Az Ember, 1957 (32. évfolyam, 22-48. szám)

1957-10-05 / 39. szám

OCTOBER 5. 1957 4. oldal '3Z<5M0IW A vörös zsarnokság elleni hare 1. száma hőse: KELLÉR DEZSŐ pesti kon feranszié és hírlapíró Olvasóink többször megtalálhatták “Notesz”-rovatunkban KEL­LÉR DEZSŐ nevét. Beszámoltunk a Pestről befutott hírekről, melyek szerint: “Kellér Dezső ismét konferálhat”, illetve, hogy: “Kellér Dezső beszüntette konferánszait” és hozzátettük: “ez valami újabb eljárást jelent”. Jómagunk nem tudtuk lemérni e híradások jelentőségét, csak tovább adtuk, ahogy velünk közölték, mert nem hallottuk konferan­­szait, csupán fiatal újságíró korából ismertük e rendkívül tehetséges újságírót. Most eljuttatták hozzánk Kellér Dezső: “KEDVES KÖ­ZÖNSÉG” cimen megjelent könyvét, amely a napokban került ki a pesti könyvpiacra. A könyv a pesti élet legnagyobb szenzációja és most ez tanított meg bennünket arra is, hogy kijelentsük: "Aki ezeket a konferanszokat elmondta a Rákosi-Gerő-idők­­ben, aki ezt a könyvet, — konferanszainak gyűjteményét —, megírta és kiadta most, az VITATHATATLANUL A MA­GYAR KOMMUNISTA RÉMURALOM ALATT SZENVEDŐ SZÜLŐHAZÁNK LEGBÁTRABB FÉRFIA! Ilyen gyilkos guny-gránátokat és szatira-srapnelleket lövöldözni a veszettül goonsz és bárgyuan hiú diktátorok felé, estéről-estére, csak kivételes tehetségű és rettenhetetlenül bátor KONFERANSZIÉK merészkedhetnek! □ Sohasem haboztunk kijelenteni, hogy: a magyarországi Hitler- és nyilas-idők legbátrabb közéleti férfiának BÉKEFFI LÁSZLÓT tar­tottuk, egyszerűen azért, mert olyan VAKMERŐÉN, olyan gyilkos gúnnyal senkisem LAZÍTOTT nyíltan a hitleri banditizmus ellen a magyar színpadokon, mint ő, BÖRTÖNBEVETÉSE utolsó pillanatáig! De Békeffit mi hallottuk SAJÁT fülünkkel. Kellér Dezsőt azonban CSAK MOST olvastuk saját — szemünkkel. És ennek alapján álla­píthatjuk meg, hogy: amit BÉKEFFI László jelentett a náci zsarnok­ság idején Magyarországnak, ugyanezt a szerepet végzi, ugyanezt a dicső utat járja tudatosan és elszántan a vörös diktatúra ellenes harc egyes számú hőse: KELLÉR DEZSŐ! □ Nem tudjuk, hogy e pillanatban “hallgatásra kényszerült” álla­potban van-e Kellér Dezső Pesten, de e most megjelent könyve BE­SZÉL minden emberi érzésű emberhez és beszélni fog ÖRÖKKÉ . • . Mi egyik nemrégi számunkban közöltük ILLYÉS GYULA örökéletü versét: “Egy mondat a zsarnokságról” cimüt. Amit ő adott az emberi­ségnek VERSBEN, ugyanazt adta Kellér Dezső PRÓZÁBAN, a kon­­feranszai elröppenő mondatainak nyomtatásbani megjelentetésével. AZ EMBER, — amennyire ezt terjedelmünk megengedi —, né­hány szemelvényt közöl majd sorozatosan Kellér könyvéből. Ez első alkalommal ide iktatjuk azt a konferanszát, amelyet 1956 tavaszán, a Nagy Imre-féle szabad szellő fuvása idején, RÁKOSI BUKÁSAKOR mondot tel arról a “RETTENET”-ről, arról a “FÉLELEM”-ről, amely­ben éveken élt át az ország és, amelyben fokozottan él a mostani időkben is ... ! íme a konferansz, illetve Kellér Dezső cikke: NEM JOBB FÉLNI, MINT MEGIJEDNI! Most, hogy hadat üzentünk a dogmatizmusnak, az a gondola­tom támadt: vajon nem lenne-e hasznos felülvizsgálni a minden­napi élet legelterjedtebb dogmáit, a közmondásokat is? Biztosan ta­lálnánk néhányat, amelyeknek már régen megdőlt a csalhatat­­lansága, hiszen változnak az idők, mi is változunk, és közben sok uj tapasztalattal is gazdagabbak let­tünk. • De hadd térjek rá arra a köz­mondásra, amely egyszersmind témája is lesz a konferanszomnak. Ez az ősrégi, sokszor idézett köz­mondás igy szól: “Jobb félni, mint megijedni!” Nem tudom, ki találta ki, de az biztos, hogy az illető nem1 sokat félhetett az életében. Miért volna jobb félni, mint megijedni? Nem jobb félni! Megijedni jobb! • Nem is lehet egy napon említe­ni, hogy mennyivel jobb megijed­ni,. mint félni! Mert az ijedtség — a szó hang­zása is érzékelteti — csak egy pil­lanatig tart, egy hukk és már vé­ge, rögtön utána az ember már múlt időben beszél róla. Azt mondja: — Tyü, a mindenségit, hogy én hogy megijedtem . . . Hát eskü­szöm, csak egy kis híja, hogy . . . — vagyis ez a legroszabb eset. Ezzel szemben a félelem: nyú­lós, kellemetlen, elviselhetetlen ál­lapot, amelynek se vége, se hossza, megkeseríti és tönkreteszi az éle­tet. Folyton csak remegni, resz­ketni, rémeket látni, ez semminél nem lehet jobb, ez mindennél csak >MߣjR röJzsRKEsrró JtnKLÁR ZOLTÁN MAX RVNOAAIAM wiwir The Man, American-Hungarian Independent Weekly Published by The Man Publishing Co., Inc. Editor-in-Chief: DR. ZOLTÁN KLAR, főszerkesztő General Counsel: ADLER & ADLER, jogügyi tanácsadó, 1775 B’dway Telephone: Cl 7-2545 Editorial and Publishing Office—Szerkesztőség és kiadóhivatal: 100 West 80th Street, New York 24, N. Y„ U.S.A. Telephone: StJsquehanna 7-7771 Yearly Subscription $10; Single Copy 20 cents Reer.t«red as second class matter August 4, 1952, at the post ofifce at New York under the act of March 3, 1879 Vol. XXXI New York, N. Y„ October 5, 1957 No. 38 rosszabb lehet. Éppen ezért min­dent el kell követnünk, hogy az emberek szivéről eloszlassuk a fé­lelmet. És most, amikor a tavaszi fu­vallat, bejárva az egész világot, hozzánk is friss levegőt hozott, nem is lehet szebb feladata a poli­tikai kabaré konferansziéjának, mint meggyőzni az embereket ar­ról, hogy most már senkinek sincs oka a félelemre! • Ne higgyék, hogy nincs erre szükség. Sajnos, a helyzet az, hogy sokan annyira megszokták már a félelmet, hogy egykönnyen ném fognak tudni leszokni róla! Nem kell mondanom, mennyien vannak, akik még mindig kétel­kedve csóválják a fejüket, és azt hajtogatják, hogy várjunk csak, várjunk csak ... ez még nincs le­futva ... és igy tovább. Ezt a jelenséget nem szabad csak úgy könnyedén elintézni az­zal, hogy megállapítjuk: na igen . . . vannak még bizalmatlanok. Szó sincs róla: ezek nem bizal­matlanok. Csak annyira megszok­ták a félelmet, hogy most már ragaszkodnak is hozzá, mint egy beidegzett életformához, és sze­gények talán már attól is félnek, hogy a jövőben nem lesz majd mi­től félniök. Meg lehet érteni őket! Egészen váratlanul, egyik nap­ról a másikra itt maradtak FÉLE­LEM NÉLKÜL . . . Bocsánat, félre ne értsenek! Nem akarok itt a fogadatlan népnevelő szerepében tetszelegni, amikor arról beszélek, hogy meg­szűnt a félelem. Ha ez valakinek rossz, akkor nekem az! Mert hogyan kérkedjék a kon­feranszié a bátorságával, ha a kö­zönség tudja, hogy mindenről