Az Ember, 1955 (30. évfolyam, 1-14. szám)
1955-02-19 / 8. szám
AZ Eh •0*a »NOIDNIHSY» cool XOS *0* d nvsdvtia v XNnaiH • • CCJVUOR FERMNC POLITIKAI HETILAPJA “THE MAY,” FERENC GÖNDÖR ’S POLITICAL WEEKLY Reentered as second class matter August 4, 1942, at the post office at New York, N. Y:, under the Act of March 3, 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 EAST 79th STREET, NEW YORK 21, N. Y. EDITORIAL AND PUBLISHING OFFICE: 320 EAST 79th STREET, NEW YORK 21, N. Y. Telephone: BUtterfield 8-6168 — Yearly Subscription §10; Single Copy 20 cents — VOL. XXIX — No. 8 40! NEW YORK, N. Y.( FEBRUARY 19, 1955 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT Szerezzen uj előfizetőket és erősítse az antibolsevista és antifasiszta tábor központi hetilapját: “AZ EMBER”-t Met sohasem látott testvéretnnek Előbbi cikkemben Írtam a zsidóság két Mózeséről. Az első, a fáraók országában a megtorló Isten követe, a népe szabadságát kivivő Mózes volt, a második, a világitó szellemű Mózes Ben Májinon. bölcselő, tudós és kiváló orvos. Élete utolsó szakaszában Egyiptomban élt s Kairóban mint udvari orvos is működött. A nagy birodalom legfényesebb ábrázatu uralkodójától a legeltaposottabb szegényéig bizalommal helyezték sorsukat az áldott, tiszta gyógyító kezekbe. Di-. Marzuk Mózes — akit hét nappal ezelőtt egy egyiptomi börtönben kivégeztek — is orvos volt, rangosak és nincstelenek gyógyítója Kairóban. Sokszor hajolt aggódva, részvéttel és a végső percig életért küzdve, halkuló, vergődő, emberi szivek fölé. Kórházából azonban a vesztőhelyre került — s itt az orvosnak már más szerepe van- Itt egy orvos és egy pribék együtt hajoltak feszülten egy sikeresen elhallgattatott emberi szív fölé — Marzuk Mózes szive fölé. Hét nappal ezelőtt hozták az esti lapok a hirt, hogy dr. Marzuk Mose orvost és Ázár Smuél tanárt a halálbamenők piros-fekete ruháiba, az egyiptomi igazságszolgáltatás vér- és gyász-szinü köntöseibe öltöztették be. Nemcsak Izráel és az egész világ zsidósága, hanem a sötét barbarizmus ellen küzdő humanitás általában, tiltakozva, felháborodva és mindezeken túl: reménykedve fordult a kairói börtön felé. Talán még sem kerül sor erre az ősi, pogány ember - áldozatra, talán mégsem kell ez a minden pestisre, éhségre, kudarcra gyógyír zsidó áldozat? Talán mégsem olyan hiszékeny, félrevezetett, vértől bóduló, vértől vaduló már a nép s nem olyan szégyenletesen gyávák és ostobák a vesztőhélyi dobpergésre olyan vitézlően lépdelő, vitézségüketvesztett diktátoraik? De .úgy látszik, ezt a ritka és becses alkalmat nem lehetett elmulasztani. Ezt a belső feszültség feloldására olyan kiválóan alkalmas zsidó kém-pert nem lehetett máskép lezárni. Annál is inkább, mert most nem valami tizcsapást zuditó ismeretien Istennel hadakoztak. . . nem is a hét szövetséges arab ország generálisait megszalasztott izráeli katonával, hanem néhány, vádlottak padjára hurcolt, kiszolgáltatott, árulónak bélyegezett zsidóval. Milyen hatalmasnak, magasságosnak, s verhetetlennek tűnt az a birói emelvény a kairói katonai törvényszéken a fegyveres őrök közé szorított, megkinzott és megbilincselt, sápadt zsidókkal szemben! Még akkor is, mikor egy finom, törékeny kis zsidó lány, Viktorin Minio, szemükbe mondta a bíráknak, hogy beismerő vallomásukat csak az elviselhetetlen “vallatási módsze rek” következtében tették. Az egyiptomi lapok — valószínűleg nemes nevelöszándéktól fűtötten — az aktuális események leírását a legidegremegtetöbb felvételekkel illusztrálják. Ott látható többek között az az álomüzö kép, hogyan korbácsolnak meg nyilvánosan, valami kisebb vétségért egy embert- A város piaca, a példán okuló és magábaszálló tömeggel, a lendületben megörökített korbácsoló kéz, valamint a megfenyített személy üvöltésre tátot-t szája. Ott látható aztán az összeesküvő “muzulmán testvérek” vezére, közvetlenül az öröklétbe indulás előtt, hátrakötözött kezekkel, rémült, esdeklő, eltorzult arccal. És ott látható Viktorin Minio, 24 éves kémkedéssel vádolt zsidó tisztviselőnő, valami fehér blúzban, sötét hullámos hajjal, szomorú nagy szemekkel s szomorú