Az Ember, 1955 (30. évfolyam, 1-14. szám)

1955-01-01 / 1. szám

*0*ö ‘NOIBNIHSV* sooi xoa*o*d NV3DVTIA V XNnaiH o a N01DNIH8VÄ AZ EMBER, GÖNDÖR FERENC POOZIKJUHETILAPJA “THE Ml\,” FERENC GONDOR’S POLITICAL WEEKLY Reentered as seeon,J class matter August 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 • • SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 EAST 79th STREET, NEW YORK 21, N. Y. EDIT RIAL AND PUBLISHING OFFICE: 320 EAST 79th STREET, NEW YORK 21, N. Y. Telephone: BUtterfield 8-6168 — Yearly Subscription $10; Single Copy 20 cents — VOL XXIX — No. 1 401 NEW YORK, N. Y.t JANUARY 1, 1955 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT ( Szerezzen uj előfizetőket és erősítse az antibolsevista és antifasiszta tábor központi hetilapját: “AZ EMBER”-t Bort, búzát, békességet (Dr. D. Z.) Mit kívánhat az új­év alkalmából az ember — és “Az Ember” — a barátainak, ismerő­seinek s minden jószándéku em­bernek? A régi magyar jókíván­ság jut az eszébe, az alliterációval megszövegezett szép dallamos mondat. Bort, búzát, békességet. Ezt mondjuk az ujesztendő haj­nalán, ezt kívánjuk Neked drága barátunk, kedves jóismerősünk; ezt kiáltjuk a tisztességes embe­rek testvéri közössége felé. Bort, aminek szimbolikus értel­me van ebben a jókivánatban. A lélek borát kívánjuk, a lélek fényűző örömét, boldogságát, má­morát. Azt a magasrendü, se­lyemfényű és melengető érzést, a­­melyhez nem hatol fel az élet durva lármája és sara, amely el tudja szigetelni magát a tüleke­dő gonoszságtól és a bégető buta­ságtól. A jóság és a szépség a lé­lek itala. Ezt az italt, a léleknek ezt a felséges tokaji aszuborát kívánjuk minden jóravaló ember­nek, kicsinek és nagynak, sze­génynek és gazdagnak, keresz­ténynek és zsidónak, európainak és amerikainak, magyarnak és nem-magyarnak. Jóságot, amely általunk születik és önmagáért van; szépséget, amely az előbbi­nek is értékmérője s amely az élet legfőbb igazolása. Mindkét kincs a lábunk előtt hever, csak le kell nyúlni érte, a jóság is, a szép­ség is. Gázol a lábunk a tengernyi rosszaságban: önzésben, irigység­ben, gyűlöletben, butításban, kö­nyörtelenségben, hatalomvágy­ban, de úgy haladjunk mindeme dudva között, hogy ne vegyen erőt rajtunk a rontásuk. Vérte­­zetten tapossunk keresztül raj­tuk és a virágot lássuk, amely ne­künk nyílik. Nyúljon érte a ke­zünk, ez legyen az életcélunk, a virág megtalálása, kézbevétele, szivünkbezárása. Legyünk jók és szeressük a szépet: ez a primitív­nek ható mondat legyen az élet­bölcsességünk. Segítsünk jóaka­­ratu embertársainkon, szolgáljuk az emberi szolidaritás magasztos eszméjét. S örvendjünk mindama szépségnek ,amit az élet nemcsak a kiválasztottaknak, de mind­annyiunknak két kézzel kínál. Szellemi kincsek, a művészet hal­hatatlan remekei sorakoznak elénk. Vessük feléjük a nyers je­lenben áhitatos és sóvár szemün­ket. Telítődjünk meg a szellemi gyönyör mámoritó óborával; ez választ el minket a profán tömeg­től. Bort kívánunk az ujeszten­dő hajnalán mindazoknak, akik igazán emberek, a lélek felemelő, hatalmaserejü borát. És búzát kívánunk ezen az uj­­esztendőt köszöntő napon, ami­nek újra csak több a jelentése az egyszerű szónál. Búzát, kenyeret, jólétet, gondmentes életet: ez a hőn óhajtott jókivánatunk a mi emberi családunk tagjainak. Le-Teleki Géza Írása a keleteurópai tragédiáról Az USA kormánya visszautasította a magyar kommunista kormány tiltakozását a “szabadság-léggömbök” ügyében (FEP) Az Egyesült Államok kormánya visszautasította a ma­gyar külügyminisztérium jegyzé­két, melyben a kommunisták til­takoznak a “Szabad Magyaror­­szág”-mozgalom röpcédulái ellen, amelyeket léggömbök visznek el a határokon túlra. Ez az akció any­­nyira megmozgatta az egész or­szág közvéleményét, hogy a re­zsim nem folyamodhatott az agyonhallgatás módszeréhez. A magyar kommunista kormányhoz december 17-én eljuttatott ame­rikai válaszjegyzék leszögezi, hogy az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma nem vállalhat sem­miféle felelősséget a léggömbök­ből lehullott röpcédulákért, mivel az akciót két magánszervezet: a Szabad Európa Rádiója és a “Ke­reszteshadjárat a szabadságért” támogatja, A válaszjegyzék ta­gadja , hogy a röplapok lázadásra izgattak volna, majd igy folytat­ja: “A röpiratok kizárólag azt sugalmazzák, hogy Magyarország népe törvényesen nyilváníthassa meggyőződését az alkotmány ál­tal és sok esetben a,békeszerződés által elméletileg biztosított jogai­nak gyakorlását illetően. Az USA kormánya ennélfogva képtelen megérteni a magyar kormány fel­háborodását s különösképen nem érti, hogy a magyar kormány mi­lyen alapon minősiti visszataszí­tónak a röpcédulákban foglalt pontokat.” A válaszjegyzék leszögezi, hogy az Egyesült Államok kormányza­ta gondosan áttanulmányozta a röplapokat és kiemel annak tar­talmából tiz pontot, köztük a val­lás és lelkiismeret szabadságát, a szólásszabadságot és gyülekezési jogot, valamint annak a szüksé­gességét, hogy Magyarország ja­vait a magyar nép magának őriz­ze meg, mielőtt azok idegen nem­zetek kezére kerülnének. Ezután következik az amerikai jegyzék valóban korszakos jelen­tőségű megállapítása: “Az Egyesült Államok kormány­zata reméli, hogy elkövetkezik a nap, amikor nem lesz többé szük­ség ballonokra abból a célból, hogy egyik ország népe szabadon érintkezhessen más országok né­peivel.” Rónai ,Lukács, Illyés nem kaptak francia vízumot (FEP) A magyarországi u. n. Országos Béketanács 3 tagja: Ró­nai Sándor, az országgyűlés el­nöke, Lukács György, Kossuth­­dijas akadémikus és Illyés Gyula Kossuth-dijas iró részt akart venni a Párisban december 11-én kezdődött békebizottsági ülésen, amely a német kérdés békés meg­oldását tűzte napirendre. A fran­cia kormány megtagadta a vízu­mok kiadását. Gödöllőn tankokat is gyó rtanak (FEP) Az egykor hires Gödöllő tiz év óta nagy változáson ment át. A Grassalkovits-kastélyt a szovjet katonaság 1945-ben ala­posan tönkretette drága bútora­it, festményeit megsemmisítette. Jelenleg laktanya és katonai anyagszertár. A kastély egy részé­ben szovjet parancsnokság szé­kel. Ez a rész szögesdróttal van lezárva, ötvenméterenként őrtor­nyokkal, fényszórókai, kolompok­­kal és géppisztolyos őrséggel. Az egykori Erzsébet-parkban a Ganz Villamossági Gyár részlege kezdte meg 1950-ben működését, amely elektromos mérőkészülékeket és villanyórákat gyárt. Az egyik er­dőben, a községtől kb. 2 km.-re, 1952-ben nyitották meg “Gépjár­műjavító” néven az egyik nagy hadiüzemet, amely igen nagy munkáslétszámmal dolgozik, de az “uj kurzus” óta mezőgazdasági célra is gyárt traktorokat. Egyéb­ként főleg tankokat szerelnek ott. Gyűjteményes munka jelent meg mostanában, amely a mi vi­dékünkkel, a szovjeti rabságban tengődő keleteurópai országok dolgaival foglalkozik. Cime: “Challenge in Eastern Europe”, (Próbatétel Keleteurópában), a gyűjtemény szerkesztője pedig C. E. Black, a történelem segédpro­fesszora a princetoni egyetemen, az amerikai szellemi élet e felleg­várában. A könyvre még majd vissza kell térnünk, egyelőre azonban ki kell emelnünk belőle egy magyar tudósnak áttekintő összefoglalását, amely, azt hisz­­szük, az egész munkának kima­gasló teljesítménye. Ez Teleki Gézának, a Virginia­­egyetem külpolitikai segédprofesz­­szorának, Teleki Pál fiának 17- oldalas értekezése a keleteurópai területről, annak népei sorsáról a két háború között. Ez Írásában Teleki Géza kifejti egyebek közt, hogy a Nyugat számára mennyi­re ismeretlen világ volt lényegé­ben ez a vidék, mig a németek mily kitünően ismerték annak minden gazdasági, politikai, lé­lektani csinját-binját és baját és miként használták ki e fölényü­ket; azt kell mondanunk, e gyűj­teményes munkában ismét meg­mutatkozik a Nyugatnak ez a hiányossága, mert ha a benne lé­vő angolnyelvü szerzők írását ösz­­szehasonlitjuk Teleki Géza érte­kezésével, azt kell látnunk, azok bizony nem egy dologban mellé­beszélés-félék, mig Teleki Géza a történelmien tragikus lényeget tárja fel. A tudós készültségével és elfogulatlanságával, bizonyító adataival, de a sokat próbált gondolkodó lelkiismeretével is mutatja meg, miként kerültek ezek az országok és népek mai sorsukra. Megírja a Nyugat hi­báinak és hiányosságainak mily szerepük volt abban, hogy előbb német, majd orosz uralmi kézre kerültek, de nem túlozza egyol­dalúan. Hanem kifejti, hogy e népek gazdasági állapotában, tu­datlanságukban, kormányaik vég­zetes politikájában volt bukásuk magva. Még azt is megemlíti, hogy a zsidófalás, az antiszemi­tizmus egyik fontos emelője, esz­köze volt a német hódításnak, mert ezekben a többnyire elmara­dott országokban népszerű indu­lat volt. Egyik legnevezetesebb vonása Teleki Géza értekezésének, az el­mélyült és fölényes elfogulatlan­ság. Ezt a néptömeget, Lengyel­­országtól Bulgáriáig és Romániá­ig, Csehszlovákiától Jugoszláviá­ig és Albániáig mint egy nagy egységet kezeli, benne Magyaror­szággal, hogy sokféleségük mel­lett is, milyen egy a sorsuk, vég­zetük; e visszatekintés egy előre­­nézés: a mi jövendőnkben ez az ország-tömeg mindegyütt, ez a mi hazánk. A könyvben egyébként 12 ta­nulmány olvasható, köztük Hu­bert Ripkának, a csehszlovák me­nekültek kiváló képviselőjének értekezése arról, miként élt a sza­badelvű gondolat mégis végig e népek közt — Magyarországon is — és él még ma is, jövőnk re­ménységére; valamint Branko M. Peselj horvát politikus ismerteté­se a szovjeti uralomról Keleteuró­pában. NEM LESZ ADÓEMELÉS! New York City polgármestere. Robert F. Wagner nyilatkozatot adott ki, amelyben közölte, hogy a metropolis 1955-ös költségveté­sét adóemelés nélkül akarja meg­oldani. T.i. most már demokrata kormányzó ül Albanyban. Az el­múlt években ugyanis igen za­varólag hatott a nagyváros bud­­getjében az a körülmény, hogy az állami kormány republikánus volt és igen szívesen hozta zavarba a New York City-i demokrata veze­tőséget. Az uj kormányzó és tisz­tikara (egy állás kivételével!) ja­nuár 1-től demokratapárti, igy a helyzet feltétlenül javulni fog, ámbár nem lesz minden “sima ügy”, mivel Albany két törvény­hozási házában a majoritás re­publikánus kezekben van. Meg­lehetősen fura dolog, hogy ez a metropolis — amelynek lakossá­ga és adófizetése nagyobb, mint New York állam többi része együtt — ezideig alávetette magát az övével legtöbbször ellentétes gaz­dasági és politikai érdekeknek. Ez a nagyváros már régen elérte azt a színvonalat, hogy külön önkor­mányzata legyen s ne a kisváro­sok polgárai meg a farmerek in­tézzék legfontosabb ügyeit. Min­den jogunk megvan arra. hogy Wagner polgármester fontos ki­jelentéseit bizakodással fogadjuk. \EMBEU-t egyévi előfizetés ára Szerezzen uj előfizetőket és erősítse az antibolsevista és antifasiszta tábor központi hetilapját; “AZ EMBER”-t gyen ez az év mentes a minden­napok gondjaitól; múljék el a szegények feje felől a gondok fe­kete felhője. Lépjen rá a világ a szociális igazság útjára. A kapita­lizmus telítődjék meg jobban, szi­lárdabban és határozott prog­­rammszerüséggel a szociális esz­mékkel: ez, csakis ez a kivezető ut. És békességet kívánunk minden embernek. Pusztuljanak azok, a­­kik a békesség megrontói, jöjjön el az igazságon és szabadságon alapuló béke. Béke, béke, béke — ahogy Babits zokogja abban a jajduló versében. El kell rendezni a világ sorát, nem maradhat igy, ebben a felemás állapotban a né­pek, nemzetek élete. Mi a béke alapja? A szabadság. A kettő el­képzelhetetlen egymás nélkül, fo­galmilag is szétválaszthatatlan. Jöjjön el a szabadság népeknek, nemzeteknek s bennük az embe­reknek. S ennek gyönyörű foly ta­tásaként jöjjön el a béke, immár tartósan, támadhatatlanui. Ezt kívánjuk, ezt akarjuk ezen a pá­rás hajnalon, amikor köszöntjük az uj esztendőt, amely itt kopog az ajtónkon. Bort, búzát, békességet az uj­­esztendőben!

Next

/
Thumbnails
Contents