Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)
1954-07-03 / 27. szám
6-ik oldaí — AZ EMBER JULY 3, 1954 Színház ♦ Zene TEHETSÉGKUTATÁST RENDEZ BÁRDOS ARTUR Az ősszel induló. Magyar Nemzeti Színpad igazgatója, Bárdos Artur — aki egy egész szinészgenerációt fedezett fel és nevelt fel Budapesten—itt is uj tehetségeket keres az amerikai magyar színjátszás számára. Minden fiút és lányt, aki szinészi tehetséget érez magában, készséggel meghallgat julius 19-én, hétfőn és julius 20- án, kedden délután 5 órakor a Magyar Nemzeti Színpad irodájában, amelynek címe: 317 East 79 Street, New York, N. Y. Érdemes ebből az alkalomból feleleveníteni azok névsorát, a;kik Bárdos Artur szárnyai alól törtek fel a magyar színjátszás első vonalába: Simonyi Mária, Titkos Legközelebb Karinthy Frigyes több 1-felvonásos tréfáját mutatja be a dr. Tatár László által ve: zetett WWRL-rádió, köztük a “Bűvös szék’’ cimü hires Karinthydarabot is. Bárdos Artur rendezi az estet és Nagyajtay György, ‘ Csikós Eszter, a Páriából nemrég ,■ érkezett Simon Jenő, Radó Ottó és mások szerepelnek a kitűnőnek : Ígérkező rádióprogrammon. Egy másik igen közeli térve a ; rádiónak a “Nótás kapitány” ci‘ mű Farkas Imre-operett bemuta! tása dr. Feleky László zenei igaz; gatásával. Ebben Fellegi Teri, : Rákossy Tibor, Nagyajtay György és Fodor Györgyi éneklik a főszerepeket. Az operettet dr. Deák Zoltán alkalmazta rádiószinpadra. Ajánljuk elolvasásra: Kis ország, kis méretek . . . Dánia hatezer főnyi zsidóhitü polgára közül egy százaléknál kevesebb került csak az országot megszálló nácik haláltáboraiba, mig a fenn-New Yorki mozik e heti programja: TRANS-LUX COLONY 79th St. - Second Ave. Julius 1-3: The River of No Return Loophole Julius 4-5: Taproots Bringing Up Baby Julius 6-7: Flame and the Flesh Make Haste To Live Julius 8-10: Saskatchewan Yankee Pasha □ □ LOEWS THEATRE 72nd St.-Third Ave. Julius 1-3: Black Horse Canyon Tanganyika Julius 4-7: Javanese Dagger Greaest Show on Earth Ilona, Péchy Erzsi, Tőkés Anna, Gaál Franciska, Bulla Elma, Muráti Lili, Somogyi Erzsi, Turay Ida, Uray Tivadar, Pethő Attila, Páger Antal, Békássy István, Kállay Ferenc és még sokan mások, köztük olyanok is, akik sohasem jártak sziniiskolába. Bárdoshoz annak idején külföldről is jöttek tanitványok. Ritka alkalom lesz a mostani tehetségkutatás a newyorki és New York-környéki jelentkezők számára s nincs kétség afelől, hogy Bárdos ezúttal is meglepetéssel szolgál majd a szinházjáró közönségnek egy-két friss és tehetséges uj színésszel . . . maradó 99 Vi százalékot egy maroknyi önkéntes csoport mentette ki Svédországba. Mindez a Gestapo orra előtt történt.- Hogyan volt ez lehetséges? Ezt a fantasztikusan érdekes, humánummal teli históriát Írja le Aage Bertelsen, az egyik dán református iskola igazgatója, aki maga volt a dán zsidóságot megmentő kis csoport “Vörös Pimpernel”-je. 1943 októberében, pontosan a zsidó Újév előestéjén akarta a Gestapo rajtaütéssel összeszedni a hatmilliós kis ország 6.000 zsidó polgárát — a dán rendőrség kooperálásával. A derék dán rendőrök ezt a szigorúan bizalmas hirt azonnal leadták a vezető zsidó polgároknak és a már erősen aktiv dán földalatti szervezetnek. Villámgyorsan, jóformán órák alatt kellett a mentést elvégezni. S a csoda valóra vált. Erre az 1943-as exodusra joggal büszkék lehetnek a dánok és velük együtt minden becsületes ember a világon. Ezt a csodát a dán bankok garanciamentes hosszu-lejáratu hitelei, a rendőrség és a halászok, tengerészek, vasutasok közreműködése, az ezernyi önkéntes adakozó, kooperáló polgár önfeláldozó munkája s nem utoljára az a kis gárda tette lehetővé, amelynek feje Aage Bertelsen volt. A dán nemzet királyostul együtt szabotálta e német rendelkezéseket és az első. csodás — az arányokat mérlegelve valóban az! — akciójuk éppen a zsidók megmentése volt! Ez az “October ‘43” cimü uj könyv azonban sokkal-sokkal több, mint a fentebb vázolt embermentő mirakulum története! Az olvasó “black and white” látja, hogy azt a nemzetet soha nem leliet legyőzni, okkupálni, elnyomni, kinyírni, amelyik valóban hisz a demokrácia szent tételeiben és annak tradíciói és eszméi szerint él s cselekszik. Az újdonságot a Putnam’s Sons cég publikálta. Ára $3. oimnnnmnrrrrr WWRL-rádió-------------- 1600 ke.