Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-07-10 / 28. szám

2-ik oldal AZ EMBER JULY 10, 1954 ope would in the future take their places as “free nations in a free Europe.” This determination is hacked by growing strength and material might. In the support and aid of the free world lies libera­tion. We who live in exile and our friends in the free world see with profound admiration and res­pect that our brothers at home are resisting stubbornly every day. They are in the very forefront of j the struggle.- Theirs is the resis­tance of the mind and spirit, the potent force which has sparked all past causes for freedom—man’s unconquerable will to liberty, Love ci neighbor, love of justice and love of freedom, upheld by an | unwavering faith in God, release | a force which no tyrant can with- j stand. This is the great lesson of j history. Man will be free. We hereby reaffirm on behalf j of our countrymen who fight as I exiles, and on behalf of our chil- | dren, our solemn pledges to con- j tihue struggle until our beloved j countries are free again. A Horváth Péter által felolva­sott angolnyelvü deklaráció mély hatást váltott ki a megjelent nagyszámú közönségből. Az ame­rikai Himnusz fejezte be a méltó ünnepséget. Göndör Ferenc /* >- • / rejrajara (A hosszú külföldi utón lévő Hinder Márton csak most ér- 1 tesült Göndör Ferenc haláláról, j Spanyolországból küldte az alábbi sorokat, amelyekben j méltó és nagyon hiteles emlé- | két állit felejthetetlen halot­tunknak- 1 Ha Az Ember”-en kívül lenne rá szükség, hogy sírkővel és sír­felirattal örökítsük meg emlékét, j én azt írnám a fejfájára, hogy itt nyugszik valaki, aki magyarnak is, amerikainak is tökéletes ember volt s munkáját egy hosszú életen át tökéletesen végezte. Azóta ismertem csak, mióta az Egyesült Államokban talált uj hazát magának s az első pillanat­tól láttam, hogy két súlyos sebbel érkezett mihozzánk. Az egyiket a Héjjasok, a másikat a Szamuellik í ütöttek a lelkére. S mert a gettó öröksége — mert mit tagadjuk, elméletben megvolt a gettó a szülőhazánkban Göndör ifjúkorában — úgyis arra jegyez­te el, hogy az elnyomottakat, az üldözötteket, a szegényeket, a ki­tagadottakat szolgálja, ez az el­hivatottsága párhuzamba került a-zzal az égő gyűlölettel, amivel a barna és vörös pestist egyformán üldözte. Soha-soha el nem tért se jobbra, se balra; sem mikor Buffaloban a jobboldal a “Göndör a babám”-ot dúdolta a fülébe, sem akkor, mi­kor a hitlerizmus ellen vállalko­zott rá, hogy a küzdelmet- a vörö­sökkel párhuzamosan, de nem ve­lük egy táborban, folytassa. | Uj összeállítású, kitűnő {CSOMAGOK | Csehszlovákiába I N émetországba ! és minden más EURÓPAI J | országba. Forduljon cégünkhöz! bizalommal. ' ! Gyógyszerküldések. Hajó- és repülőjegyek. Pénzküldések garanciával. IKKA-csomagok MAGYARORSZÁGRA | Alex A. Kelen Limited 1467 Mansfield St. * Montreal, Que. Canada Néhai Underwood szenátor, a nemzet egyik nagy államférfia azt irta az alkotmányról szóló köny­vében, hogy “különös ugyan, de alkotmányunk szellemének leté­teményesei a bevándorolt polgá­rok.” Ez különös lehet az Ameri­kában született és nevelkedett polgároknak, de természetes ne­künk, akik sokkal jobban értékel­ni tudjuk, hogy milyen végtelen kincs az amerikai alkotmány. Göndör Ferenc egyik legkivá­lóbb típusa volt azoknak az ame­rikai polgároknak, akikről