Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-02-06 / 6. szám

2-ik oldal AZ EMBER FEBRUARY 6, 1954 Párisi panoptikum Irta: JÁVOR LÁSZLÓ A Centre Saint-Jaeques kiállító szalonban most rendezte Bródy Üli második kiállítását a magyar kolónia szine-java előtt. Vértes Marcel és Czóbel a fes­tők szolidaritását hozták s őröm­mel regisztráljuk: ott voltak a vi­láglapok kritikusai, műkereske­dők, neves műgyűjtők s a képra­jongók, akiknél hatalmasabb szekta egyik városban sincs a vi­lágon. Bródy Lili nekünk nemcsak azért kedves, mert forrongó tehetségű művész, de külön azért, mert a fe­lejthetetlen Bródy Sándor Ameri­kában élő fiának, Jancsinak a fe­lesége és Polacsek Elemér orvos­professzornak a leánya. A verniszázson 12 festmény és 24 rajz várta a látogatót. Nézem az uj utakat kereső mü­veket és bevallom: zavarban va­gyok. írnom kell rajzról, fest­ményről — a festmények bemu­tatása nélkül. írtam már kiállí­tásról, legutóbb Vértes Marcel ki­állításáról küldtem beszámolót. Megírom most is: képeket szavak­kal nem lehet leírni, mint ahogy költeményt nem lehet lefesteni. Csak azt Írhatom le, amit a rajzok vagy képek szemlélése bennem kelt. Minden más nagyképűség, ostobaság vagy csalás. A költeményeket poéták Írják, a szabályokat unalmas szakembe­rek állítják fel. A képírásnak nin­csenek szabályai, képhez senki sem ért. Minden évben “felfedez­nek” a világ leghíresebb múzeu­maiban hamis képet, olyant, amit kincsekért vettek meg s csodaként őriztek. A Vermeer (Van der- Meer) képek “világpiaci ára" le­esett, mert egy zseniális holland képhamisitó olyan tökéletesen hamisította ezt a legutánozha­tatlanabbnak vélt zsenit, hogy (most a spekulánsok sem mernek iVérmeert vásárolni. Évenként annyi hamis Corot és Renoir ké­pét “vásárol fel” a világ, hogy Corot és Renoir, ha ezer évig él, akkor sem festhetett volna ilyen tömeget. És nagyérdemű Közön­ség, a képekhez “hites” szakértők pecsétes leveleit is csatolják az üzérek. A szalonok képei körül, 80 szá­zalékban mindenre elszánt hiéna­sereg nyüzsög, a képkritikusok nagyrésze a hiénák Íródeákja, a közönség pedig a festés alapfogal­maival sincs tisztában. Az általá­nos műveltséghez úgy látszik nem tartozik a festészet. Ezt iskolában nem tanítják! A fenti gyűrű közepében áll egyedül a szegény festő . . . Nézzük Bródy Lili kvalitását. Olajképei világosak, vázlatosak, sárgás-rózsaszin hangulatot ref­lektálnak a néző felé. Vázlatszerü­­ségüket szándékosan .fokozza a festő azzal is, hogy higan kezeli WWRL-Rádió 1600 kc ) Művészeti vezető: dr. Tatár László Február 7-én, most vasárnap este 8:30_-tól 10:30-ig: MEZEY ZSiCMOND a. budapesti Operaház v. tagja MÁNYOKY LÍVIA á budapesti Operaház v. tagja VÁRKONYI MIHÁLY a Nemzeti Színház v. tagja DR. FELEKY LÁSZLÓ zongoraművész anyagát, az eszences festék csu­rog, szinte úszik, helyét változtat­ja a szemünk előtt. De istenem, ez technika, ezzel a szavakkal meg­közelíthetem, szemléltethetem a festmények lelkét? Lehetetlen! íj{ Tájképek, tájképek, Szajnapart, hidak, uszályok a csillogó vízben. Aztán: utcák, azok is csillognak, minden fény csillog, csillámlik, a viz, a járda, a fák lombjai is. A rajzok érdekesebbek, nem művészi szempontból, Bródy Lili festményei nem maradnak rajzai mögött. A rajz intimebb, jobban leleplezi és egyben feltárja is a művészt. Nézzük csak őket. Rajzain is játszik a meztelen papiros, a fehér iv alapja ki-kivil­­lan az iron és a szén közül, a fes­tékek