--------------Művészeti vezető: dr. Tatár László JULIUS 4-én, most vasárnap este 8:30-tól 10:00-ig MEZEY ZSICMOND a budapesti Operaház v. tagja FODOR GYÖRGYI, operaénekesnő DR. FELEKY LÁSZLÓ zongoraművész a “NÉVTELEN VERSMONDÓ” és a legújabb magyarországi hírek UUUUGUL!LSUUULiLSUUULSLOJUUUl_S STABIL A "LONDON FILMS"! A világsajtó az elmúlt hetekben sokat foglalkozott az angol állami filmvállalat anyagi zavaraival s ezzel kapcsolatban sűrűn szerepelt a lapok hasábjain Korda Sándor neve is. Korda hat éven át művészeti tanácsadóként működött az állami vállalatnál és így került a neve az állami vállalat csődbejutásáról irt tudósításokba. KORDA SÁNDOR, (amikor még nem volt Sir Alexander) Természetesen Kordának semmi szerepe nem volt a vállalat financiális ügyeinek intézésében s igy az anyagi kudarc sem az ő terhére Írandó. Közelállók véleménye szerint épen abban keresendő a nagy állami tőkével operáló vállalat fiaskója, hogy a filmek elkészítésénél nem mindig követték Korda tanácsait. Éhez járul az a megdönthetetlen közgazdasági törvényszerűség, hogy a magánvállalkozás mindig egészségesebb és hasznothajtóbb, mint az államilag kezelt vállalkozás, ahol a túlméretezett adminisztráció, a bürokratikus ügykezelés és a szükséges lendület hiánya amúgy is kerékkötője a sikernek. Különösen áll ez a filmgyártásra. Az sem titok, — továbbá — hogy az angliai televiziós-láz árt a filmvállalatoknak . . . Korda Sándor saját filmvállalata, a “London Films” változatlanul igen nagy prosperitásnak örvend. Az állami és a magánvállalkozás közti különbség szemléltető példájaként ugyanakkor, amikor az angol állami filmvállalat csődbejutott, a “London Films” három hatalmas film elkészítését tűzte ki legközelebbi programmjául. DORÁTI ANTAL UJ LEMEZE: A "DIÓTÖRŐ” A newyorki zenei kritikák nagy elismeréssel Írnak Csajkovszky: “Diótörő” cimü balettjének uj hanglemezfelvételéről, amely Doráti Antal vezényletével a Minneapolis Symphony Orchestra mesteri produkciója. A kritikák kiemelik, hogy Doráti vezényletével a halhatatlan balletzene minden szépsége kiárad az uj hanglemezből, amely máris a ‘bestseller”-lemezek közé ugrott fel. y HOL A ZSAZSA? Cannes, 1954 junius A francia Riviérán túl vagyunk kényeztetve világhirességekke!: politikusokkal, mozisztárokkal, letört arisztokratákkal, közismert előkelőségekkel és újgazdagokkal, ‘'lebemann”-okkal és botrányhősökkel; kétesjelenü kalandorokkal s Serényebb autótolvajokkal is. Mint ahogy egy elsőosztályu vendéglő “assiette anglaise”-nél minden felvágott képviselve van . . . Monte Carioban. Cannesban, Nizzában találkoztam a svéd és belga királlyal, a windsori herceggel, Faroukkal, Ága és Ali kánnal, Churchillel, Edennel és számtalan francia miniszterrel... de ezekkel az urakkal olyas egyoldalú ismeretségben volnék, mert csak én ismerem őket, de ők nem ismernek engem. Az iderándult neves magyarok közül csaknem mindenkivel beszélő viszonyban vagyok; igy üdvözölhettem itt a múlt hónapban Sir Kordát, a téli szezonban mindig megjelenik Bus Fekete és Fodor László, a Filmfesztiválokon Megyery Sári, a tehetséges örökvig írónő. Azonban a több kontinensen ismert, a hir szárnyán s a világlapok hasábjain ma állandóan szereplő Gábor Zsazsának nem volt szerencsém bemutatkozni. Nem tagadom hogy fúrta a kíváncsiságomat, hogy vájjon olyan lehet az életben is, mint a filmeken és a fotográfiáin: szép és érdekes personality; megőrizte-e a pesti nő charmeját és szellemességét és miket mondhat egy barátságos interjúban? Volt egy titkos tervem is: rövidke félóráig kibeszélni magam amúgy istenigazában egy bennszülött pesti hölggyel á la New York-kávéház vagy á la Fészek Klub, avagy á la Váci-utca . . . Hiszen a gyönyörű Budapestről, az elszállt múltról és a mozgalmas jelenről lett