Az Ember, 1961 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1961-03-25 / 12. szám
2. oldal 1961 Március 25 Nem feledhetünk,—hiszen elölről akarják kezdeni! (Folytatás az 1-ső oldalról) sem a magyar Rockwelleknek förtelmes szándékai, tervei soha meg ne valósulhassanak. Ez az őszinte, lelkes kézfogás jelképezte az elszánt akaratot, hogy sikerül csírájában elfojtani a legaljasabb és leggazabb barbárizmus feltámadási törekvéseit. E reménytől és bizalomtól áthatva felemelő harmóniában ért véget a nevezetes ünnepség, amelynek a mártírokhoz hu szelleme fényes útmutatás számunkra a reánk váró új küzdelmekben! Részletes tudósításunk a következő: <■ Duschinszky főrabbi megkapó nagy beszéde--Willinger Dezső, a szabolcsmegyeiek egyesületének elnöke nyitotta meg a gyülégt s meleg szavakban fejtette ki annak célját. A “Star Spangled Banner” amerikai nemzeti himnuszt Morris Lőwy főkántor és a közönség lelkesen énekelte, majd Duschinszky Jenő főrabbi, A Hungarian Jewish Wprld Federation társelnöke emelkedett szólásra. A Bibliából vett példázatokkal jellemezte a borzalmak teljét, aniely az 1944 március 19-i német bevonulással a magyar- zsidóságra ezakadt. (Felvetette a kérdést, miért nem gyógyultak meg még egészen az iszonyú sebek, amelyeket testvéreink millióinak ártatlan elpusztítása okozott? Miért nem tudunk teljesen feledni, hiszen legyőzték Hitlert és él a zsidóság. Gyászunk mérhetetlen és külön bánatunk, hogy egyedül vagyunk, akik mártírjainkat gyászoljuk. A világ még mindig nem látja eléggé a szörnyű eltévelyedést s nem gyászol eléggé velünk, a nácizmus üszkei alatt pedig még mindig ég a parázs. A náci banditák nem nyugszanak, Hitlert gyászolják és nem érték be zsidó milliók legyil- Ivolásával. — Még mindig sokan vannak, — folytatta DUSCHINSZKY főrabbi, — akik az üldözőkkel azonosítják magukat. Célzott az amerikai George L. Rockwell nyíltan új zsidóirtást követelő náci-akciójára s hangoztatta, hogy újból fel kell rázni az emberiség lelkiismeretét a gyilkosok új próbálkozásai ellen. Összefogással kell támogatnunk az új harcot! Ezért — mutatott rá DU-' SCHINSZKY főrabbi — nem lehet agyonhallgatni óriási mártíriumunkat és teljes erővel támogatnunk kell a harcot, amelyre a nyilas banditák ellen oly nagy szükség van s amelyben az UHJA elnöke oly odaadó munkával tűnik ki. S ami történt, tanítani kell a világ iskoláiban; tudja meg az ifjúság a szégyenletes borzalmakat s azt is, hogy még mindig ▼annak, akik azokat folytatni afcorják. Adjuk át e feladatunkat majd a felnövekvő’ új generációnak is, hogy ők is tanítsák a világot és megóvják az emberiséget a zsidóság elleni gyilkos bűnök új gyalázatától, a hitlerizmus visszatérése lehetőségétől. Meggyujtják a kegyeleti gyertyákat... Az elnöklő Willinger Dezső ezután az asztalokon elhelyezett kegyeleti gyertyák meggyújtására hívta fel a hölgyeket. Mihamar gyászlángok erdeje égett mindenfelé és lobogásuk fényénél drága ruártírhalottaink felejthetetlen arcvonásai .jelentek _meg .szemeink előtt . . . Ló’vy főkántor pedig egy, n mártírtragédiáról szóló, jiddish ballada mély átérzésű elének’ésé- Vel remegtette meg a szíveket. Majd dr. Kiár Zoltánt, az United bestiálisán visszaélve, újra elölről próbálják kezdeni sátáni szadista tobzódásukat. _ Egyesült erővel — Az emlékezés e megrendítő napján hadd mondjam el azon érzéseimet és gondolataimat, amelyekről bizton tudom, hogy a ti lelketek visszhangja is és különösen nagy örömömre szolgál, hogy itt ül mellettem Duschinszky főlabbi úr, a főpap, aki egyben a Magyar Zsidók Világszövetségének egyik reprezentánsa is. Óriási szükség van ez összefogásunkra, mert csak egyesült erővel tudjuk megvívni harcunkat a legalacsonyabb, legállatibb emberi ösztönökre spekuláló nyilas banda népro'ntő machinációival és visszaűzni őket alvilági gangster-barlangjukba. Hungarian Jews of America elnökét hívta fel szólásra Willinger Dezső, — mint mondotta, “az emberi testvériségnek azt a régi bajvívóját, akinek élete, tevékenysége és harca nyitott könyv s akit nem keli bemutatni, mert ott látjuk mindig, ahol harcolni kell!” Dr. Klór Zoltán iránymutató beszéde — A lelket megrázó légkörben — mondta többi közt a feszült figyelemtől kísért nagyszabású beszédében lapunk főszerkesztője — amelyet DUSCHINSZKY főrabbi úr teremtett meg ragyogó szónoklatával s a szivettépő hangulatban, amelyet LÖWY főkántor úr idézett fel fájdalomtól zokogó érces hangú énekével, emlékezem én is a szörnyű időkre, amelyek megelőzték s amelyek követték a vészjósló napot, melynek évfordulóját üljük. Hadd fogjam meg testvéri kezeteket, hogy megmutassam a rögös utat, amelyen én és barátaim járunk s amelyen eddig is oly hűséges megértéssel követtetek. Soha többé nem szabad megismétlődnie! — Ma délelőtt jegyzeteim között kutatva, kikerestem, azokat az emlékeimet, amelyek a rákospalotai hitközséggel való kapcsolataimat mutatják. Emlékeztem az időkre, amelyeket Duschinszky főrabbi úrral együtt töltöttünk. Néztem.* néztem azoknak neveit az elsárgult noteszben, akik közül kettőnkön kívül senki sem maradt életben . . . Nem élnek már azok a Munkaszolgálatosok sem, akiket a hóhéraik 30 fokos hidegben a fa tetejéről kukorékoltattak, míg megfagyva, holtan nem hullottak alá. Hiába keresem az élők sorában azokat a Musz-osokat, akikkel a haláltábor poklában a remény utolsó szalmaszálába kapaszkodva, elhaló hangon énekeltük: “SZÓL A KAKAS MÁR, MAJD MEGVIRRAD MÁR . . ” — Ma 17 éve az egész országban talán senki sem volt annyira halálra ítélve, mint jómagam, aki lapomban, munkatársaim élén, nyílt sisakrostéllyal folytattam akkor már évek sora óta a legelszántabb harcot a hitlerizmus és magyar csatlós-csürhéje ellen és e napon ott feküdtem a pesti Astoria szálló pincéjében, vasbaverten . . . Isten végtelen kegyelmének áldása, hogy át tudtam, vészelni a borzalmak teljét s ma beszélgethetek veletek arról, ami történt, s mit kell cselekednünk, ho'gy soha többé meg ne történ, hessék! ' A legszennyesebb barbárizmus új hulláma — Mert úgy van minden, mint ahogy DUSCHINSZKY főrabbi úr mondotta, hiszen lapomban hétrőlhétre olvashatjátok, hogy újra el akarja önteni a magyarságot a legszennyesebb barbarizmus hulláma! Hat millió leölt testvérünk vére nem lakatta jól őket, az amerikai sajtószabadság dicső eszméivel ECKHARDT TIBOR és a NYILAS USZÍTOK A mai New York Times-ben egy áprilisban tartandó magyar báli ünnepségről olvashattunk. Egy csomó főúrnak neve mellett, akik legtöbbje szemben állt a myilas gyilkosokkal, ott látjuk az egykori kassai főispán nevét is, aki oly buzgón vaggoniroztatott be zsidókat az Auschwitzba induló halálvonatba, mielőtt előzőleg alapos bizonyságot szerzett arról is, hogy vagyonukból, sőt műkincseikből sem visznek semmit magukkal . . . És találkozunk neveik között ama politikuséval, aki annakidején vezére volt a Tószögi Freundokat, Neubauerokat, Landaukat, ártatlan középosztályi zsidókat fosztogató és gyilkoló, antiszemita demagógiának s elnöke volt az “Ébredő Magyarok”-nak, ECKHARDT Tiboréval, aki máig sem szakított száz százalékosan ez ifjúkori szerelmével, sohasem állt ki teljes harci fegyverzetben a nyilas gyilkosok ellen és ma is szótlan tűri