagyou finom hozzánk, föltétlenül igazságos és a nagy, fölényes tudását állandóan érezzük. Aztán megindult mint egy nagy zuhatag, a tanácsok árja, (mint egy negatív fényképlemez, ahogy az előhívóban egyre jobban előtűnik), milyen ne legyen az a tanár, aki a diákoknak a szívébe bele akar költözni ? a) ne erőltesse a diákokra a barátságát. Magától kell annak jönni, b) de ne akarjon félistennek se látszani a katedra elérhetetlen magasságában, c) ne „kivételezzenA többinek, nagyon fáj, ha észreveszik, -hogy nem mindenki egyforma, d) tudjon felejteni, megbocsátani. Őrizkedjék az előítélettől, e) jól teszi, ha állandóan figyeli önmagát és a gyerekeket, hogy nem félnek-e tőle? Sokszor azért buknak meg, sőt züllenek el a diákok, mert némelyik tanártól „begyulladnak“ és azt a keveset is elfelejtik, amit tudtak. Olyan diák is van, aki egészen jól érti ezt vagy -azt a tantárgyat, de egy bizonyos tanárnak nem tud felelni, meg dolgozatot írni egy szót se. Fél tőle. Elfogódott. í) ha megtilt valamit a tanár, maga se csinálja. Ezeket a pontokat egyhangú helyesléssel fogadták. Igen érdekes vita indult meg azonban két pont könül: , g) a notesz. Osztályozzon-e a jó tanár? Vájjon nem akadálya-e a jóviszonynak az a körülmény, hogy aki előtt én őszintén kitárom legbelsőbb egyéniségemet, az engem annál jotyjan megítélhet, esetleg el is ítélhet. h) a lecke. Maga adja-e fel a leckét a jó tanár, vagy közmegegyezés tárgyává tegye? Nem lesz-e en• 115 nek kényszermunka-jellege? Ellenesetben: nem vezet-e a másik módszer anarchiára? Mind a két baj lehetetlenné tenné az őszinte jó viszonyt. Hosszú, heves vita után az országgyűlés a felvilágosult abszolutizmus hívének bizonyült. Az osztályzás és leckeadás jogát a gyenge és a stréber diákok miatt nem mernék vállalni. Ideális helyzet volna, de kivihetetlen, — mondta az egyik hozzászóló méla.búsan. A stréberek azt néznék, mi tetszik a tanárnak, a gyengék meg nem törődnének vele, el tudják-e végezni az anyagot, csak azzal, hogy holnapra ne legyen sok dolog. Osztályozásnál besuigó és protekciós, meg kézkezetmosó-rendszer fejlődnék ki. A mai rendszer mellett a tanár esetről-esetre megkérdezheti az osztályt 1-eckoadásnál is, osztályzás előtt is, ha éppen jónak látja. Az Ítélethez több érettség kell, mint amenynyivel egy-ogy mai osztály rendelkezik, — hallatszott innen is, onnan is. A többi kérdésre nem jutott idő, de, úgy találtuk, hogy majd egyszer, valamikor máskor, föltétlenül jutnia kell még. IV. Sopronban. Néhány (vagy csak egyetlen) csupa-lélek theologus ajándéka ez a látogatás. Az a nap, melyet ebben a régi, szép városban töltött Az Erő, még sokáig erőforrás marad a számára. Ha majd a munká olykor megfaikítja az eszményeinket, ba Lucifer ötperces, félnapos, kéthetes győzelmeket akar aratni hébe-hóba a munkakedvünkön és a jövőbe vetett hitünkön, olyankor meg fognak jelenni előttünk a Nemes Magyar Társaság, meg a Deákkuti alkotmányazó gyülekezések éltető tradícióinak mai továbbépítői és mi a pesszimizmus arcába vágjuk majd a Luther Márton tintatartóját. Mennél nagyobb erővel tehetjük ezt akkor, annál többet köszönhetünk nektek soproni diákkezek baráti. szorítása, soproni diákhangok elfogódott búcsú-köszöntése szakadó esőben, sötét este .. . ott az árvaház kapujában . . . Talán éppen* azért. van kevés tuidatnivalónk innen, mert hogy az a kevés olyan sok. Minden. Úgy érezzük, hogy Sopronban Az Erő előfizetőiből nagyon sokan Az Erő olvasóivá váltak. Hogy ez a csoda hogy történt, bajos volna volna elbeszélni, olyan egyszerű. Akik eddig egymást.csak hírből vagy még úgy sem ismerték, ezen a napon megismerkedtek. Nyilvánvaló lett, hogy kölcsönösen szeretjük egymást és kölcsönösen egymásért vagyunk. Az öregek, hogy megtanítsák a fiatalokat a saját csalódásaikra és saját sikereiknek egyetlen titkára, a fiatalok, hogy nagyobb sikerrel és kevesebb csalódással folytassák azt, ami az öregeknek legjobb esetben is csak a kisebbik felében sikerült. Beszéltünk kis és nagy gimnazistákkal, tanítóképezdésekkel és cserkészekkel. Sok-sok jótanácsot kaptunk (és iparkodtunk is adni) Az Erő jövendő útját illetőleg. Este aztán rúkosi országgyűlésre sereglettünk a Nemes Magyar Társaságban. Éreztük, hogy Kis Jánoséle szelleme történelmi levegővel telíti ezt a helyet. És nem akartunk méltatlan utódoknak bizonyulni. Egy tényt és egy problémát súgott nekünk ez az este. Mindakettö drága kincs és benne szunnyad a jövő termése. a) Minden vezető, elsősorban minden nevelő számára egyre világosabban megmutatkozó tény, hogy a diák csak azt tanulja meg, amiről az életérzése azt mondja neki: erre neked szükséged lesz, ha :élni
