Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-03-06 / 10. szám

« 6-ik oldai AZ EMBER march 6, 1954 Még egyszer Poor Imre: ezúttal a Kisgazdapárttal kapcsolatban INTERJÚ DÉNES GYULÁVAL, A MODERN PSZICHOLÓGIAI DRÁMA MEGTEREMTŐJÉVEL Igen tisztelt Szerkesztőség! Kénytelen vagyok vitába szállni Poór Imre megállapításaival a Kisgazdapárt felelősségével kap­csolatban. Aki otthon volt 1945 és 1947 között és nem madártávlat­ból látta az eseményeket, sőt aki­nek módja volt egy kicsit a ku­lisszák mögé is benézni, az csak a legnagyobb elismeréssel tekinthet a Kisgazdapárt működésére. Ab­ban a válságos helyzetben, amikor a szépen zsendülő magyar demok­ráciát az orosz erőszak készült ’lehengerelni, a Kisgazdapárt je­lentette az ősi magyar nemzet­­ient tartó politika továbbfolytatá­sát. A magyar népnek a tatár-, tö­rök, osztrák elnyomatás alatt cso­dálatos ösztöne fejlődött ki az “ahogy lehet" - politizálásban; de ez az “ahogy lehet” nem a megal­kuvást, a gyáva opportunizmust jelentette, hanem a mostoha kö­rülmények között a nemzetfent­­tartás céltudatos és konstruktiv, áldozatos és nem egyszer mártir­­sorssal járó munkáját. \ A Kisgazdapárt nem “fedezett” semmit, (ahogy Poór Imre Írja). ami Moszkva malmára hajtotta a vizet, hanem az adott körűimé­­* nyék között az idő-áthuzás politi­káját folytatta a békeszerződés ratifikálásáig és az orosz csapatok kivonulásáig — abban az időben az volt a látszat, hogy ezzel meg­változik Magyarország sorsa és kezdetét veheti a valóban függet­len és szabad állami élet. Milyen keserves bűvészmutatványokkal, hol n'yilt, hol burkolt ellenállással, célratörő taktikázással kellett az időt huzni — és jól huzni! — hogy megérje az ország a nagy fordu­latot. Nem a Kisgazdapárton s ve­zetőin múlott, hogy a nagy fordu­lat elmaradt s kétévi sikeres ha­logatás után a magyar demokrá­cia belehanyatlott a rettenetes orosz erőszak véres kráterébe. Tisztelet adassék a Kisgazda­­pártnak s vezetőinek ezért a szi­szifuszi munkáért, nem pedig gánésoskodás! Az otthoni nép há­lája kisérte erőfeszítésüket s ma is csak hálával gondol a nép azok­ra, akik az elhagyatottságában melléje álltak és megkísérelték a lehetetlent. Kérem soraim közlését és va­gyok teljes tisztelettel: DR. Z. K. (New York City) El TÖRTÉNIK MAGYARORSZÁGON A JÚLIUSI PARASZTFELKELÉS EGY NOVELLÁBAN P.E.P. > Szigorú fejmosást kap egy fiatal iró. amiért “Tiz köröm­mel” címen “a legizgalmasabb órákat, Nagy Imre beszédének es­téjét” választotta ‘novellája tár­gyául s irta meg, az otthoni poli­tikai helyzethez képest túlságosan is realisztikusan. “Ebben a novel­lában a kormányprogramm nem más — Írja az “Irodalmi Újság”— mint egy megnyíló zsilip, amelyen át szinte parttalanul, viharosan és fenyegetően zudul a mi földje­ink:^ a haragos, szennyes, ellen­séges viz ár adat ... A szomszéd faluból lángnyelvek jelzik, hogy ott sincs máskép, pokoli éjszaka ez. mintha egy valóságos egysége-NE\V YORK ESEMÉNYE MRS. TERHES UJ BUDAPEST ÜHESTAURANTJA 1481 Second Ave. (77 St. sarkán) a legmodernebb ízléssel berendezett newyorki magyar vendéglő. — Asztal­­foglalás: ItH 4-9169 számon. Lunch szervirozás 12-től 3-ig! ÓHAZAI MÓDON Füstölt LIBA LENDWAY FARM Saw Mill Road North Haledon, N. J. Teleíóu: Hawthorne 7-6323 f sen kitervelt, országos ellenforra- I dalom indulna gyilkolni, rabolni, gyújtogatni mig a falu dolgozói ráébredve hol a helyük, visszave­rik az ellenséges támadást ... A fiatal bolsevista iró (Gergely Mi­hály) a párt határozatából szinte semmi mást nem látott meg, mint okokat a múló nehézségeket, ame­lyeket az magával hozott . . . Vol­tak ilyen gyilkos, merész és elve­temült kísérletek a júliusi napok­ban? Voltak. Nem százával, még csak tízesével sem, de voltak . . (Ezen a dupla beismerésen nem változtat az sem, hogy a kritikus­nak — néhány “levél’’ hatására— vissza kellett vonnia a “voltak”- 0t.). • ! J ÓPIUMKAMPANY! A pesti rádió nagy propagandát fejt ki a ópiumot és morfiumot tartalmazó mákgubó gyűjtése ér­dekében. Hírül adja, hogy “úttörő csapatok járják a falvakat és gyűjtik a mákgubót. Tarka Gábor ipolyvecsei kis úttörő egymaga 54 mázsa gubót gyűjtött össze.” A rádió közli, hogy a gubótermelés­­hez ingyen vetömagvat adnak a termelőknek. A kormányzat meg­lepő nagylelkűséggel a teljes mák­termelést szabad értékesítésre a gazdáknak adja. “Az ingyen vető­magnak csupán egyetlen ellen­szolgáltatása van, az hogy a mák­gubót át kell adni a helyi földmű­ves szövetkezetnek.” A mákgubó­­kampánynak és a rezsim feltűnő nagylelkűségének az az oka. hogy a bolsevista Magyarország is te­­| völegesen akar bekapcsolódni a kommunista országok által mind intenzivebben űzött nemzetközi kábitószertermelésbe és csempész­kereskedelembe. Bár az Egyesült Nemzetek (UN) nagyszabású or­ganizációt létesített a kábítószer­­termelés és csempészet megakadá­lyozására, ennek ellenére vörös- Kina óriási arányokban űzi az ópiumcsempészést a szabad világ, különösen Japán felé. A cél ter­mészetesen (a komoly ‘üzleti’ pro­fit mellett) a szabad világ morá­lis ellenálló erejének aláásása. E i “nemes” cél megvalósításába most ! már a bolsevista Magyarország is : belekapcsolódott * . . 1939 júliusában egy vállas, jó­­megjelenésü férfi hajóraszállt Le Havre-ban és elindult Amerika fe­lé .. . Utolsó operettje az ‘‘Ide gyere. Rózsám” még javában fu­tott a pesti Városi Színházban a századik előadás jubileumát ünne­pelve de Dénes Gyulát 6i a siker már nem érdekelte . . . Mintha érezte volna, hogy egy Nagy Ka­pu örökre bezáródik mögötte. A Nagy Kapu, amely mögött ottma­radt addigi élete, színpadi sikerei, mint például a “Diplomások”, a “Marika hadnagya”, a “Nincs szebb, mint a szerelem" s még egy csomó más operettje, könyvei, versei, dalai. Dénes Gyula lelki szemei előtt ekkor már egy uj vi­lág tágasabb kapui rajzolódtak ki a remenyek minden szines álmai­val: Amerika kapui . . . • Most hogy tizennégy hosszú év múltával itt ülünk vele szemben a 120 Central Park Southon levő Stúdiójában, hogy megtudjuk tőle mit reprezentál a tudományos amerikai világ számára a “Denes Psychodfamatic Theatre”, amely­nek ö a megteremtője, első kér­désünk a múltnak szól: — Gondolt rá, hogy valaha is Írjon egy Uj zenés darabot? Vagy dalokat, mint például a “Gyönyö­rű, mikor a május virágzik”? — Soha! — hangzik a határo­zott válasz. — Az én életemnek ez a szakasza örökre lezárult. Elné­mult a dal. a muzsika. — Hogy jutott eszébe a pszicho­lógiai drámák megvalósítása? Egy ideig néma csend. Aztán egy hosszú sóhaj. Majd megered­nek a szavai . . . — 1945-ben ért életem legna­gyobb tragédiája. Ekkor értesül­tem róla. hogy elvesztettem életem legfőbb célját, értelmét, örömét: a tizenhétéves Iván Tamás György nevű gyönyörű fiamat. Nyolcadik gimnazista volt, hat láb magas, erős és okos. A verseit a pesti na­pilapok és magazinok közölték. . Tehetség volt. S mült minden te­hetség, ő is fellázadt a náci és nyi­las terror ellen. Aktiv tagja lett az otthoni földalatti mozgalomnak. Hamisított igazolóiratok segítsé­gével százakat mentett ki a halál­ból. A németektől szerzett bőrka­bátjában bejárt a táborokba s mert a pesti német birodalmi is­kolában tanult meg németül, min­denütt mint fiatal német katona­tisztet fogadták s kiadták neki a foglyokat ... A foglyokat, akik azt hitték, most indulnak utolsó Útjukra . . . S akiktől két utcával távolabb bocsánatot kért erélyes viselkedéséért s azután szabadon engedte őket. Fussatok! . . . Ment­sétek meg az életeteket! . . . Dénes Gyula egy kis időre el- i hallgat — Igen, — mondja azután, — I mindezt másoktól hallottam. Azoktól, akik ott voltak vele* kö­rülötte, akik szerették, ‘ csodál­ták és féltették. De hiába féltet­ték. Az én Ivánkám nem ismerte mi a félelem . . . Évei szerint még gyermek volt, de lelkében bátor férfi. S az maradt élete utolsó pil­lanatáig. Utolszór akkor látták a fiamat, amikor elfogatása után fegyveres hóhérai arra kényszeri­­tették, hogy felemelt karokkal marsoljon a Duna felé . . . Újabb csend. Újabb sóhaj. — És ez a kezdete a pszicholó­giai drámáknak? — kérdezem ' halkan. — Igen, — mondja Dénes. — | Mikor végre ocsúdni kezdtem a j tragédia romboló Ilire után, azt kérdeztem újra meg újra magam­tól: mi az, ami ilyen bestiális gyil­kosokká degradálja ezeket a té­velygőket? Hiszen az én fiam csak jót tett embertársaival. Miért kel­lett hát az életével fizetni érte? Hogy lehetne ezeket a beteg lel­keket kivezetni abból a mély sö­tétségből, amiben élnek? Hogy le­hetne, uj. nemes, istenemberi uta­­_kat mutatni nekik? ... És ekkor mint egy sugallat jött a belső vá­lasz: “ha ezeket a kóresete;ket dramatizálnám és egy pszichiáter megmagyarázná a hallgatóságnak, hogy a gyilkossági ösztön és min­den más beteges ösztön a külön­böző lelkibetegségek valamely faj­tája, akkor talán megértenék, hogy orvosi segítségre van szüksé­gük. mielőtt még elkövetnék a bűnt . . . — És bevált a terv? — kérde­zem. — Ha őszintén felelek, akkor szerénytelenségnek fog hangzani. Mert igenis bevált. Az első előadást 1946-ban tartottuk. Az érdeklődés olyan nagy volt. hogy esténként százakat kellett ülőhely hiányá­ban elküldenÜRjk. A különböző egyetemek pszichológiai fakultá­sai egymásután Írtak nekünk az Egyesült Államok minden részé­ből, információkat kérve az uj metódus felől. Aztán következtek a televízió- és rádióállomások. Az­tán Anglia, India, Franciaország. S most már Németország, Ausztria s még egy sereg más állam, ame­lyekről tudok s ahol a pszicho­­dráma igen fontos eszközévé vált a ■tanítási programnak. 1947-ben a Világ Egészségügyi Szolgálatának vezetője, dr. Brock Chisholm, aki ezt az organizációt a United Na­­tions-ben képviselte, azt irta ne­kem: “Miután végignéztem egy előadásukat, az a véleményem, hogy ez nagyon értékes próbálko­zás. Hogy a praktikus eredménye hová vezet, még nem látható, ‘but I do regard it as a well worth ex­ploring’.” 