Az Ember, 1960 (35. évfolyam, 1-50. szám)
1960-01-09 / 2. szám
8. oldal SZABAD MAGYARSÁG 1959. szeptember 27 KHRUSHCHEV 3 MONSTER? Fenti klisével, “MAN OR MONSTER”, ember vagy szörnyeteg címmel hosszú cikksorozatban ismerteti a Daily News Kruscsev életét, ármányon és emberéletek sokaságán, véren, gyilkosságon át elért “emelkedését”. Az adatok, epizódok nagy részét lapunk már korábban ismertette más források alapján, de akadnak eddig ismeretlen adatok is, melyek aljasságát még jobban kidomborítják. így aztán éppen csak a címmel nem értünk egyet. Mert nem kérdés az, hogy ember vagy szörnyeteg? Bebizonyítottan szörnyeteg. (Folytatás a 7 oldalról) okozás” cimén ó'rizetbe vételét. Mert, ime, az közbotrány, ha egy elkeseredett szabadságharcos éhségsztrájkot kezd társai gyilkosa elleni tiltakozásul, de az nem közbotrány, ha a tömeggyilkost a nép óriási többségének megvetése és tiltakozása ellenére vendégül látják. Felfordult világ. A rendó'rség, védi a tömeggyilkost, de bezárja a senkinek se ártó, saját életét feláldozni kész, csendesen, komolyan viselkedő' szabadságharcost. Ez azonban nem ment könnyen, mert a bilincs kulcsa nem volt található. így aztán a rendőrség erőszakot alkalmazott, s lefürészelte Bíró kezéről a bilincset. Maradványait a gyászruhás kísérők vették magukhoz. Bíró Sándort a rendőrök a 35-ik utcai kapitányságra vitték. Másnap a rendőrség, arról értesítette a gyászkisérethez tartozó Mrs. Anna Sagant és Rácz Zsuzsát, hogy mivel Bíró nem volt hajlandó semmiféle ételt magához venni, viszont a törvény értelmében nekik az öngyilkosságot meg kell akadályoznak, átvitték a bronxi rendőrség) fogdába, ahol a rendőrbíró a következő hét szerdájára tűzte ki a tárgyalást ügyében. $ 500 bail ellenében azonban hajlandó szabadlábra helyezni. Rabkórházban . . Bíró nem kívánta szabadlábrahelyezését, hánem a bronxi fogdában is folytatta éhségsztrájkját. Délután a rendőrség azt az értesítést adta, hogy átszállították a Bellevue-kórházban lévő rendőri fogdába, ahol orvosi megfigyelés alá kerül. Mivel az öngyilkosságot megkísérlőket elmeorvosi megfigyelés alá szokták helyezni, ez az intézkedés aggodalmat keltett és kísérői a Szabad Magyarsághoz és a Daily Newsliez fordultak segítségért, nehogy bolondok közé helyezzék, vagy valami injuria érje. Sajnos, ez az aggodalom nem volt indokolatlan, meri—a~ kórházban már történt rendőri brutalitás. Éppen most indított a város ellen egy millió dolláros kártérítési pert egy vállalati igazgató, akit autóbalesete után, összetépett ruhával, könnyebb sérülésekkel vittek a kórházba, ahol részeges bamnak nézték; s bírósági panasza szerint összeverték. Éppen azért, nehogy a szabadságharcos hazafit bántódás érje, a Szabad Magyarság eljárt a kórház vezetőségénél és figyelmeztetőt adott, hogy úgy lapunk, mint a Daily News és hazafias magyar szervezetek élénk figyelemmel' kisérik Biró Sándor sorsát. Az éhségsztrájkoló magyar szabadságharcos eszerint a nyilvánosság, a közvélemény ellenőrzése alatt áll. E sorok írásáig ismételt érdeklődésre azt a választ adták a First A ve és a 27-ik utca sarkán lévő Belevue-kórház Ward N-2 osztályán, hogy Bíró újabb kísérletek ellenére se vett magához ételt, nyugodtan viselkedik és a bibliát olvassa. (Utóbbit később elvették tőle.) A DaHy News klisében itt közölt közlése alapján tudomást szerzett sorsáról a lap többmilliós olvasó tábora. Akkor még csak a rendőri előállításról Írhatott a lap, de másnap már újabb cikkében megírta, hogy mi lett a további sorsa. Közleményei nyomán elsőnek Mrs. Julia Madias (774 9-ik Ave-i new yorki asszony) intézett hozzá a piketelők restaurantbeli címén meleghangú levelet, majd aztán sok levél élkezett, melyben együttérzéséről biztosítják a levélírók, s imádkoznak életéért. A Daily News naponta érdeklődött állapotáról és be is számolt róla. Negyedik és ötödik napján írta, hogy még fent jár. A 6-ik napon az orvosok szerint»! még nem volt szükség mesterséges táplálási beavatkozásra, de a hetediken már valószínű. Nem tudják, hogy az éhségsztrájk 9-ik napján, szerdán lapunk megjelenése után, hogyan áll a rendőrbíró elé? Éhségsztrájkja előtt küldte be szerkesztőségünkbe bíró Sándor azt a cikkét, amelyet mai számunkban közlünk. Ez is bizonyítéka, hogy az antibolsevista szabadságharcos megfontoltan, komoly elhatározással hajtja végre tervét, s nem lehet “eszelősnek” nyilvánítani. ura* müuéózet Mikes Kelemen Kör — Magyar Könyvbarátok Szövetsége A Szabadságszobor eltakart szeme Ott volt Biró Sándor kiesérői közt a kápolnában Serényi István, az AFABN Kereszt és Kardmozgalom new yorki szervezetének elnöke is, aki ugyanazon a napon másik, nagy feltűnést keltő és sajtónyilvánosságot kapott akcióját hajtotta végre. A Daily News itt közölt cikke is együttesen emlékezik meg kettőjük feltűnő Kruscsev elleni tüntető lépéséről. Serényi István a világhíres, óriási szabadságszobor szemére borított fekete fátylat jelképesen azért, hogy ne láthassa Amerika szégyenét. Ő is a piketelők restaurant főhadiszállásáról indult el útjára, s igy az ott lévő újságírók tudomást szereztek elhatározásáról, értesítették szerkesztőségbeli kollégáikat, akik közül ketten kimentek a szigetre. Serényi az egykori futóbajnok azért, hogy a hajóval vele együtt érkező kirándulókat a szobornál megelőzze, futásban ért el odáig aktatáskájában a másfél méter széles és tiz méter hosszú fekete zászlóval. Az óriásszobor belsejében a lift csak a talapzat tetejéig visz fel, a szobor ban a szűk vas csigalépcsőn a fejig gyalog kell megtenni a kb. 12 emeletnyi magasságot. Ezt is futólépésben tette meg. Előzetes tanulmánya alapján a szobor fejében két ablakot kellett leszerelnie, hogy ezeken át húzhassa a fekete zászlót és betakarhassa a szobor szemét. Amikor fent magára maradt, a csavarokkal felerősített két ablakot leszerelte, a zászlót áthúzta, majd visszaszerelte az ablakokat és lesietett. Távolból figyelte, hogy a zászló, melyet az erős szél néha fellebbentett valóban letakarja a Libertyszobor szemét. Fél óra múlva szedték le a hatóság, emberei a zászlót. Utána Serényi a UN palotába ment, s egyideig együtt volt Bíróval. A Daily News korábbi kiadása részletesebben emlékezett meg a szobor-ügyről, mint amit mi közlünk. Beszélgettünk Serényi Istvánnal, aki ezeket mondotta: Szívesen láttam, a Daily News beszámolójában, hogy a hős magyar nemzetről nagy elismeréssel írt és megemlítette, hogy a szabadságáért annyit küzdött magyar nemzet amerikai tagjai féltik Amerika szabadságát attól a szovjettől, mely elrabolta hazájuk szabadságát és vérbefojtotta a szabadságharcot. Azt is kiemelte a cikk, hogy a Szabadságszoborra már ismételten tűztek ki idegen zászlót, — mint emlékezetes, a szabadságharc idején magyar zászlót is, — de 73 éves múltjában még nem fordult elő, hogy szemét bekötötték volna, ahogyan most történt. * A Kruscsev elleni newyorki tüntetéseknek, melyek koporsóval és gyásszal, gyilkos voltának szemébe mondásával napokon át tartottak, kétségtelenül Biró éhségsztrájkja és a Szabadságszobor szemének bekötése volt a legfeltűnőbb és a világsajtóban is hangsúlyozott jelensége. Somody István * Anyagtorlódás és íiyomda» technikai okokból arról, miként dühöngött, “döglött patkányozott”, cáfolt és hazudott és hazamenéssel fenyegetőzött Kruscsev, nemkülönben a körülötte zajló egyéb eseményekről lapunk következő számában számolunk be. (Miután a magyar összefogás gondolatát minden vonalon szolgáljuk, szívesen adjuk tudtul, hogy irodalmi és sajtó- vonalon, az alábbi összefogás történt.) Münchenben 1959 julius 17.-én összegyűlt magyar írók, könyvkiadók és könyvnyomtató mesterek elvben megállapították, hogy a majd másfél évtizedes magyar emigráció politikai szervezkedései igen kevés eredményt hoztak. U- gyanakkor elfogadták Fiala Ferencnek az ugyancsak Münchenben 1959 március 7.-én megtartott irodalmi estén kifejtett azt a megállapítását, hogy: “a magyar emigrációnak elsó'sorban külpolitikai és kulturális feladatai vannak.” Ehhez képest a kulturális feladatok szolgálatára, magyar nyelvünk művelésére és a nemzeti gondolat ébrentartására a fent összegyűltek megalapították a “Mikes Kelemen Kör — Magyar Könyvbarátok Szövetségét”. A szerény eszközökkel induló szervezetet Mikes Kelemenről, II. Rákóczi Ferenc íródeákjáról, az örök magyar emigráció halhatatlan mintaképéró'l nevezték el, kinek útja töretlen volt úgy magyarságában, mint hűségében. A könyvbarátok szövetségének célja: évente legalább hat magyar könyvet adni a világon szétszórtan élő magyarság kezébe, olyan könveket, amelyek minden pártpolitikán felülállóan a keresztény nemzeti szellemet, de mindenekfölött szociális gondolatot, de nem utolsó sorban az egyetemes szabadság, gondola tátszolgálják. A szövetségbe teljes egyenjogúság alapján belépnek a nemzeti irányú emigráns magyar lapok, kiadóvállalatok és mindazon magánszemélyek, írók, művészek, akik a társaság egyszerű feltételeinek alárendelik magukat. A Mikes Kelemen Kör alapító tagjai egyelőre az alábbi magyar hetilapok és folyóiratok: 1.) Hídfő és Süli József Hídfő Kiadóvállalata — London 2. ) Szabad Magyarság — New York, USA. 3. ) 'Magyar Egység — Berzy József — Buenos Aires 4. ) Sorsunk — Sidney — Ausztrália 5. ) Magyar Nők — München 6. ) Hídverők és a Teisingi Magyar Történelmi és Tudományos Kutató Intézet — Alföldi Géza 7. ) Ledermüller Olivér, Nyomda és Kiadóvállalat — München. A Mikes Kelemen Kör elhatározta, hogy a résztvevők egymás vállalkozásait támogatják, egymás kiadványait terjesztik és még véleménykülönbség esetében sem lépik át az egészséges, jóindulatú kritika határát. Minden ellenszolgáltatás nélkül átvehetik egymástól a megjelent cikkeket és kiadványaikban felhívják az olvasó figyelmét a magyar nemzeti gondolat szolgálatában álló lapokra. Közös erővel megszervezik azokat a magyarokat, akik a kör könyveinek és kiadványainak terjesztésére akár önzetlenül, akár a kereskedelmi szabályoknak megfelelő jutalék ellenében vállalkoznak. A Mikes Kelemen Kör az egyetemes magyar érdekek szemmeltartásával várja az emigrációban élő magyar írókat, Az egyesület azonban nemcsak írókat, de a magyar könyv barátait is szeretettel várja sorai közé. Tekintve, hogy az elmúlt évtized során sok visszaélés történt egyes szervezetek részéről, igy a most induló Mikes Kelemen Kör vezetősége elhatározta, hogy a tagság tisztára eszmei jellegű, semmiféle tagdíj kötelezettség nines és az e-gyedüli támogatást csak a kör kiadványainak megvásárlása formájában fogadja el. Hisszük és valljuk, hogy a magyar betű, a magyar szó és a magyar írás az, amely ébrentartja a magyar gondolatot és nem engedi ködbeveszni az elveszett hazát. A Mikes Kelemen Kör Kuratóriuma. Levelezési cím: Fiala Ferenc j Lebach (Saar — Deutschland) I Plückwiese 2. Philharmonia Hungarica NY-i szereplése Gyógyszerek a legolcsóbb árakon Legjobb minőségben Garanciával Figyelje árainkat: MULTIVITAMIN 500 tabl.......................................... $ 3.50 AUREOMYCIN 16 caps. 250 mg ......................... $ 8.20 RIMIFON 1600 tabl. 50 mg ................................ $ 7.50 VITAMIN B. 12, 12 amp. 1000 mer ......................... $ 6.00 PRELUDIN 100 tabl................................................. $ 5.00 VASOLASTINE 12 amp.......................................... $ 6.30 Minden gyógyszert szállítunk. Áraink az összes költségekkel együtt értendők. A Magyarországon megjelenő folyóiratokra megrendeléseket felveszünk. Magyar könyvek nagy választékban. — IKKA CSOMAGKÜLDÉS. — Magyar hanglemezek. — János Vitéz 12” lemezen $ 3.98. Kérje árjegyzékeinket. ATLANTIC EXPORT IMPORT CO. 45 Willard Street Hartford 5, Conn Mint mai számunk bécsi riportjában is beszámolunk, ott kirobbanó sikerrel szerepelt a jórészt a szabadságharc menekült zenészeiből alakult száz tagú Philharmonica Hungarica. A zenekart, melynek Rozsnyai Zoltán az állandó karnagya, Doráti Antal, a világhírű amerikai magyar karnagy felkarolta, s most, amikor okt. 4.-én este 8 órakor a new yorki Carnegie Hallban (154 W. 57th St.) hangversenyezik, szintén ő dirigálja. Erre a nagyszabású magyar hangversenyre, melyet az amerikai körút többi állomásával együtt az Am. Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat rendez, felhívjuk olvasóink figyelmét. Lgyünk ott minél többen a hangversenyen. A jelentős magyar művészi eseményt mai számunkban angolul is közöljük. A Detroiti Művészkör ünnepsége Az érdemes munkát kifejtő Detroiti Művészkör nagyszabású ünnepséget rendezett Szent István tiszteletére, hajókirándulással egybekötve a Bob-Lo szigeten. A műsor a nagycsarnokban Fazakas Ferenc ötletes konferálásával mintaszerűen folyt le. “Ezer esztendővel ezelőtt jelent meg a Dunamedencében egy friss, harcias, kemény nép, — mondotta bevezetőjében Fazakas Ferenc — kiktől az akkori keresztény nyugati világ úgy félt, hogy litániában is imádkozták, hogy “a magyarok nyilaitól ments meg Uram minket”. Vince András énekszámai és Béli Pepike táncai után Bácskai Béla, az AMSZ központi titkára mondott hatásos beszédet. A nyugat ismerte Szt. István és népe jelentőségét és hozzátette, hogy a Nyugat sajnos, sosem iparkodott ezt észrevenni, vagy épen valamit segíteni, mint azt nemrégen is láttuk. Felhívta hallgatóit a következő népszámlálás fontosságára. Eddig az elszakított területi magyarokat más nemzetiségként kezelték. így a magyarság hivatalosan 350.000- es létszámmal szerepel, de más lesz majd a súlyúnk, ha a népszámlálásnál mindenki beírja magyar anyanyelvűségét és ezzel számunk kb. egy millióra fog emelkedni. A műsor befejező száma Goszleth Lajos Magyar Miatyánkja volt. A közönség sokat tapsolt. Műsor után gyermekek mókás versenyei következtek.
