Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)
1954-03-06 / 10. szám
MARCH 6, 1954 AZ EMBER 5-ik oldal Ez már igen! Ez a valódi Alifás-istálló! • VITA • Felszakadt a kanális a nyilasok háza táján, orr facsaró bűz terjeng az egész szélsó'jobboldalon . . . (Levél a szerkesztőhöz) Kedves Főszerkesztő Ur! Régen tudjuk, nogy egy vállalkozás sikerét elsősorban az dönti el, hogy az elindulás időpontját a vállalkozó helyesen állapítja - e meg vagy sem. Ahogy én látom » . . J.J. is pontosan bökött rá a napilap elindulási dátumára, jobbkor nem is indulhatott volna. Az első fecskék már meg is jelentek. Egy Rómában megjelenő magyar emigráns lap — amint azt Oláh György szennylapjában, a “Magyarok Utjá”-ban olvasom — már megszűnt. Ezzel szemben a Münchenben megjelenő “Hungária” mától fogva naponkint, jobban mondva: 14 naponként jelenik meg. Egy pillanatig sem volt kétségem, hogy J.J. a napilap elindításához szükséges tőkét előteremti-e. Az meg lesz. De mi történik majd, ha a napilap követni fogja a “Hungária” példáját? Ez a kérdés sok fejtörésemet és álmatlan éjszakámat okozta. De már rájöttem a megoldásra. Ahogy én látom . . •. ez a kérdés úgy fog megoldódni, hogy egy napon, amikor a “Szabadság” cimü kedvenc napilapomat kézbeveszem, a lap “kopf”-ja alatt azt fogom nem csekély meglepetéssel olvasni, hogy beolvadt lapok: “Magyarok Csillaga,” “Hiradó,” “Esti Újság,” “Magyar Hirmondó,” “Magyar Farmer,” “Amerikai Magyar Hírlap” és “Magyar Légvár.” Ebbe belenyugodtam, mert igy legalább a “Menekült Magyaország”-ot és a volt napilapot egyszerre kézhezkaporn. A többi .nem érdekel, mert napilap-részvényem úgy sem lesz. Érdekesebb, de egyben kétségbeejtő és megdöbbentő, amit a priuszosok a tarháért folyó harcban produkálnak- Az érdekelt sajtógengszterek minden alkalmat és lehetőséget felkutatnak. Meginterjúvolják Torzsai Biebert, adjon tanácsot, mi módon juthatnának az “áranyvonat” értékeihez? Oláh Gyógy szennylapja utolsó számában igen melegen érdeklődik egy svájci bankletét után.. A “Hidverők”-ben Silzong báró a Németországban zárolt magyar letéteket reklamálja. Annyi bizonyos, hogy mindmáig Silzong báró bizonyult a legügyesebb és legeredményesebb tarhálóhak. Egy egész várkastélyt tarhált össze. De most mindazok, akik ■ Silzong árnyékában próbálták megfőzni kisebb vagy nagyobb fazék levesüket, ellene i fordultak és azt tervezgetik, miként lehetne a bárót a kastélyból kiemelni és a helyére beülni? A gyáván megszökött söpredék most egymást marcangolja a tarháért és szajréért. Ez a marcangoló támadás két irányú. J.J. ugyan azt mondja, hogy a priusz nem denunciál, Silzong viszont a “Hídverők” cimü házi nácilapjában azt állítja, hogy úgy a német, mint az angol és amerikai hatóságoknál a rágalmak halmazát adták be ellene. A második támadási terv önvédelmi akció. Parancsnok: R. A. R. százados. Célja egy rajtaütésszerű támadás a teisingi várkastély ellen, fontos kompromittáló iratoknak a megszerzése. A támadásnál Silzong és munkatársai elleni tetlegességtől sem riadnak vissza. Egy Ledermüller Olivér nevű rajtaütő már ki is jelentette, hogy a támadásnál Silzong erőszakos eltávolítása is megtörténhetik. Hogy milyen harcosok vezetik ezeket a harcászati akciókat, arról Silzong felvilágosítja a “Hídverők’' olvasóit. Csupa marcona frontharcos és vitéz. Vitéz Marschalkó, vitéz Rátttkayy, vitéz Berényi, vitéz Fazekas, vitéz dr. Csepella, vitéz Ledermüller stb. Ez utóbbiról — mint Silzong báró írja — a léger képviselőtestületének igazoló bizottsága (mert ilyen is van ám) megállapította, hogy méltatlan a láger képviselői tisztjére, mert büntető törvénykönyvbe ütköző visszaéléseket követett el. A legkegyetlenebb és legvérs?omjasabb azonban — Silzong’ jellemzése alapján — a dr. Csepella József nevű volt “műegyetemi tanár”. Ez a FYeiherr von Schilzong család: leszármazási lehetőségét akarja megsemmisíteni —ugyancsak a “Hídverők” közlése szerint — hogy ez az ősrégi család, amely eredetét Attiláig vezeti vissza és amely onnan jelentős szerepet vitt hazánk történetében, fimag híján Silzonggal kihaljon. Petőfi mondja, hogy “legyek fa, melyen villám fut keresztül, vagy melyet szélvész csavar ki tövestül.” De Csepella nem csavar, ő kitépi tövestül Silzong családfáját .. . Ahogy én látom ... ez előre megfontolt szándékkal elkövetett, esetleg halált okozó súlyos testi sértés. Egy ősrégi nemesi család! családfőjének családfáját büntet- i lenül mégsem lehet — még hozzá tövestül — kitépni. Silzong báró már jóelőre tiltakozik és védekezik ez ellen a merénylet ellen. Azt Írja erről a Csepella nevű felcserről, hogy “milyen gőggel irta meg pornográf verseit ez a szellemi szemétdomb az októberi nagy offenziva előtt és hordta össze kinrimekben^gy szekszuálisan is bőmlottagyu ember trágárságait.” Nehéz leirni, hogy milyen csatornaszemét, alvilág, trágyadomb kerül napfényre a cikk további részében. Csak még egy kérdés a sok közül és látni fogjuk, hogy milyen Augiász-istállóba tévedtünk: “Melyik lap melyik munkatársát tartotta nyilván az államrendőrség, mint beteges hajlamú férfiút?” Benne van ebben a Zakó, a Szentgyörgy-lovagrend, a Németországban zárolt magyar vagyon, egy Csoknyai nevű magyar ezredes, az MHBK, Makra Zoltán és Palásthy Rezső nevű “hírlapírók”, Bedö őrnagy, Kapitányffy és Barnabás István nevű belgrádi összekötők és megbízottak stb., stb. Szennyes ügyek, istállószag. Pfuj! Nem is foglalkozom vele tovább. Csak egy dolog bánt, ez pedig az, hogy ennek a szemétnek piszkos és arcátlan marakodásai és pénzéhsége még Ottó főherceg személyét sem kíméli és az ő nevét is belevonja kéteséntékü, aljas és becstelen üzleti afférjuk még kétesebb értékű szereplőinek, priuszos himpellérjeinek gyanús gseftjeibe. Idáig vezet az, amikor egy köziró —aki egyben egy egyházközség lelkésze is — az angol királyné fennkölt személyét úgy’ aposztrofálja, hogy “Erzsébet királynő begye”; amikor Amerika dicső hadseregének tisztjeiről ég katonáiról, mint hajcsárokról és vérebekről emlékszik meg; amikor hazánk utolsó ^örvényes miniszterelnökét “hej Ferkóz”-za. Isten- Király-Haza való egy lelkésznek az ajakára, nem Erzsébet királynő begye. Nem is folytatom tovább. Úgyis feltett szándékom, hogy a tekintélytiszteletről alkotott véleményemet egy külön levélben fejtem ki. Előbb azonban volna néhány kérdésem Eckhardt Tiborhoz. Silzong József egyik kérdése a következőképen hangzik: “Igaz-e, hogy az egész szervezetet Eckhardt Tibor irányítja, akinek leveleit elővigyázatosságból újabban csak a titkárnője írja alá?” Ezt én eleve és egyszerűen Silzong-féle aljas és alávaló hazugságnak nyilvánítom, ismerve Eckhard Tibor politikai képességeit, iskolázottságát, elővigyázatosságát, képzettségét és jártasságát. De tudom azt is, hogy Ön az Augiász - istálló kitakarításával foglalkozik. Prezentáltam tehát az Augiász-istállót. Tessék a seprőt ikézbevenni és az istállót kitakarítani. Az istálló bűzének szagtalanítására nem az amerikai illatszereket ajánlom, hanem az olajat. Ez hatásosabb és amellett magyai- szabadalom! A számát tudtam, de annyi idő után elfelejtettem. A nevére azonban emlékszem. Úgy hívják, hogy Lászlóféle olajjal szagtalanító szabadalom . . . Főszerkesztő urnák őszinte nagyrabecsüléssel, kész híve: Montreal, 1954 február 26 (TELJES NÉV ÉS LAKCÍM) One of every 10 servicemen received instruction in a Red Cross training course last year. Meghivó 1944 március 19-én, Magyarországnak a náci hadak által .történt megszállásával indult meg a magyar zsidóság nagy tragédiája. Ennek tizedik évfordulóján a Magyarszármazásu Zsidók Világszövetsége március 21-én, vasárnap délután pontban 4 órakor, a 352 East 78 utcai zsinagógában GYÁSZÜNNEPÉLYT rendez, melyre ezúton hívjuk meg Önt és barátait. Műsor: 1. Bevezető: ROSENGARTEN ZSIGMOND, hitk. elnök. 2. DR. JUNG LEÓ főrabbi beszéde. 4. CARELLI GÁBOR, a Metropolitan tagja énekel 4. DR. GÖRÖG FRIGYES emlékbeszédet tart. 5. HERSKOVICS BÉLA fökántor gyászéneke. 6. Zárszó: DR. SCHÜCK SÁNDOR főrabbi. Belépti dij nincsen. Pontos megjelenést kérünk. Válasz Poór Imre vitairatára Szerkesztő Ur! Ritkán olvastam olyan emelkedett szellemi és erkölcsi színvonalú levelet, mint amilyen Poór Imréé volt “Az Ember”-ben, politikáról és irodalomról. Csak az nem állja meg a helyét, amit a zsidóknak Hitler Németországában való nyaralásáról mondott. Én n e m vádoltam ezért senkit, csak illusztrálni kívántam, hogy az emberek gyakran figyelmen kivül hagyják az önérzet és a szolidaritás követelményeit. Poór Imre szerint azok a magyar zsidók, akiket otthon nem vettek emberszámba, igyekeztek olyan helyeket felkeresni, ahol valamennyien embereknek számítottak. Hogy ez a hely éppen Hitler 1939-es Németországa lett volna, a novemberi pogrom után,, azt nyilván a tisztelt levélíró sem gondolja komolyan. Kiváló tisztelettel TAKÁCS JÁNOS (New York) “Néhány tucat esettől eltekintve, nem volt szolidaritás a magyar zsidóság tagjai közt” Kedves Főszerkesztő Uram! Poór Imre emlékezetem szerint még nem irt soha “Az Emberben. Remélem a jövőben annál többször fogjuk írásait lapjuk hasábjain látni, mert kvalifikált, jól beavatott és egészen intelligens embeii ez az egykori történelemtanár. Mindez nem jelenti, hogy m e g á 11 a pitásaival mindenben egyetértenék. Amikor például védelmére kelt a még 1939 nyarán is a hitleri Németországban nyaraló és nehéz tízezreseket költő pesti zsidóknak, akkor bizony nagyon felhevültem! 1939 nyarán már nagyon sokat tudtak Budapesten a nácik terroruralmáról és borzalmas céljaikról. Azt is le lehet most szegezni — csaknem egy évtizeddel a legvérengzőbb -magyarországi tömeggyilkosságok után — hogy a magyar zsidóság pénzügyileg legfelső rétegei az első zsidótörvény életbeléptetésékor és később is közömbösen nézték az állásvesztésre Ítélt alkalmazottaikat s még amikor azok kivándorlásáról szó lehetett, csak itt-ott hallottuk, hogy egyes tehetősebb emberek segitőkezet nyújtottak. A cionisták az utódállamokban — különösen Erdélyben — ezreket mentettek ki Palesztinába, mig szülőhazánkból mindössze maroknyi elszánt családot, mert a vezető magyar-zsidó bürokrácia ezt a nehezen járható, de mégis járható utat nem igyekezett járhatóbbá tenni. Úgy a háboruelőtti kivándorlás kérdésében, mint más téren kikivánkozik belőlem az a súlyos megállapítás, hogy néhány tucat esettől eltekintve, nem volt szolidaritás a magyar zsidóság tagjai közt. (Úgy gondolom: a tehetősebb és a magyar zsidóság 90 százalékát kitévő nincstelenek közt!) A főbünösök ebben a zsidó plutokrácia tagjai, akik Horthy minden fajta és árnyalatú kormányzó-ipart jait az u.n. választások alatt óriási összegekkel támogatták. A rémura* lom alatt sok, nagyon sok tagja elpusztult enneli a rövidlátó, egészen a legvégig optimista osztálynak, de viszont az is köztudomású, hogy egy tekintélyes csoport közülök akkor került át a nyilasok és nácik lepénzelésével Svájcba, amikor a magyar zsidók vére nem patakokban, de folyamként ömlött, zudult mindenfelé . . . Poór Imre éppenugy tudja ezeket a «tényeket, mint ‘Az Ember” legtöbb olvasója. . Még csak egy kommentár: az a tény, hogy a Horthy-rezsim alatt élő, vezető magyar művészgárda túlnyomó része reakció - ellenes YVWRL-Rádió 0600 kc> Művészeti vezető: dr. Tatár László Március 7-én, most vasárnap este 8:30-tól 10:00-ig LEYNA GABRIELE koloratur-énekesnő MEZEY ZSICMOND a budapesti Operaház v. tagja DR. FELEKY LÁSZLÓ zongoraművész és a “Chez Vito” étterem és Night Club teljes zenekara Buy U.S. Bonds MAGYARORSZÁGRA és CSEHORSZÁGBA küldendő RUHACSOMAGOKAT MINDEN VÁSÁRLÁSI KÖTELEZETTSÉG NÉLKÜL PONTOSAN ELINTÉZZÜK! BECSOMAGOLJUK! FERTŐTLENÍTJÜK! ..A PÓSTÁN FELADJUK! Ezenkívül élelmiszer-csomagokat is szállítunk Csehországba. IKKA-csomagokat Magyarországba leggyorsabban szállítunk. (A U.S. Parcel képviselete.) PAPRIKÁS WEISS IMPORTER 1504 SECOND AVE. New York 21, N. Y.