mosollyal ajkai felett. Egy szép, finom, fehérbluzos kislány két óriási, félelmetes, fegyveres szörny között. Talán voltak egyéb felvételek is a beismerő vallomás felé vezető stációkról, nem láttam. Nekem éppen elég volt az a szivettépő mosoly a két bamba, marcona, vasmarku pribék között. Tizenöt évet kapott Viktorin Minio; a per többi vádlottja életfogytiglani fegyházat, kényszermunkát. Dr. Marzuk Mose orvos és Ázár Smüél tanár kötél általi halált-Zsidók voltak. Az egyik azt remélte, hogy az arab-zsidó kapcsolatok elmélyítésével közelebb lehet hozni az egymással szemben álló népeket. A másik: valamenynyi zsidó Izraelbe való hazatéréséről álmodott. A harmadiknak talán ideáljai sem voltak, csak egyszerűen zsidó volt . . . Az arab rádió együtt jelentette be két rablógyilkosságért kivégzett arab s két “cionizmus” vétségéért megölt zsidó halálhírét. Az éhes csőcseléknek, melyet vérrel etetnek, a két hir talán valóban egyformán izes is volt. Ha , kenyér nincs, legalább cirkusz legyen! Itt-ott valamilyen vétség ügyetlenség vagy politikai zűrzavar folytán égetek hullnak • . “Muzulmán testvérek”, rablógyilkosok vagy zsidók . . . Nincsen 0I5 nagy jelentősége egy születésnek vagy egy halálnak. Ami a kette között van, úgyis csak lepereg, elmorzsolódik valami felpuffadi arany városban élő. dőzsölő királynak vagy vaskeztyüs diktátornál igája alatt . . . Mi azonban tudjuk, hogy minden léleknek életútja van, mindéi útnak célja s küldetése s mindéi erőszakosan kioltott élet mögöt bűntény vagy tragédia húzódik. Nekünk minden ember egy égés világ s minden embernek az éle teljessége jár- Nekünk kedves é montartott a nép legelesettebb je, a legtávolabbi földrészre do bott névtelenje. És mi számontartunk minden katonát, aki őrjáratra megy; tudjuk miért ment el, hogy ment el és miért nem jött vissza. Az egész ország zsidósága tudja, hogy egy damaszkuszi börtönben négy őrségre induló zsidó katona van bezárva. Négy! Nem negyven, nem négyszáz, nem négyezer és nem számolatlanul s felelőtlenül odadobott embermilliók. Négy! A zsidó hadsereg négy katonája, Izrael államának négy polgára. És a világ vizeit uraló páncélistenségektől tiszteletet, figyelmet és igazságot követelünk egyetlen magányos, bátor kis hajónknak, mely a “tiltott” s veszélyeket iejtő szuezi-csatornán át vette útját hazafelé. Mert sem örvény, sem ármány, sem semmiféle nemzetiségű Moloch többé nem nyelhet el bennünket nyomtalanul s büntetlenül. S mi drága patyolatkendőkbe, kék-fehér nemzetiszin selymekbe bugyoláljuk a kötélhurokkal vágott halálos sebeket. S közöttünk egy sincs, aki meg nem tanulta volna két sohasem látott testvérünk, dr- Marzuk Mose és Ázár Smuél nevét, mártiromságuk történetét, tanulságát s ránk rótt! kötelességét. S egy sincs, aki e hét nap alatt ne adózott volna emléküknek mélységes részvéttel, sze- j vetettel, a nép halottjait meggyászoló gyásszal. Izráel. 1955 február JUNGREISZ ELZA Eisenhozver beszéde a rabnemzetek felszabadításáról és a Szabad Európa-rádió szerepéről Az elmúlt héten Eisenhower elnök a Fehér Házból az ABC-televiziós hálózaton beszélt a “Crusade for Freedom” (Kereszteshadjárat a szabadságért)-műsora keretében. Az elnök többek között azt mondotta, hogy a Free Europe Rádió és a “Crusade” életbevágóan fontosak a világnézetekért folyó harc sikeres kimenetele szempontjából. — Mialatt ébrek maradunk hazánkban és a külföldön — mondotta az elnök — segítenünk kell erősíteni a Vasfüggöny mögött a rabállamokban a szabadság akarását. Ezek az országok a Szovjet hátsóudvarában vannak; és népeik csak addig veszélyeztethetik a szovjet-aggressziót, amig emlékeztetik őket arra, hogy a külvilág nem feledkezett meg róluk. A rabállamok 70 milliónyi foglyának túlnyomó tömege ezekben az országokban megismerte a szabadságot a múltban. Most nekik állandó barátságunkra és segítségünkre van szükségük, hogy bízhassanak a jövendőben. Ez saját nemzeti biztonságunkat és a béke ügyét szolgálja. — Én már régen erélyesen helyeseltem a Crusade For Freedom-mozgalmát. Ezt azért tettem — folytatta Eisenhower — mert ismerem a mozgalom célkitűzését, működését, vezetőit és talán ami a legfontosabb — mint amerikai vállalkozásnak átütő erejét. Tudom azt, hogy hazánk s a Vasfüggöny mögötti barátaink számíthatnak a Crusade For Freedom és a Free Europe-rádió tevőleges részvételére s vezetésére ebben az emberi felfogásért vívott legkritikusabb harcban. E győzelem nélkül nem lehetnek további győzelmeink. Fáradozásaik segítségével, melyet Amerika támogat, elérhetjük nagyszerű célunkat, mely hozzásegít bennünket s a világ minden népét a szabadság áldásainak élvezéséhez A Kínában bebörtönzött 11 amerikai pilóta közül az egyik magyarszármazásu Munkaverseny a börtönökben (FEP) Most lépett életbe Magyarországon a minisztertanács 1,105/1954 sz- rendelete, amelynek egyik szakasza arról intézkedik, hogy “a rabok átnevelése érdeké.ben a börtönben ki kell fejleszteni a termelési versenyt és az újító mozgalmat. Az a rab, aki 12 hónapon át állandóan sztahanovista ír. unka teljesítményt ért el, évenként egyszer hét napig tartó fizetett pihenőre tarthat igényt.” Ez a pársoros intézkedés megerősíti azt a gyakorlatot, hogy a börtönök valójában kényszermunkatáborok. Ilyen a húsellátás Budapesten (FEP) A pesti Kossuth - rádió adásából szószerint, minden megjegyzés nélkül közöljük az alábbiakat: “Zele Andorné panasszal fordult a rádióhoz és kérte, hogy közöljük, hogy a 28-ik kerület Széehenyi-utca sarkán levő állami husbolt nem tudja ellátni a lakosság legszükségesebb igényeit sem. Zele Andorné a napokban sorbaállt kocsonyahúsért. Amikor rákerült a sor, összesen egy darab disznókörmöt kapott. Zele Andorné panaszolja, hogy egy darab disznókörömből nem tud kocsonyát főzni. Más húst nem kapott.” Sokat olvastunk már a kínai kommunista kormány által mindenféle koholt kémkedési vádak alapján súlyos börtönbüntetésre Ítélt 11 amerikai repülőről. Csak az elmúlt napokban tudódott azonban ki, hogy a bebörtönzött pilóták között egy magyarszármazásu is van: ifj. Kiba István, aki 4 évvel ezelőtt önként jelentkezett katonának. A légierőhöz került az ifjú és pilóta-kiképzése után Koreába került. Ott, pár héttel megérkezése után, első légi útja alkalmával lelőtték gépét és társaival együtt vörös hadifogságba került. A magyarszármazásu pilóta szülei és testvérei az Ohio-állambeli Akronban élnek s általánosan ismert tagjai a helyi magyarságnak. A február 26-án megrendezésre j kerülő Orvosbálra már csak néhány jegy kapható: ez a hivatalos jelentés jelzi legjobban ennek a nagy társadalmi eseménynek várható sikerét. Nem vitás, hogy a j Waldorf-Astoria u. n. Starlight- j termére kifüggeszthető majd a; “megtelt”-tábla ezen a nevezetes j szombati napon! Ott lesz New York társadalmának színe - java, | ott adnak találkozót egymásnak j a metropolis magyar kolóniája- j nak vezető körei, ez a bál lesz az idei szezon igazán kiemelkedő nagy eseménye A bálbizottság, iletőleg dr. Marquit Béla, az Orvosszövetség elnöke arra kéri a Szövetség barátait, hogy siessenek a még rendelkezésre álló néhány jegyet megváltani. hogy azok a legmegfelelőbb kezekbe kerüljenek! A hagyományosan nagyszerű bálra az idén is Mayer János herendi porcellán-lerakata adományozta a door-prize-t: a mesés szépségű és nagyméretű hires Mária Terézia-huszárszobrot! A nagyértékü porcellán igazán méltó ajándék a patinásnevü cégtől, amely már évek óta adományozza az Orvosbál door-prize-ait. A bál nagy attrakciója kétségtelenül a kitűnőnek ígérkező műsor lesz. Jávor Pál, Csikós Eszter, Fejér György, Lena Gabriella: parádés névsor! S ha ehhez hozzávesszük Bartal Jenő hires zene-, karát, amelyet a kitűnő Bartal személyesen vezényel, tökéletesen megrajzoltuk a várható siker hatalmas körvonalait . . . Török Sophie és Nadónyi Zoltán halála (FEP) Török Sophie költőnő, Babits Mihály özvegye, január 31-én Budapesten elhunyt. Február 2-án. temették el a Kerepesitemetőben. A gyászszertartást Sik Sándor piarista rendfőnök végezte. Keresztury Dezső búcsúztatta a halottat. Február 3-án elhunyt Nadányi Zoltán, a finomtollu, halkszavu költő. Irótársai és tisztelői február 5-én kisérték utolsó útjára az Újköztemető halottasházából Február 26: Orvosbál!
