Az Ember, 1960 (35. évfolyam, 1-50. szám)

1960-01-09 / 2. szám

J__i 1959. szeptember 27. SZABAD MAGYARSÁG 7. oldal Nagyarányú koporsós tüntetések Kruscsev ellen New Yorkban Mindenütt fülébe zúgták: tömeggyilkos — Erősen ellene fordult a sajtó és a néphangulat — Az éh­ségsztrájk és a Szabadságszobor szemének bekötése a világsajtóban — Lemondott meghívások Mivel a fővárosra, ill. dip­lomatákra, s vendég kormány­főkre vonatkozó, kivételes in­tézkedések New Yorkra és más városokra nem vonatkoz­nak, Kruscsev itt megkapta a magáét a rendőrkordon mö­gött is. Nagy riadalom előzte meg jövetelét a Hotel Commodore­­ban. Két bejelentés is érke­zett, hogy az amerikaiak hagyják el az épületet, mert bombát helyeztek el. Rendő­rök százai kutatták át az épü­letet. Bombát nem találtak, de a vendégek bizonytalanul érezhették magukat. Itt is túl sokat emlegették a rabszolga­tartó előtt a szabadságot, füg­getlenséget, neki nem tetsző dolgokat. New Yorkba érkezésétől kezdve — amikor ugyanis az égre írt kereszt tiltakozott az istentagadó ellen, — viharos tüntetés kerekedett. Minden tartózkodási helyén nyomá­ban voltak a sokezres, mesz­­szehangzóan tiltakozó pikete­­lők. Dübörgő felkiáltásaikkal, tábláik felirataival, koporsós felvonulásaikkal, melyek a sajtóközlések filmfelvételek, televizió utján a vasfüggöny mögött se titkolhatok el, any­­nyira felbőszítették Kruscse­­vet, hogy védelmet kért az el­nöktől, s korábbi hazatéréssel fenyegetőzött. (Ennek Los Angelesben nyíltan is kifeje­zést adott.) A mártírokra emlékező gyász megnyilvánulásain túl ilyen hatalmas szovjetellenes tüntetések nem voltak New Yorkban a szabadságharc ide­je óta. Már érkezése előtt az AFABN-ben tömörült nemze­tiségek, élükön a magyarok­kal, nagyarányú tiltakozó gyűlést és utána felvonulást tartottak, mindenütt ott vol­tak éá a vendég vérengzéseit ábrázoló és magyarázó röpcé­dulák tízezreit osztogatták. Épígy az AFABN helyi ma­gyar szervének, a Kereszt és Kardmozgalomnak vezetője hajtotta végre a Szabadság­szoborral kapcsolatos feltűnő akciót. Hiába akartak csititani a volt szovjetkollaboráns F. E. alkalmazottak és maradtak irányítóinak, előkelőségeknek szá­zai mondták le a meghívást és még komoly magyarázatot se fűztek Szívesen látott vendég csak két helyen lehetett: Harrimannál és Rooseveltnénél, akik nála is vendé, geskedtek. És a Delano Roosevelt sírjára helyezett virág valóban jo­gos volt, hisz az ó' kegyébó'l nó'tt nagyra a szovjet. A tiltakozó gyű­léseken, melyeket a Carnegie Hall­ban tartottak, legnagyobb hatással MacCarthy szenátor özvegye be­szélt ellene. 20 millióján kívül még sok millió siratja vendégül látását.) Minél jobban megmelegedett Amerikában, annál szemtelenebb lett. A felszólalások, nekiszegezett kérdések is annyira kihozták sod­rából, hogy dühösen, só't durván válaszolt. Egyre nagyobb ellen­szenvet váltott ki az amerikaiak­ban, s még annak a sajtónak a hangulata is megváltozott, amely korábban szimpatikusán kezelte. Annyira változott ellene a han­gulat, hogy a lapok egy része ké-4. Wr DAILY NEWS, WEDNESDAY SEPTEME Statue of Liberty Blindfolded Hungarian Didn't Want Her to Look at K By William Federici and Nathan Kanter The Statue of Liberty was blindfolded with a black veil yesterday by a Hungarian _x ixt Via saifl Yip could not bear to have our symbol of freedom and liberty "gaze upon this murderer, Khrushchev. At exactly 2:55 P.M., in ac­cordance with a plan timed to the second and worked out in advance by an anti-Red organi­zation, the shroud-like cloth was dropped from two windows in Miss Liberty's crown, and for three minutes her eyes were cov­ered. Officials Remove It Then the wind tore the light Side loose, and for 25 minutes the veil fluttered like a black flag until it was removed by officials. . . „ . . At the same time, in Manhat­­tan. another Hungarian patriot, who was wounded in the 1956 resistance movement and was driven underground by the Reds, began a hunger strike which he said he will not break “so long as Khrushchev remains on Amer­ican soil." Sándor Biro, 44, who came to this country in June and now works as a $50-a-week handyman •jn a Bridgeport, Conn., furnituré factory, said that if he dies of hunger and thirst “to call atten­tion to the mbnster that Khrush-Stephen Sándor Serényi Biro They express their protests chev is, I feel that I died for the United States and my homeland, Hungary. 1 am prepared to die.” Biro drank a cup of coffee yes­terday morning, refused a lavish luncheon at the Hungarian res­taurant, Pesti Pici Zsuzsi, 1583 First Ave., where he and _ other members of the World Union of Freedom-Fighters met, and then went to the United Nations’ Medi­tation Room to pray. Biro is vice president of the Freedom-Fight­ers group, and in August sent a letter to President Eisenhower telling him of his resolve to neither eat nor drink if Khru­shchev came here. At^Mö P. M., UN security po­lice removed Biro from the build­ing. Accompanied by six friends, Biro went to the 43d St. entrance to the UN grounds and there he was handcuffed to a gate by one of his companions. The others then left. Was Hungarian Athlete At 9:17 P. M. police cut the cuffs from Biro and took him to the E. 35th St. police station. There, he was questioned. He still had not eaten. The Hungarian who blind­folded the Statue of Liberty, Stephen Serenyi, 41, was selected for the job as president .of the American Friends of _ Anti- Bolshevik Bloc of Nations. A former champion athlete in Hun­gary, he climbed to the top of the statue with about 100 other tourists, unscrewed the two windows, and with ropes lowered the blindfold. távol az ugyanonnan pénzelt Király-féle “szabadságharco­sok”, az igazi szabadságharco­sok ott voltak a régi piketelők népes soraiban, s a más nem­zetiségiekkel és született ame­rikaiakkal sokezerre szaporo­dott, tömegben, “Megjött a vörös szörnyeteg”, — hirdette az előtte járó koporsós autó Pennsylvania-pályaudvaron épúgy ott volt, mint a Com­­modore-ban, a Waldorfban vagy Harimannál, s kétszer a UN épületében való tartózko­dásánál és elutazásánál. Mindkét itteni napján a­­merre járt, előtte vonult el a “Megjött a vörös szörnyeteg” feliratú gyászlobogós* gyil­kosságaira emlékeztető, ko­­porsós, — “Még mindég el­akarsz temetni bennünket?” — feliratú autó és a másik, amelyen négy gyászruhás ma­gyar nő foglalt helyet. Állan­dóan köröztek az utakon és érthető feltűnést keltettek. Jó figyelmeztető volt az ameri­kaiaknak. (Ugylátszik, még szállója, a Waldorf liftje is megsokallotta, mert nagy riadalmat keltó'en — a 30-ik emeleten megállóit, nem volt hajlandó tovább menni. — Merény­lettől tartottak, s a vörös cárnak gyalog kellett megtennie még öt emeletet szállásáig — mely napi 150 dollárjába került az adózók­nak. Ahogy a fegyveres védelem Három gyászruhás és gyászfá­tyolos magyar asszony és három feketenyakkendó's, karszalagos fér­fi kisérte el a Daily News munka­társaival együtt a kápolnába. Ez a kápolna egyszerű kis helyiség a fő­bejárati nagy hall jobboldali sar­kában. Semmiféle vallási jelvény nincs ott, mert hiszen ezt elmélkedésre szánták a UN tagjai számára, akik közt megtalálható a világ minden vallása. A helyiség felülről kap homályos világítást, s ajtaja előtt pulpituson hatalmas emlékkönyvek fekszenek, amelyekbe milliós szá­mú látogató írta már be nevét. A kápolnába vonulás előtt Biró Sándor is beírta nevét, amelyet azóta lapok, rádiók, s televíziók ré­vén milliók ismertek meg. Mert te­levíziósok is érkeztek közben. Washingtonban folyt a szabad­ságharcosok gyilkosa körül a gyű­löletet elkendőző cirkusz, a kápol­nában pedig bibliával kezében el­mélkedett a sors forg.andósága fe­lett az amerikai rádióktól is ma­gasztalt, sőt az ehtBk által is el­ismert véres harcokból sebesül­ten megmenekült szabadságharcos. Később kísérői magára hagyták, azzal az elhatárózással, hogy amig Kruscsev Amerikában lesz, innen önszántából nem mozdul és a halál­ig, éhezik. Elmélkedhetett azon is, hogy ez a UN volt az, amely szin­tén nem segített a szabadságharc­ban. Eltávolítás erőszakkal tájban az épület bezárása előtt visszatértek, mert tudták, hogy a Párisból néhány hónapja érkezett, angolul nem beszélő Biró Sándor­nak szüksége lesz rájuk. Úgy is volt. Amikor az épület zárásakor az őrök felszólították a kísérőket a távozásra, kimentek az épiile télé, Biró azonban maradt. Tolmácsolták kívánságát, hogy a kápolnában ma­radhasson. Az örök ezt nem teljesíthették, s a UN egyik tisztviselőjét hívták. Ez kijelentette, nem maradhat a kápolnában. Mivel nem volt hajlan­dó önszántából távozni, hívták az őrség parancsnokát. A gyászruhás kísérőkkel és tol­mács útján Bíróval két órán át tartottak a tanácskozások, mig az­tán a parancsnok elrendelte erő­szakkal való eltávolítását. Két UN- ember karjánál fogva vezette ki a kapuig. A rácshoz bilincselt éhségsztrájkoló Ekkor aztán a palotából távozó közönség nem mindennapi jelenet­nek lehetett tanúja. Az elszánt szabadságharcos szabályos rendőri bilincset vett elő és a UN épületé­nek rácsához bilincselte kezét. A gyászruhás kísérők mellé áll­tak, s az akkorra újra odaérkezett újságírók is tanúi voltak annak a feltűnésnek, amelyet a köréjük csoportosuló közönség soraiban kel­tett a rácshoz bilincselt szabadság­­harcos. Rendőri őrizetbevétel A UN, amely nagy töbséggel el­ítélte a szovjet vérengzését, most zavarban volt. Nem tudott mit kez­deni a rácshoz bilincselt szabadság­­harcossal és a körülötte lévő cso­portosulással. Később kihívta a rendőrséget, amely elrendelte Biró eltávolítását, illetve “közbotrány* (Folytatás a 8. oldalon) Két újszerű, feltűnő tiltakozás New Yorkban lezajlott nagyará­nyú tüntetések közt feltűnő volt az éhségsztrájk és a Szabadságszobor szemének bekötése, mint új for­mája a tiltakozásnak. Mint jelentettük, Biró Sándor, a Szabadságharcos Világszövetség munkás társelnöke, aki hősiesen ki­vette részét a szovjethaderővel ví­vott budapesti harcokból, s meg is sebesült, s akit a Szabad Ma­gyarságban megjelent cikkeiből is­mernek olvasóink, tiltakozásul a tömeggyilkos érkezésekor éhség­­sztrájkot kezdett. Azóta is folytat­ja, s közlésünk nyomán a világsaj­tó és rádió sőt televizió is többször megemlékezett róla. Lemondások, megaláztatások Az útvonalakon N. Y.-ban a tüntető tömeg közelről vág­hatta arcába tömeggyilkossli­­gait, a magyar szabadságharc kegyetlen lemészárlását, s lát­hatta, sőt meg is érthette £ feliratokat, melyek közt orosz is volt. Másrészt az állandó ismétlésből megtanulhatta: “mass-murderer” annyi mint tömeggyilkos, “red monster” pedig vörös szörnyeteg. Lá­zongásával többet nem érhe­tett el, mint hogy az elnök és az alelnök újból nyugalomra intettek, — eredmény nélkül. Dühös volt ezért Kruscsev, akit sok más megalázás is ért. A ven­dégségre meghívott vezető gyám sok, bankárok? a gazdasági élet Angolamerikai újság)ró kollégá­ink is meghatottan és tisztelettel nézték, hogy a vékonydongáju, 42 éves szabadságharcos az egyszerű reggeli elfogyasztása után nem A magyar szabadság ügyét és az antibolsevista harcot támogató, többmillió példányszámú new yorki Daily News, — mint előre jeleztük, — lapunkból értesült a szabadság­­harcos elhatározásáról, melyet Ei­senhower elnöknek is bejelentett. Levelét angolul is közöltük. Biró Sándor Bridgeportról New Yorkba jött, hogy ellenőrzés mel­lett kezdhesse el tiltakozó éhség­­sztrájkját. A piketelőknek a First Ave 1564 alatt, a Pesti Pici Zsuzsi Restaurantban lévő főhadiszállásá­ra ment. Ott keresték fel délelőtt a Daily News érdeklődő munkatársai és Reviczky Kálmán tolmácsolásában ott beszéltek vele. Az UN kápolnájában kezdődik az éhségsztrájk nyúlt a bőven terített asztal ételei­hez, s lunch nélkül indult délben az Egyesült Nemzetek First Ave-i épületébe, hogy ennek kápolnájá­ban kezdje meg éhségsztrájkját. sőbb már több képet közölt az el lentüntetésekről, mint róla. Olda lakon át, sőt első oldalon közöltél a lapok nagy képeket a tüntetések ről, síró, gyászruhás magyar a nyákról, feliratok sértő kijelenté seiről. És mind többet gúnyolta Sajnos, nincs elég helyünk ahhoz hogy mindezt részletezzük. Kétség télén azonban, hogy Kruscsev meg bukott New Yorkban.

Next

/
Thumbnails
Contents