Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)
1954-02-06 / 6. szám
FEBRUARY 6, 1954 AZ EMBER 3-ik oldal A felszabaduló Magyarország nem a Horthy- vagy Szálasi-rezsimet kívánja vissza, hanem demokráciát akar — állapították meg gyűlésükön a Franciaországban élő szociálisták “AZ EMBER” AZ EGYETLEN DEMOKRATA ÚJSÁG A Parisban működő “Világosság” szocialista kulturcsoport szokásos havi előadássorozatának keretében január végén vitaestét rendezett, amelynek tárgyát két kérdés képezte: 1) Asszimilálódjék-e az emigráns az őt befogadó országhoz, vagy maradjon meg magyarnak, a hontalansággal járó összes nehézségeket vállalva? 2) Egy esetleges hazatérés alkalmával mi legyen a demokratikus emigráció magatartása? Az óriási érdeklődést kiváltó vitaest megnyitójaként Mandel Ferenc, a "Világosság” titkára a súlyos betegen fekvő Pemeki Mihály bevezetőjét olvasta fel. Perne.ki hangsúlyozta, hogy nincs nevetségesebb emberfigura, mint az az emigráns, aki úgy akar asszimilálódni, hogy egyszerűen letagadja és megtagadja magyarságát; még honfitársaival sem hajlandó magyarul és Magyarországról beszélni, reménykedve abban, hogy ezáltal érdemeket szerez a befogadó állam polgárai előtt. — Akár itt maradunk, akár a hazatérés áll szándékunkban — hangoztatta Perneki — egyet ne feledjünk el soha: egy népnél sem vagyunk alábbvalóak! Aikárhová sodor is az élet, kötelességünk barátokat szerezni sokat szenvedett hazánknak! Ez után Madarász György volt vezérkari százados, üzemi organizátor emelkedett szólásra, hogy a régi emigráció álláspontját ismertesse a vita tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatban. Madarász először rámutatott arra, hogy milyen óriási külömbség van a teljes beolvadás és asszimiláció között. — Akinek nincs szándékában a hazatérés, az még lehet azért jó magyar — kezdte, — mint ahogyan a Horthy-rezsim politikai, vagy gazdasági emigránsai legnagyobb százalékban meg is tartották magyarságukat. A beolvadás csak annak sikerül, akinek otthon sem volt gyökere. Más kérdés, hogyan kell viselkednie annak, aki komolyan foglalkozik a hazatérés kérdésével. Balgák azok, akik úgy vélik, hogy egy esetleges felszabadulás után otthon majd nem kérdik meg a hazatérő emigránstól: “Mit tettél te Magyarország érdekében külföldön, amig mi idehaza szenvedtünk? . . Garamvölgyi Arthur újságíró Madarász szavaihoz .kapcsolódva, ecsetelte a magyar emigráció heterogén összetételét, amelyben nagyon sokan a rab ország érdekeire hivatkozva igyekeznek kikaparni sajátmaguk számára a gesztenyét. — Komoly különbséget kell tennünk az emigráció különböző rétegei között — mondotta. — Másképp látják az itteni feladatokat s a jövőt azok, akik a Horthy-rezsim elől menekültek el, Teljesen más világ az 1944-es Horthy- és Szálasi-emigráció. Ugyancsak más vágyak fütik az 1945-47-es vérnélküli forradalom talaj tvesztett nagybirtokos és nagykapitalista emigránsait s ugyancsak más azokat, akik demokráciát akartak épiteni Magyarországon, de a bolsevizmus kényszeritette őket idegen országokba. — Az elmúlt években láthattuk, hogy a letűnt rezsimek handabandázói, az ország többszörös sírásói milyen felbecsülhetetlen károkat okoztak a külföld előtt', az emigrációban is az egyetemes magyarságnak. — Akár itt maradunk, akár hazatérünk, egy kötelességünk lehet:bebizonyitani, hogy Magyarország nem a darutollasok és a keretlegények hazája, hanem olyan ország, amelynek népe a történelem folyamán óriási értékeket adott már Nyugatnak s álmai beteljesülését nem más népek és fajok elnyomásában, hanem egy becsületes demokratikus államrendben, látja! Petrovics Béla újságíró emelkedett szólásra ezután és ismertette, lényegében mi adott aktualitást a vitaestnek: — Azt mondják, hogy csodaváró nemzet vagyunk s aki a hazatérésre számit, az csodára vár — mondotta, majd rámutatott arra, hogy az állandóan hosszú lejáratra tervezett szovjet-politika ismemeretében épp most egyáltalán nem menne csodaszámba Magyarország váratlan felszabadulása. — Sztálin halála után Malenkov elsőszámú feladata — folytatta— leküzdeni azokat a nehézségeket, amelyeket magában a Szovjetunióban okoznak az ottélő kisebbségek, Mősodikszámu feladat megemészteni Kínát, majd a Szovjet' oldalára állítani az ázsiai gyarmatokat. A Szovjetnek ehhez a manőverhez 20-40 évi békére van szüksége. Logikusnak tűnik, hogy a béke érdekében hajlandó engedményeket tenni. Ez az évtizedekre előrelátó sötét politika nem zárja ki, hogy a világ leigázására törekvő Szovjet, csak azért, hogy sorait nyugodtan rendezhesse s hogy véget vessen a számára egyre kellemetlen hidegháborúnak s a forró nyugati fegyverkezésnek, idegcsillapitónak felad egy-két csatlósállamot — köztük Magvavországot is. Petrovics ezután hangoztatta, ha ez a fordulat bekövetkezik, a világ minden részéről emigránsok tömege indulna meg hazafelé, hiszen mindenki tudja, hogy a felszabadulás óriási gazdasági lehetőségeket hoz magával. — Nyitva marad a kérdés — folytatta az újságíró — hogy a sokat szenvedett ország kiket fogad vissza. Aki haza.készül, annak tudnia kell, hogy az esetleges felszabadulás után otthon egy munkásokból s parasztokból álló erősen iparosodott országot talál, amelynek polgárai gyűlölnek minden diktatúrát s demokráciát akarnak. Olyan demokráciát, amelynek parlamentjében a munkások és a parasztok képviselői lesznek túlnyomó többségben. — Ilyen parlament illetékesei fogják megkérdezni a hazatérőktől: kedves honfitársam, mit tettél te a külföldön a mi érdekünkben? A kitűnő újságíró ezután kemény szavakkal bírálta azoknak a felelőtlen emigráns politikusoknak a magatartását, akik a külföldre szakadt magyarok között a demokratikus eszmék ellen uszítanak, majd előadását e szavakkal fejezte be: — Aki hazakészül, egyetlenegyet tehet. Rossz álomnak tekinti mindazt, ami Magyarországon 1918 óta történt s alázattal beáll már itt azok sorába, akik Kun Béla, Horthy, Szálasi, Rákosi Magyarországából egy osztályuralmat, kizsákmányolást és idegen elnyomást nem ismerő, valóban demokratikus Magyar országot akarnak cpiteni. A felszólalásokat széleskörű vita követte, amelynek során a hozzászólók egybehangzóan megállapították, hogy a demokratikus emigrációnak “Az Ember”-en kívül nincs más harcos sajtóorgánuma. “Az Ember”, Göndör Ferenc újságja harcol a munkások és polgárok szabad jövőjéért. A vita azzal zárult: csak az foglalkozhat komolyan az esetleges hazatérés gondolatával, aki tudomásul veszi, hogy a magyar társadalom fejlődése a Vasfüggöny esetleges ft húzása után csak ott folytatódhat, ahol bolsevista nyomásra abbamaradt 1945-47 vérnélküli forradalma után. TAPOLCAI PÁL VITA Még egy hozzászólás “ Az ezeréves per”-hez Igen tisztelt Szerkesztőség! A január hó 16-i számban igen nagy figyelemmel olvastam Czipó László cikkét, “Az ezeréves per”-t. Éhez szeretnék néhány sorban hozzászólni. Czipó cikke mázsás argumentumokat hoz fel Erőss János megállapításai ellen. Nyugodjék meg azonban Czipó László, a föld a szegény parasztság kezén marad! De hogy pontosan az a föld marad a parasztság kezén, amit 1945 után kapott meg, azt még az otthon felnőtt fiatalság — mely a kommunista fekély ellen oly alaposan be lett oltva és úgy felnőtt, hogy még az emigrálás keserű kenyerét evő jószándéfcu magyarok is nehezen ismernének rá — még ez az uj generáció sem tudja garantálni. De az bizonyos, hogy az Erőss Jánosok beavatkozása teljesen hiábavaló! Csak ennyit akartam mondani... Teljes tisztelettel: BUJDOSÓ PÉTER (Brooklyn, N. Y.) ‘Viselkedjenek önérzetesebben és tartózkodóbban . . Készen áll a szervezés: Tisztelt Szerkesztőség! Abban igaza volt “B. R.” urnák, — aki legutóbb vita-cikket irt “Az Ember”-be, — hogy a magyar zsidóság felső rétege jórészt kooperált a Horthy-rezsimmel. Ez súlyos történelmi felelősséget jelent számukra — de a mindenható erősen autokratikus iCuegU államhatalommal szemben, amely a gazdasági élet minden ágába és funk«, tójába beavatkozott és azt irányította, a gyárosok, bankárok és nagykereskedők talán nem tehettek mást. Erkölcsileg súlyosabb elbírálás alá esik, hogy e gazdag rétegekben némelyekben nem volt meg a zsidó és általános emberi szolidaritás oly mértéke, amelyet a súlyos idők megköveteltek volna. Véletlenül kezembe kerültek most a néhai "Pesti Tőzsde” egyes számai. Olvasom 1939 jun. 29.-érői: Szende Péter Pál Igls-ben nyaral, Erdős Aladár a Lidón, Kónyi Hugó Velencében. Jul. 13-án: Ágoston Manó Cortinában tölti szabadságát. Jul. 20-án: Láng Imre vezérigazgató az olasz tengerparton. Aug. 10-én: A Tátrában nyaralnak: Hernádi Antal, Vajda Árpád, Földes Albert; Gasteinban Fenyő Kornél, Lánczy Leóné. Kónyi Hugó azután —a nov. 9-i szám szerint — Montecatiniba ment kurázni. 1939 febr. 15-én: Mándy Lajos visszaérkezett olaszországi üdüléséről. S hogy a jól kereső művészek közül is idézzek valakit: ugyanakkor Anday Piroska Bécsben énekelt a Vöröskereszt javára. Sokakat sorolhatnék még fel, akik Swinemündében, Wiesbadenben, a Riviérán üdültek — ahonnan a német, illetve olasz zsidók ki voltak zárva. Persze, ők akkor már nem a nyaralókba kívánkoztak, hanem puszta életük megmentésével voltak — sajnos, többnyire! sikertelenül — elfoglalva. És amikor egyes urakat megkérdeztem németországi nyaralásuk felől, azt felelték: “ a megszorító rendszabályok csak az ottani zsidókra vonatkoznak.” Kétségtelen, hogy a szociális érzés és az emberi önérzet feltűnő hiánya mutatkozott mindezekben. De közülük sokan túlságosan megbünhődtek erkölcsi fogyatékosságaikért. De amit a kommunisták írnak, hogy a nácik és a fasiszták csak a szegény zsidókat irtották, nem igaz. a Lipótvárosi Kaszinó tagjai közül több mint ezren pusztultak el — ha voltak is, akik idejében menekültek. Ami azonban a kérdésnek némi aktuális vonatkozást ad: kívánatos volna, hogy azok, akik idementhették Amerikába családjukat és vagyonukat — vagy annak egy részét — legalább most viselkedjenek önérzetesebben és tartózkodóbban olyanokkal szemben, akik résztvettek zsidó testvéreik kiirtását célzó akciókban, vagy támogatták azokat. Szerencsére igen kevesen vannak olyan zsidó származású egyének, akik. e tekintetben bírálhatók — de vannak. Az ilyenek kövessék végre azoknak a keresztényeknek példáját, akik távoltartják magukat a múlt meg nem tért bűnöseitől, még a;kkor is, ha azok esetleg ö ellenük személyesen nem is követtek el semmit. Kiváló tisztelettel: TAKÁCS JÁNOS (New YorkJ HAGYOMÁNYOSAN KITŰNŐNEK ÍGÉRKEZIK AZ IDEI ORVOSBÁL! Az Amerikai-Magyar Orvos Szövetség vezetősége mindig három ,célt tűzött ,ki maga elé. A tudomány művelése, jótékonyság gyakorlása és baráti kapcsolatok kiépítése volt évtizedek alatt ennek a programnak lényege. Az uj vezetőség — mely mintegy hat héttel ezelőtt vette át a szövetség irányítását — máris jelentős lépésekkel haladt e hármas feladat megoldása felé. Most természetesen az évi diszbankett és bál áll az érdeklődés előterében. Dr. Fried József elnök és dr. Haas Marcel bálelnök irányítják a tehetséges bizottságok szorgalmas és céltudatos munkáját. Az ő kezükbe futnak össze természetesen az összes szálak. Még nincsen két hónapja annak, hogy keretei sem voltak ennek az organizációnak és ma már kialakultnak látszik az egész báli este. Hely: Waldorf-Astoria. Időpont: február 20, szombat. Zene: Bartal Jenő. Szórakoztatás: Fellegi Teri, a No. 1 dizőz, Körmendi Ferenc, a világhirü iró, Pechner, a Metropolitan Opera művésze. Cocktail és vacscora: a Waldorf-Astoria legjobb fogásai. Souvenir Journal: uj forma, uj ötletek. Door-Price: a Mayer-cég által adományozott pompás herendi-figura. Nem vitás, hogy az egész New York-i szezon kimagasló eseménye lesz ez a bál. A vezetőség figyelme mindem-e kiterjedt. Bizottság fogadja a belépőt és kíséri, vezeti, szórakoztatja, mulattatja végig az egész báli éjszakán, zárórameghosszabbitáson keresztül a reggeli órákig, hogy az Orvosbál egyike legyen a nagy, szép és felejthetetlen élményeknek. Jegyek még kaphatók Mrs. Friednél (5 West 86 St., telefon: TR 7-4243). A Journal számára üdvözletek, hirdetések leadhatók ugyanott, vagy a bizottságok tagjainál és elnöknöinél. (B. S.) |* .fr********************************************** CSÁRDÁS-ÉTTEREM ÉS MULATÓ $$ ★ * 307 East 79th Street_____________New York 21, N. Y, ** í* ÍJ it* J* I* ** *¥ it* ** + * + * í* it* i* it* Minden este 9 és 12 órakor: FELLEGI TERI és IIAKOS,SY llltOlt az ő utánozhatatlanul nagyszerű műsorukkal. Elsőrendű cigányzene DICK MÁRTA és MATRAY LÁSZLÓ vezetésével. — Kitűnő magyar konyha, a legjobb italok. Asztalrezerválás: RHinelander 4-9382 ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** í +M++++++M++++++++++++++++++++******************' i »»»»»»fr»»*»»»»»»**»»»»»»»»»»»»»»)»*-»»*»»»»»»»» Ha csendben, kényelemben, magyar környezetben akar vakációzni, azonnal foglalja le szobáját a fényesen átalakított Kardos’ Blue Danube Hotelben! 35 N. VV. Second Ave., MIAMI, Florida Telefon: 9-4995 L város szivében trópusi pálmakert. Air Cooled és Heated elegáns <enés Dining Room. Elsőrangúan berendezett szobák. Solarium. Televízió. Diétás koszt. — Teljes ellátás, ízletes, választékos MAGYAR KONYHA! — SZEMÉLYENKÉNT (ketten egy szobában) heti $34.50 Utcára nyíló vendéglőnkben a komplett vacsora $1.75-től. Vendégeinket az állomáson AUTÓVAL várjuk.