közül kilobban a fehérek tüze. A fények vonzzák s üldözik a festőt, aki tán azért áll meg a vízpartokon, hogy a viz csillogását nézze. Ez a csillogás követi őt, ha interiőrt vagy lógófejü lovat raj­zol. Az írón nem a fénykép pontos­ságával rögziti a tárgyakat és a borúból kivillanó fényeket. Bródy világa gyakran a témától függet­len, talán elvont is kissé. Borongós poéta festi a Bródy­­világot, borongós bánat ez, amely­ből mégis élet vágy villan elő, csa­pódik ki. Meghasadnak a sötét felhők és az életöröm angyalai énekelnek s fehér szárnyaikkal szétcsapnak a fekete szénfellegek között. Néhány lépésre tőlünk a világ legcsodálatosabb körútja, a Saint Germain, a kaputól jobbra az egyik házon márványtábla: itt lakott Baudelaire ... A bérháztól száz lépésre az orvostudományi egyetem, előtte Brocka szobra, a Metro másik oldalán Danton eme­li égnek érckarját. A szobor arccal egy keskeny utca felé néz, ahol egykor kávéházi vendég volt Dan­ton. “Café Procope.” Oh, csodála­tos párisi világ és “Café Procope” a világ te első kávéháza . . . Jön a fiatalság az utcáról, sza­kállas fiatal gyerekek, lányok bor­zas hajjal, nadrágban. Elözönlik a kiállítást. Honnan jönnek ezek a szomjas párisi fiatalok? Talán a Café Procopeból. Nézik a képe­ket, vitatkoznak a pesti Bródy Lili müvei fölött. Négy rajzon kis kerek pont azt jelzi: eladva. — Ki vásárolta a képeket? — kérdezem a kipirult arcú festőt. — Egyiket Podriguer műkereske­dő, % másikat báró Alex Roth­schild, a harmadikat Robert Cointreau, a róla elnevezett likőr ■gyárosa, a negyedik Salgó ma­gyar orvos. — Sikere van. Miért ideges? — A férjem és két gyermekem New Yorkban van, öt éve elsza­kadtunk egymástól, ők nem lehet­nek itt, én. nem lehetek ott, min­den nap várom a jó hirt, hogy utazhatok . . . — Mondjon egy mondatot Bró­dy Sándorról. — Tíz éves koromban szüleim házához jött Sándor bácsi, elbü­­völten néztem, tetszett nekem, ak­kor még nem gondoltam, hogy menye leszek . . . — Polacsek professzor? . . . — Mindig az utolsó pillanatban valami csoda történik, a remény­telenségből valami kiemel. Hiszek abban, hogy apám szelleme most is vigyáz rám. FEBRUÁR 28-ÁN: “Night of Slars“­koncert LEVELEK: Már szinte hagyománnyá vált, hogy a United Hungarian Jews of í America minden évben megren- I dezi azt a koncertjét, amelynek anyagi eredménye eljut évről-évre Izraelbe a rászorultak megsegíté­sére. Február 28-án, vasárnap este a 69 St. és a Park Ave. sarkán lé­vő Hunter College több mint két­ezer személyt befogadó színházi terme lesz az esemény színhelye, ahol az amerikai művészvilág leg­kiválóbb reprezentánsai lépnek a ■pódiumra, hogy hozzájáruljanak az UH JA testvérsegitö munkájá­­j hoz. A rendezöbizottság — amely­nek élén Rotman Helen, Fay Eli­zabeth és Harriot Rita áll,—nagy lelkesedéssel egy olyan műsor ösz­­szeállitásán fáradozik. ínnely mél­tó lesz az eseményhez. A komité tárgyalásokat folytat Larry Adler­­rel és Sophie Tuckerrel is. Már eddig is biztosítva van Já­vor Pál, a magyar színpadnak egyik legértékesebb és legnagyobb művésze, továbbá Julio Gari, a Metropolitan Opera magyarszár­­mazásu ünnepelt tenoristája és a hírneves Kuttner Mihály-Ákos Ferenc hegedüduettje. Kuttner a Philharmónikus-zenekar szólistá­ja. mig Ákos Ferenc a pesti és bé­csi filharmonikusok koncertmes­tere volt. A műsor további nagy számai: Lena Gabriele, az ameri­kai hangversenyteamek ünnepelt szopránja; Margo Moser,, az “Ok­lahoma” cimü operett pimadon­­nája; Fred Thomas, a baritonok baritonja, mig a műsor zenei ve­zetője: dr. Feleky László zongora­­művész és zeneszerző. A koncert jegyein levő “Donation” szó kife­jezi a jegy vásárlójának azt a szándékát, hogy amikor a jegyért fizet, ugyanakkor jótékony célra áldoz. A jegyek ára a következő: 4.80. 3.60, 2.40. 1.80 és 1.20 dollár. Ha részese akar lenni ennek a tásadalmi eseménynek, rendelje meg vagy vásárola meg a egyét az UHJA tágjainál vagy- az UHJA irodájában: 317 E. 79 St„ N.Y.C. Telefon: BU 8-8212. GYÁSZJELENTÉS Gyászoló szívvel jelentjük, hogy Homoky Jenő, az Önképző Egylet egyik oszlopos tagja február 3-án hosszas szenvedés után örök nyu­galomra tért. Eltávozása nagy vesztessége az amerikai magyar­ságnak, mert mindenki szerette és becsülte. Résztvett minden kultu­rális és társadalmi akcióban, de különösen a magyar színészetnek volt lelkes támogatója. Családján kívül széles kiterje­désű baráti köre: az Önképző Egy­let nagy családjának minden tag­ja a legőszintébb szívvel gyászolja. Weisz Jenő fejfájára Megtört szívvel jelentjük, hogy egy drága jószivü ember, Weisz Jenő 48 éves korában, egy köny­­nyebb műtét után kedden, febru­ár 2-én szivszélhüdésben hirtelen eltávozott az élők sorából. Weisz Jenő az amerikai ma­gyarság körében nagy szeretetnek örvendett. Baráti köre porig sújt­va gyászolja őt. Nem csoda, hi­szen ott volj oz ő segítő keze min­denhol, ahol a szükség' mutatko­zott. Boldog volt. ha segíthetett felebarátjául . . . Megtört szivü barátain kívül gyászolják: felesége, két kisgyer­meke. Londonban élő egyetlen testvére: Weisz Harry és Ameri­kában élő unokatestvére: Weisz Béla. Drága Jenő, nyugodj békében és ha van érzés a másvilágon, akkor érezned kell Neked bizton, hogy mindnyájan fájdalmas gyászban gondolunk Rád és emlékedet ke­gyelettel fogjuk megőrizni. GÁTHY TIBOR Rövid pótlás a szatmármegyei hírességekről Igen tisztelt Főszerkesztő Ur! “Az Ember” 1953 junius 20-i számában egy kis rövid ismerte­tést írtam Jászi Oszkár születési helyéről. Nagykárolyról és az ott született nem színpadi, hanem eszes, müveit csillagokról. A név­sorból (kimaradt néhány tündöklő név s azért, ha kissé késve is, de nem elkésetten igyekszem a hi­ányt pótolni. Ady Endre, a magyar költészet halhatatlanja 1877 november 22- én, Érmindszenten született, a Szatmárral határos érmelléki kis faluban. Kaffka Margit, iró, ta­nárnő Nagykárolyban született. Ligeti Antal festőművész, 1823- ban született Nagykárolyban. Bu­dapesten a Nemzeti Muzeum kép­tárőre volt, ugyancsak Ligeti volt Munkácsy Mihály festőművész el­ső pártfogója és irányitója. Ligeti 1890-iben halt meg, Budapesten. Dr. Pollatsek Elemér gége- és tö­­rokspecialista, egyetemi m. tanár szintén Nagykárolyban született. Évtizedeken át kezelőorvosa volt a budapesti Gperaház tagjainak. 1944 végén ölték meg a nácik Né­metországban. Őszinte tisztelettel: WOHL JENŐ (Detroit, Mich.) Hogyan reagált Budapest az angolok elleni futballgyőzelemre? Kedves Szerkesztő Uram! Egy hazai levélből írtam ki eze­ket a sorokat, gondolom érdekel­ni fogja olvasóit: “Bizonyára értesültetek a nov. 25-én megtartott magyar-angol válogatott mérkőzésről, ahol az eredmény 6:3 volt Magyarország javára. A meccset nálunk hatal­mas érdeklődés előzte meg. Hete­kig tárgyalták az esélyeket az emberek, az utcán, a villamoson másról sem lehetett hallani és olyan emberek, akik életükben nem láttak focit— szóltak be a vi- I tába. Az általános vélemény mér­sékelt pesszimizmusnak volna ne­vezhető, 1-2 gólos vereségre szá­mítottunk. A nagy napon már mindenki ott tilt d.u. 3-kor a rádiónál, leálltak a gyárak, hivatalok, mindenki ott reszketett a rádió mellett. Az üz­letekben, az utcákon csoportosul­tak az emberek, ahol csak rádió vagy rádióval felszerelt automobil volt. Nem lehetett Budapest más­­félmilliónál több lakója közt száz- i ezer. aki ne hallgatta volna Sze­­ipesi szavait (ő a mai Pluhár). Már az első percben gólt értünk el, ha­talmas fölényben játszottunk és a hallgatóság egyre lázasabb lett. Én is a hivatalunkban hallgattam a mérkőzést, minden gólunk után hatalmas tapsvihar, tombolás tört ki, egymás nyakába borultunk . . . Utána megint napokig minden­ki erről beszélt. De nemcsak ná­lunk, egész Európa erről zengett! Az újságok pártállásra való te­kintet nélkül az első oldalon, vas­­itag betűs címekkel hozták a hirt és fantasztikus jelzőket találtak ki a magyar fiuk játékára ... De az idén további nagy feladatok várnak a magyar csapatra: világ­­bajnokság lesz az idén, januárban máris Egyiptomba mennek (jön-e ismét a “Szálem”?) Májusban az angolok revans-mérkőzésre jön­nek Pestre, ha csak erre gondolok, ■máris melegem van! . . “Az Ember” megemlékezett er­ről a nagy győzelemről, de talán érdekes olvasni, hogyan hatott ez a Vasfüggöny mögötti magyarja­inkra. ■Szívélyesen üdvözli és jóegész­séget kivan: (ALÁÍRÁS ÉS LAKCÍM) Kerestetések: Igen tisztelt Szerkesztőség! Megbocsátanak, hogy soraim­mal zavarom önöket, de ezt a le­velet a kényszer diktálja. Én ma egy 65 éves. összetört és beteges öregember vagyok a sok munkától. Már 32 éve élek az or­szágban. ha bírnám a munkát, ta­lán meg is élhetnék . . . Sajnos beteges és öreg vagyok és ebben a nagy drágaságban nehéz a meg­élhetés. De Amerikában van egy csomó rokonom, akiknek ja­varészét én segítettem fiatal ko­romban. talán ok segítségemre le­hetnének: Például Rosengarten Zsigmond és testvére, irma: mielőtt Ameri­kába vándoroltak, 'beteg apjukat én tartottam el. A címük: Ro­sengarten Zsiga, 265 West 87 St., New York City; Irma Marmor­­stem, 679 Martha St., Elmond. N. J. Azután van rokon Chicagó­ban. aki 7 évvel ezelőtt küldött 3 alkalommal csomagot, aminek na­gyon örültünk, de azóta nem hal­lottunk róluk. Cime: Joseph Ko­­vats. 4121 Euclid St.. East Chica­go, Ind. De a többi rokonok? Ro­sengarten Vilmos, Detroiti?), Ro­sengarten Manó, Hollywood, Cal„ aztán USA-ban élnek meg: Ste­fan Jon és Joseph, ezek románok, de anyjuk révén unokatestvéreim és egyik testvérük zsidó: Bauer, Szászvárosból. Mind 45-50 éve már Amerikában élnek. Felkérem önöket, hogy őket fel­­kereni szíveskedjenek, hogy en­gem segítsenek. Köszönet előre is a fáradságért, üdvözlettel hívük: ROSENGARTEN IZIDOR Gilad St. 13 A, Haifa, Israel NEW YORK ESEMÉNYE MRS. TERHES UJ BUDAPEST RESTAURANTJA 1481 Second Ave. (77 St. sarkán) a legmodernebb ízléssel berendezett newyorjú magyar vendéglő. — Asztal­­foglalás: RH 4-9169 számon. Lunch szervirozás 12-től 3-ig! TmnrBTnm sTTrtnrrrs^rinrifVTTnrs U.S.A. - MAGYARORSZÁG POSTACSOMAG SERVICE CSOMAGJÁT HLHOZZUK FERTŐTLENÍTJÜK és: POSTÁZZUK! Eastern Parcel Co. Központi iroda: 4124 Avenue D. Brooklyn 3, N. Y. (BU 7-3678) Yorkville-i iroda: 205 East 85th St. ( Room 204) New York, N. Y. (TE 9-5339) — KÉRJEN ISMERTETŐT — fLfiJlJLSlJLíLíUlJULÖJLSLÍLilJLQ_ö_SLQ_ö_flJL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents