Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1925-01-01 / 5. szám
1925. január hó. AZ ERŐ 109 A sok ezer kilométeres, nehéz körülmények között berepült titakon kívül, a repülőtechnika fejlődését bizonyítják az újabban elért eredmények is. Nagyobb teljesítményű repülőgép-motorok, tökéletesebb készülékek újabb rekordok felállítását tették lehetővé. Ezek közül legfontosabb a Drouhin és Ooupet francia pilóták által felállított időtartam-rekord. Farman repülőgépen 450 lóerős motorral 37 óra 59 perc 10 másodpercig repültek egyhuzamban július 16—17-én. Callizo, ugyancsak francia repülő, 300 lóerős Hispano—Suiza-motorral Gordon—Lesseure-gépen 12.066 méter magas-ra emelkedett. 2 óra 20 perc alatt érte el e magasságot, melyben a hőmérséklet —56 fok volt. A helicopter-problémával foglalkozókat a Pescara által felállított eredmény biztatja a további munkára. Január 21-én 10 perc 10 másodperc alatt készüléke 738 m.-re emelkedett fel. Bolland Adrienne női repülő Caudron-gépen 1 óra 21 perc 30 másodperc alatt 212 „bukfencet“ •(looping) tett meg. A motornélküli repülésnek ez évben is megvoltaik az újabb eredményei. Torét francia aviatikus 9 óra 4 percig volt a levegőben, miközben 875 m. magasra emelkedett. A német Martens pedig új távolsági eredményt ért el, amennyiben 19.1 km.-re siklózott. Mint látjuk, az elmúlt esztendő bővelkedik a repülés eseményeiben. A vállalkozások nagy száma, az elért eredmények lázas munkát rejtenek magukban. A jobb s tökéletesebb, nagyszerűbb utáni vágyakozás űzi-hajtja az embereket, hogy mint gyarló erejükből telik, mind csodálatosabbat alkossanak. De vájjon lelkűkben mikor emelkednek fel oly nagy magasságokba s mikor járják be a nemes cselekedetek, békés szándékok nagy útjait? B. K. Veszteséglísta. * 7. sz. parancs. Az eddig végzett munka szigorú revízió alá veendő. Végrehajtási utasítás. Lássuk be mindaketten, hogy az első roham nem sikerült. a) Nagyon sokan nem jelentkeztek személyesen, akik a verbunkost tetszéssel fogadták és lelkesülten olvasták. Azt gondolták: lélekben veletek vagyok, de különben minek az a jelentkezési komédia? Föltétien veszteséglistára valók ezek az egyébként jóakaratú gyerekek, mert ők egész életükben félni fognak a nyílt, őszinte bizonyságtételtől és ezután is el fogják azt mulasztani mindenkor. Emlékeztek még a kommunizmusra? Tudjátok-e, miért lehetett nálunk egy napig is kommunizmus? Mert Attila őrszemei ezen a frontszakaszon nem jelentették ki egyszerre, tekintet nélkül a többire, csak saját személyüket illetőleg, hogy ők nem kommunisták. Ha akkor senki se tekintgetett volna jobbra-balra, elöre-hátra aggodalmasan, hogy hát a másik mit csinál, jaj, vájjon nem maradok-e egyedül a végén és akkor mi lesz velem, Uramistenem, hanem azt mondta volna becsületes hittel, amit hajdan egy másik becsületes hitü nagy ember mondott: nohát, itt állok, csináljatok velem, amit tetszik, másként nem tehetek, Isten engem úgy segéljen, — és határozottan, színtvallóan előrelépett volna — egy nagy hadsereg lépett volna vele egyidőben es vele egyakarattal egy lépést előre, — néhány beteglelkű ember kivételével egész Magyarország. — Hát azért nem tarthatjuk mi ezeket a kényelmeskedöket. Attila őrszemeinek és veszteséglistába vesszük őket ilyenformán: Az Erő hétezer olvasója közül októberig csak tíz határozta el komolyan, hogy tettekkel is hozzáfog hazája megmentéséhez. Lehet, hogy több is van ilyen, de azokra egyelőre nem számíthatunk, mert ismeretlen okokból még rejtőzködnek. b) A tíz jelentkező közül csak három jelentkezett a sorozáson és készítette el idejére szellemi térképét. Tudom, mi erre a felelet. Nem értettem egész világosan a parancsot. .. Igen ám, de amit az ember nem ért, azt megkérdezi. És azt is csak akkor, ha másképpen egyáltalában nem tud vele boldogulni. Aztán meg önismeret és bizalom dolga ezeknek a parancsoknak a hűséges végrehajtása. Attila annak idején minden katonáját ismerte személyesen. Pedig meglehetősen SQk katonája lehetett, ha egész Európát annyira meg bírta ijeszteni. Bizony, ez nem mehetett másképpen, mintahogy csakugyan is történt: személyesen ismert és személy szerint vezényelt katonákkal. Attilának ez volt a titka: minden őrszemének személyesen, egyedül csak neki szóló parancsokat adott. Már most: hogy ismerjünk benneteket mi, ha magatok sem ismeritek magatokat és hogy adjunk parancsokat mi nektek, ha csak úgy általánosságban kell tapogatóznunk és nem tudjuk: milyen parancsokat vártok vagy szeretnétek ti tőlünk kiki magának? Egyelőre tehát ezeket is veszteséglistára vesszük, alábbi indokolás mellett: A tíz őrszem közül hetet nem tekinthetünk igazinak, mert nem mutatkozott be. Elégnek tartotta a puszta jelentkezést. c) Semmi hir felőle, hányán indultak el felderítő őrjáratra s hányán milyen mértékben fedezték fel a bennük lakó és a rajtuk kívül, de környezetükben élő