sza­badon, kockázat nélkül beszélhet? Amikor bárki, bármiről nyugod­tan megmondhatja a véleményét, akkor sajnos a kabarénak befel­legzett. És nagyon tévednek, akik most a kabaré konjunktúráját jósolják. Csak mosolygok magamban, mi­kor mondogatják nekem: — Na, most könnyebb dolga lesz . . . lehet mindenről beszélni! Dehogy lesz könnyebb dolgom! Nekem AKKOR volt könnyű, ami­kor nem lehetett semmiről beszél­ni. Mert akkor, ha a konferan­­szomban csak annyit mondtam, hogy: KILINCS, a nézőtéren már hunyorogtak egymásra: — Hallod, kilincs . . . tudod, mi­re gondol? — Nekem mondod?! . , . Nemhogy könnyebb, éppen el­lenkezőleg, még nehezebb lesz konferálni! Olyan világban, ahol NEM “KUNSZT” bátornak lenni, ahol az éles kritikát nemhogy csak el­tűrik, de meg is követelik, sőt egyenesen örülnek is neki — a konferanszié el van veszve, nézhet más kenyér után! No, de azért: én még nem lá­tom olyan sötétnek a helyzetet... 1956. A losangelesi vendégjárásról — Borshy Kerekes György és Révész Kálmán látogatásról—dr. Krausz Imre prédikációjáró — Erdödy Lillyék művészbáljáról és Brodszky Miklós ragyogó előadásáról Nagy vendégjárás van Califomiában. A losangelesi Első Magyar Református Egyház zászlóavatási.ünnepélyén vettek részt a Washing­ton, D.C.-ből érkezett Főtiszteletü Borshy Kerekes György, az Ameri­kai Magyar Református Szövetség elnöke és Nt. Kecskeméthy József központi titkár. A délkaliforniai magyarok nagy szeretettel vették kö­rül az országszerte ismert és becsült közéleti vezetőket, akiknek látogat tása, magasszárnyalásu beszédei maradandó nyomokat hagytak az ottani magyarok lelkében. Los® Angelesből Sonomara utaztak, a­­hol resztvettek a Haraszthy-em­­lékünnepélyen, amelynek Ft. Bor­shy Kerekes György volt egyik fő­szónoka. A centennális ünnepé­lyen leplezték le a Los Angelesben élő, nagynevű szobrászművész, Finta Sándor remekbe készült Haraszty-emléktábláját. □ A William Penn Fraternal As­sociation — a volt Verhovay és Rákóci fúziós egyesület — orszá­gos elnöke, Révész Kálmán és köz­ponti főtitkára, Stelkovics Albert, több magyar kollégájukkal együtt részt vettek az amerikai Fraterná­­lis Egyesületek 4-napos, a losan­­gelsi Statler Hotelben tartott kon­vencióján. A kiváló vezetőférfiak megjelentek egyesületüknek a Ma­gyar Házban tartott szüreti mu­latságán is, ahol nagy szeretettel üdvözölték őket a távolnyugati osztályuk tisztviselői és tagjai. □ A nagyünnepek alkalmából elő­ször volt része Los Angeles és kör­nyéke zsidóvallásu magyarságá­nak magyarnyelvű istentisztelete­ken résztvenni. Dr. Krausz Imre főrabbi volt az ünnepi ceremónia vezetője és a kiváló lelkipásztor csodálatos szépségű prédikációi mély hatást gyakoroltak a nagy­számban megjelent hívőkre. □ Az Erdödy Lilly művészeti veze­tése alatt álló Californiai Magyar Rádiószinház Hollywoodon tartott művészbálja zsúfolt házat vonzott. A műsor nagy szenzációja volt Brodszky Miklós, a világhírű hol­­liwoodi magyar zeneszerző fellépé­se. Percekig tartó ovációval fogad­ták megjelenését, valósággal elbű­völte a publikumot világsikereket aratott slágereinek művészi inter­pretálásával s fájó nosztalgiát éb­resztett a lelkekben régi, pesti da­laival. Erdödy Lilly a nagy kom­ponista “My Budapest” cimü da­lát adta elő saját magyar szövegé­vel és Brodszky Miklós kíséretével. A magasnivóju műsor többi sze­replője, Hlattky Edit, Mayer Joli, Rózsa Nándor óriási sikert arattak. □ Nagy előkészületek folynak a filmipar megteremtésének félszá­zados évfordulójának méltó meg­ünneplésére Hollywoodon. Amint mindenhol kulturális téren: ebben is magyar úttörők végeztek nagy munkát és az elmúlt 50 év alatt magyar producerok, irók, zene­szerzők, rendezők segítettek világ­hírűvé tenni az amerikai film­gyártást! JOSZIP BROZNAK AJÁNLVA: Tito, Tito, vörös Tito, Te ugyan megjártad! Derék nyilas-testvéreid “Hep”-nek deklaráltak! Osztogatnál állást nekik, Tömnéd őket pénzzel, Vagy nyilassá avatnának, Vagy mint komcsik marsolnának Veled, — kelevézzel! Mert e banda, patkánybanda Mindkettőre kész van: Nekik az a fővezérük, Akinél a pénz van! így vagytok ti egyek, Tito, Vörösek és nácik: — Vörös? Vagy zöld? Egy a hatás! — Ülés! Rablás! Fosztogatás! Nektek csak ez számit! (REGÖS) UNITED HUNGARIAN JEWS OF AMERICA 242 W: 76 St. New York 23 Telefon: TRafalgar 3-5556 A Liszt Vally Foundation gon­dolata futótűzként terjedt el áz Egyesült Államok minden részébe. Seregestől jönnek be adományok azoktól, akik hozzá akarnak já­rulni, hogy a Ramat-Gan, Izrael­ben épülő Ipariskola, amely ezer és ezer magyar menekültnek ad majd kenyeret, minél hatalmasab­ban és impozánsabban fejezze ki Liszt Vally vágyát, hogy a sokat szenvedett magyar zsidóságnak az a része, amely elmenekült a kom­munista “paradicsomból”, szabad emberi életet élhessen Izraelben. Az UH JA által kezdeményezett és épitett Rehabilitation Center keretében létezik a “Liszt Vally Foundation”. Erre a Foundation­­ra beérkező adományok szövőtele­pet, varrodát és sok más olyan fel­szerelést biztosit az Ipariskolá­nak, ahol ezer és ezer magyar me­nekült oly szakmát sajátíthat el, amivel megkeresheti a mindenna­pi kenyerét. Havonta 200 tanulót fogad be az iskola, amely mellett épült a Napközi Gyermekotthon, ahol a tanulni vágyó anyák gyer­mekeire ügyelnek majd az izraeli UHJA hölgyei. A Liszt Vally Foundation-t ba­rátok köre létesítette az UHJA égisze alatt. Aki részese akar len­ni a nemes gondolat megvalósulá­sának, küldje be adományát erre a címre: United Hungarian Jews of America, 242 West 76th Street, New York City. Adományát min­den levonás nélkül arra a célra fordítják, amire az adományozó szánta és igy lesz az nyugtázva. • Worth Emery, az UHJA igazga­tósági elnöke pár hétig tartó üzleti útra utazott Californiába, ahol az UHJA helyi csoportját igyekszik majd megszervezni. Sok szerencsét kívánunk útjához és reméljük őt a legjobb egészségben viszontlátni. Herendi-Mayer porcellán lerakató 692 LEXINGTON AVENUE az 57-lk utcánál New York 22, N. Y. PL 8-0607 GELLÉRT ötvös, ezüstmüves cég a pesti Haris-közi üzlet közismert tulajdonosa MOST 54 West 47th Street 2nd FLOOR, ROOM 108 New York 36, N. Y. alatt OLCSÓN VÁLLALJA antik és modern ékszerek, valami rxt ezüsttárgyak és evőeszközök gyors és szakszerű javítását és polirozását! Aranyozást, ezüstözést vállal. Telefon: PLaza 7-7956 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents