Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1925-01-01 / 5. szám

108 AZ ERŐ 1925. január hó. repülve, bizonyították be ők is, bogy a repülés a töké­letesedés útjára érkezett. Az angol Maclaren őrnagy Plynderith pilótával s egy útitárssal, március 25-én indult el 450 lóerős, vizen s szárazon leszállói tudó úgynevezett amplii­­biával, a Wickers „Volture“ („Keselyű“)-vei. Útirá­nyuk az Unió repülőinek útjával ellenkező volt. Le Havre, Róma, Cairo, India, Japán, Alaska, Vankon­­ver, Kanada, Azori-szigetek, Pyreneusi félsziget, Páris, London. De már útjuk elején a balsiker ve­szélyeztette vállalkozásuk további folytatását. Később is, egyik baj a másikat követte. Május 24-én Akyab­­nál kénytelenek voltak tengerre leszállani. Egy hó­nap múlva keltek ismét útra. Augusztus 2-án a Kamcsatka közelében levő Komandorsky-szigetoso­­porttól Nikolszky-szigetre repültek. Rossz idő miatt nem vették észre, hogy készülékük a sziget magas sziklás partjainak tart e az utolsó pillanatban nem maradt más hátra, mint leereszkedni a nyugtalan tengerre. A leszállás sikerült, megmenekültek, de a hullámok a gép egyik szárnyát letörték. Nagynehezen kijutottak a partra, de földkörüli útjukat félbeszakí­tották. rossz terepen való leszállás miatt a repülőgép össze­tört. Addig 15.749 km.-t tettek meg 14 szakaszban. A hátralevő utat a kínaiaktól kapott régi készülék­kel repülték át s június 9-én elérték Tokiót 47 nap alatt 120 repülési órával. Gyarmati légiút tanulmányozása céljából Van der Hoop holland pilóta három útitárssal 350 lóerős Fokker F. VII. típusú forgalmi repülőgépen indult Batáviába szeptember 30-án. Philippopolinál (Bul­gáriában) kényszerleszállás alkalmával gépjük meg­sérült. Kijavítása után november 2-án indultak to­vább. Jórészben a többi repülő útján haladva, Bang­­kogtól délre, a Maláji félszigeten keresztül, Sumatra felé tértek el. Jáva-szigetre november 24-én érkeztek meg. A 12.800 km.-es utat 21 szakaszban tették meg. Hogy teljes legyen e nagy utak sorozata, ne hagy­juk ki Ausztrália körülrepülését sem. Április 6-tól május 19-ig, tehát 44 nap alatt vizigéppel repülték körül a part mentén e földrészt (13.780 km.), 13 közbenső leszállással. Másodszor augusztus 7. és 29-e között szárazföldi gépen. Jórészt lakatlan terület fe­lett 28 leszállással 22 nap alatt (88 repülési óra) alatt tették meg a 11.000 km.-es Utat. Zanmi argentiniai repülő július 26-án indult el Amsterdamból Fokker 0. IV. repülőgépével, 450 ló­erős Napier-motorral. Tervét ö sem bírta végrehaj­tani. Aug. 19-én a kínai partoknál ment tönkre a gépe, de ő ennek ellenére újabb alkalomra vár, hogy tervét megvalósítsa. A portugálok világjáró útjuk tervétől elálltak s csak Macaóig kísérelték meg a repülést. Britto Paez és Sarmento Beines egy szerelővel április 7-én in­dultak el Lisszabonból „Bréguet 16.“ típusú francia gyártmányú készülékkel. Május 7-én Delhi előtt 300 kilométerre gépük összetört. Hazájukban közada­kozásból összegyűlt pénzen az indiai angol hadsereg­től megvásároltak egy De Havilland-gépet s avval folytatták május 30-án útjukat. Június 20-án el is érték Macaót. A kitűzött cél megközelítésében és teljesítmény tekintetében a francia Pelletier d’Oisy érte el a leg­jobb erednjényt. A Páris—Tokió közötti 19.500 km.-es út atrepülése volt a célja, több közbeeső fel­adat végrehajtásával együtt április 24-én indult el Besin szerelővel 400 lóerős Lorreine-Dietrich-moto­­ros Bréguet XIX. típusú repülőgépen. Első nap 11 óra alatt érte el Bukarestet, leszállás nélkül. Máso­dik nap 16.000 km.-t repült egyfolytában Aleppóig. Indián kerelztül Hanoiba jutott, hol alapos vizsgálat alá vettéli gépüket, kicserélték a motort. Sanghaiban Mindkét esetben Melbourne volt a kiindulási pont. Leszállás nélkül repülte át Maughan amerikai pilóta július 24-én New-York és San-Franciskó kö­zött az észak-amerikai kontinenst. Az Atlanti- és Csendes-óceán közötti 4896 km. távolságot 21 óra 48 perc alatt tette meg. Amundsen sarkutazó előkészületeket tett, hogy az északi sarkra repülőgépen jusson el. Pénzügyi s üzleti okok miatt vállalkozását az 1925. évre halasz­totta. A tervezett expedíció egyik tagja, Locatelli olasz repülő, ki a háború alatt Caproni-géppel Bécsig repült, mégis megkísérelte a sarki utat. Pisá­ból indult el Dornier fénnhydroplánon harmadmagá­val. Reykjavikból együtt indult el a földkörüli út­jukban odaért amerikai repülőkkel. Kétmótoros re­pülőgépe gyorsabb lévén, azokat elhagyta. Augusztus 21-én a grönlandi vizeken köd s motorhiba miatt kénytelen volt a tengeren leszállni. Négy napig küz­dött a habok tetején, míg 22-ére virradó éjjel ra­kéta-vészjelre egy amerikai hajó rátalált s megmen­tette. Nekünk magyaroknak is volt egy nagyobb útunk. Ujváry pilóta az Aero-express r.-t. Junkers-fémgépé­­vel Törökországba repült. Február 4-én ért Konstan­tinápoly repülőterére, San-Stefanóba. Az út hossza 2000 km.

Next

/
Thumbnails
Contents