Az Ember, 1955 (30. évfolyam, 1-14. szám)

1955-01-15 / 3. szám

0 a N01DN1HSVfl AlEh •0*a ' NOXDNIHSVI sooi xog'o’d NVÜDVTIA V MNflHIH CONDOR FJSBJBNC POUHKAlKE2XLAP1A “THE MAIM ” FERE1MC GOAVOR’S POLITICAL WEEKLY Reentered as second class matter August 4, 1942, at the )>ost office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 • # SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 EAST 79th STREET, NEW YORK 21, N. Y. EDITORIAL AND PUBLISHING OFFICE: 320 EAST 79th STREET, NEW YORK 21, N. Y. Telephone: BUtterKeld 8-616S — Yearly Subscription $10; Single Copy 20 cents — VOL. XXIX — No. 3 NEW YORK, N. Y., JANUARY 15, 1955 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT { Szerezzen uj előfizetőket és erősítse az antibolsevista és antifasiszta tábor központi hetilapját: “AZ EMBER*’-t r r p 1 magyarorszagi helyzetkép Ijabb tanm állomás! A magyarországi u.n. “uj sza­kasz" — csakúgy mint a többi cfeatlósállamban — a túlzott ipa­rosítás mérséklésére és a nép leg­­riyomasztóbb igényeinek a kielé­gítésére törekszik. A kommunista bürokrácia és bizonyos gazdasági alaptények azonban akadályoz­zák az “uj szakasz" politikájának az érvényesülését. A szovjetblokkban uralkodó gazdasági káosz sztálinisták ve­zetése alatt alakult ki, ezek a he­lyi kommunista vezetők azonban nemrég azt a parancsot kapták — nyilván Moszkvából — hogy mód­szereiken változtatniok kell. En­nek ellenére úgy látszik, hogy Magyarországon is és másutt is a kommunisták soraiban valóságos földalatti összeesküvés jött létre az “uj szakasz” politikája ellen. Ilyen körülmények között különö­sen figyelmet érdemelnek azok a hírek, amelyeket Budapestről ér­kező utasok hoznak magukkal Nyugatra. Ezek az emberek arról számolnak be, hogy a Magyaror­szág felé megindult léggömb-ak­ció az egész országban mély ha­tást keltett. Az akciót tudvalévő­én a “Crusade Por Freedom” szervezte meg és ennek során más röpiratokkal együtt egy kisfor­­íhátumu 10-oldalas újságot is küldenek Magyarországra. Ez az időszaki lap “Szabaa Ma­gyarország” cimmel jelenik meg s a lap befolyása máris megmutat­kozik annyiban, hogy a magyar nép fokozódó bátorsággal követeli az alapvető emberi szabadságjo­gok, úgymint a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság, a földma­gántulajdon és a szakszervezeti önkormányzat biztosítását, vala­mint az életszínvonal emelését, a lakásviszonyok megjavítását és a vallásszabadság érvényesítését. Ilyenformán a léggömb - akció, amelyet az éjjel-nappal működő Szabad Európa Rádió is alátá­maszt, a szabad sajtó újjáéledését jelenti Magyarországon és igy ad hangot a némaságra ítélt magyar nép vágyainak és gondolatainak. Hogy ez milyen súlyos gondot okoz a rezsimnek, azt a kommu­nista sajtó magatartása is mu­latja. A magyarországi lapok dü­hösen támadják a röpiratokat és azt állítják, hogy a léggömb-akció révén Amerika “beleavatkozik” a csatlósállamok belügyeibe. A budapesti kormány jegyzék­ben protestált a röplapok ellen, az Egyesült Államok kormánya azonban a tiltakozást elutasítot­ta. Az amerikai külügyminisztéri­um megállapította, hogy a lég­gömb-akciót amerikai magánem­berektől fenntartott intézmény indította meg és hogy a röplapok “csupán azt javasolják, hogy Ma­gyarország népe törvényes eszkö­zök alkalmazásával érvényesítse azokat a jogokat, amelyeket az alkotmány elméletileg biztosit a számára és amelyek közül sokat a békeszerződés is kifejezetten ga- : rantál.” Ami magát az “uj szakasz” po­litikáját illeti, a kommunisták el­rendelték a nehézipar korlátozá­sát és a fogyasztási iparágak, va­lamint a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Ennek kedvéért még a magánvállalkozásokat is haj­landók megtűrni, amint azt a kommunista lapok nyíltan meg is mondják. Az uj szakasz politi­kája azonban különféle nehézsé­gekbe ütközik. A nehézipari vál­lalatok vonakodnak áttérni fo­gyasztási cikkek gyártására és a fogyasztási iparágak termelési és szervezeti kérdéseit sem tudják megoldani, A régi, Sztalin-féle kommunis­ták általában minden csatlósál­lamban nehezen illeszkednek be az “uj szakasz” politikájába, ne­hezen tudnak megbarátkozni a magánvállalkozást elősegítő en­gedményekkel. A rezsim azonban annyira fél a nép növekvő elége­detlenségétől, hogy a reformokat ellenző régimódi kommunistákat fokozatosan háttérbe szorítják. Ugyanakkor azonban a rezsim nem tudja magát rászánni elég messzemenő reformokra. A ma­gyarországi rezsim valóban súlyos | dilemma előtt áll. Ha nem tesz nagy engedményeket, akkor a nép növekvő ellenállásával találja magát szemben. Ha pedig rálép a reformok útjára, akkor azt a rendszert veszélyezteti, amelyen a kommunisták uralma alapul . . . SZEMELVÉNYEK ANDREÁNSZKY CIKKEIBŐL SZOCIÁLDEMOKRATÁKAT DENUNCIÁLT, PAPOKAT JUTTATOTT BÖRTÖNBE A “HUNGÁRIA*’ JELENLEGI MUNKATÁRSA Medey István rádióbeszéde a Szociáldemokrata Párt felszámolásának drámai előzményeiről A Szociáldemokrata Párt erő­­szokas felszámolásának folyama­ta 1947 dec. 31-én vette kezdetét, amikor a Fővárosi Végrehajtó Bi­zottságban a beépített pártáru­lóknak sikerült a többséget ma­gukhoz ragadni és az emlékezetes szilveszteri határozatot elfogad­tatni. Az évforduló alkalmából a Free Europe-rádió hullámhosszain Medey István volt országgyűlési képviselő, a szociáldemokrata munkásmozgalom egyik emigrá­cióban élő vezetője emlékezett meg a drámai napok eseményei­ről. Hangoztatta, hogy a politikai agitáció fegyvereivel sohasem le­hetett volna a szociáldemokráciát száműzni Magyarországon, mert nem bukott meg. nem mondott csődöt, csupán a szovjet szuro­nyokkal szemben szenvedett át­meneti vereséget. Az öntudatos szociáldemokrata tömegek szíve­sen vállalták volna a harcot a barrikádokon is, de az akkori vi­szonyok között ezrek véreztek vol­na el a legtragikusabb önvédelmi harcban, de eredményt nem le­hetett volna elérni, mert az or­szág különböző pontjain a szovjet tankok ezrei állomásoztak, hogy tömegmegmozdulás esetén rend­csinálás ürügyén - beavatkozzanak. A magyar szociáldemokrácia elvesztett egy pillanatot—mond­ta Medey a beszéde végén — de megnyerte az egész jövendőt! irányuló erőszakos törekvéseivel ma is a kommunisták érdekeit szolgálja? . . . Teljes tisztelettel: DR. HARKÁNYI SÁNDOR Passaic, Né*.v Jersey Nagyban folyik ax amerikai gyorssegély szétosztása a magyarországi jj árvízkárosultak között Csaknem 3 millió dollár értékű búza, kukorica, bab, ételolaj és gyógyszer kiosztását kezdték el Győrött és vidékén. Minden cso­magon, illetve zsákon nagy betű­vel “Az amerikai nép ajá-ndéka”­­jelzés olvasható. Mint megírtuk, az 1954 évi nagy árvizpusztitást követően. Eisenhower elnök ja­vaslatára Amerika jelentős meny­­nyiségü élelmiszer és gyógyszer­ből álló gyorssegélyt juttatott el az árvízkárosult vidékekre, tekin­tet nélkül arra, hogy azok a Vas­függönyön innen vagy túl feksze­nek. Ebből a segélyből Magyaror­szág arányos részt kapott, azzal a feltétellel, hogy a zsákokat és lá­dákat originális csomagolásban osszák szét . . . Ezzel elérték azt, hogy az árvízkárosultak tisztában vannak a segélyforrás eredetével. A Vörös Kereszt égisze alatt in­dult el a segélyakció és minden egyes károsult család annyi se­gélyt kap, amivel kihúzhatják a telet és tavaszt a következő ter­mésig. A fent említett 3-milliós segély csak a Dunántúlra eső se­gély egyik részét jelenti. A Ma­gyarországra eső teljes segély ér­téke jóval nagyobb. Nincs tettes, de eltűnt több mint 5 és fél millió forint (FEP) A magyarországi kom­munista lapokat élénken foglal-, koztatja az Északmagyarországi Üzemélelmezési Vállalatnál tör­tént visszaélések leleplezése. A pesti “Népszava” szerint “Rózsa Miklós igazgató azt írja a szer­kesztőségnek, hogy ‘a felelősség alól nem tud kibújni senki.’ De úgy látszik, hogy nem egészen igy áll a dolog, mert az 5.7 millió fo­rint eltűnt, de a következménye­ket nem látjuk. Mindenki Ígéri, hogy igy, meg úgy lesz, de lénye­gében minden megy az eddigi utón, jsedig eltűnt több mint 51/^ millió forint. Pedig — jegyzi meg a lap — ha az illetékesek kellő erélyt és határozottságot tanúsí­tanak, valamint éber ellenőrzést, úgy senkinek sem lett volna al­kalma ilyen hatalmas összeggel megröviditeni a népgazdaságot." Brack Miklós, a U.S. Relief Parcel Service igazgatója ezen a héten Svájcba repült, ahol ta­lálkozni fog a magyarországi kommunista kormány megbízott közegeivel a postai szeretetcso­­magok vámtarifájának bonyolult kérdésében. Brack az amerikai hatóságok tudtával és engedélyé­vel vesz részt a tárgyalásokon. Az ügy előzménye az, hogy a magyar kommunista kormány október 1-i hatállyal rendeletet hozott, mely szerint a postán küldendő szeretetcsomagok vám­ját az amerikai feladók is leró­hatják, ha — s itt van a magyar­­országi kormány zsaroló politiká­ja — minden egyes fontért, bele­számítva a csomag burkolatát is, nem kevesebb, mint egy dollár vámot fizetnek a vámmentesitő jegyek vásárlása formájában. A rendelet életbelépése óta 3 hó­nap múlt el, de az amerikai ma­gyarság bojkottja következtében megbukott ez az egydolláros vám­jegy-rendszer. Brack Miklós vál­lalata, amely évekkel ezelőtt a sokkal méltányosabb fontonkénti 30-centes vámjegyeket hozta for­galomba, visszautasította az egy­dolláros vámjegyek árusítását és több beadványában követelte a magyar hatóságoknál a tulmagas összeg leszállítását. A kommunista kormány végülis hajlandónak mutatkozott tárgya­lásokat folytatni ebben az ügyben és értesítette Brack Miklóst, hogy két megbízottját Svájcba küldi, ahol a tárgyalások lefolytatha­tók. így került sor Brack Miklós elutazására. Értesülésünk szerint Zürichben történik meg a talál­kozó. Valószínű, hogy a tárgyalások nem vezetnek eredményre. A je­lenlegi magyar kormány minél nagyobb hasznot akar huzni az amerikai rokonok és családtagok jószívűségéből •— a csomagküldé­sekkel kapcsolatos eddigi politi­kája legalábbis erre mutat . . . A következő levelet kaptuk: Igen. tisztelt Szerkesztő Ur! Igen nagy figyelemmel olvas- : tam az Andreánszky Istvánról I szóló cikkeket “Az Ember” utób­bi számaiban: magamnak is az; a véleménye, hogy ez az Andreán­szky a magyar emigráció egyik legsötétebb figurája. A közölt adatok helyesek, azokat magam is igazolni tudom s velem együtt még nagyon sokan azok közül az emigránsok közül, akik a háború j befejezése után egy ideig még: Magyarországon éltek. Most még egy-két adatot pót- j lólag tudomására szeretnék adni' az olvasóknak s az egész tisztessé- | ges magyar emigrációnak. Andreánszky István 1948-ban — tehát a Nagy Ferenc erőszakos eltávolításával kapcsolatos kom­munista államcsíny után — rend- : kivül aggressziv cikkeket irt a teljesen kommunista irányítás ] alá került “Népszavá“-ba, ame-, lyekben dicsőítette a kommunista rendszert és kíméletlenül ócsárol­ta a demokratikus eszményeket. Kezemben van több ilyen eredeti ujságpéldány. így többek között a “Népszava” 1948 március 18-i számában ájuldozóhangu cikket irt Andreánszky a népidemokrá­cia — magyarul: a kommunista rezsim — “csodálatos” alkotásai­ról. (Az idézőjelet én tettem a csodálatos szó mellé.) Március 21-én gyalázatos denunciálást; végzett ugyancsak a “Népszavá”­­ban Járfás Győző jezsuita szerze­­j tes ellen, akit ezután le is tartóz­tattak és súlyos börtönbüntetésre i Ítéltek. 1948 március 28-án Feke- : . te Bertalan székesfehérvári szó- ! ciáldemokrata polgármester ellen intéz botrányos kirohanást a fenti újságban, akit a munkásegység! | ellenségének nevez. Hogy a j “munkásegység” alatt a szociál- j demokrata párt erőszakos beol- j vasztását kell érteni a kommu­­! nista pártba, azt mindenki tud- j ja . . . Ma ez a kommunistamultu és, erkölcsileg is züllött újságíró a j j jobboldal, illetőleg a Zákó-Far­­kas-féle kalandorirányzat széké- ! ' rét tolja. Tudják-e ezek a “ke- j | resztény és nemzeti” jelszavakat hangoztató jóurak, hogy ez az í Andreánszky a kommunisták bér­­! tollnoka volt és tevékenyen hoz­­j zájárult a magyar katasztrófa bekövetkezéséhez? S tudják-e j vájjon ezek a Kisbarnaki Farka­­| sok, Zákók és társaik, hogy And­­| reánszky a magyar demokratikus emigráció elleni féktelen gyűlöle­tével, a soraink megbontására Brack Miklós svájci tárgyalásai a magyar kormáig kiküldötteivel

Next

/
Thumbnails
Contents