új izgatásaikat, bujtogatásaikat Aki hallgat, egyetérteni látszik, de mint a MUSZ-osok fenevadi hóhérának, ÁGH Lászlónak pere mutatja, ECKHARDT Tibor máig sem -Szakított -múltjával, A kompromisszumok szükségét szereti hangoztatni. Túlnagy a lecke, túlnagy és túlsók volt a szörnyű áldozat s mi nem mehetünk együtt olyan politikusokkal, akik “soft”ok, lágyak a NYILAS GANGSTEREKKEL, testvéreink százezrei gyilkosainak dicsőítőivel szemben, akik elölről akarják kezdeni a pogromista, véres terrort! Vannak dolgok, emberi alapeszmények, amelyekben nincs, nem lehet kompromisszum s amelyekben, mint BABITS Mihály írta “cinkos, aki néma”. A megátalkodott nyilas gyilkosokkal nem lehet kompromisszum azon a címen, hogy ők is magyarok. Aljas szemetei, szégyenei a magyarságnak, a FÉRGES KONKOLY a tiszta búzában! Az A. M. Sz. márciusi ünnepélye és a zsidóság — Most, hogy irr.ár elmúlt az Amerikai Magyar Szövetség new yorki osztályának március 15-i ünnepélye az ünneprontás gyanúja nélkül közölhetem, hogy hetekkel ezelőtt a new yorki keresztény magyarság jóérzésű és jóhiszemű képviselői kapcsolatot kerestek velem arra nézve, volna-e módja annak, hogy a magyar zsidóság is bekapcsolódjék az ünnepségbe? Kifejezték azon kívánalmukat, hogy dr. Schönfeld Lázár főrabbi is szólaljon fel az ünnepségen. Nekünk perünk nem a magyarsággal van, hiszen magyar földön születtünk, magyar az anyanyelvűnk, az iskolánk, az életalapunk, de nem ünnepelhetünk együtt azokkal a banditákkal, akik közül oly sokan ma is javíthatatlanok és az A. M. Sz. new yorki osztályában nagy hangot visznek! Nem statisztálhatunk a Marschalko Lajost, a hírhedt pogromista nyilas újságírót nyílt ülésen ünnaplő Mikó István alelnökségéhez és ahhoz, hogy a new yorki osztály nem. hozott olyan határozatot, ho'gy nemcsak a kommunistákat, de Fáy Zoltánt és hangoskodó, sötét társait, a NYILASO KÁT sem lehet felvenni tagul s a már felvetteket haladéktalanul ki kell zárni! I Nem statisztálhatunk ahhoz, •hogy ÁGH Lászlónak és a Zakó féle MHBK-nak protezsálója, Báchkai Béla, aki a legutóbbi elnökválasztási kampányban a ma gyár érdekekkel oly súlyosan el lenkező reakciós pártpolitikai ál lásfoglalással kompromittálta az A. M. Sz.-t, továbbra is főtitkárként képviselje a Szövetséget. — Schönfeld főrabbi űr ily értelemben jelentette ki a hozzáfordult uraknak, hogy — sajnálatára — az öntudatos magyar zsidóság e kérdésben osztatlanul és teljes meggyőződéssel követi azt az álláspontot, amelyet dr. KLAR Zoltán, AZ EMBER-ben ismételten lefektetett, amig e tekintetben nem történik gyökeres válto-Lefujtak Eckhardt beszédét — Dr. SCHÖNFELD kemény és határozott állásfoglalása kapcsán történt aztán, hogy az említett jóérzésű urak dr. EGKHARDT Tibortól és SULYOK Dezsőtől viszszavonták a meghívást, hogy az amerikai magyar társadalom nevében szónokoljanak. Ezt örvendetes kezdetnek kívánjuk tekinteni, de addig nem válthatjuk valóra az általunk is áhított, testvéri együttműködést, amíg az A. M. Sz.-ből ki nem dobják a NYILAS SZEMETET és el nem távolítják azokat, akik szemet hunynak GYrALÁZATOSSÁGUK fölött, sőt pártolják is ó’ket — Az Ember és munkatársi gárdája, amelynek tagjai közül többi közt személyesen van alkalmam. itt üdvözölni Dénes Miklóst, pesti lapom, a “Társadalmunk” egykori munkatársát (nagy taps) és ^jelenleg kanadai munkatársunkat, boldog emlékű Karinthy Frigyes titkárát s akik mint “Az Ember”-ből látható, ott vannak a világ számos fontos posztján, Berlinben, Bécaben, Londonban, Párisban, amíg Istentől adatik, azért fogunk küzdeni, hogy megtisztítsuk Amerikát és a magyarságot az antiszemita uszítóktól és bujtogatóktól. Nincs hadseregünk, de a legnagyobb erkölcsi erőt reprezentáljuk, Isten szeretet-törvényei számára követel AZ EMBER becsületet s memorandumaink, amelyekkel .Amerika _ demokratikus vezetőit, ADENAUER kancellárt s a kanadai, osztrák, angol, svéd stb. legmagasabb hatóságokat ostromoljuk, nem maradnak hatástalanok ... — A szivünk vésével írjuk ezt a hozzáférhetetlen, szegény, de hitben és igazságban leggazdagabb újságot. Ha egy felkiáltójelet teszünk egy cikkben, azt jelenti, hogy emlékezünk, amikor a mauthauseni táborban az egyik felügyelő’ végighúzott virgácsával egy szenvedő szegény zsidó anyá nak a hátán ... És a gondolatjel emlékeztet bennünket arra, amikor a mauthauseni 6. számú cellából néztük az emberpusztító krematóriumból felszálló füstöt, azok istentelen leölését, akikért itt ma égnek a gyertyák és szivünkben örökké égni fognak . . . — Be kell számolnom itt arról, hogy ma több órát ültünk együtt a Magyar Zsidók Világszövetségét vezető' testvéreinkkel és megállapítottuk, hogy bizonyos kérdésekben együtt kell haladnunk, Úgy az UHJA-nak, mint a Világszövetségnek meg van a maga nagyon jelentó's hivatása és ha hozzávesszük AZ EMBER ellenállhatatlan igazság-harcát és világpublicitását, biztosra vehetjük, hogy Isten segítségével győzni fogunk a gonoszság alvilági csürhéjfl ellen! E három tényező összefogása diadalmas kell legyen akár a Hűdson-parti Rockwellekkel, akár a ma kommunista iga alatt nyög« magyarságot újra csöbörből vödörbe juttatni akaró volt Dunaparti cimboráikkal szemben! Ha Rockwell New York* ban beszél... — Ha Rockwellnek megengedik, hogy május elsején New Yorkban új zsidó tömeggyilkolásra izgathasson, mint AZ EMBER meghirdette, mi is ott leszünk, férfiak és nők, fekete ruhában és 6 millió mártírunk, közte hatszázezer magyar testvérünk szent emlékének fogunk áldozni a tiltakozás elementáris hangján . . . — A Osztrák-Magyar Monarchia idején bizonyos inagyfontosságní közös- ügyek elintézésére léteztek a delegációk. Ehhez hasonlóan kell a Világszövetségnek, tea UHJA-nak és AZ EMBER-nek összefognia olyan életjelentőségű kérdésekben, <rr..int az újjáéledt nyilas antiszemitizmus elfojtása, az 1953 után ..kijött menekültek német kártérítése és a new yorld Magyar Zsidóság Házá-nak megépítése. Ha ebben egyek vagyunk, olyan nagy munkát fogunk végezni. amilyenhez jelentőségben hozzáfoghatót a magyar zsidóság rr.ég nem volt képes produkálni. — Amikor vérben ázva feküdfcm p-an a nanon az Astoria pincéiében. hangosan mondtam el Isa .Tívvel-t s mosfj Vzm-vttoI pl-« ff o +-ÓV|0 vt í4--*- : rll'/-,-»>■»* rt Hrqvfíl' Írváóf n 1ó1_f Tn-N í/vnrr c* vxrtról ne*-Pryn* w-mlrö/dn* n v>q-.-„«Ípo-Ó/. V\1 r> * - nrri- VV> r\v» ^ OIYI ,'fo„l-1jnn-inv.Vo« ^ v ív.orvtT- é!,r7f_ L'V /Jl o a kakas már. _maid .meg virrad már . . Gyilkosoknak nem fár se szólás-, se saitószahadsáe! ÉS nem akarunk és nem fogunk újra a vágóhídra menni! * ' Dr. Kiár Zoltán megrázó szónoklatát, feszült csendben. lélekzet* visszafojtva hallgatta a könnvekig meghatott közönség s utána T.öwy főkántor aikán Mártír TTalottaínlc„nl< szentelve fpthamrzOtt az ősi halotti ima szivetténő. zokogó SÍ-ama. an, pl vet a halloratósáa va. szivéhen mélvségesen gyászolva. együtt pupkpit. A 7 plantin' WTJ T ANGER HezgR oorvJUtoc! tnvóKm lrort*vq 1am7(1 ít« r,v'rn«7‘>voi 111 -Á»a roTiKatiliíif of ^ CSSlTÍ V! ov oviiéi fuwo nnrolv dr TCT, AR QnVon folono-foV on-vui^c; wöcrott* bnwy forró meoőndnltsággal feleznék hl eratiilárl-lwlíat és kezet s7oríthassanak s néhány szót válthassanak vele . . .
