Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)
1954-07-03 / 27. szám
IULY 3, 1954 AZ EMBER 5-ik oldal Három ismeretlen dokumentum Magyarország véres korszakáról Himler Márton nyilvánosságra hozta a birtokában lévő eredeti leveleket J- (A náci- és nyilasfront összeomlási körüli időszaknak és a háborús bűnösök letartóztatása drámai aktusának egyik legfőbb koronatanúja Himler Márton, az amerikai hadsereg volt ezredese, aki mindezideig csak szórványosan nyilatkozott izgalmakban bővelkedő és a történetíráshoz forrásmunkát jelentő élményeiről. Himler jelenleg európai utón van s rövid látogatást tett Izráelben is. Az utóbbi helyen hozta nyilvánosságra alábbi Írását, amely néhány ismeretlen részletet tár fel Magyarország kritikus időszakáról.) Mikor a sors arra a kötelességre szólított, hogy felső parancsra a magyar háborús bűnösöket elfogjam, kihallgassam és Budapestre szállítsam, természetesen it kellett néznem a foglyok birtokában lévő okmányokat és iratokat, amelyeket velük együtt küldtem a pesti ügyészek számára, Csak három olyan okmány megtartására kértem engedélyt felsőbb parancsnokságomtól, amelyek nem jelentettek volna különösebb értéket az ügyészek kezében. Az engedélyt megkaptam. Az egyik — s talán legérdekesebb okmány—Horthy Miklósnak egy ceruzával irt utasítása, amélyet 1938-ban, az akkor kinevezett Imrédy miniszterelnökhöz intézett. Ezt Imrédy irattáskájában találtuk s rá van írva a dátum, s bogy az “őföméltósága” sajátkezű irása. i ügy hallom — mert nem olvastam — hogy Horthy “Emlékiratai”-ban azzal dicsekszik, miszerint igazolást nyert három Svájcban tartózkodó előkelő magyar Zsidótól, s azt is közli a könyvében, hogy ő “mindent elkövetett’’ a magyarországi zsidók védelmében. Mielőtt a következő okmányra rátérnék, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy Horthy már 1938- ban utasítást adott száz-százötvenezer zsidó eltávolítására, a fentjelzett írásában. Az utasítás első része a földreformról szól, s ha vannak magyar parasztok, akik még tradicionális tisztelettel gondolnak Horthyra, erősen megingatná őket ebben a tiszteletadásban, ha az Utasításnak ezt a részét olvasnák. A második rész szól a zsidókról. Ebben azt követelte Horthy kormányzó, hogy a magyar kormány hagyja békén egyelőre azokat, akiknek “Őfelsége- nemességet adományozott, akik belső titkos tanácsosok voltak, s akik az 1867- es emancipációs törvényben nyertek polgárjogot Magyarországon, de szigorúan megkövetelte, hogy “a többi menjen el!” Csupán arra nézve nem adott őföméltósága tanácsot, hogy “a többi” hová “menjen el.” Voitaképen a második okmány az, amely a legjobban megvilágítja annak a Horthy Miklósnak a szerepét, akinek a felmentést a három ur olyan gavallérosan [ megadta. Ez az okmány az akko| ri pápai nunciusnak a magyar kormányhoz intézett hivatalos jegyzéke, amelyre rá van jegyezve, hogy arról másolat ment Horthyhoz. Ebben a példátlanul éleshangú jegyzékben a nuncius a magyar kormányt mégegyszer felszólítja, hogy a példátlanul pogány .barbár és aljas deportálásokai hagyjon fel s ne ragaszkodjék ahhoz a hazugsághoz, hogy a magyar zsidókat munkára küldik Németországba, mert munkára sem 80 éves aggastyánokat, sem kétnapos csecsemőket nem visznek. Horthy ma védekezhetnék azzal, hogy ő sem tudott Auschwitzről, ha nem tett volna pontosan abban az időben (májusban) ellene tanúságot Imrédy, akkori miniszter. Imrédy nagy ] politikai beszédében dicsekedett Szombathelyen, hogy “egy csöpp sem tapad a kiömlő zsidóvérből magyai- kezekhez.” Mikor erre a beszédre vonatkozólag Imrédyt kihallgattam, beismerte, hogy tisztában volt a zsidók rendeltetési helyével (közben azt akarta hazudni, hogy ő amiatt azonnal le is mondott, mire emlékeztettem, hogy nem mondott le augusztus végéig.) Csak a három Svájcban tartózkodó magyar ur tudná tehát megmondani, hogy mennyiben volt Horthy a zsidók őrangyala, aki a nuncius által említett hazugsággal a zsidók százezreinek a kivégzését fedezte. Mikor a pápán kívül a svéd király is a legélesebb üzenetekben figyelmeztette a magyar kormányzót, hogy a borzalmas bűnök borzalmas következményekkel járhatnak, Horthy végre leállította a deportálásokat, tehát bebizonyította, hogy azt megtehette volna jóval előbb is. A nálam levő harmadik okmány talán a legborzalmasabb papír, amit életemben olvastam. Ezt Gábor Áronnak, a legliberálisabbnak ismert püspöknek a titkára irta “Őeminenciája megbízásából” a magyar miniszterelnöknek. Arra kérte és figyelmeztette, hogy a “deportálásokkal kapcsolatos brutalitásokkal hagyjanak fel,” s hivatkozott arra a szégyenteljes tényre, hogy Románia lett a felvilágosodottság hazája, ahová azért menekülnek, akik tudnak, hogy az életüket ott megmentsék. * Ezeket az okmányokat épen úgy nem lehet letagadni, ahogy lehetetlen letagadni Imrédynek a Szombathelyen tartott beszédét. Ezeknek a tudatában esetleg lesznek emberek, akik kevesebb hálával fognak úgy Horthy Miklósra, mint más olyan “nemzeti nagyságokra” gondolni, akik vagy az összeomlás előtt vagy azóta gondoskodtak “alibikről”, s akiknek bűneit csak a világszerte hangoskodó legmegátalkodottabb rablógyilkosok Helyeslik, de akik más uk menekülni próbálnak bűneik terhétől. Szent Bertalan-éjszaka—300 napig A NÁCI-NYILAS TÖMEGGYILOSSÁGOK ÁLDOZATAI Ezt a minden igaz eníbert lelke mélyéig megrendítő névsort hosszú hónapokig lehetne folytatni. Hiszen nem százakra, hanem ezrekre nőtt azok száipa, akik nyomtalanul eltűntek a magyar értelmiség élcsapatából. Nemcsak tudósok, írók, költők, művészek — akiknek névsorát olvasóközönségünk segítségével e hasábokon megközelítőleg összeállítani igyekszünk — hanem a magyar szellemi élet más-más harcvonalának katonái is: orvosok, mérnökök, ügyvédek, hivatalnokok, gyárosok, kereskedők, iparosok stb. Az eltűntek száma ezrekre rug; a gyáván, gyalázatosán legyilkoltak száma százezrekre! A magyarországi vértanuk névsorának harmadik sorozata alább következik : 35. Ráskay Dezső (1879-1944).] Egyetemi orvostanár; a régi “Vi- j lág” orvosi munkatársa s a “Gyó- | gyászát” szerkesztője. Az irodalom és művészetek pártfogója. Pia, Ráskay László, az “Est”-lapok londoni tudósítója, a kiváló író és újságíró, 1942-ben, angol hajón német tengeralattjáró támadás áldozata lett. Az orvosprofesszor a budai ortodox zsidó szanatóriumba vonult 1944 szörnyű őszén. A nyilasok október 16-án betörtek a gyógyhelyre: 4 orvost, 6 ápolónőt, majd félórával később 31 beteget agyonlőttek. Ráskay Dezső morfiummal mérgezte meg magát, mire a banditák betörték az ajtaját, már nem élt. 36. Péter András (1899-1944) Műtörténész, a debreceni egyetem tanára, Péter Jenőnek, a Franklin Társulat vezérigazgatójának egyetlen gyermeke. Péter András “Egyetemes Művészet Történelme” akadémiai pályadijat nyert, a mii német nyelven Münchenben jelent meg. A nyilasok a Dunaparton fejbelőtték a tudóst . . . 37. Balog József (1894-1944). Kultur-diplomata, történelemtudós, szerkesztő. A magyar szellemi ellenállás egyik vezére. A “Hungarian Quarterly” szerkesztője. Bujdosásában elfogták és agyonverték. 38. Zsigmond Ede (1916-1944). A “Nyugat”-ban és a “Szép Szó”ban jelentek meg a versei. "Elszántan és szelíden” cimü könyve feltűnést keltett. Három esztendőt szenvedett munkaszolgálatban. Éhenhalt. 39. Tűz Tamás (1917-1944). Tábori lelkséz. Költő. Két kötete jelent meg: “Tiszta arannyal” és “Két tenger közt.” Az igazi keresztény lélek hitével és bátorságával védte az üldözötteket az országban és a frontokan. A pogányok gyűlölték- Eltűnt a Don-nál. 40. Bálint György (1906-1942). Egyike a 30-as évek legkiválóbb publicistáinak. A “Pesti Napló” és “Az Est” munkatársa. Három kötet könyve e kor legnagyobb ígérete. Tífuszban halt meg — munkaszolgálatban. 41. Győri Imre (1888-1944). A “Pesti Hírlap” szerkesztője, 40 évig a budapesti újságírói közélet egyik vezetöegyénisége. A leglelkiismeretesebb újságírónak értékelték pályatársai. Végigszenved-, te a horthyligeti internálás bor-1 zalmait 47 kollégájával, Kolozsvári-Borcsa többi áldozataival együtt. Október 17-én nyilas patruj a lakásáról hurcolta el. Azóta nyomaveszett. 