1952-ben a ’ “Mental Hygiene” cimü magazinban (Vol. XXXVI, No. 4) dr. Wilfred C. Hulse a N. Y. Állami Egyetem .pszichiátria tanára már azt irta: “This method of presenting and publicizing mental hygiene through dramatized sketches has been widely and successfully used by the National Association for Mental Health during the last several years.” És végül most a New York State Society for Mental Health ezen a héten mu­tatta be a “Denes Psychodramatic Theatre” színészeivel együtt azt a darabot, amely valójában a nyi­tánya egy egymilliódolláros “drive”-nak. S ha igaz, áprilisban Londonban leszünk ... — Boldog? — kérdezem Dénes Gyulát. — Amerika többet adott nekem, mint amennyit valaha is kérni mertem volna ... A jó Isten áldja meg ezt a gyönyörű nagy országot örök emberi szabadsággal! De amit Magyarország elrabolt tőlem, azt nem pótolhatja semmi sem. Én már örökre boldogtalan mara­dok . . . — örömei? Semmi? . . . — ó, de igen! — mondja és végre először mosolyogni kezd. — Magdolna Veronika. A brilliáns­­agyu tizenkilencéves lányom, aki pszichológusnak készül és hogy brilliáns az agya, azt a tanárai mondják, nem én. De mint min­den örömbe, ebbe is belevegyül egy kis üröm . . . — Micsoda? — kérdem megle­pődve. Tétovázik, végül elneveti ma­gát: — Az, hogy Magdolna Veronika nem az anyjára hasonlít, hanem énrám. Bucsuzásul még egy kérdést adunk fel: — Ha boldogtalan, mi mégis az elégtétele mindabból amit a pszi­chológiai drámákkal elért? —Az, — mondja ismét halkan, — hogy ha a fiam itt lenne ve­lem, úgy érzem meg lerme elé­gedve az apjával, de hogy nincs itt, a munkám révén talán bizto­síthatok magamnak egy csepp helyet az ő lelki nagysága közelé­ben, ahol nagyon szerényen, na­gyon alázatosan meghúzódha­tom ... • • A “Denes Psychodramatic The­atre” egyébként minden csütörtö­kön este tartja előadásait a 165 West 57 Streeten levő Carl Fi­­soher Hall színháztermében. Ven­dégszónokai az amerikai tudomá­nyos és társadalmi élet előkelősé­geiből kerülnek ki. Egy magyar iró munkásságának eredménye Amerikában . . . ZOLTÁN KAROLY * *- * * * * 4- 4- 4- *-*- *- 4-» 4- * 4- * * * * 4- + * “HATIKVA” a galuti magyarnyelvű zsidóság harcos hetilapja. Fizessen elő a Hatikvá”-ra “Az Ember” kia­dóhivatalában. Egy évi előfizetés dija 12 dollár. Ezért az összegért minden héten, a lap megjelenése után 3 nappai, repülőpostan kapja kézhez a világon élő tnagyarszár­­inazásu zsidók tartalmas lapját, amelynek cikkeit a legjobb galuti és izraeli magyar-zsidó írók írják. Központi szerkesztőség és kiadóhivatal: “Hatikva” Calle Colombres 74 Buenos Aires, Republics Argentin«. E címre is bekü’cLheti előfizetését. Női ruhák átalakítása, igazítása és helyrehozása a legutolsó divat szerint . . . Hívja fel telefonon Miss ETHEL-t SChuyíer 4-9843 +»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦« HOLLÓS BÖZSI ANGOL, - MAGYAR magyar-angol fordítási, emigráció* ügyekben segitő irodája készséggel áll a magyarság rendelkezésért. 55 West 43 St. New York IS, N. Y. ,iRoon> 104(>) Telefon: LO 4-3610 Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN—az uj T.B.C.-ellenl' gyógyszer: streptomicin, peni­­cilin. insulin és m.iuden más gyógyszer!—Szállítunk a világ bármely részébe, MAGYAR­­ORSZÁGBA is, ahová az orvos­ság mellé magyarnyelvű utasí­tást is küldünk. Nem kell várni export-engedélyre!4 Telefonál­jon, Írjon árajánlatért: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának elmére:. 1519 First Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u. 3-4-ig és 5-től 6.15-ig WLIB (1190 ke.); vas. 12.30-2- ig WBNX-en és szombat d.u. 2-kor Philadelphiában, WTEL. volt, az korántsem jelentett bal­­oldaliságot! Churchill és a Nyugat ezernyi demokratikus politikusa bizonyára szintén nem osztotta á magyar feudális “kurzus”­rezsimek elveit! Ami nem fehér, az még nem feltétlenül vörös! . . . Tisztelettel MAX M. FUCHS (Pittsburgh, Pa.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents