Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1925-01-01 / 5. szám

1925. január hó. AZ ERŐ 107 elhagyta Bostont. Newyork felett majd egy órahosz­­szat keringett. Eckener dr., a léghajó vezetője, ejtő­ernyővel üzenetet küldött az Uj-világ népének. A még germán léghajó 400 méter magasságban úszott az ujjongó néptömeg örümrivalgása. szirénák búgása, ágyudörgés, harangzúgás közepette. Repülőgépek raja megtisztelő hódolattal vette körül a német-lobogós légi óriást. Két óra múlva útjának végpontja: a lakehursti repülőtér fölé érkezett. A mindenünnen összesereglett embersereg az előzetes figyelmeztetés után csöndben nézte végig a leszállást. A mi időszá­mításaink szerint délután 3 óra 11 perckor a léghajó kikötött. A tudás s akaraterőnek e hatalmas alko­tása és annak teljesítménye lenyűgözte az. embereket. De annál nagyobb erővel tört ki a megértő lelkesedés, mikor utasai kiléptek belőle. Nem is oly régen a „Deutschland“ tengeralattjá­róval. most e légi Leviathánnal vonták meg a néme­tek a békesség akarásának diadalívét Európa s Ame­rika népe között. Gyorsaságával még közelebb hozta őket egymáshoz. Kolumbus 00 na]), az első óceán járó gőzhajó 25, a kókszalagos „Mauretania“ 4 és fél nap, Zeppelin 81 óra 11 perc alatt tette meg az Utat. A léghajó útjában elért legnagyobb ma­gasság : 3680 méter. Most a lakehursti óiíási léghajócsarnok ban (245 m. hosszú, 78 m. széles) ame­rikai testvére, a „She­nandoah“ (csillag lánya) mellett piheni ki útját, hogy majd mint amerikai lég­hajó, „Los Angelos“ név alatt szolgálja a tudományt, a kul­túrát, kutassa az északi sark rejtett vidékét, vagy mint forgalmi eszköz szál­lítsa az utasokat, árukat az Óceán felett. Az 1924. év re­pülő eseményeit gaz­dagítja a föld körüli repülésének sikere is. Tizenöt év előtt a La Manche-csatorna 37 km. széles sávjának átreipülése az első eredmény azoknak a diadaloknak sorában, melyeket az ember a levegő meghódításával a tér s az idő felett aratott. A nagy utak, tengerek, földrészek úti'épülésé után a „Z. R. 111.“ Európa­­amerikai útja. a modern Magéi 111 ácsok teljesítményei újabb győzelmek, melyek új lehetőségek elé állítják az aviatikát. A föld körülrepülése tervének megvalósításában Ross Smith angol rep ülő (a London-Auszt rál iái re­pülés hőse) volt az első komoly vállalkozó. Az 1922. év elején, pár nappal indulása előtt, próbafelszúllása alkalmával, kísérőjével együtt lezuhant s meghalt. Rövid idő múlva honfitársa, Blakc őrnagy, kísérli meg Ross Smith tervének megvalósítását. Május 29-én indult útra két kísérővel s — a balszerencsével. Sok baj, nehézség leküzdése után az Indiai Óceán felett viharba kerül gépük, veszedelmes helyzetben a ten­gerre szállnak le, ahonnan egy hajó menti meg őket. Az út folytatásáról azonban kénytelenek lemondani. E sikertelen vállalkozások után 1923-ban ameri­kaiak, angolok, portugálok, argentiniak fogtak hozzá a terv megvalósításához. Az amerikaiak a tervbe vett út,, időjárási s helyi viszonyait, repülőtereit tanul­mányozzák s a sikert technikai, gazdasági berendezé­sekkel. pótanyagraktárak létesítésével biztosítják. (Erre a célra még hajókat is felhasználnak). Anyagi okokból nem vettek részt e terv véghezvitelében, de szintén nagy Utakat készítettek elő a franciák s hol­landusok. E vállalkozások célja a sportszerüsée s a nemzeti dicsőségért való versengésen kívül az volt, hogy bebizonyítsák a föld körüli legrövidebb út, illetve földrészek, országok és gyarmatok közötti leggyor­sabb összeköttetés lehetőségét, továbbá tanulmányoz­zák a különböző éghajlati viszonyokat repülés és légihajózás szempontjából, úgyszintén az anyagpótlás s az utasok ellátásának módozatúit. Nyolc amerikai repülő 1924. március 15-én in­dult el négy Douglas-Crnsier-repülőgépen a Los Angelos melletti Santa Monica repülőteréről. A ké­szülékbe 400 lóerős motor volt beépítve. A gépek futókerekeit könnyen s gyorsan úszókkal lehetett ki­cserélni s így a víz feletti repüléseknél mint hydroplánokat vehették őket igénybe Egy-egy gép teljes súlya 2045 liter ben­zinnel együtt 3200 kg. A csoport veze­tője. Martin őrnagy, az út első, de leg­nehezebb részében, 5000 km. megtétele után, április 30-án Alaskában, Chignic után, köd miatt hegybe ütközött. Ké­szüléke összetört. % Kísérőjével együtt megmenekült ugyan, de a lakatlan vidé­ken kevés élelmi­szerükből tengődve, tíz napig bolyongtak hómezőkön, aludtak hóba vájt gödörben, míg május 10-én a part melletti halásztanyákhoz értek. A 3 gép vezetését ezután Lowell Smith vette át. Átrepülve a Rchring-tengeren. Szibéria keleti csú­csúnál értek ismét szárazföld fölé. Néhány szakasz megtétele után .nagyobb pihenőt tartottak gépeik át­vizsgálása, kijavítása végett. Július 13-án délben értek Budapestre. A mátyásföldi repülőtérről egy órai tartózkodás után indultak tovább Becs—Páris felé. A Fáraó-szigeteket elhagyva, 31.000 km. meg­tétele után motorhiha miatt Wade pilóta elmaradt tőlük. Tengerre szállva, órákig vergődött gépével, míg ogy torpedózúzó megmentette. A megmaradt két gép Labradornál került újra amerikai földre. New- York, Chicago, San-Diegon át szeptember 17-én ér­tek Scattlcbe. a tulajdonképeni kiindulási helyre. Földkörüli útjuk 180 napig tartott, ebből 66 na]) repültek s a levegőben összesen 351 órát töltöttek el. Sarki területen, Kina taifunos, India monsun-szeles vidékein, lakatlan helyek fölött, ködben, hóviharban Wickers-féle Vollure „amphibia“.

Next

/
Thumbnails
Contents