Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-11-06 / 41. szám

ö-ik oldal AZ EMBER NOVEMBER 6, 1954 A CERUZATOLVAJ AZT hittem, unikum vagyok e téren, egyedülálló, verhetet­len bajnok. A ceruzalopás évtize­des, egyetlen szenvedélyem s egy­ben újítónak is éreztem magam e vonalon. Mindig tudtam, hogy emberek pénzt lopnak, órát, ha lehet ékszert, a szerényebbek zsebkendőt, öngyújtót, ezüstkana­lat, de speciális ceruzatolvajt csak egyetlenegyet ismertem e világon: sajátmagamat. Helyesebben, ezt az egyet sem ismerem teljes való­jában, mert hogy miért éppen ce­ruzát lopok s miért oly nagy szen­vedéllyel, arra egyedül csak Freud tudna felelni, valamint követői. Én nem tudom, én csak lopok és gyűjtök, a mániákus szenvedélyé­vel, az elhivatottak megszállott­ságával és egy gyermek ártatlan­jának biztos tudatával. Időn­­kint rejtett fiókom mélyébe pil­lantok s fejletlen erkölcsi érzé­kem meg sem mozdul, nemhogy felháborodnék, sőt határozott örömmel szemlélem a szép kis gyűjteményt. Ha senki sincs otthon s titkos szenvedélyemnek zavartalanul hó­dolhatok, marokra fogom, kira­kom magam elé és gyönyörrel kihegyezem őket, egy zsilettpen­gével. Budapesten ceruzahegye­­zőm is volt, itt azonban nincs, mert nem tudom hogy hívják spa­nyolul s ha mutogatom az üzle­tekben, hogy mit akarok, rend­szerint valami egészen mást ad­nak és olyasmit, aminek a ceru­zához semmi köze. Nem merek senkit megkérni, hogy vegyen nekem hegyezőt, mert felvetődhe­tik a zord kérdés, hogy minek? S' veszély fenyegeti titkomat. így te­hát zsiletpengét használok, ujja­­im piszkosak, olykor meg is vá­gom, őket, de a ceruzák hegye hosszú, vékony, gusztusos, néha azt hiszem, hogy saját maguktól is tudnának írni. Lehet, hogy ezért lopkodom őket. INT a zsebmetszőnek, ki­próbált fogásaim vannak, melyek pszihológiai ismereteim alapján épültek fel. Belépek egy hivatalba, megállók az íróasztal előtt, szemügyre veszem a készle­tet. Mert akármilyen ceruzát én - nem lopok, erre nyomatékosan felhívom a tulajdonosok figyel­mét, nehogy azt higyjék, hogy akármilyen kis vacak, vagy szi­­nesceruza számításba jöhet. A szinesceruzát utálom, nem lehet vele írni; kedvencem a Kohinoor - kettő s ha ilyet látok, szenvedé­lyem nem ismer határt. Egyszóval szemügyre veszem az Íróasztalt és megállapítom elő­szőr, hogy az illető tárgy méltó-e gyűjteményemre? Ha méltó, egy­szerűen felkapom, mintha ez len­ne a világon a legtermészetesebb dolog s azt sem mondom, hogy pardon, mert ekkor felhívnám rá a figyelmet és a birtokoseset sö­tét kételyét. Csak felkapom, mint ha egy elémszervirozott pohár pezsgőt hajtanék fel magától ér­tetődő módon, aztán egy darabka papirt ragadok ki zsebemből, tás­kámból, az asztalról és felírok né­hány szót a kiszemelt ceruzával. Rendszerint komolytalan dolgo­kat irok fel, mint teszem fel 2-szer 2 egyenlő néggyel vagy ehez ha­sonló hülyeségeket, de ez kívülről nem látszik. Megjelenésem is ha­tározott komolyságot lehel s az összbenyomás után ítélve alig té­telezhető fel rólam, hogy egyrészt hülyeséget irok a papírra, más­részt notórius. ceruzatolvaj va­gyok. Ezen a ponton találkozom össze a nemzetközi kalandorok és idült zsebtolvajok avatott és mély pszihológiai ismeretével, intuíció­jával; megtéveszteni a szemben­állót a pillanat villanatában, hogy elegáns és fölényes eltávozásom után még sokáig tűnődve hajtsa tenyerébe gondterhelt homlokát, hogy vájjon ki vihette el a vado­natúj ceruzáját, mikor senki sem járt ott, csak ama szimpatikus hölgy, akiről igazán nem lehet feltételezni, hogy elvitte, de ha igen, akkor csupán tévedésből. Erre építettem rendszeremet. Mit álmodtál? Mit álmodtál? Nyögtél, mint szél az őszi fák között És ökölbeszorult a két kezed; Miért ily tágult, ijedt a szemed? Mi rejtőzik e néma jaj mögött? Mit álmodtál? Bársonyos feketén bámul reánk az éj. Utjának még felét sem tette meg; A szád, mondjad, a szád miért remeg? Lámpát gyújtok, lásd, nincs semmi veszély! Mit álmodtál? Mi zavarta meg e tiszta éjnek Mélységes, kábult, szűzi nyugalmát? A fákon most alusznak az álmák. Hozzád mért járnak ijesztő rémek? Aludj csendben. Béke van a földön, úgy mesélik És a rémek mind-mind messzeszálltak, Nmcs miért félned, higyjél anyádnak! Most nyár van és minden gyümölcs érik, - Holnap reggel Majd meglátod milyen szép a világ! Olyan kék lesz az ég, mint a szemed, Mikor a szemembe belenevet és édes terhétől súlyos az ág; Holnap reggel Meglátod, hogy csak álmodtad, mi rém, Mert itthon vagy és mi vigyázunk rád És szeretlek én és szeret apád; Én itt ülök majd az ágyad szélén, Még hosszú az éj, aludj kisfiam. JÓZSEF KELLER HELEN M AGÁNYOSOKTÓL is lopok, előre kell azonban bocsáj­­tanom, hogy sem töltőtoll, sem gépceruza nem jöhet számításba, mert amiként bizonyos férfiakra kizárólag egyugyanazon nőtipus van mindig hatással, akként az én régi szenvedélyem sem fejlő­dött a haladó kor technikájával s megmaradt a maga pritimiv ős­­formájában, egyszerű, haladó ce­ruzák mellett, megbecsülhetetlen hűséggel és kitartással. Egyszóval magányosoktól is lo­pok olykép, hogy azt mondom: “szabad egy percre a ceruzáját?” Ha gépceruzát ad, hidegen vissza­adom, visszavonulok akciómtól, mint a lendület be jött férfi, ki a kövér nőket imádja és seprünyél­­szerli törékenyét mutattak be ne­ki. Ha azonban kedvemre valót kölcsönöz, ismét felírok valamit, például azt, hogy Balmazújváros. A szembenálló, fél ismét meg van győződve, hogy a titokzatos fel­írás mélységet, ismeretlen távoli jelszót jelent . . . Szóval, amint felírtam, hogy Balmazújváros, utána összerán­colom homlokomat, a ceruza vé­gét a számba veszem, — nem du­gom el, szó sincs róla, tudatosan elől hagyom — tekintetem a tá­volba mereng, mint aki gondolko­dik és megkérdem: “mi a vélemé­nye a keleteurópai helyzetről?” Mintha ez a kérdés foglalná le egész valómat és ez lenne az oka annak, hogy a szép hosszú, puha zöld és kihegyezett ceruzát válto­zatlanul összeráncolt homlokkal s komoly tekintettel, rendkívül ha­tározottan a táskámba helyezem. Nem suttyomban, mint az ügyet­len tolvajok, nem kérem. Hatá­rozottan, fölényesen és megdönt­hetetlenül, a kiváló pszihológus ellenvetést nem ismerő magatar­tásával. A szembenálló fél ennyi határozottságával szemben elvesz­ti a tudat biztonságát, hogy kié is a ceruza voltakép? E ekkor csatát nyertem. MINDEZ onnan jut eszembe, hogy olvasom Török Sán­dor könyvét s a harmadik mondat úgy kezdődik: “én a ceruzát nem veszem, hanem lopom.” Kiesett a könyv a kezemből. Te is fiam, Brutus? Azt hittem, hogy én va­gyok az egyetlen. Lehetséges, hogy egy titkos szekta tagjai garázdál­kodnak a. világon s én is csupán végrehajtója vagyok egy néma parancsnak? Miért nem tömörü­lünk egységbe, hogy pártot ala-; kitva megkíséreljük uj alapokra helyezni a világot? Több hibát mi i sem csinálnánk, mint az eddig! felmerült összes pártok. Manőveremet még soha senki nem vette észre. Bár úgy rémlik, hogy rendkívül ravasz főszerkesz­­:őm lelke alján némi gyanú lap­pang, mert eleinte kölcsönadta rúnáig a ceruzáját, aztán figyel­­if kczdte könnyed és magabiztos Mozdulataimat s mint keringő réjja áldozatára, úgy csapott le ■ám s egy határozott “szabad ké- j em' -mel gyorsan visszakérte a ;eruzaját. S havonta csak egy ce­­uzalopást engedélyez racionáli­san. Sőt, nemrég ö kért tőlem ce­­uzát kölcsön, melynek munkáját nőst én kisértem éber sólyomsze­nekkel s még gyorsabban vissza­tértem tőle. Lehetséges lenne, íogy titokban ő is ceruzatolvaj? Semmi nincs kizárva e földön, mindenesetre figyelni fogom. BÁLLÁ ERZSÉBET Rákóczi-emlékbélyeget ad ki az Amerikai Magyar Szövetség Még november folyamán másfél­­millió karácsonyi bélyeget küld szét Amerika-szerte az Amerikai Magyar Szövetség, ezzel módot adván tagjainak és barátainak, hogy Rákóczi Ferenc jelszavát ki­áltsa az amerikai közvélemény fü­lébe: “Istennel a hazáért és felsza­badításáért! . Kétszázötven éve annak, hogy Európa müveit nyugati országai­­nek templomkapuira kiszögezték a Nagy Fejedelem segélykérő szó­zatát- “Kiújultak a magyar nem­zet sebei ...” Egynegyed évezred elmúltával sajnos ugyanezt mond hatjuk el rabszijra fűzött szeret teink helyzetéről. bekopogtat minden barátságos amerikai magyar otthon ajtaján a Nagy Fejedelem nevében a le­vélhordó: 50-50 darab színes, mű­vészi kivitelű, izig-vérig magyar levegőjű karácsonyi bélyeget fog átnyújtani jólelkü embereknek. Fogadjuk szeretettel ... egyévi előfizetés ára A nagy amerikai felszabadító, Abraham Lincoln magyar előfu­tárjárói, a daliás Rákócziról meg­kapó bélyegtervet készitett Ko­szorús Gabriella washingtoni fes­­tőmüvésznő. A Nagy Fejedelem bársony disgmagyarban, buzogá­nyára támaszkodva jelenik meg előttünk: a háttérben a történel­mi Magarország körvonalai fon­nak glóriát nemes alakja köré. Az angolszövegü bélyegterv becsét még fokozza, hogy rajta Rákóczi eredeti névaláírása is megörökí­tést nyert. Az AMSz karácsonyi bélyege számos komoly feladatot van hi­vatva betölteni. Elsősorban is a magyar nép megbecsülését szol­gálja mindazoknál, akik magya­roktól karácsonyi üdvözletét kap­nak ezidén. Másodszor üzenetet visz, reménységet hirdet szerte a világon, hogy lesz még magyar feltámadás! Harmadsorban pedig Lehetőséget nyújt az AMSz.-nek, hogy hivatását fokozottabb mér­tékben tölthesse be. Hamarosan Figyelem! Figyelem! A magyarok bevásárló helye: GUILFORD FURNITURE CO. - FURNITURE OF DISTINCTION -6 West 24th Street, New York 16, N. Y. Telefon: ALgonquin 5-6445, ALgonquin 5-6446 BÚTOROK A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN! Minden igénynek megfelelő hálószobák, ebédlők, living - rooni­­berendezések * Asztalok, lámpák, tükrök, szőnyegek, függönyök» irodai bútorok, konyha berendezések • Teljes lakásberendezés. Mélyen leszállított árak. • Részletfizetés egytől három évig! • Aki ismeri a céget — amely a múltban PAUL FISHER néven működött —annak nem kell bővebbet mondani a cég áruiról. • Ingyenes lakásberendezési és díszítési tanácsadás. • Kárpitozási munkákat vállalunk a legszebb, legmodernebb anyagokkal. — MINTADARABOK ELADÁSA — Nyitva van a szokásos időkben, de csütörtökön este 9-ig és telefonj megállapodás esetén bármely napon a késő esti órákban is. PAUL FISHER, Manager Pártoljuk “AZ EMBER” .i »' • “AZ EMBER" előfizetési dija egy évre $10.00, úgy az Egyesült Államokban, mint a világ bármelyik államában. Előfizetéseket felvesz: ARGENTÍNÁBAN: JANOS ANDOR, szerkesztő Calle Miranda 1499 Hurlingham. Q BRAZÍLIÁBAN: CARLOS KLEIN Rua General Goes Monreiro 198, Rio de Janeiro és LEOPOLDO LANDE5MANN, Caixa Postai 2989 Sao Paulo G VENEZUELÁBAN: Libreria Cultura Internazional Velazquez A Miseria 25 Caracas PÁRISI SZERKESZTŐNK: LÁSZLÓ JÁVOR, Journaliste Service de la Presse Etrangeres 16. Rue Lord Byron 16. Paris-8 Telefon: MIR 90-86 ############ mumm Szerezzen uj előfizetőket és erősítse antibolsevista és antifasiszta tábor központi hetilapját: m az ti AZ EMBER”-t .. \ÍSwsfl m

Next

/
Thumbnails
Contents