Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)
1954-11-06 / 41. szám
NOVEMBER 6, 1954 t AZ EMBEll 7-ik oldal Heti elmélkedés a kanadai nyílásbotrányról és a dolgok igazi hátteréről. . . Kedves Szerkesztő Ur! Kanadának Ontario nevű tartománya sir és zokog. Az öregkanadások siratják veritékes munkával összekuporgatott dollárjaikat, melyet egy “keresztény nemzeti’' szélhámos és kalandor zsebelt ki nagy nélkülözések közepette félretett, öreg napjaikra megtakarított készletükből. Siráky Józsefnek hivják a kalandort. Hogy egyedül sikerült-e neki a sok-sok tizezer dollárt kicsalni vagy pedig banditatársai voltak — még nincs tisztázva. Ezt majd a megindult bűnügyi vizsgálat íogja felderíteni. De menjünk kronologikus sorrendben. A Torontóban megjelenő "Kanadai Magyarság” már hónapokkal ezelőtt nagy cikkekben és még nagyobb dobszóval megkezdte a hírverést arról, hogy egy Siráky József nevű férfiú megalapította Hamütonban az első, valóban magyar gyárat. Megteremtette Kanada legnagyobb magyar gyártelepét, amely bakelit, plasztik és könnyűfémből a legkülönfélébb közszükségleti cikkeket fogja gyártani. Az emberek csodálkoztak, hogy Kenesei szerkesztő, aki akkor, amikor Galambos az u.n. napilapot gründolta, azt irta, hogy "szerintem egyetlen ember sem vállalkozhat magyar napilap alapítására, ha tisztában van a helyzettel és ha tisztességesen gondolkozik,” most egyszerre ő üti a nagydobot és valóságos ódákat zeng Siráky üzleti és szaktudásáról és a rövidesen üzembe helyezendő plasztikgyár rózsás jövőjéről. Akik Keneseit ismerik, azt mondották, hogy más a napilap és más a plasztik. Az előbbi konkurenciát, az utóbbi pedig dohányt jelent.. Hétről-hétre jelentkezett Kenesei, mindig újabb és újabb hírekkel. Közben Siráky — aki odahaza .mint borbélysegéd kezdte — a többi lapokban is gondoskodott megfelelő propagandáról, mert — mint Kenesei mondotta — nagy üzleti és szaktudása van. A “The Financial Post”, ez a kanadai gazdasági szaklap például a Victoria Plastics-ról Írván, részletesen közölte Siráky magyarországi szépen Ívelő gazdasági karrierjét, megemlékezett Siráky egymillió dollárt érő vállalatáról, autó-, motor-, rádió- és repülőgépalkatrész-gyáráról. Ahogy én látom . . . összetévesztette a Siráky-gyárat a Weisz Manfrédgyárral. Vagy ott van a “Katolikus Magyarok Vasárnapja”, amely szept. 5-i számában egy egész hasáb terjedelmű cikkben “Uj magyar gyár Hamiltonban” cim alatt ismerteti Siráky gyönyörűen ívelő karrierjét és hamiltoni alkotását: “Hamiltonban magyar alkotás jött létre. Sőt annál is több, uj magyar alkotások lehetősége. A plasztik és könnyűfém iparban Siráky József és .magyarjainak sikere majd megbecsülést hoz a magyar névre. És ez nyeresége lesz valamennyiünk jó hírének. Támogassuk a magyar alkotókat, mert minden magyar alkotás és gyártmány a magyar tudásnak, tehetségnek, szorgalomnak és verítéknek minden produktuma ilymódon a mienk is, magyaroké, valamennyiünké.” íme, ilyen módon üttette ez a lelkiismeretlen és felelőtlen kalandor a dobot. Regimentstambur: Kenesei László. Közben Siráky — főmérnök és elnök lett. Vezérigazgatónak megnyerte Steinmetz Károlyt, a Független Magyar Református Egyház torontói alapitóját. Ez is üzlet volt. Steinmetz nem vett részt a linkségben, sőt — mint hírlik — ő volt az ,aki a szélhámoskodást felderítette és leleplezte. Üzlet volt, mert — mint Siráky mondotta — a lelkésznek személye a hiszékeny magyarság szemében a becsületet s a tisztességet garantálta Hosszú, többhasábos cikk számolt be a “Kanadai Magyarságában a Plastics közgyűléséről s a végén Kenesei azt irta: “a legszebb reményekre jogosító magyar gyáripari vállalkozás ügyében tartott nagygyűlésen Siráky József elnök kimerítő és precíz válaszokat adott a feltett kérdésekre s az előjelekből ítélve a vállalat vezetőségének sikerült mindenki bizalmát megnyerni.” Dőltek is a dollárok ezrei számolatlanul. Az öregkanadások ilyen propaganda olvastán sok fantáziát láttak a svindliben. Különösen, amikor olvasták a nyilaslapban, hogy a gyár rövidesen teljes üzemben lesz s komoly Ígéretei vannak állami támogatásra VÁLLALKOZÓ SZELLEMŰ ÖN? Szeretné ha gyönyörű ezüstvagy platinaszőke lenne a haja. avagy vörös szinü . . talán természetes hajszínt kívánna az áruló /isz hajszálak nélkül? . . . Büszkén jelentjük, hogy mi olyan uj hajszín-krémeket használunk, »amelyek minden vonatkozásban igen kedvezőek az Ön hajának! JÖJJÖN EL HOZZÁNK DÍJMENTES KONZULTÁCIÓRA. MOLNAR’s Beauty Specialists 1360 Third Ave. New York City Telefon: RH 4-1980- MAGYAR OTTHON MIAMI BEACHEN ~ A LECIOBB MAGYAR KONYHA! BÖLCSKEYÉK kellemes és népszerű otthona, ahol minden kényelmet megtalál. INDIAN CREEK LODGE 6981 INDIAN CREEK DRIVE Telefon: 86-9126 Szobák fürdővel, zuhannyal, solarium, televízió, ingyen parkolás! Két block-ra vagyunk a tengertől. Vendégeinket autóval várjuk! és rendelésekre. “Magyar nemzet- j politikát fogunk csinálni ipari fronton.'A gyárnak minden tiszt- I viselője, minden munkása ma-i gyár lesz, csak magyarul fogunk beszélni a gyárban, tiéd a gyár, | magadnak építed, nyisd ki a búk- j szádat, jegyezz részvényt!” Aggodalmaskodni, idegenkedni a befektetett #6kéje miatt senkinek sem kellett, mert Siráky 200,- | 000 dollárra biztosította életét a; részvényesek javára, úgy, hogy elhalálozása esetén—amellett, hogy a részvények a részvényesek birtokában maradnak—utolsó centig j visszakapják befizetett tőkéjüket, j De fotográfiát is közölt Kenesei a gyárról, mint Kanada legnagyobb maygar gyártelepéről, mondván: “Egy magyar család, a .magyar j név jó hírnevét, megbecsülését, tiszteletét továbbépíteni akaró munkaközösség.” így növekedett Siráky főmérnök népszerűsége. Torontóban ő volt a Szent István-napi ünnepi est szónoka. Nagy Ferenc nem volt jó Clevelandnak; Sirákyról pedig azt irta a beszámolás, hogy: “rövid, de annál velösebb szónoklata az est egyik legkellemesebb meglepetése volt.” Azt mondottam, hogy “keresztény nemzeti” alapja volt a gyárnak. Hát igen. Siráky azt mondotta, hogy nemzeti iparpolitikát csinál. Az alelnöknő, Némethné pedig azt, hogy zsidó munkást, zsidó tisztviselőt nem alkalmaznak, zsidóktól nem vásárolnak. Egyik barátom pedig benn járt a vállalat irodájában, akinek Siráky az egyik ott lézengőre rámutatva azt mondotta: “Ezzel az emberrel úgy beszéljen uram, hogy ez Szálasinak soproni főispánja volt . . Szóval: “keresztény” és “nemzeti” vállalkozás indult Hamiltonban, de nem tudott megindulni, mert Kenesei azt Írja: “nem sejtettük, hogy a szépreményü vállalkozást egyetlen felelőtlen és lelkiismeretlen ember máról-holnapra tönkre fogja tudni tenni. Hogy az, akiben mindenki bizott, akinek mindenki hitt, méltatlan a bizalomra. Siráky visszaélt mindannyiusk bizalmával, saját önnön terveinek javára akarta kihasználni a külömben nagyjövőjü vállalkozást és belebukott, mielőtt kétes terveit megvalósíthatta volna. Sajnos rengeteg a veszteség és sok-sok magyar család keservesen összekuporgatott centecskéi úsznak egy lelkiismeretlen ember felelőtlen cselekedete miatt . . Nézze csak Kenesei, itt nem centecskékről, nem is dollárocskákról, hanem sok-sok tizezer dollárról van szó, amelyeket a maga cikkei segítettek felhajtani. Az, hogy Siráky a maga bizalmával ! visszaélt? Mondja már? De mi J lesz a maga bizalma által felhajtott tiz-tizezer dollárokkal? Ahogy j én látom ... a dollárok úsznak 1 ugyan, de maga ezt nem fogja oly I könnyen megúszni. Itt erkölcsi és anyagi felelősségről van szó! Maga a legrosszabb esetben elesett attól az összegtől, amit propagandacikkeivel remélt, de mi lesz sokszáz honfitársunk sokezer összekuporgatott dollárjával?? Nem is szabad arra gondolni, hogy tudatosan vezette félre zokogó honfitársait, de büntetendő az erkölcsi könnyelműség, amellyel a félrevezetés történt. Mi továbbra is figyelemmel kisérjük az ügy fejle| ményeit, amely magára nézve erkölcsi felmentéssel aligha végződhetnek! Szerkesztő urnák őszinte nagyrabecsüléssel, kész hive: Montreal, 1954 nov. 1 A KANADAI VÉNDIÁK Egy kétnyelvű író naplójából Csaknem hatéves szünet után Pestről hozott könyvet a posta; egy-egy kis repedés mégis mutatkozik a Vasfüggönyön, bár hogy ez mit jelent, senkisem tudná megmondani. Roppant érdekes a könyv sok tekintetben. Gellért Oszkár irta, a “Nyugat” egykori szerkesztője, kitűnő publicista, régi liberális, tehetséges költő. “Kortársaim” a cime s a magyar irodalom utolsó ötven esztendejének izgalmas, lenyűgöző arcképsorozata, Osvát Ernőtől József Attiláig, Török Gyulától Laczkó Gézáig. Megérdemli, hogy a legnagyobb figyelemmel és tisztelettel olvassa az ember; s nekem magamnak rengeteg személyes emlékét idézi fel majd minden oldal. Hogyan lehetséges, hogy ilyen könyv jelenjék meg a kommunista Magyarországon? — ez az első kérdés, amely az ember eszébe jut. Aztán elkezdi elemezni a könyv oldalait s tragikus választ kap rá. Nagyon is jól tudta a “Müveit Nép Könyvkiadó/’ amikor ezt a munkát kiadta, hogy mit csinál. Mert itt a nagy “Nyugat”-nemzedék egyik legkiválóbb tagját fogták be, hogy meghamisítsa a magyar irodalomtörténetet s bebizonyítsa jóformán minden valamire-való magyar íróról, hogy titkos vagy rejtett kommunista volt. Néha szegény Gellért Oszkárnak valóságos légtornászást és agficamitást kell végeznie, hogy ezt elérje, de az eredmény mindig ugyanaz. Kezdjük csak a könyv második oldalán, amit a nyomdász-nyelv “impresszum”-nak hiv. Itt mindjárt igen érdekes dolgok vannak. A kiadásért a Müveit Nép Könyvkiadó felel. Felelős szerkesztő: Görög Livia. Műszaki vezető: Löblin Imre. A Budapest Szikra Nyomda felelős vezetője: Lengyel Lajos igazgató. Itt mindjárt négyen vannak, akikre rá lehet húzni a vizes lepedő, ha a könyv nem j felel meg a pártvonalnak. Aztán ez az áruló sor: “Kézirat beérkezett 1954. II. 25. Imprimálva 1954. V. 25.” Mi az, hogy “imprimálva”? Szép kis elkenése a “cenzúrázva” szónak. Három hónapig gyűrték, vizsgálgatták a kéziratot, amíg nyomdába került. Ez az irói szabadság ma Magyarországon! Nézzük csak a bevezetőt. Valóban liberális, toleráns, emelkedett hangú. De egyszerre csak ez a mondat üti meg az embert “Halott kortársaimról írok. Bizonyos, hogy közülük ma sokat elv társamnak nevezhetnék; de olyan alig akadna, aki népi demokráci ánk ellensége lenne.” Micsoda halottgyalázás ez! El tudjuk hinni Ignotusról (akinek fiát a kommunisták börtönbe zárták), vagy Kosztolányi Dezsőről, az izig-vérig nyugateuropóerről, hogy a mai, ázsiai barbárságból fajzott kommunista “népi demokráciának” (amely maga is ostoba tautológia) barátja legyen? Ez azonban nem elég. Gellért— vagy a szerkesztő-gárda — azt is be akarják bizonyítani, hogy a halott írók kommunisták vagy kommunista-szimpatizálók voltak. Teszi ezt egy-egy beszúrt mondattal, kétértelmű megjegyzéssel — amint, ahol csak teheti, bele is rúg a halottakba. Itt van pl. amit Osvát Ernőről, a "Nyugat” szerkesztőjéről, minden idők egyik legélesebb szemű, legbecsületesebb kritikusáról mond, Osvát aforizmáival kapcsolatban: “Érdemes volna itt idéznem legalább egy-két tucatot — ha az aforizmák közt sok is az egymásnak ellentmondó — ezek olyanok, hogy ma olyan gondolkodó iró is bátran aláírhatná a nevét, aki a szocialista realizmusnak tántoríthatatlan hive.” Magyarán (mert ez igen körmönfont mondat): ma Osvát annak a borzalmas sztalin-zsdanovi maszlagnak lenne a hive, amit “szocialista realizmus”-nak hívnak s amely a traktor-vezető és a sztahanovista marokszedő lány szerelmében látja az irodalom legfőbb teljesítményét. De gyerünk tovább. Gellért utólag denunciálja Szász Zoltánt, Adyról szóló tanulmányában. A kitűnő esztéta s bátor liberális Szászt igy intézi el: “Sz. Z. ha maga is irt verseket fiatal korában — ki nem irt? — ahhoz, hogy mitől lesz egy vers forradalmian újjá, éppoly kevéssé értett bármily haladó gondolkodású volt is polgári értelemben — mint a marxi filozófiához, melyet előttem nem egyszer nevezett szimplistának 1919-ben.” Nem tudom, mi az, hogy “szimplista” (ez valami uj kommunista szó lehet), de annyi biztos, hogy ez denunciálás, 35 év után. Szász ugyan “haladó gondolkozásu” volt Gellért szerint, de csak “polgári értelemben” és, bűnök bűne, a marxi filozófiát le merte becsmérelni. Révai József, a kommunisták zavarosfejü kulturdiktátora, nyolc alkalommal szerepel a könyvben. Lukács György, a milliomosfiuból lett esztétikai és irodalmi vörös pápa, tizenegyszer. Mindig elismeréssel, mindig valamelyik teremtő, igazi magyar iró rovására . . . TÁBORI PÁL *****-*** ****** Dr. Földy Károly 205 East 85 Street N.Y.C. Tel. TR 9-5339 Room 204 HITELES FORDÍTÁSOK minden NYELVRŐL minden NYELVRE 1 **jM>**-*++*+*+**>*>M-Jé**-* Hungarian Garden Restaurantban Kitűnő konyha! — Igazi magyar specialitások! Csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este: BENCZE KÁROLY és híres cigányzenekara muzsikál GYPSY COUNTESS JULIA énekel 1528 Second Avenue New York City Telefon: RE 4-9670 ZETTL LACI tulajdonos
