Az Ember, 1955 (30. évfolyam, 1-14. szám)

1955-04-02 / 14. szám

2-ík oldal AZ EMBER APRIL 2, 1955 GUATEMALA, f a kontrasztok orszaüa Hihetetlen nyomor o vidéken, pezsgő élet. o fővárosban: erről számol be dr. Lőwinger Ernő eheti utíeirása Vándor, ha a huszadik század­ból percek alatt vissza akarsz ér­kezni a tizenkilencedik századba, ülj fel a guatemalai vonatra! Ná­lunk már csak a múzeumokban lehet látni olyan vasúti kocsikat, mint amilyenek Guatemalában közlekednek. Engem több mint 20 -éves személyi kapcsolatok s ezen keresztül igazán jóindulatú érzel­mek fűznek az International Railways of Central America ne­vű vasúttársasághoz, amely a te­her- és személyszállítást mono­polizálja Guatemalában, de töre­delmesen meg kell vallanom, hogy gyermekkorom emlékei keltek életre, ahogy a hajónkról a gua­temalai vonatra szálltunk át, hogy az ország fővárosába, Gua­temala Citybe utazzunk. Gyer­mekkoromban sokat utaztam a Pápa és Csorna között közlekedő vicinálison, meg a Győr - Pápa- E'zombathely-vonal személyvona­tain. Ennek bizony már 50 éve. Nos, a félszázad előtti magyaror­szági vicinálisok harmadik osztá­lyával verseng a guatemalai fővo­nalon közlekedő vonat puiíman-, kocsija! Ilyen személyszállító eszközök, ilyen vasúti felszerelések elkép­zelhetetlenek a mi modern ame­rikai igényeinkkel. Gyorsvonat­nak nevezték ezt a bennünket szállító ócskaságot, amely alig tett meg húsz mérföldet egy óra alatt! Zakatolt, köhögött, doho­gott a lokomotív, szuszogva, eről­ködve vánszorgott a kanyargó sí­neken, de nem nehezteltem rá. Ezzel a csiga-tempóval kitűnő al­kalmat adott arra, hogy figyel­mesen szemléljem a tájat. Figyelmemet nemcsak a vad­­regényes trópusi vidék kötötte le, hanem a vasútvonal mellett fekvő községek is, azok köz- és magán­­épületei és az állomásokon össze­verődő emberek. Úgy tűnt fel mindez, mint valami furcsa és valószínűtlen élőképek sorozata. Ha a vonatot a 19-ik század ma­radványának ítéltem, most már továbbmentem visszafelé egy év­századdal és az volt a határozott érzésem, hogy a 18-ik század tá­rul fel előttem valamilyen rejté­lyes vízióban. Düledező szalmafs­­deles házak, pince nélküli kali­bák, nyomorúságos viskók jelez­ték az istenadta nép lakóhelyeit. ’ Az erdőkben összeszedett nyers faágak, vastagabb nádszálak: ez a legfőbb építkezési anyag. Néhol cgy-egy cementből készült és haj­lított téglával fedett “jobb” ház is előbukkan, ezek az üzleti raktá­­' rak, a felügyelői lakással egybe­­< építve. Még a katolikus templo­mok is magukon viselik a teljes szegénység jeleit; toronynélküli szegényes faházak ezek, amelye­ken csupán a kereszt jelzi, hogy az a község temploma. Itt-ott ge­be lovak és öszvérek legeltek vagy sovány tehenek és disznók, ame­lyek istállói és óljai a düledező viskókkal csaknem egybeépülve voltak láthatók. Ismét csak a gyermekkori em­lékeim keltek életre. A gyomoréi falu végén sokszor láttam a vá­lyogvető és rézedénykészitő cigá­nyok rongyos putrijait, a szörnyű viskókat és a körülöttük lévő szennyes rendetlenséget. Ez a kép bukkant fel most előttem, ahogy a guatemalai falvakat nézeget­tem a lassan baktató vonat abla­kából. A gyerekek félig meztele­nül, rongyosan, legjobb esetben térdig érő tarka ingben kunyerál­­tak a vonat ablakai alatt és egy­mást gázolva futottak a kidobott centek és nickelek után — ez is a cigánypurdékat juttatta eszembe. Rengeteg volt a gyerek, minde­nütt, amerre csak lakótelepek kö­zelébe érkeztünk. Az iszonyú szegénységnek, a Kétségbeejtő nyomornak s a fáj­dalmas maradiságnak láttán a vonaton utazó turisták ajkáról itt is, ott is felröppent a kiáltás: "Nem csoda, hogy egymás után kergetik el kormányaikat ezek az emberek!” ‘‘Szörnyű ez az elma­radottság!” "Gyalázatos, vérlázi­­to az a berendezkedés, ahol a la­kosság ilyen szélsőséges nyomor­ban tengeti az életét!” S mind­ehhez hozzáfűzték a konklúziót: ".Most már érthető, hogy miért itt kísérletezett a kommunizmus...” A vonaton intellektuális közön­ség utazott, Írók, antropológusok; volt közöttük zenész, bíró, ügyvéd, tanár, orvos is. Felzaklatva szem­léltük az ázsiai állapotot, a lakos­ság végtelen nyomorát. Valóban elgondolkoztató volt mindaz, amit láttunk. Hát mit tett itt a kommunistabarát kor­mányzat éveken át a lakosság életszínvonalának emelésére?. . . Semmit. Itt, ebben az országban, ahol a talajt egész éven át süti a nap, ahol édes banán és kitűnő kávé terem, miért kell a nyomort rendszeresíteni és állandósítani? Kinek az érdeke ez? Ahogy a vonatunk felkapasz- [ kodott az ötezer lábnyi magas j hegységre s ott haladtunk tovább! a főváros felé, már jelentkeztek a | modernebb gazdasági civilizáció jelei. A látóhatáron felbukkantak az autók, egyre sűrűbb számban; láttunk áramfejlesztő telepeket,! áruházakat, mosodákat, raktár­helyiségeket. Eltűntek a patak­ban mosó asszonyok, ugyanúgy az ökrökkel vagy öszvérekkel hú­zott régimódi szekerek. Ahogy egyre közelebb értünk a főváros­hoz, úgy érkeztünk meg a múlt századból a mába. A főváros előtt egy hatalmas stádium látványa fogadott, a­­melyben a bikaviadalokat és a sportversenyeket tartják. A stá­dium falán óriási betűkkel az uj nemzeti kormány jelszava fogad­ja az érkezőket: “Istenért, ha­záért, szabadságért!” Ezzel jelezte a kormányzat, hogy már vége van a kommunisták uralmának, a régi diktatúrának, amely megszakította az ország természetes fejlődését. A kommu­nisták gazdálkodása a tönk és csőd szélére sodorta az országot s annak lakóit: erről győződtem meg később, a személyes érdeklő­déseim és vizsgálódásaim során. Ma újra reménnyel eltelve dolgo­zik Guatemala lakossága. A vonat is felgyorsult, amikor a főváros közelébe értünk. Robog­va' futottunk be a teljesen modern fővárosi állomásra, Guatemala Citybe. Hüs levegőben szálltunk ki a vonatból. Taxik sorfala ál­lott az állomás előtt, mind alig né­­hányéves, fénylő amerikai kocsi. A leáldozó nap sugarai egy élénk­­forgalmú, tisztántartott szép vá­ros látképére vontak fénykévét. A kontraszt a vidék és a főváros között elmondhatatlanul hatal­mas. Az autók sebesen repültek velünk a lüktető élettől pezsdülő utcákon, jólöltözött rendőrökön, forgalmi lámpákon suhant át a pillantásunk. Melyik az igazi Guatemala? A tízórás, kétszázmérföldes utazás talán csak Guatemala torzképe volt s most látjuk ennek a köz­társaságnak hü fotográfiáját ezen a tizenötpercss száguldáson a fő­város látományszerü forgatagá­ban? Ez a gondolat foglalkozta­tott, amikor megérkeztünk a szál­lónkhoz. (Folytatása* következik) | DR. LŐWINGER ERNŐ i Orvosi hir Dr. Radnay Pál áthelyezte or- j vosi rendelőjét a 325 West End I Ave. alól a 365 West End Avenue j címre. A telefonszám változatlan maradt: SU 7-5616, ugyancsak a j rendelőórák is a régiek marad­tak Sport-találkozó A volt MAC (Magyar Atlétikai | Club) tagjai most szombaton es­te, ápr. 2-án találkoznak Vass La­jos 39-52 50 St., Woodside, L.I.-i házában. A találkozó célja: az 1956-os olimpiász amerikai sike­rét előmozdító “Olimpic Fund”­­ba való intenzív bekapcsolódás. A következő sporttalálkozó áp­rilis 16-án lesz Tehel Andor há­zában (96-18 67 Ave. Forest Hills, N.Y.C.). (M. S.) Keresem fontos családi ügyben Schwartz [ Miklós Móricz fodrászt és fivérét, Józsefet, akiknek nővérei Chica­góban élnek; anyai nevük: Rosett s Gyuláról, Békés-megyéből szár­maznak. Aki tud róluk, adjon ér- , tesitést William Hochmannak, cí­me: 61 Pearl Street, N.Y.C., tele- j fónszáma: WH 4-2887. Krumpli cukor importált, kizárólag csak H. ROTH-nál kapható! Megérkezett a friss importált mák, lekvár, dió, mandula. LIBAMÁJ, füstölt LIBACOMB és LIBAMELL! Igazi MAGYAR édes nemes rózsa PAPRIKA, pergetett ZITA AKÁCMÉZ, HUNYADI JÁNOS ÁSVÁNYVÍZ, KILÓS mérlegek, zománcedények, gyurótáblák és sokezer más konyhafelszerelés. — Kérjen ingyenes árjegyzéket! — H. Roth & Son, Importers 1577 First Ave., Cor. 82nd St., New York 28, N. Y. Tel: REgent 4-1110 Postai rendeléseket $3.00-on felül pontosan szollkunk! 1945 a történelem mérlegén (Folytatás az 1. oldalról) gyülekezési és szólásszabadság. Az állampolgárokat egy élő és aktiv demokrácia részeseivé kellett ten­ni, mert a demokrácia fogalma nemcsak jogokat, hanem a dolgo­zó nép gazdasági, kulturális és társadalmi felemelését is jelentet­te. Magyarországon 1945-ben a politikai demokrácia uralomraju­­tásával a gazdasági demokrácia szükséglete is jelentkezett. A de­mokrácia csupán üres jelszó ma­radt volna a régi Magyarország gazdasági szerkeszetének gyöke­res átalakítása nélkül. A célkitű­zés az volt, hogy a politikai fel­szabadulás következtében meg­szűnjenek .a gazdasági igazságta­lanságok is. A végrehajtott refor­mok, a bányák, a kulcsiparok és a nagybankok államosítása ezt a cclt szolgálta. Ezek a gyakorlati életben igazolást nyertek és a fej­lődést biztositó tényezőknek bizo­nyultak. A nemzet túlnyomó nagy többsége örömmel üdvözölte a megvalósult reformokat. Az üzemi alkotmány, az érdek­­képviseleti szervek ellenőrző s kez­deményező jogának biztosítása, a nemzeti jövedelem igazságosabb megoszlására irányuló törekvés, az évszázadok óta esedékes refor­mok megvalósítása, a politikai szabadságjogok biztosítása jelle­mezte a háború utáni megyar de­mokráciát, amely az idegen szu­ronyok árnyékában elbukni kény­szerült. IV. A kommunisták a hatalom erő­szakos megszerzése után fokoza­tosan megsemmisítették, vagy visszafejlesztették a demokrácia vívmányait. Az önálló paraszti gazdálkodást folytató földhözjut­­tatottakat és a régi gazdálkodót is kolhozba kényszeritették, az üze­mi alkotmányt elsikkasztották, a szakszervezeteket a kizsákmányo­lás szolgálatába állították, fel­számolták a demokratikus párto­kat s megszüntették a szabadság­­jogokat. Az ingyenes közokta­tást megszüntették és ezzel a ta­nulás ismét a kiváltságosak, jelen! esetben a kommunista előkelősé- \ gek gyermekeinek privilégiuma lett. Hatalmas rendőri apparátust építettek ki; a népbiróságokat pártbiróságokká süllyesztették és üldöznek minden gondolatot, el­lenvéleményt és szervezkedést, a-1 mely nem szolgálja célkitűzései- j két. Minden vonatkozásban Moszk­va akarata érvényesül és a nem­zet függetlensége fikcióvá vált. A brutális, nyers diktatúrát népi demokráciának nevezik s arra tö­rekednek, hogy az igazi demokrá­cia eredményeit, a megvalósított reformokat a saját eredményeik­nek tüntessék fel. Tiz felszabadult esztendőről beszélnek, de a ma­gyar nép jól tudja, hogy a tiz i esztendőből legfeljebb csak három volt szabad. Amíg a kommunisták az 1945- ös demokrácia eredményeinek ki­sajátítására. törekednek, ugyan­akkor a szélsőjobboldali emigrá­ció, a mind nyíltabban jelentkező ellenforradalmi szellem arra tö­rekszik, hogy a »megvalósult re­formokat lekicsinyelje és elhomá­lyosítsa. Mindkét törekvés sikertelenség­re van Ítélve, mert a magyar de­mokrácia által megvalósított re­formok fenttartása iránti vágy áthatja az egész magyar népet. Mi pedig, akik cselekvő részesei voltunk az I945-48-as események­nek, nyugodtan tehetjük a törté­nelem mérlegébe, nyugodt lélek­kel tehetjük vizsgálat tárgyává alkotásainkat, mert ez által tisz­tázottá válik az a tény, hogy a mi demokráciánk a nép felemelé­sének^ ügyét, a haladást szolgálta. MEDEY ISTVÁN * A United Hungarian Jews of America hírei mmmmmmmmmmmmmm ———mu. 'in» j.1» Nagyon kellemesnek Ígérkező összejövetelre lesz kilátás április 23-án, szombaton este, amikor az UH JA nö-osztálya társasvacsorá­val egybekötött kártyaestét ren­dez a 317 E. 79 St. alatti helyisé­geiben. A kártyaest 7 órakor kez­dődik és a rendezőség gondosko­dik arról, hogy mindenki a neki megfelelő társaságban szórakoz­hasson. A vacsora előkészítéséről es felszolgálásáról a nő-osztály bizottsága gondoskodik. Thomas Kathie, Schatzkin Mici, Bauman Margaret és Lendway Adél ön­ként vállalták a felszolgálandó ételek elkészítését. A háziasszonyi tisztséget Fáy Elizabeth elnöknő és a női osztály vezetősége vál­lalta. A vacsora ára és a kártya­esten való részvétel dija összesen. $1.50 személyenként. A jegyeket a nő-osztály tagjainál és a kár­tyaest napján a pénztárnál lehet vásárolni. * A Maccabea Sport-csoport tag­jai magyar fiuk, akik nem képe­sek felszereléssel ellátni futball­csapatukat. Ezért fordulnak az. amerikai magyarokhoz, hogy se­gítsék őket. Aki adománnyal akar hozzá járulni a magyar futballis­ták felszereléséhez, küldje be azt erre a címre: UHJA, 317 E. 79 St., New York 21, N.Y. (BU 8-8212) * Salpeter Gyula, a United Hung. Jews of Israel országos elnöke be­fejezve az izráeli kormány megbí­zásait, az elmúlt héten visszauta­zott Izraelbe. EEGEIVE BLAU DISPENSING OPTICIAN — MAGYAR OPTIKUS -PLaza 3-70G2 135 EAST 53rd STREET NEAR LEX. AVE. NEW YORK CITY- MAGYAR OTTHON MIAMI BEACHEN -A LEGJOBB MAGYAR KONYHA BÖLCSKEYÉK kellemes és népszerű otthona, ahol minden kényelmet megtalál. INDIAN CREEK LODGE 6981 INDIAN CREEK DRIVE Tel. UN 6-9126 Szobák fürdővel, zuhannyal, solarium, televízió, ingyen parkolás! Két bloek-ra vagyunk a tengertől. Vendégeinket autóval várjuk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents