Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1925-01-01 / 5. szám
1925. január hó. AZ ERŐ 105 nyét, a két magyar katonának emlékezetre való izgalmas kalandjait liárom világrészben s a másikat, a „Magyar Simplicissiinus“-t, a jámborságától az események árján hőssé sodródott szász diákgyerek lélekelállító kalandjait. Soha kedvesebb alkalma nem volt ennél a magvar ifjúságnak „tettenérni“ az alkotó zsenit, mert Jálcái ebből a regényből írta a „Szép Milehál“ című regényét. (Mindkét regényt a Bétavállalat adta ki a tudós Turóczi József átdolgozásában, mert a régi nyelvezet már egészen avas volt s így élvezhetetlen a mai olvasók számára). De ezeknél is súlyosabb és izgalmasabb olvasmány Mari■ Twain-nek, Amerika legnagyobb írójának önéletrajzszerű kaland-regénye, a ,,Hajósélet a Missisippin (Révai-kiadás). A világ egyik legnagyobb humoristájának életéből leshetjük itt el: hogy született ifjúságunk múlhatatlan pajtása: Huckleberry Finn és Sawyer Tamás? Hogy születnek a kalandok? Hogy született meg a mai Amerika és hogy születik igaz élményekből az igazi irodalom? Mind a három könyv örök-ifjú könyv az örök ifjúságnak. Szem. Breviáriumok. Ez a cikk elsősorban a nagyobb diákok részére íródott, akik már túl az ifjúsági irodalmon, a May- és Verne-regényeken, az emberiség vezető elméinek írásai, alkotásai felé fordulnak érdeklődésükkel. Néhány könyv fekszik itt előttem. Mindegyik egy egy nagy író, művész világába vezeti be az olvasót. Breviáriumok. Nagyszerű és nélkülözhetetlen könyvek ezek mindenki számára, kalauzok, irányítók, amelyek napjainkban, az ezerféle eszmék, irányok káosza idején fokozott mértékben fontosak. Mindegyik könvv egy-egy világ. Eg'-egy nagy elme egész élete, munkája dióhéjba tömörítve. Ha ismerjük az író írásait, akiről a breviárium szól. hát összefoglalás a számunkra; jelentős részekre, amelyek felett talán elsiklottunk, új szempontokra mutat rá, visszaidézi azokat az élményeket, amelyeket olvasás közben szereztünk. Ha előttünk még ismeretlen íróról szól, rámutat arra. hogyan olvassuk, mit lássunk írásaiban, megismerjük az író életét, közelhozza az írót az olvasóhoz. A Dante-kiadónak jelentős érdemei vannak e tekintetben. Ady-Breviáriuma a szó szoros értelmében hézagpótló. Ez valószínűtlennek hangzik, hisz alig telik el hónap, hogy a tragikus sorsú, nagy magyar költőről egy-egy könyv ne jelenne meg. És épp azért hézagpótló, hisz ezeknek az írásoknak legtöbbje fölösleges, politikai céljuk van, vagy pedig hiúság szüli őket, a nagy költő barátai mondják el fölösleges részletességgel, bő lírával személyes élményeiket bennük. Benedei; Marcell Ady-Breviáriuma más. Ez a két szépen kiállított kis kötet mindenkinek, aki Ady mély írásaiba nyílt szemmel akar belelátni, aki költészetében az igazi hangokat akarja meghallani, hű kísérője és okos oktatója. Megismertet a költő életének azon mozzanataival, amelyek költészetének ritmusai lettek, a költemények csopotosításával elénk rajzolja Ady arcát; analitikus módszerével megérezteti velünk a versek érzelmeinek magasságát és mélységeit. Trócsányi Zoltán Dosztojevszkij-Breviáruma a komoly diák részére, aki jó és értékes könyvekben el szeret mélyedni, szinte nélkülözhetetlen. Hisz a világnak ezt az egyik legnagyobb regényíróját szokták -leginkább eltiltani a diákoktól. És ennek van is egy kis alapja, mert alig van író, akinek írásai útvesztőjében jobban el lehetne tévedni, mint Dosztojevszkijében, azok pesszimizmusát, sötét mélységeit jobban félreérteni. De viszont, aki okos szemmel rátalál azok szépségeire, igaz, embert átformáló mélységeire, az élet nagyon sok pontján talál majd bennük vigaszt, nagyon sok kérdésére magyarázatot. Trócsányi könyvében végigvezet az író életén, ismerteti, megmagyarázza minden müvét, nagyszerű leírásokat ad az orosz leiekről, a régi Oroszországról, amely most romokban hever. Ugyanez áll a Dante-kiadó harmadik breviáriumára, Molnár Antal kétkötetes Wagner-Breviáriumára. Gondos, szép munka ez, amely a német zenetitán Wagner Richárd életét, emberi arcát, műveit (zenedrámáit és prózai írásait) ismerteti. Megható ennek a lángelmének szinte emberfeletti harca azzal a közönnyel szemben, amely müveit fogadta. A nagy hozzáértéssel és szeretettel szerkesztett mű majdnem végig Wagner naplójából, leveleiből, prózai írásaiból van összeállítva. A Világirodalom kiadásában Shakespeare-Breviárium jelent meg. Az a nagv Shakespeare-kultusz, mely hazánkban van, tette szükségessé és indokolttá ezt a könyvet. És olyan formában, ahogyan megjelent. Alexander Bernát nagyszerű kis tanulmánya vezeti be, a második cikk Shakespeare magyarországi elterjedésének történetéről szól, a könyv gerince idézetek a nagy költő műveiből, a vége pedig a magyar Sliakespeare-fordítások, előadások és a költőről meg jelent müvek felsorolása. A könyvet régi rajzok reprodukciói ékesítik. A mai válságos viszonyok között, amikor könyvekre csak szűkösen telik és az olvasni vágyó kölcsönkönyvtárak igénybevételére szorul, ha a regényeket, drámákat nem is tudja megszerezni, a breviáriumok lapozgatása jó visszaemlékezés az eredeti müvek élvezetének nagyszerű izgalmára. Simándi Béla. Egy év repülő-krónikája madártávlatból. Mintha magunk is a csillogó testű gépmadarak utasai volnánk, suhanjunk át az elmúlt esztendő aviatikái eseményei felett, röptében, főbb vonásaiban figyelve meg, csak amúgy — madártávlatból. Az elmúlt esztendő az elrabolt német Zeppelinek egyikének pusztulásáról szóló hírrel köszöntött be hozzánk. Zeppelin gróf két évtizedes munkája gyümölcseiből, a német alapossággal megépített léghajókból a háború végén 14 darab maradt meg. Ezek egy részét elpusztították a németek, a többin a győzők osztozkodtak. Több mással együtt az „L. Z. 72.“ jelzésű kormányozható léghajó is a franciák birtokába került. ,,Dixmuide“ névre keresztelték, éveket töltöttek ©1 megfelelő személyzet begyakorlásával s a 7 motoros léghajó tulajdonságainak tanulmányozásával. 1923. december 18-án a Toulouse melletti repülőtérről — 52 franciával, 115 órára való üzemanyaggal — Afrika felé irányították. December 22-én rádión tudat-