42. Gáspár Zoltán (1901-1944). Rassay Károly “Esti Kurir”-jának vezércikkírója. Szociológus és történetbuvár. “Húsz év története’’ címmel irta meg az 1918-1938 közti eseményekét. 1944 március 19 óta bujdosott. Egy német tiszt lőtte le a Keleti Károly-utcai utolsó rejtekhelyén. 43. Halász Gábor (1900-1945). Egy könyve maradt, a maga nemében pompás, páratlan mü. Cime: “Az értelem keresése.” Atyja, Halász Imre, a kiegyezést követő korszak nagy közirója. Gábort elhurcolták, kivégezték, köAz egész tisztességes emigráció legnagyobb felháborodására az idén is próbálkoztak a nyilasok az u.n. Szálasi-misé.k megrendezésével. Ezt az egyházi aktusba bujtatott hitvány nyilaskeresztes propagandát egynéhány magáról megfeledkezett pap hajlandó volt elvégezni, de a katolikus papság döntő többsége világszerte elutasította a nyilasok kívánságát és nem volt hajlandó Isten házát a kivégzett tömeggyilkosért és a magyar történelem legbecstelenebb kalandoráért folyó demonstráció színhelyévé léalj asitani. A Németországban megjelenő “Hídverők” cimü náci-újság — amelyet egyes szorgalmas kezek itt New Yorkban is terjeszteni merészelnek! — nemrég alpári támadásban részesítette a “Szálasimiséket” megtagadó lelkészeket. — Március 12-én volt kilencédik esztendeje — írja a náci-lap — hogy a bolsevista terror Szálasi Ferencet, Magyarország utolsó törvényes államfőjét és három minisztertársát kivégeztette. A gyűlölet olyan határtnemismerő aljasságai támadja őket még halálukban is, hogy 1954-ben úgynevezett római katolikus és magyar papok tagadták meg, hogy haláluk évfordulóján gyászmisét zös tömegsírba vetették holttestét. 44. Joó Tibor (1899-1944). Egyetemi magántanár; a nácikkal szembeni szellemi szabadságharc ideológusa. Maradandó becsű müve: “Mátyás király”. Ez a remekmű túlélte a nácizmust és túl fogja élni a kommunizmust is. A sovinizmus nélküli hazaszeretetei hirdette szóval-tollal. Üldözöttek védelméért halt hősi halált. 45. Róna Ödön (1890-1944), Az “Újság” c. budapesti napilap kiadóhivati igazgatója és egyik szellemi irányitója. Az újságkiadó tisztviselők elnöke. Hónapokig Horthy-ligeten kínozták a nyilasok, ahol az internált ujságembereket légi támadáskor kiverték az óvóhelyekről. Kiszabadulása után, október 18-án rátörtek a felfegyverzett nyilasok és kivégezték. mondjanak értük. Az emberi é* papi lealjasodásnak olyan mérete ez, amelyre még az ószövetségben sincs példa. Ezt a gyalázatot magukat papoknak és magyaroknak nevező gengszterek követték el . . . Ehhez hasonló durva mondatokkal folytatódik a cikk tovább is. Az emigráció legsötétebb zuglapja, a náci gyűlöletet és a legelvadultabb felekezeti izgatást szabadon folytató förtelmes szennyujság fogvicsorogtató átkozódással szemléli, hogy világszerte a megvetés és utálat iszonyatával gondolnak Szálasira, a véreskezü paranoiás gonosztevőre , . . HALÁLOZÁS Impozáns részvét mellett kisérték utolsó útjára hétfőn Nicholas Lowy-t, a Dorene Mfg. Co. beltagját, aki boldog házassága 48-ik évében, 70 esztendős korában halt meg junius 26-án. Gyászolják: özvegye, Boris Lowy; gyermekei: dr. Irene Arnold és Arthur "Lowy ügyvéd; 3 nővére, 2 fivére, ve je és menye, továbbá a Lowy, Herbst, Friedman, Wasserstrom. Orbach és Ligeti családok tagjai. A megható gyászszertartást Dániel M. Lowy rabbi, az elhunyt unokaöccse végezte. Finom nyári férfiruhák és kabátok ALACSONY, NAGYON ALACSONY ÁRBAN NADEL HUGÓ magyar férfiruha kereskedőnél 104 FIFTH AVE. New York City (Telefon: CH 2-5666) — 15-ik és 16-ik St. között, fent a 15-ik emeleten — A “Hídverők” durva támadása a katolikus papság ellen A náci újság gengsztereknek nevezi azokat a papokat, akik megtagadták a “Szálasi-misék” bemutatását Kérjük hátralékos előfizetőinket* szíveskedjenek előfizetési dijaikat haladéktalanul megküldeni
