Az Ember, 1955 (30. évfolyam, 1-14. szám)
1955-01-15 / 3. szám
0 a N01DN1HSVfl AlEh •0*a ' NOXDNIHSVI sooi xog'o’d NVÜDVTIA V MNflHIH CONDOR FJSBJBNC POUHKAlKE2XLAP1A “THE MAIM ” FERE1MC GOAVOR’S POLITICAL WEEKLY Reentered as second class matter August 4, 1942, at the )>ost office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 • # SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 EAST 79th STREET, NEW YORK 21, N. Y. EDITORIAL AND PUBLISHING OFFICE: 320 EAST 79th STREET, NEW YORK 21, N. Y. Telephone: BUtterKeld 8-616S — Yearly Subscription $10; Single Copy 20 cents — VOL. XXIX — No. 3 NEW YORK, N. Y., JANUARY 15, 1955 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT { Szerezzen uj előfizetőket és erősítse az antibolsevista és antifasiszta tábor központi hetilapját: “AZ EMBER*’-t r r p 1 magyarorszagi helyzetkép Ijabb tanm állomás! A magyarországi u.n. “uj szakasz" — csakúgy mint a többi cfeatlósállamban — a túlzott iparosítás mérséklésére és a nép legriyomasztóbb igényeinek a kielégítésére törekszik. A kommunista bürokrácia és bizonyos gazdasági alaptények azonban akadályozzák az “uj szakasz" politikájának az érvényesülését. A szovjetblokkban uralkodó gazdasági káosz sztálinisták vezetése alatt alakult ki, ezek a helyi kommunista vezetők azonban nemrég azt a parancsot kapták — nyilván Moszkvából — hogy módszereiken változtatniok kell. Ennek ellenére úgy látszik, hogy Magyarországon is és másutt is a kommunisták soraiban valóságos földalatti összeesküvés jött létre az “uj szakasz” politikája ellen. Ilyen körülmények között különösen figyelmet érdemelnek azok a hírek, amelyeket Budapestről érkező utasok hoznak magukkal Nyugatra. Ezek az emberek arról számolnak be, hogy a Magyarország felé megindult léggömb-akció az egész országban mély hatást keltett. Az akciót tudvalévőén a “Crusade Por Freedom” szervezte meg és ennek során más röpiratokkal együtt egy kisforíhátumu 10-oldalas újságot is küldenek Magyarországra. Ez az időszaki lap “Szabaa Magyarország” cimmel jelenik meg s a lap befolyása máris megmutatkozik annyiban, hogy a magyar nép fokozódó bátorsággal követeli az alapvető emberi szabadságjogok, úgymint a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság, a földmagántulajdon és a szakszervezeti önkormányzat biztosítását, valamint az életszínvonal emelését, a lakásviszonyok megjavítását és a vallásszabadság érvényesítését. Ilyenformán a léggömb - akció, amelyet az éjjel-nappal működő Szabad Európa Rádió is alátámaszt, a szabad sajtó újjáéledését jelenti Magyarországon és igy ad hangot a némaságra ítélt magyar nép vágyainak és gondolatainak. Hogy ez milyen súlyos gondot okoz a rezsimnek, azt a kommunista sajtó magatartása is mulatja. A magyarországi lapok dühösen támadják a röpiratokat és azt állítják, hogy a léggömb-akció révén Amerika “beleavatkozik” a csatlósállamok belügyeibe. A budapesti kormány jegyzékben protestált a röplapok ellen, az Egyesült Államok kormánya azonban a tiltakozást elutasította. Az amerikai külügyminisztérium megállapította, hogy a léggömb-akciót amerikai magánemberektől fenntartott intézmény indította meg és hogy a röplapok “csupán azt javasolják, hogy Magyarország népe törvényes eszközök alkalmazásával érvényesítse azokat a jogokat, amelyeket az alkotmány elméletileg biztosit a számára és amelyek közül sokat a békeszerződés is kifejezetten ga- : rantál.” Ami magát az “uj szakasz” politikáját illeti, a kommunisták elrendelték a nehézipar korlátozását és a fogyasztási iparágak, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Ennek kedvéért még a magánvállalkozásokat is hajlandók megtűrni, amint azt a kommunista lapok nyíltan meg is mondják. Az uj szakasz politikája azonban különféle nehézségekbe ütközik. A nehézipari vállalatok vonakodnak áttérni fogyasztási cikkek gyártására és a fogyasztási iparágak termelési és szervezeti kérdéseit sem tudják megoldani, A régi, Sztalin-féle kommunisták általában minden csatlósállamban nehezen illeszkednek be az “uj szakasz” politikájába, nehezen tudnak megbarátkozni a magánvállalkozást elősegítő engedményekkel. A rezsim azonban annyira fél a nép növekvő elégedetlenségétől, hogy a reformokat ellenző régimódi kommunistákat fokozatosan háttérbe szorítják. Ugyanakkor azonban a rezsim nem tudja magát rászánni elég messzemenő reformokra. A magyarországi rezsim valóban súlyos | dilemma előtt áll. Ha nem tesz nagy engedményeket, akkor a nép növekvő ellenállásával találja magát szemben. Ha pedig rálép a reformok útjára, akkor azt a rendszert veszélyezteti, amelyen a kommunisták uralma alapul . . . SZEMELVÉNYEK ANDREÁNSZKY CIKKEIBŐL SZOCIÁLDEMOKRATÁKAT DENUNCIÁLT, PAPOKAT JUTTATOTT BÖRTÖNBE A “HUNGÁRIA*’ JELENLEGI MUNKATÁRSA Medey István rádióbeszéde a Szociáldemokrata Párt felszámolásának drámai előzményeiről A Szociáldemokrata Párt erőszokas felszámolásának folyamata 1947 dec. 31-én vette kezdetét, amikor a Fővárosi Végrehajtó Bizottságban a beépített pártárulóknak sikerült a többséget magukhoz ragadni és az emlékezetes szilveszteri határozatot elfogadtatni. Az évforduló alkalmából a Free Europe-rádió hullámhosszain Medey István volt országgyűlési képviselő, a szociáldemokrata munkásmozgalom egyik emigrációban élő vezetője emlékezett meg a drámai napok eseményeiről. Hangoztatta, hogy a politikai agitáció fegyvereivel sohasem lehetett volna a szociáldemokráciát száműzni Magyarországon, mert nem bukott meg. nem mondott csődöt, csupán a szovjet szuronyokkal szemben szenvedett átmeneti vereséget. Az öntudatos szociáldemokrata tömegek szívesen vállalták volna a harcot a barrikádokon is, de az akkori viszonyok között ezrek véreztek volna el a legtragikusabb önvédelmi harcban, de eredményt nem lehetett volna elérni, mert az ország különböző pontjain a szovjet tankok ezrei állomásoztak, hogy tömegmegmozdulás esetén rendcsinálás ürügyén - beavatkozzanak. A magyar szociáldemokrácia elvesztett egy pillanatot—mondta Medey a beszéde végén — de megnyerte az egész jövendőt! irányuló erőszakos törekvéseivel ma is a kommunisták érdekeit szolgálja? . . . Teljes tisztelettel: DR. HARKÁNYI SÁNDOR Passaic, Né*.v Jersey Nagyban folyik ax amerikai gyorssegély szétosztása a magyarországi jj árvízkárosultak között Csaknem 3 millió dollár értékű búza, kukorica, bab, ételolaj és gyógyszer kiosztását kezdték el Győrött és vidékén. Minden csomagon, illetve zsákon nagy betűvel “Az amerikai nép ajá-ndéka”jelzés olvasható. Mint megírtuk, az 1954 évi nagy árvizpusztitást követően. Eisenhower elnök javaslatára Amerika jelentős menynyiségü élelmiszer és gyógyszerből álló gyorssegélyt juttatott el az árvízkárosult vidékekre, tekintet nélkül arra, hogy azok a Vasfüggönyön innen vagy túl fekszenek. Ebből a segélyből Magyarország arányos részt kapott, azzal a feltétellel, hogy a zsákokat és ládákat originális csomagolásban osszák szét . . . Ezzel elérték azt, hogy az árvízkárosultak tisztában vannak a segélyforrás eredetével. A Vörös Kereszt égisze alatt indult el a segélyakció és minden egyes károsult család annyi segélyt kap, amivel kihúzhatják a telet és tavaszt a következő termésig. A fent említett 3-milliós segély csak a Dunántúlra eső segély egyik részét jelenti. A Magyarországra eső teljes segély értéke jóval nagyobb. Nincs tettes, de eltűnt több mint 5 és fél millió forint (FEP) A magyarországi kommunista lapokat élénken foglal-, koztatja az Északmagyarországi Üzemélelmezési Vállalatnál történt visszaélések leleplezése. A pesti “Népszava” szerint “Rózsa Miklós igazgató azt írja a szerkesztőségnek, hogy ‘a felelősség alól nem tud kibújni senki.’ De úgy látszik, hogy nem egészen igy áll a dolog, mert az 5.7 millió forint eltűnt, de a következményeket nem látjuk. Mindenki Ígéri, hogy igy, meg úgy lesz, de lényegében minden megy az eddigi utón, jsedig eltűnt több mint 51/^ millió forint. Pedig — jegyzi meg a lap — ha az illetékesek kellő erélyt és határozottságot tanúsítanak, valamint éber ellenőrzést, úgy senkinek sem lett volna alkalma ilyen hatalmas összeggel megröviditeni a népgazdaságot." Brack Miklós, a U.S. Relief Parcel Service igazgatója ezen a héten Svájcba repült, ahol találkozni fog a magyarországi kommunista kormány megbízott közegeivel a postai szeretetcsomagok vámtarifájának bonyolult kérdésében. Brack az amerikai hatóságok tudtával és engedélyével vesz részt a tárgyalásokon. Az ügy előzménye az, hogy a magyar kommunista kormány október 1-i hatállyal rendeletet hozott, mely szerint a postán küldendő szeretetcsomagok vámját az amerikai feladók is leróhatják, ha — s itt van a magyarországi kormány zsaroló politikája — minden egyes fontért, beleszámítva a csomag burkolatát is, nem kevesebb, mint egy dollár vámot fizetnek a vámmentesitő jegyek vásárlása formájában. A rendelet életbelépése óta 3 hónap múlt el, de az amerikai magyarság bojkottja következtében megbukott ez az egydolláros vámjegy-rendszer. Brack Miklós vállalata, amely évekkel ezelőtt a sokkal méltányosabb fontonkénti 30-centes vámjegyeket hozta forgalomba, visszautasította az egydolláros vámjegyek árusítását és több beadványában követelte a magyar hatóságoknál a tulmagas összeg leszállítását. A kommunista kormány végülis hajlandónak mutatkozott tárgyalásokat folytatni ebben az ügyben és értesítette Brack Miklóst, hogy két megbízottját Svájcba küldi, ahol a tárgyalások lefolytathatók. így került sor Brack Miklós elutazására. Értesülésünk szerint Zürichben történik meg a találkozó. Valószínű, hogy a tárgyalások nem vezetnek eredményre. A jelenlegi magyar kormány minél nagyobb hasznot akar huzni az amerikai rokonok és családtagok jószívűségéből •— a csomagküldésekkel kapcsolatos eddigi politikája legalábbis erre mutat . . . A következő levelet kaptuk: Igen. tisztelt Szerkesztő Ur! Igen nagy figyelemmel olvas- : tam az Andreánszky Istvánról I szóló cikkeket “Az Ember” utóbbi számaiban: magamnak is az; a véleménye, hogy ez az Andreánszky a magyar emigráció egyik legsötétebb figurája. A közölt adatok helyesek, azokat magam is igazolni tudom s velem együtt még nagyon sokan azok közül az emigránsok közül, akik a háború j befejezése után egy ideig még: Magyarországon éltek. Most még egy-két adatot pót- j lólag tudomására szeretnék adni' az olvasóknak s az egész tisztessé- | ges magyar emigrációnak. Andreánszky István 1948-ban — tehát a Nagy Ferenc erőszakos eltávolításával kapcsolatos kommunista államcsíny után — rend- : kivül aggressziv cikkeket irt a teljesen kommunista irányítás ] alá került “Népszavá“-ba, ame-, lyekben dicsőítette a kommunista rendszert és kíméletlenül ócsárolta a demokratikus eszményeket. Kezemben van több ilyen eredeti ujságpéldány. így többek között a “Népszava” 1948 március 18-i számában ájuldozóhangu cikket irt Andreánszky a népidemokrácia — magyarul: a kommunista rezsim — “csodálatos” alkotásairól. (Az idézőjelet én tettem a csodálatos szó mellé.) Március 21-én gyalázatos denunciálást; végzett ugyancsak a “Népszavá”ban Járfás Győző jezsuita szerzej tes ellen, akit ezután le is tartóztattak és súlyos börtönbüntetésre i Ítéltek. 1948 március 28-án Feke- : . te Bertalan székesfehérvári szó- ! ciáldemokrata polgármester ellen intéz botrányos kirohanást a fenti újságban, akit a munkásegység! | ellenségének nevez. Hogy a j “munkásegység” alatt a szociál- j demokrata párt erőszakos beol- j vasztását kell érteni a kommu! nista pártba, azt mindenki tud- j ja . . . Ma ez a kommunistamultu és, erkölcsileg is züllött újságíró a j j jobboldal, illetőleg a Zákó-Farkas-féle kalandorirányzat széké- ! ' rét tolja. Tudják-e ezek a “ke- j | resztény és nemzeti” jelszavakat hangoztató jóurak, hogy ez az í Andreánszky a kommunisták bér! tollnoka volt és tevékenyen hozj zájárult a magyar katasztrófa bekövetkezéséhez? S tudják-e j vájjon ezek a Kisbarnaki Farka| sok, Zákók és társaik, hogy And| reánszky a magyar demokratikus emigráció elleni féktelen gyűlöletével, a soraink megbontására Brack Miklós svájci tárgyalásai a magyar kormáig kiküldötteivel