Under­wood irt a könyvében. Nemcsak végtelenül szerette hazánkat s nemcsak lojális fia volt az Egye­sült Államoknak, de küzdött, ál­landóan küzdött, hogy az alkot­mány szellemén csorba ne essék. Nem tántorította meg hazájának szerctetében, hogy a háborúkat követő természetes intolerancia érájában a rosszhiszemű demagó­gia olyan hatalmas tömegeket hódit ma is az országban; s nem félemlitette meg a fasizmus ör­vénye felé törtető demagógia, hogy az ellene folytatott küzdel­met egy szemernyivel is halkabb hangon folytassa. Úgy érezte, ahogy azt Under­wood annak idején megírta, hogy letéteményesei vagyunk az alkot­mány szellemének s azt akkor is védelmeznünk kell, ha magas helyről, a szenátus fórumáról tá­madják. Sem ebben, sem a két pestis el­leni küzdelmében nem félemlitet­­te meg az sem, hogy amennyi sa­lakot szerencsétlen szülőhazánk kilökött magából, annyian de­­nunciálták minden amerikai fó­rumnál. S amíg egyik kezével azon küzdött, hogy az Egyesült Államok az maradjon, amit an­nak alapítói örökségül hagytak nekünk és az egész világnak, a másik kezével odaadó hűséggel szolgálta azt a kulturközösséget, amelynek mindhalálig szintén hűséges tagja volt: a magyar nem­zetet. Talán mert érthető okoknál fogva képtelenek a többi magyar lapok szerkesztői felvenni az ellen a szennyes áradat ellen a küzdel­met, amit Magyarország szükség­ből árasztott a világba, Göndör Ferenc szinte egymagában vette fel a tisztogatás és felvilágosítás hálátlan munkáját. iVoí ruhák átalakítása, igazítása és , helyrehozása a LEGUTOLSÓ DIVAT szerint ... Hivja fel telefonon Miss Ethel SC 4-9843 Nem volt rá semmi szüksége, hogy kezeit és a tollát beiemárísa j abba a szörnyű kloákába, amely az öt világrészbe szórt és lelkileg i leprás magyar nyilasokból áll; a­­kik közt vannak rablók, gyilkosok és rablógyilkosok is szép számmal s akik szinte óránként denunciál- j ták a hatóságoknál; de meg kel­lett tennie, mert — Orgovány se­bét hozta a lelkében. Nem volt arra sem szüksége, hogy a hazánkban megbujdosva uszító vörös métely elleni küzdel­met lankadatlanul folytassa, de— Szamuellinél semmivel sem kü­lönbek az utódai Magyarországon, ahogy nem különbek Moszkvában. Ki tud sok olyan emberre rá­mutatni, aki ezeket a harcokat vállalta, folytatta, tudatában an­nak, hogy a fizetség rágalom, meghurcoltatás s örökös szegény­ség? Mindezeket talán felesleges volt elmondanom, “Az Ember” olvasói ezt mind tudják. Göndör Ferenc azonban nem merült ki ezekben a küzdelmek­ben s munkájának a másik részé­ről soha nem irt “Az Ember”-ben. Csak az Isten tudná megmondani, hogy hány könnyet törölt le, hogy hány szegény ember számára volt utolsó fórum; akiknek oly ügyes­bajos dolgaik voltak, amiket nem tudtak elintézni pénzért sem az ügyvédek. Göndör Ferencnak az ajtaja mindig nyitva volt ilyen emberek számára, számtalan utat tett meg Washingtonba, ahol — és ez valószínűleg a legnagyobb meglepetés a denunciáns csőcse­lék számára — befolyásos helye­ken szívesen és tisztelettel fogad­ták; s kérését, ha azt a törvény­­betűin belül el lehetett intézni, meg is hallgatták, el is intézték. Talán azért, mert soha semmit nem kért magának . . . Soha világosabban és tisztáb­ban nem állhat előttünk, mint ha ránézünk azokra, akik becsülték s szerették és azokra, akik gyűlöl­ték. Minden ember méltán lehetne büszke mind a kettőre. Palma-Mallorca, Spanyolország, 1954 junius 29 HIMLER MÁRTON Újabb részvét-nyilatkozatok Az elmúlt héten a következők fejezték ki őszinte részvétüket Göndör Ferenc halála alkalmá­ból: Böhm István (Stockholm), Hal­mos Maurice (Mexico), Jorge Ja­cobi (Madrid), Péchy Györgyök (Florida), Blau Jenő (Perth Am­boy), Teszler J. (Amsterdam), Se­bestyén Dénes (Kanada), Huszár Géza (Páris), Fábián Miklós (Chile), Batta Mária, Gondos- Rezes (Izráel), dr. Miklós Oszká­­rék, Mayer Fuldék (Svájc), Katz Lipót (Mexico), Diskay József (California), Lugosi Béla (Cali­fornia), Harnard István (Kana­da), Himler Márton (Spanyolor­szág), Tibor Lenke (Brazília), Bállá Erzsébet (Argentina) és Szántó Irma, Tadja-e már, mi az a “minőségi selejt”? < FEP) A fenti címmel jelent meg a budapesti “Nők Lapjá”-ban a? alábbi panasz: “Az Orczy-uti Anyák Boltjában 30 forint 50 fil­lérért egy ‘jóminőségünek’ mon­dott flórharisnyát vásároltam. Pár napi használat után már sor­ban kellett stoppolnom a ‘minősé­gi’ lyukakat. Tudom, hogy egy pár harisnya nem tarthat örökké, de mégis csak tűrhetetlen, hogy szinte hetenként kell harisnyát vásárolnia annak, aki nem akar lyukasban járni, vagy örökké fol­tozni. Meg akartam hosszabbítani ennek a harisnyának élettarta­mát, ezért elhatároztam, hogy naponként kiöblítem. így éi* azonban a következő meglepetés; minél többet mostam, annál fol­­foltosabb, csíkosabb lett . . .Parádi Eona, VH. Damjanich -utca 30.” Újabb betegeskedés után hirtelen meghalt Pascal Gábor Pascal Gábor filmrendező és | producer hatvanéves korában ked­den reggel meghalt a newyorki Roosevelt-kórházban, ahová nem sokkal előbb feküdt be súlyos gyo­­morbántalmakkal. Az életerősnek látszó, óriási energiával rendelke­ző magyar filmemberről csak na­gyon kevesen tudták, hogy már többször jelentkeztek nála hason­ló panaszok, sőt már többször kel­lett műtétnek is alávetnie magát, j Soha nem beszélt ezekről a bajai- I I ról. A múlt héten újra felkereste J I a kórházat, ahol már tudták, hogy j nincs mentség. A betegség rákos | természetű volt, amely az erős [ szervezetet alattomosan sodorta a vég felé. Pascal Gábor neve 1938-ban j került premier planba, amikor ! Bernard Shaw “Pygmalion”-ját készítette el filmen és Academy Award-ot nyert vele. Egymásután j kerültek ki a keze alól ezután a további Shaw-filmek, a “Barbara j őrnagy,” az “Androcles és az ; oroszlán” és a “Caesar és Cleo- í IZRAELI PALETTA A BOLDOG EMBER INGE Lent, a kert alatt van a tenger. Hozzá egész korán reggel érdemes menni. Fehér sirályszárnyakkal simára s redőtlenre seperik s csil­logó felületén elömlik minden szin, mellyel gyöngyház-szinü kagylóit festi. A hajók is mozdu­latlannak tűnnek a viz peremén, a. gyerekek csak később érkeznek vödreikkel és lapátjaikkal. Akkor felverik a csendet, felkavarják a homokat s a hullámokat játék­szereikké kényszerítik. Most azonban egyetlen látoga­tója van csak a tengernek. Nem is látogató talán, hanem itt lakik a tengernél, azon a hosszú sávon, melyet napokig vagy hetekig tar­tó gyaloglásai alatt be tud járni. A háza a hátán, mint a csigának, ha nem is védi annyira, de ő job­ban megszokta s jobban állja a külső viharokat. A batyu, melyet hátáról- leoldoz, szürkés-fekete. Ahogy lebontja a zsineget, mellyel össze van kötözve, egy posztóta­karót emel ki belőle, egy ócska kabátot — lehet: katonaköpeny vagy talár volt valaha — valami törülköző-félét meg egy vaslábast. Aztán ruhástól belemerül a ten­gerbe, jó tiz percig fürdik s mire újra megjelenik a parton, csupán a törülközőt viseli dereka körül. Ruháit egy csomóban tartja ke­zében és hozzá fog a mosáshoz, j Valami szalmacsutakkal vagy ku­koricahánccsal dörzsölni kezdi a ruhát, homokot hint rá s gondo­son, sokáig mossa. Aztán kitere­geti a fehérneműt a parton álló vaskampókra, a ruhát pedig óva­tosan a homokra helyezi, kisi­mítja formája szerint, hogy lehe­tőleg vasalva is legyen száradás után. Aztán a vaslábast veszi elő, a kőpárkány alatt tüzet gyújt és főzéshez lát. Kis csomó hal kerül elő a tarisznyából meg valami zöldség, azt beledobja a lábasba. Vizet is a tengerből mer bele, ott ahol tisztább; ő talán megismeri a messziről jött hullámban azt, a­­mely valami édes forráson vagy kavicsos medrü folyón szaladt át és hozott neki egy főzésre valót. Magas, csontos, egyenes alak, sürü ősz haja van, és fehér szakáll ke- j retezi arcát. Nem szánandó, in- | káhb megrázó jelenség. Az ember- ) nek az az érzése, hogy magányos­sága és nincstelensége önkéntes. [ patra.” Halála hatalmas filmter­vek realizálása közben érte. A kö­zeljövőben akart hozzákezdeni élete főmüvéhez, a Gandhi-film­­hez, amely Indiában készült vol­na el, valamint két további Shaw­­filmhez: “Az ördög cimborájá”­­hoz és “Az orvos düemmájá”-hoz. Huszonhat rövid televíziós film elkészítése is programmján sze­repelt. Ezen a nyáron egy fran­cia környezetben játszódó filmet is el akart készíteni. Pascal életrajza rendkívül szí­nes. Négyéves korában cigányok veszik magukhoz, majd egy bécsi család fogadja örökbe. Itt színész lett, majd földműveléssel foglal­kozott s csak ezután lépett a film­gyártás porondjára. Közben az el­ső világháborúban katonáskodott is a magyar hadseregben. Német­országban, a sknadináv államok­ban, Olaszországban és Francia­­országban gyártott filmeket és 1932-ben érkezett Hollywoodba. Halálát széles baráti kör gyá­szolja. Temetése lapzárta után, pénteken lesz. —:—~------------------........ 48 ÓRÁN BELÜL kiutaljuk rendelését VÁMMENTESEN A MAGYAR KORMÁNY engedélyével MAGYARORSZÁCBAN budapesti raktárunkból KÁVÉ,TEA, KÄKÄÖ NYLONHARISNYA és ÖSSZES EGYÉB VÁMMENTES MAGYARORSZÁGI SZER ETET AD OMÁN Y nálunk megrendelhető Árjegyzékkel készséggel szolgálunk glóbus TRADING CORP. él BROADWAY, NEW YORK 6 Tel. BOwling Green 9-4164 I t 1 i \ i I i A vizet választotta a föld helyett, nem köti semmi ahhoz, ami a parton kívül van, sem társadal­ma, se nitörvénye, semmiféle osz­­ma, sem törvénye, semmiféle osz­­ritva. Sem kenyere, sem álmainak nyugodtsága nem függ valamitől, senki sem sebezheti meg, senki sem adhat neki semmit. A tenger­től kapja élelmét, kék mezői meg­­termik mindazt, ami élete fenn­tartásához szükséges. A viz mel­lett minden nap uj világteremtése van. Éjjel megnő a tenger ereje s lesöpör, megtisztít maga körül mindent. Nem marad lábnyoma, salakja a tegnapnak. Szép tiszta, tövistelen utat mos ringó ország­­utja vándorának . . . Ha valamelyik szegény király — mint mesebeli társa — elsza­­lajtaná szolgáit a világba, hogy keressék meg számára a boldog embe- ingét, mondják meg ké­rem: sose hajkurássza, itt van; mindjárt — mindjárt a Földközi­tengernél, a tel-avivi parton, egy vaskampón . . . Jungreisz Elza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents