Az Ember, 1955 (30. évfolyam, 1-14. szám)

1955-01-01 / 1. szám

8-ik oldal AT EMBER JANUARY 1, 1955 u Egy hijján húsz n (Fenyő Miksa, a kiváló eszté­ta az alábbi ismertetést irta Mikes György “Egy hijján húsz" címen a Lincolns-Prager cég kiadásában most megje­lent müvéről. Fenyő Miksa Írását a Free Europe Rádió ! közvetítette.) Számunkra mindig szenzáció, ha magyar irónak magyar köny­ve jelenik meg külföldön. Mi az, ami a messzi tengerek partjára vetett magyar Írót arra birja, hogy gondolatait magyar nyel­ven fejezze ki? Naiv kérdés, mert nyilván nem tudja más nyelven kifejezni, nem úgy, nem azzal a szuggesztivitással, ahogy a gon­dolat kiszakadt leikéből. A köl­tőnek csak egy hazája van, ta­nultuk olyankor, mikor el sem tudtuk képzelni, hogy valaha is elkövetkezhessék e tétel nehéz próbája. Aztán mégis vitába szól­tunk megállapitásunkkal. Végül is az iró nem önmagának ir; tel­jessé Írását az teszi, irás rangjára valósággal az emeli, ha akad ezer ember, aki érdeklődéssel fordul az iró felé s nagyon hajlandó ki­áltó szavát meghallgatni. Vájjon a magyarság szomorú szétszóró­­dottságában van ilyen ezer em­ber, ki magát nehéz napi gond­jaiból kiszakítva a honi szó káp­­rázatához próbál menekülni? Nem tudjuk s nyilván a külföldön magyarul iró költő elgondolásá­ban ez a játékos szám nem is sze­repel. ír, mert Arany Jánossal vallja: ha későn, ha csonkán, ha senkinek, Írjad. A másik kérdés, ami ilyen al­kalomkor — ritka alkalomkor — fölmerül: hogy történik az, hogy akad kiadó, ki ilyen indokolt két­ségekkel szemben, vállalkozik ar­ra, hogy magyar könyvet hoz ki officinájában? Tekintélyes külföl­di kiadó, kinek vállalatában jeles angol könyvek jelennek meg, vál­lalja a kockázatot, ami magyar könyvek kiadásával jár és egész sorozattal, kiváló magyar irók ér­demes munkáival, kisérti meg az emigrációt. Fölvetjük a kérdést, de nem válaszolunk rá; szívesen hisszük el, hogy ez a magyarszár­­mazásu kiadó nemcsak érezni, de számítani is tud. Ne beszéljük le vállalkozásáról. Egyébként sietünk megmonda­ni, hogy ez a mélabus bevezetés ezúttal nem is helyénvaló, mert olyan magyar iró könyvéről kívá­nunk mgemlékezni, kit nem a bolsevizmus kergetett világgá, nem is magyar állampolgár ma már, hanem angol s ki angolnyel-Egy “naturalizáW* magyar sóhaja vü Írásaival világsikert ért el. Mi­kes Györgyről van szó, abból az alkalomból, hogy a londoni Lin­colns-Prager cég “Magyar írók Könyvesháza”-sorozatában köny­ve jelent meg, melynek cime: “Egy hijján húsz”, méltón sora­kozva Zilahy Lajos és Márai Sán­dor írásai mellé. Amikor arról szólunk, hogy Mikes György an­gol könyveivel világsikert ért el, fölvetődik a kérdés, hogy a vi­lágsiker fogalmába beletartozik-e volt hazája Magyarország, kivel könyvében olykor pörösködni pró­bál, de aki felé mindig nosztal­giával tekint? Nem tartozik bele. Nemcsak azért nem, mert senki sem próféta hazájában, hanem mert Mikes Györgynek aligha le­het megparancsolni, hogy mit Ír­jon, kinek a nótáját huzza. Füg­getlen szellem, ki nem bírna el semmiféle parancsuralmat s ki­nek megadatott a szerencse, hogy olyan országban élhet és alkothat, ahol sem párt, sem miniszter, sem fő- vagy al-ideológus, sem szemináriumi oktatás nem pa­rancsolja meg, hogy tehetségével milyen szolgálatot vállaljon. Mi­kes György ma 40 éves: 1938-ban ment ki —mint egy magyar lap tudósítója — Londonba s ott is maradt; Hitler politikája nem vonzotta haza. Londonban jelent meg első regénye, még a háború folyamán: “Anglia papucsban" s azóta alig múlt el év, hogy újabb angolnyelvü könyvvel ne lepte volna meg olvasóinak igen tekin­télyes számú s egyre növekvő tá­borát. Magyar írása — “Egy hijján húsz” — két részből áll. Az első rész, “Londonból jelentik" címen i aplójegyzeteket hoz az angol tő­­város első háborús esztendejéről. A második rész “Über alles . . címen, a szerző utazásáról, ame­lyet közvetlen a háború befejezé­se után Németországban tett, mond szuggesztiv beszámolót. A- mit háborús naplójában följe­gyez, azt mi is átéltük Budapes­ten, rövidebb ideig mint London, de lelkileg felfokozottabban. S mégis, Mikes leköti figyelmünket, mert ötletei, paradox megállapí­tásai embereket revelálnak, kik nem egészen úgy reagálnak a so­rozatos robbanásokra, mint ahogy a nyilasoktól és bombáktól szi­multán rettegő magyarjaink rea­gáltak. Egy tucat kedves angol férfit és nőt — magyart is — va­rázsol elénk Mikes Írása s mi há­lásak lehetünk neki az ismeret­ségekért s a módért is, ahogy ne-Hogy mondjam el? ma már nem vagyok magyar? . . . Búcsúzni önmagámtól hogyan lehet? Látom a “Diario Official”-ban, hogy Tegnap “brazil”-nak fogadtak engemet. Hogy mondjam el? vagy miként susogjak. Mint “oldott kéve” lehullt kalásza? Nincs már jogom, hogy szivem sajogjon. Magyar nóta ha sir és megejt varázsa? Nincsen közöm Petőfihez, Aranyhoz? Ady Endre immár “idegen” nekem? Magyarország? “Que-é isso”? Ilyen is van? Jogosan tán’ igy is kérdezhetem. Nem! Mégsem felejtem én azt el soha, Amit belém oltottak a magyar költő-óriások. (Ez a kincsem. Ezt hoztam magammal.) És uj hazámnak, ha mást nem is adhatok. Megkérdezem: többet, szebbet hozhatnak-e mások? RIO DE JANEIRO BARABÁS ISTVÁN Figyelem! Figyelem! A magyarok bevásárló helye: GUILFORD FURNITURE CO. -FURNITURE OF DISTINCTION -6 West 24th Street, New York 16, N. Y. Telefon: ALgonquin 5-6445, ALgonquin 5-6446 BÚTOROK A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN! Minden igénynek megfelelő hálószobák, ebédlők, liring - room­­berendezések • Asztalok, lámpák, tükrök, szőnyegek, függönyök, irodai bútorok, konyhaberendezések • Teljes lakásberendezés. Mélyen leszállított árak. • Részletfizetés egytől három évig! • Aki ismeri a céget — amely a múltban PAUL FISHER néven működött —annak nem kell bővebbet mondani a cég áruiról. • Ingyenes lakásberendezési és díszítési tanácsadás. • Kárpitozási munkákat vállalunk a legszebb, legmodernebb anyagokkal. — MINTADARABOK ELADÁSA — Nyitva van a szokásos időkben, de csütörtökön este 9-ig és telefonj megállapodás esetén bármely napon a késő esti órákban is. PAUL FISHER, Manager Az UHJA nagy estje: a Might of Stars' A “Nights of Stars” gálakoncert február 13-án, vasárnap tartan­dó előadására az előkészületek már megtörténtek. A Hunter Col­lege óriási koncerttermében ren­dezendő műsoros est az idén is hatalmas művészi esemény lesz. Magyar-zsidó koncertet az elmúlt 8 év alatt csak az UHJA rende­zett s ez ma már a newyorki ma­gyar zsidóságnak erkölcsi hagyo­mánya. Rotman Helen, a nő-osz­tály volt elnöke vállalta magára a “Night of Stars” gálakoncert ren­dezését, ami már magában bizto­síték arra, hogy február 13-án a Hunter College koncerttermében (Park Ave. és 69 St. sarkán) a publikum szépet és jót fog kapni a jegy áráért. Ugyanakkor min­denki tudja, hogy a gálakoncert jövedelmét a legnemesebb célra, az arra rászoruló, sokat szenve­dett szegény izráeli magyar zsi­dók megsegítésére fordítják. :ünk őket bemutatja. Mi — aj íumor szines fátyolán át — ezek-1 )ől a föl jegy zésekből megérezni 'éljük Dunquerque hősi époszát s írni utána következett. De lehet, I íogy ez csak utólagos bölcsesség. A második rész — a németor­­:zági ui —értékes tanulmány. Az ró ambícióval és igazságra való iörekvéssel irta meg, útja sivár tapasztalatait ötleteinek kedves iátékával enyhítve. Mert bai­­nennyire is hozzátartozik s lát­szólag lényege Mikes Írásainak az ötletesség, az epatirozás, a sze­retetreméltó elképesztés, vigyáz arra, hogy ez ne menjen az igaz­ság rovására. S ha néha igen, ak­kor ötletessége megveszteget ben­nünket s felejteti velünk, hogy nem értünk egyet tételével. Goethe jut eszünkbe, ki mikor Stendhal első Írása került kezébe olyankor, mikor Standhalt alig ismerték, azt mondta róla: “Az ember olvassa és el van ragadtat­va s bosszankodik és vitatkozik az íróval s újra el van ragadtat­va és nem tudja könyvét letenni, mig egyfolytában ki nem olvas­sa.” Ahogy Mikes utánajár az ut­ján elébetoluló kérdéseknek, a­­hogy elemzi, hogy a háborutvesz­­tett, náci-álmából fölriasztott Németország, hogy él, milyen at­titűdben a nácizmussal szemben; ahogy a fejét fölemelő Németor­szág viszonyát taglalja a nyugati világhoz: ahogy vádolja őket és megértő szavakat talál védelmük­re: ahogy beszámol az épitő mun­káról, amellyel Németország meg­lepte a világot; a német fajták­ról, a zsidókérdésről, Bonnról és Berlinről — egyik komoly tanul­mány a másik után. A gyanútlan olvasó, mikor élvezettel végigol­vassa fejezeteit s megkapja hu­morban mindazt, amit Mikestől megkövetel, veszi észre, hogy ma­­gistrális tanulmányt olvasott. Hogy a német ember pont olyan-e, mint amilyennek Mikes festi: nem tudjuk: rég volt, hogy kedvünkre utazhattunk Németor­szágban. De érdekes képet ka­punk róluk és érdekes képet ma­gáról a szerzőről, kivel igazán ér­demes megismerkedni. Gondolko­zásának becsületességével és ere­detiségével, stiluskészségével, üdí­tő tréfáival, melyeknek szivár­­vány-káprázata mindig szép tá­jakra visz. Nehéz ellenállnunk a kisértésnek, hogy gazdag soroza­tából ne mondjunk el néhányat. De bármennyit is idéznénk, még távolról sem tudjuk kimeríteni könyve gazdagságát, Nem is pió­­báljuk meg. Mi is az a hires “mintacsomag”? Aki valami különlegesen érde­kes és ahogy “newyorki magyar nyelven” mondják: well-appreci­ated ajándékkal akarja barátját, rokonát meglepni, próbálja ki a Mertl-féle “mintacsomagot.” Kis kóstolót a hazai kolbászból, pap­rikás szalonnából, a magyaros szalámiból és hurkákból — amik­ről a Mlertl József-cég méltán és megérdemelten hires — és kész a kis prezent . . . Akik ezt a minta­csomagot már kipróbálták, ára­dozva mesélnek annak társaságot valósággal felvillanyozó hatásá­ról. Az 1508 Second Avenuen, a magyar-Yorkville szivében lévő Mertl-féle magyar hentes üzlet telefonja RH 4-8292. (H.) 48 IGAZI MAGYAR CENTRUM! Igen, ez a Major-étterem meg­határozása: igazi magyar köz­pont. Az Ízes magyar ételek mel­lett, a finom nyugodt atmoszfé­ra és a polgári árak szoktatták ide az igényes közönséget. A 127 W. 79 Streeten lévő Clifton Ho­telben van a Mayor’s Restaurant és az a tény, hogy számos magyar egyesület itt rendezi összejövete­lét, bankettok és születésnapi va­csorák. eljegyzések stb. egymást ! követik — magától értetődő min­den törzsvendég előtt, akiknek I szárra egyre nő . . . (H.) Igen praktikus tudnivalók . . . Megnyílt Greenwald Zoltán fér­­firuha-üzlete, amely 1570 Second Avenue-n van a 81-82 St. között. A tulajdonost sok magyar vevő ismeri, mert éveken át Louis San­ders First Ave.-i üzletében tevé­kenykedett főleg szombatonként. A magyar vevők éppen ezért leg­inkább szombaton mentek vásá­rolni: a magyarnyelvű kiszolgá­lás miatt. Az uj üzletében, Green­wald Zoltán nem teljesen uj, ha­nem alig használt öltönyöket és kabátokat árusit, amik nagyobb­részt méret után készültek és az eredeti áruk bizony legtöbbször jóval $100-on felül volt. Ilyen és ehhez hasonló ruhák, télikabátok, stb. nagy választékban már $12- től és feljebb kaphatók. Megunt és kinőtt ruhadarabjait, csekély ráfizetéssel, finom, divatos öltö­nyökre, kabátokra cserélheti itt ki a vevő, aki minden esetben szép ajándékot kap. Aki Magyaror­szágra csomagot küld, annak ez a cég szinte nélkülözhetetlen. A cim: 1570 Second Avenue; tele­fon: TR 9-4909 (H.) Mayor s Restaurant KÖZISMERT A MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom légkör. CLIFTON HOTEL 127 W. 79 St. NYC—TR 4-4525 HAZAI SZALÁMI és mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, szalonna és friss aus, stb. igazi HAZAI MÓDI — kapható: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél 1508 2nd Ave (RH 4-8292) 0RAN BELÜL kiutaljuk rendelését VÁMMENTESEN A MAGYAR KORMÁNY engedélyével MAGYARORSZÁGBAN budapesti raktárunkból KÁVÉ,TEA, KAKAÓ NYLONHARISNYA és ÖSSZES EGYÉB VÁMMENTES MAGYARORSZÁGI SZERETETADOMÁNY nálunk megrendelhető Árjegyzékkel készséggel szolgálunk GLÓBUS TRADING CORP. II BROADWAY, NEW YORK i Tel. BOwling Green 9-4164 n-*.*.*-*-***-*-*-)*-a-*-*-**-*-*-*-*-* Előfizetéseket felvesz “AZ EMBER” részére: ARGENTÍNÁBAN: JÁNOS ANDOR, szerkesztő Calle Miranda 1499 Hurlingham. BRAZÍLIÁBAN: CARLOS KLEIN Rua General Goes Monreiro 198, Rio de Janeiro és LEOPOLDO LANDESMANN. Caixa Postai 2989 Sao Paulo VENEZUELÁBAN: Libreria Cultura Internazional Velazquez A Miseria 25 Caracas PÁRISI SZERKESZTŐNK: LÁSZLÓ JÁVOR, 5. Place de la Porte de St. Cloud 5. Paris — 16. Telefon: MIR 90-86

Next

/
Thumbnails
Contents