Az Ember, 1957 (32. évfolyam, 22-48. szám)

1957-09-14 / 36. szám

4. oldal SEPTEMBER 14, 1957 >MBER rászzuctsrró M KLAR ZOLTÁN 'nu hüT ■iMOAjiiAM wintkv-The Man, American-Hungarian Independent Weekly Editor and Publisher: DR. ZOLTÁN KLAR, szerkesztő és kiadó General Counsel: ADLER & ADLER, jogügyi tanácsadó, 1775 B’dway , Telephone: Cl 7-2545 Editorial and Publishing Office—Szerkesztőség és kiadóhivatal: 100 West 80th Street, New York 24, N. Y., U.S.A. Telephone: SUsquehanna 7-7771 Yearly Subscription $10; Single Copy 20 cents Reentered as seconcj class matter August 4, 1952, at the post ofifce at New York under the act of March 3, 1879 VOL. XXXI New York, N. Y., September 14, 1957 No. 36 “Az Ember” bécsi szerkesztőségétől: Beszélgetés egy “disszidált” magyar határőrrel a vérdiiról — Nyolcnapos szabadságot kaptunk egy menekülő elfogása esetén .... — így kezdi elbeszélését “Csizmadia Péter” vol.t magyar határőr. (A nevét persze, érthető okokból megváltoztattuk.) Legalábbis ennyit Ígért parancsnokunk. A csábítás azonban nem igen fogott rajtunk . . . Hogyan lesz valakiből határőr? Ezt a kérdést teszem fel ennek a 22 éves ifjúnak, aki most a szabad Nyugaton van, s boldog, hogy nem a rab hazában kénytelen a rendszert szolgálni, amely a népet elárulta, kiszolgáltatta az orosz hódítóknak. 1955-ben hívták be rendes katonai szolgálatra Pápára. Az októberi forradalom alatt százada átállt a szabadságharcosok oldalára. Har­cokra nem került sor, mert a felkelő hazafiak a várost puskalövés nél­kül birtokukba vették. November 4-én az oroszok leszerelték őket. “MEGBÍZHATATLAN ELEM” Péter a határra került. A határ­védő egység 60 bakából és 3 tiszt­ből állott. Ä három tiszt egyikét — közvetlenül Csizmadia szökése előtt leszerelték, mivel az őszi for­radalom g,latt kiderült, hogy ‘meg­bízhatatlan elem’, s a felkelők ol­dalára állt. Megkérem, mondja el, milyen volt a munkaterület nagysága és hogyan szervezték meg a határ őrzését. GÉPFEGYVER ÉS PUSKA — Összesen hat “posztunk” volt. Ebből 3 őrtorony és 3 megfigyelő­állás. Az őrtornyokban csak nap­pal voltunk, éjjelre a megfigyelő­állásokba vonultunk. Ezek földbe­ásott fedezékek, ahonnan jól ki­látni a terepre, de senki sem vehet észre bennünket. A határsáv-pa­rancsnoknak gépfegyvere volt; ne­künk puskánk. Az őrségek 2-2 em­berből állnak. Augusztus 25-ig, amig szolgálatban voltam, napon­ta ellenőriztük az u.n. “technikai zárat”, aknát s más életveszélyes csapdát. A határsáv, ahol szolgál­tam, kb. 11 km. hosszú volt. — Volt kutyájuk? —■ Igen. Két idomított német far­kaskutyánk, amelyek mindig ve­lünk voltak. — Hány menekülő elfogásáról tud? a vérdíj — Néhány hónapos szolgálatom alatt kb. 60-70 embert fogtunk el. Győrből jött teherautó szállította el őket. Március elsején tudomá­sunkra hozták, hogy az, aki fog­lyot ejt, 8-napi szabadságot kap jutalomképpen. Ezt neveztük egy­más között “vérdij”-nak . . . — Mi történt az elfogott szeren­csétlenekkel? —kérdem. — Amig nálunk voltak, nem esett bántódásuk . . . Hogy később mi történt, nem tudom. NEM VITT RÁ A LELKEM — Maga miért menekült el? — Az uj parancsnok szigorúan megfenyegetett, ha nem hozok be foglyot . . . Nem tudtam megten­ni kérem, — teszi hozzá megindul­­tan, — nem vitt rá a lelkem, ár­tatlan embereket a hatóságok ke­zére juttatni ... — Mennyi volt a fizetése? — Mint határőr, havi 140 fo­rintot kaptam. Előzőleg, mint ren­des sorkatona, csak 40-et kaptam kézhez havonta. •— Milyen volt az ellátás? — Nem rossz, de nagyon kevés. Mindig éhesek voltunk. A LÁBNYOMOK — Szigorúan ellenőrizték ma­gukat? A Vasfüggönyről 1957 augusztus 20-án készített helyszíni felvétel. — Nagyon! Minden reggel le­kontrollálták határsáv-szakaszun­kat. Azt keresték: látni-e lábnyo­mokat. Azt a katonát, akinek sza­kaszán lábnyomokat fedezett fel a parancsnok, azonnal hadbíróság elé állították. A fegyelmi bünteté­sek 15 napi elzárásnál kezdődtek. A legnagyobb büntetés 4 esztendei fogház . . . Parancsot kaptunk ar­ra, hogy a menekülőre, aki egysze­ri felszólításra nem áll meg, habo­zás nélkül LŐNI kell! Valóságos embervadászat ez kérem, nem le­het ezt bírni . . . MINT A NYULAK Hallgat, majd lassan folytatja: — ... Különösképpen, ha az ember tudja, hogy a menekülőnek van igaza. Nem vigalomból hagyja el hazáját, hanem mert kénysze­rítik rá ... Az ember gondolkozik, van ideje rá, hiszen hosszú hallga­tás a mi katonai szolgálatunk . . . aztán rájön, hogy neki is odaát a helye. Ott, ahol nem kényszerítik a katonát arra, hogy védtelen, fegyvertelen emberekre lőjjön, mint a nyulakra . . . Nem is lőttem én magyar testvéreimre egyszer sem, kérem . . . HORVÁTH ENDRE Dr. Winter Miklós fogorvos-szájsebész szabad­ságáról visszaérkezett, rende­léseit megkezdte. Cim: 966 Lexington Avenue, New York City, a 70-ik és 71-ik utcák között. Rendel minden nap reggel 9 órától este 7 óráig. Pénteken és szombaton 9-től 12-ig. Telefon: RH 4-4949. Ez Pest... / Kohn találkozik Grünnel. — Te Grün, van egy remek vic­cem! — Nna? — Két OSZTRÁK találkozik Bécsben az utcán ... — Remek, Kohn, ne is folytasd. Ilyen jó viccet már rég nem hal­lottam! Német iró emigrált a magyarországi orosz hóhéruralom miatt Alfred Kantorowicz, hires német iró, a Berlin szovjet - szektorában lévő Humboldt-egyetem irodalom­­tanára átmenekült a város ameri­kai szektorába és rádióbeszédben bejelentette disszidálását. Kijelen­tette, hogy a magyar szabadság­­harc vérbegázolása adta meg a végső lökést régóta tervezett elha­tározásához. Kantorowicz a német kommu­nista Írók “régi gárdá”-jához tar­tozott és a Szovjet-zóna bábkor­mánya igyekezett kihasználni irói tekintélyét. Az utóbbi években azonban Kantorowicz mind köze­lebb került Arthur Koestlerhez, a magyar származású híres angliai íróhoz, aki már régen disszidált a kommunistáktól, mert elviselhe­tetlennek tartotta a vélemény­­szabadság tilalmát. A legutóbbi napokban a kommunisták lapjai élesen támadták Kantorowiczot, mert az 1957-es Nobel-dijra Lu­kács György jelöltségét támogat­ta, aki tagja volt Nagy Imre kor­mányának. A keletnémet bolsevista sajtó hevesen támadja Ernst Bloch lip­csei egyetemi tanárt is. Bloch leg­utóbb egy beszédében azt mondta, hogy a kommunisták terrorja mi­ben sem különbözik a fasizmusétól. Zsidó imakönyv jelent meg—Moszkvában — A stockholmi főrabbi nyilatkozata — *(“Az Ember” tudósítójától) Paradoxnak hangzik, de igaz. Itt a bizonyíték, facsimilében közöljük egy Moszkvában (1956-ban) nyom­tatott zsidó imakönyv hátsó és első címlapját: nno pawn bzb mSefl n*mn vr *7 fn? Vt ^3*0 Virn* S jrma *oSw S jm no4v *18*^V .ILp Difi) town ni 0 D I“ C 9 ír­r­el M0AWTBEHHHK MMP MOAHTBbI HA BECb rOJ fABBMHA Ui. M. UMMOEPA Pesti friss hirek MENYIÉT A LUXOR KÁVÉHÁZ BUDAPESTEN A pesti rádió hirül adta az el­múlt héten, hogy “a Bécsből Pest­re irányuló nagy idegenforgalom­ra való tekintettel az irodalmi életéről egykor hires ‘Luxor’ kávé­házat megnyitották és ismét át­adták rendeltetési céljának.” Fájdalmas nosztalgiával hall­gattuk a vörös rádió fenti híradá­sát, hiszen: ez a Lipót-köruti ká­véház volt a törzshelye a Társa­dalmunk szerkesztőségének és itt gyülekeztek esténként szerkesztő­ségi asztalunk köré Pest legkivá­lóbb irói, művészei és színészei. Törzsasztalunk látogatóinak nagy­részét gázkamrába vitte el a náci zsarnokság, a többieket pedig a szélrózsa minden irányába szórta szét a vörös számum . . . A mi törzsasztalunk köré, a­­melyre néhai Bauer Gyuri bará-' tunk üzemének legjavát hordta,! s amely mellől vivtuk harcunkat a mindkét színű totalitárius téboly ellen, most a vörös téboly megszál­lottjai telepednek le és az egytál­­ételes “wájdlinglé” koszt mellett innen terjesztik vörös mérgüket! EGYEDÜLI ESŐS IDŐBEN FEDETT nyári kerthelyiseg New Yorkban: LUSTIG Debrecen étterme a magyar ételek és Italok Igazi központja a Yorkville centrumában! 317 East 79th St., N.Y.C. Telefon: RH 4-9305 A legizletesebb ebédek és vacsorák! — BUSINESSMEN LUNCH — Az imakönyv ötszázoldalas és az előszó szerint benne van minden, amit egy hithü zsidónak, vallása gyakorlása közben tudnia keli.” Az imakönyvet a nemrégen elhunyt moszkvai főrabbi, Schliefer Sala­mon álütotta össze. Más szelek fújnak a Szovjetunióban? Az imakönyvet az orosz ál­lam adta ki, á szovjet, magánkiadó nincs Oroszországban. Annyira a szivén fekszik Kruscsevnek, hogy imádkoznivalóval lát­ja el az állam költségén a hithü zsidókat 35 év után? Mert minden fe­lekezet részére volt a Szovjetben imakönyv, csak a zsidók nem nyom­tathattak 35 esztendő óta. A STOCKHOLMI FŐRABBI MAGYARÁZATA A stockholmi főrabbi, dr. Wilhelm Kurt elmondta kérdésünkre, hogy mi van a moszkvai zsidó imakönyvben. Tényleg minden benne van, amit egy vallásos zsidónak tudnia kell. Kezdődik a héber ábécével, összehasonlítva az orosz cyrill alfabéttel. Aztán kis héber nyelvtanfo­lyam kezdők számára. Minden fontosabb ima benne van a könyvben, de csak héberül, nincsenek oroszra lefordítva. Benne van a húsvéti “Hagada”, a halotti “Kadis”-ima és minden alkalomra imák, több mint háromszáz. De van egy imádság ebben a könyvben, amely egy más zsidó ima - könyvben sem található a világon. Ez az ima, — ami kötelező minden oroszországi imakönyvben, — igy szól: “Seregek Ura! örökkévaló, erősítsd meg kormányunkat, mely a világbékét védelmezi és azért küzd, hogy örökkön-örökké béke legyen e földön! Segítsd meg őket Áron pap kedvéért, Áron ked­véért, aki szerette a békét és mindig békére törekedett.” Azonkívül még van egy ima az imakönyvben a szovjet vezetőkért; ez az ima travesztálása annak a fohásznak, amely a régi európai ima­­könyvekben van a felsőbbségért. Szegény boldogult Schliefer főrabbi Moszkvába«, vájjon mire gondolt, ámikor imát volt kénytelen Írni a szovjet-vezetőkért? Malenkovnak, Molotovnak, Kaganovicsnak és Sjepilovnak nem használt ez a zsidó imádság sem . , . Hogy használ-e Bulganinnak és Kruscsevnek, azt — kézből meg­kontrázzuk! FARAGÓ SÁNDOR Pénzt küldök Magyarországra A & 1 dollárért iiSSÄJI 45 forintot fizetek GARANCIÁVAL! UNGAR HerendWVÍayer 469 EGLINTON AVE. WEST porcellán lerakató TORONTO, ONT., CANADA 692 LEXINGTON AVENUE Telefon: (Toronto) HU 8-4630 az 57-lk utcánál D.u. 5 óra után. New York 22, N. Y. PL 8-0607 PÁRTOLJUK “AZ EMBER’ HIRDETŐIT! __________________________ íTTirtrinrsirimrsTo~ ó~<n ü 0 ~<nnnr1 CHARDAS MAGYAR VENDÉGLŐ és MULATÓ 307East 7 9Street a Második és Első Avenue-k között NEW YORK 21, N. Y. ASZTALREZERVÁLÁSÉRT-TELEFONÁLJON: RHinelander 4-9382 Mayor’s Restaurant .25 Legjobb magyar vendéglő a West Sideon Mérsékelt árak. Finom légkör. Teljes vacsora csirkepaprikással . Étkezés á la carte és menüvel. Elvállal Bar Mitzvah-ra, eskü­vőkre, bankettekre és minden családi afférre megrendeléseket CLIFTON HOTEL 127 WEST 79th STREET New York City TRafalgar 4-4525

Next

/
Thumbnails
Contents