Az Ember, 1965 (40. évfolyam, 1-48. szám)
1965-05-08 / 18. (19.) szám
THE MAN Hungarian Weekly 100 WEST 80th STREET NEW YORK 24.. N. Y. Előfizetés egy «vre TIZENKÉT DOLLAR és 50 CENT 40. évfolyam, 18. szí FŐSZER* j: FXvavavava^ KW.W Tel: SU 7-7771 ÁRA: SU 7-1353 Egyes Szám _ WA 5-7160 / Vol.: 40. No: 18. 25 c 1965, Május 8. Ké,dr# KAI KAT Károly, "ES" KUWR volt felelős szerkesztője, Református Presbiter, volt MAUTHAUSENI RAB ” KÉT TORONY “ cimii hires könyvének megrendítő részletéről: 25.000 MAGYAR ZSIDÓ HALÁL Blockjáral és arról, hogy: dr. KLAR miként mentette meg NÁDAS József, a kommunista hrigantik, a nyilas banditák és dr. Farkasék gaz rágalmi hírforrása életét! EMLÉKEZZÜNK .. í 1 vétele egy pere. Meghallgatjuk és máris új dolgokkal Teli foglalkoznunk. Az élők kívánságaival, panaszai val és sérelmeivel. De kinek adjuk elő ezeket a serei meket? Vagy tudunk mi magunk valamilyen 6egítsé get nyújtani, vagy némán kell végighallgatni a pa naszkodókat. Az az érzésem, hogy Kiár ZoltAn júlnz Nem hiszem, hogy., itt,, a. mauthauseni kórházbarakbari megbízható leleteket tudnának produkálni. Nekem Volt igazam. Kiár Zoltán felgyógyult és ma egéSZSékesébb és fiatalabb, mint valaha. Egyszerű vesegyntladásá volt, amit sikerÜIf meggyógyítani Ha .Isten akár ja,"'a' legrosszabb is javadra fordul! Kiár Zoltánt ez ~ a betegség megerősítette. ÖT aki egyiké volt a legnagyobb pesszimistáknak, 'kénytelen vöir égy . kőrháábárak élére állni, ” riáprŐI- napra százak és százak gyógykezeléséről gőndősEöHnl, embereket rejtegetni nehogy a kékaütóba “dobják őket, a gáz martalékául. A halál gondolatával kácJrkődő Iélek_ kénytelen volt kora reggeltől késő éStlg félholtakat vigasztalni, minden betegbe hitet éjfrémériys’égét önteni s 'mialatt mindezt végigcsinálta: kigyógyult saját pesszimizmusából. Én magam saját széniemmel láttam: mit művelt Klár Zoltán egy. teljes esztéridőri keresztül a 6-os kórházblokkban. Buchinger MánÓ és Nádad József neki köszönhetik életüket. Mindkettőjüket ItíválogaltaK voFna-r TtékautfTYzámára, ha el nem ^BüjtatJá~5kefr“É3'meg nanyaFes . hányat bujtatott el, akiknek nevét én nem túdomT! A 19-es blokk magyarjai között, amikor Kiár Zoltánt . baég^júniusbari a' kórházba rendelték ki orvosnak, Spkan ros8zmájúskŐ<3tak. Zoltán nem. akarta vállalni az orvosi beosztást. Egyesek gúnyolták, mások nagyképűséggel vádolták. Én már akkor védelmembe vettem. _Kiár Zoltán egy szómorű IéTTdelútán, amikor Ismét meglátogattam, visszaidézte ennek a vitának az •emlékét: ...... 167 ’' L- Ugye, Károly, Igazam volt, amikor nem akartam semmiféle orvosi feladatot vállalnI._^kkoriban* 7rtég olyan naivak voltunk, Jiogy azt hittük: itt leltet váttalhT'éS Tehet visszautasítani. Nem tudtuk, hogy itt csffk egyet lehet: a parancsot teljesíteni. ~ — Én mondtam neked, hogy te min de nk é ppen meg fo'gSZ felélni. SőfT azt is_ mpndtam, hogy neked jÓTTésS* ez á beosztás. '— Azért féltem ettől a szereptől, mert tudtam, hogy sűTyöT konfliktusok központjába ierülbatpk. Éé~ is következett. Mégis örülök annak, hogy itt vágyók, mert néha-’néhá sikerűi egy-egy embert kiiníntem ä hSKTtörkábél. De"itt élni: borzalmas 1- --^.-ElMSzem. TSZönyű 'látvány lehet mindaz,. ami itt történik. SzÖrnyiTérzés' lehet napról-napra halálra- 1 telteket vigasztalni; gyógykezelni gyógyszer nélkül, erőt adni élelem nélkül, sötét éjszakákon klnszenveétések és halBEörgéSék-hangját'mélRtráludnir- — Mindé ftetkell viselnem ."És‘él viselem, ha nem hagytok magamra. — ...... ÖsszeteszTIcSI kezét és úgy könyörög: — Xétogasgatok.. .meg.gyakran. KIHcs nap, hogy ne emlegetnélek benneteket. Majd jön Parrági és Rátkatt Ezt hájtogáfom naphosszat ezeknek a szerencsétleneknek. Ügy emlegetlek benneteket, mint két lel isteni, akik vigaszt, reményt, életet hoztok. Ha ti ketten nem volnátok, megbolondoulnék. Hétszámra, nem látók egyetlen embert közüíetek, kettőtökön kívül még soha senki meg nem látogatott engem a magyarok"közül. Ne hagyjatók magámra. aniiyim meghatott Kiár Zoltán Sírása, hogy este az asztalnál hosszú előadásba bocsátkoztam. Elmond. [ tatn,"Ttagy,~mttr láttsin a"zsidó TtSrháZblokkban. Elmondtam KI ár Zoltán kérését; Magam is kértem riniidenkif, 'Hogy látogassák meg őt és a Russenlager lórii ázbl okik iában lévő magyar zsidókat. A Wäsche-168 EMLÉKEZZÜNK .. i 1945. szeptember 22. Kiér Zoltán orvos úrnők. Budape st-Eadva a Baráton! Múltkoriban a t. Ház folyósőlyán 8ajnos már nam volt alkalmunk a hosszabb beszélgetésra, pedig szi*» vasén eldiskuráltam volna Veled azokról a felejthetetlen mauthauseni keserves élményeinkről. Annál inkább, mert Veled kapoaolatban igazán hálás anlékszam viaaza agy-két epizódra, amely valósággal életem magma ütésébe z jámlt hozzá, hogy is felejthetném el, hogy a hirhedt " Bua8enleger"-bat mi mindent tettél meg anndt az érdekében, hogy ott emberi sorsom legyen a hogy egyáltalá n me gmarad jón a kilátásom arra hogy valaha még ki is kerülök abból a förtelmes pokolból. Emlékezem a tisztelt 3S repülőbizotteágnak nevezett brigantik közbelépésére 3 arra, hogy ez a bizottság szegény öál benő barátunkat milyen aljas gyilkos módon repítette a másvilágra.,^ emlékszem, bogy a kórházban vezető tiszti aéget viselő osztrák barátunk jóakarata és a Te segítséged nélkül én is - repültem, v oln» oda, atiová szegény flál benő../ Emlékezem, hogy bujtattatok engem a iVas-hitum-oan, anol ugyar majd megfagytam mindig, de legalább életlen maradtam, aa emlékszem mit műveltél velem együtt, hogy a kórházból-látvén a nagy veszélyt,-mielőbb mint "egésze égés" ismét kikerülhessek a 19-es barakkba... Minifezt nem felejtettem el és Neked hálás maradok akkori szerető gondoskodásodért. A le -közelebbi beszélgetés reményében üdvözöl SZOCIÁLDEMOKRATA PART ^ XIV. KÉR. TITKÁRSÁG* »V. THÖKÖLYej? N " C> / A 3—ik fotókópia: BUCHINGER Manó Szociáldemokrata képviselő levele dr. KLÁRhoz^ aki élete kockáztatásával mentette meg ez igaz embert anyomorék Nádassal együtt a biztos haláltól..! A mauthauseni magyar zsidó Hitler - áldozatoknak az amerikai haderő által történt felszabadítása huszadik évfordulója alkalmából mutl heti számunkba írt vezércikkünk megjelenése óta tömegével kapjuk a lelkes leveleket és telefon hívásokat, amelyek a felháborodás valóságos orkánját zúdítják azok ellen, akik dr. Kiár Zoltán főszerkesztőnket,, a mauthauseni megsemmisítő tábor “ Russenlager nevű borzalmas helyén lévő magyar zsidó 6. számú u, n. “ kórház barakknak, — miként Parragi György írta a fotókópiában közölt könyvében,— a POKLOK - POKLÁNAK rab _ orvosát^ egy pestj kommunista gazembertől kölcsönkért rágalmak alapján a leghit. ványabb, a leggonoszabb módon megvádolni merészelték. “ Mauthausen ” Mindannyian emlékeznek Parragi Györgynek, a felszabadulás után fantasztikus sikert elért “Maut hausen” című könyvére és arra a forró szeretetre, mely körülvette a Mauthausenböl tífusszal haza tért, csont és bőrre lesoványodott dr. Kiár Zoltánt, aki felépülése után, — éppen a Mauthausen-i “ hősi ” magatartása folytán lett a feltámadó, antikommunista magyar zsidó polgári mozgalom 55 ezer taggal rendelkező Magyar Zsidók Társadalmi Szövetségének elnöke és hozta Magyarországra dr. HEVESI Ferenc országos főrabbival együttesen a Washingtont B'NAI B'RITH Páholyt és lett ennek is ügyvezető elnöke. A muH heti vezércikkünk hatására szívük minden szeretetével felénk fordulók mindegyike évtizedek óta ismerik dr. Kiár fana* tikus( humanista lelkületűt, ismerik beszédeit és írásait és siettek őt rendületlen bizalmukról és mérhetetlen szelretetükröl biztosítani. A “ Tájékoztató ” Hangoztatták és a még folyton spontán jelentkezők is hangoztat-