volna témája elcsevegni a két ex-honfitársnak. Ha nem is vagyok olyan fess gyerek, mint a Rubirosa, azért egy barátságos purparlé dolgában felveszem a versenyt akármelyik parlamenti obstrukciós szónokkal. Panyókára dobtam utitarisznyámat a népmesés hamubasült pogácsákkal, hái'om kis-szakaszj egyet vettem a helyi vonatra és elindultam szerencsét próbálni a festői Cannesban. Ugyanis egy rivériai francia lapban olvastam a napokban, hogy a hires Zsázsánk ott tartózkodik vőlegénye társaságában. Ha ez igaz, kinyomozni könnyű dolog, csupán a három legelegánsabb szállót kell végigjárnom és egyikben bizton megtaláltam volna a művésznőt. Sajnos azonban nem igy történt. Egyikben sem kaptak még értesítést, hogy odajön és szobát rezerváltatott volna. Hát hol a Zsazsa? Talán elbújt a világ szeme elől a környékező hegyek valamelyik félreeső hoteljébe? Nem azért vagyok ősriporter, hogy megtorpanjak ily akadályok előtt. Elkezdtem nyom után fürkészni az ismertebb mondén helyeken, a plázson, a Casinoban; felhívtam abc-sorrendben két tucat telefonszámot, a kirándulóhelyeket,'egy magyar pensiót és végül a rendőrség bejelentő hivatalát is. Sehol semmi, csak a nagy pusztaság . . . Közben kinyomoztam két uralkodó herceget inkognitóban, a szakállas fimproducert egy húszéves párisi szöszkével, egy országszerte körözött cigaretta-csempészt, két ITT A ZSAZSA! . . . j napfürdőző magyar emigránst — csak őt nem találtam meg . . , De hát hol a Zsazsa? Éjszaka érkeztem vissza Monte Carloba és egyelőre a várakozás bávatag álláspontjára helyezkedtem. Megszerveztem egy telefon- és kémszolgálatot, amely utján azonnal értesültem volna, ha a Gábor-lány Cannesbe érkezne. Reggel kezembe veszem a “Nice Matin”-t és izgalommal olvasom, hogy Vietnam-Camibodge és Laos, valamint a Dien-Bien-Phu, Bau- Dau és az összes indókinai problémák a bur-a bur- a burkalappal rövidesen megoldódnak, csak egy megoldatlan rébusz van hátra: hogy hol van a Zsazsa? Másnap reggel kezembe veszem a “France Soir”-t és izgalommal olvasom, hogy Mao Che Tung a' kínai “Mein Kampf”-ban megjósolja: 1967-ben a nagyvilágon mindenki kommunista lesz. (Mázlim van, hogy akkor már nem fogok élni!) Jó-jó, ha Tung mondja ... de hol van a Zsazsa? Harmadnap reggel kezembe veszem a “Figaro”-t és izgalommal olvasom, hogy Bidault genfi villájában garden party volt és két porto-flipp közben barátságosan megvitatták a feszült nemzetközi helyzetet; a konferencia összes résztvevői összeölelkeztek és külügyminiszteri becsületszavukat adták, hogy mindnyájan az oszthatatlan örökbéke érdekében fognak .dolgozni. Az is gazember, aki abban kétkedik. Én nem is kétkedem. de még mindig nem tudom, hogy hol van a Zsazsa? . . . Tizednap reggel izgalommal olvasom a “Paris Match” cimü képes revüben, hogy Dániában ismét sikerrel operáltak meg egy Jeanette nevű leányzót, akiből most Jean lett ... Te csodatevő Hózsiás ott fenn a sztratoszférában, csak nem lett a Zsazsából- Zsiga? . . . Húsza dnap reggel . . . már nem is olvastam el semmit, hanem a magam józan eszével megfejtettem a nagy kérdőjelet. Pesti srác koromban a Feld Matyi-müintézmény előtt számtalanszor megcsodáltam azokat a ligeti csibészeket, akik egy hatos ellenében a piros-, tök- és makk-királyt összekeverve, bedütötték a naiv fogadókat, akik nem tudták soha eltalálni, hogy hol van a piros király? Én most lekopirozva a fenti trükköt, vettem egy pakli francia treff-, pick- és a herz-ászt (ez utóbbit kineveztem Zsazsának) és most tessék jól idefigyelni nyájas olvasók, jól nézzenek a kezemre; ha jól összekeverem a kártyákat, itt a herz, ott a herz, még utoljára lehet rátenni egy hatost ,két hatost . . . találják ki hol a herz? És én eltaláltam! Húsznapos lelkiismeretes kutatás után végre kinyomoztam a Zsázsát. De miért kellett ezen húsz napig gondolkodnom? . . . JÁNOS ANDOR FIGYELJE! FIGYELJE? ENDREY JENŐ és PÁDLY MARGIT 22 éve fennálló rádióműsorát a WLIB (1190 ke.) állomáson minden vasárnap d.u. 3-4-ig és 5-töl 6.30-ig Karinthy-est a T atár-rádió műsorán "October '43"
