Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)
1954-01-23 / 4. szám
JANUARY 23, 1954 AZ EMBER 5-ik oldal SZOCIALIZMUS, KOMMUNIZMUS, BOLSEVIZMUS Irla: S. F. (Montreal) FELLEGI TERI PREMIERJE A “CSÁRDÁS”-BAN (Az alábbi folytatásokban közlendő cikk szerzője az emigráció egyik legképzettebb tagja: a társadalomtudománynak és történettudománynak kiváló művelője, aki a bolsevizmussal szembeni bátor ellenállása után évekkel ezelőtt menekült el Magyarországról.) A jobboldali politikusok jelentős részét régóta úgy ismerjük, mint), akik nem sok tájékozottsággal bimak még a politika alapfogalmait illetőleg sem. Ezeknek az uraknak a politikuma kizárólag abból áll, hogy érzelmi hazafiságukat minden koncepció és reális célkitűzés nélküli hazafias frázis-programban élik ki. Azóta, amióta Kossuth Lajos demokráciája tragikusan elbukott, egyik magyar jobboldali politikusnak sem jutott az eszébe, hogy a két koreszme a demokrácia és a szocializmus és eszerint a magyar nép szociális színvonalban akkor érné utói a nyugati hatalmakat, ha visszatérnének Kossuth Lajos hagyatékához és megvalósítanák Magyarországon a demokráciát. A demokrácia megvalósításának a programját a jobboldali urak nem tartották hazaffyasnak; ellenben a Habsburg - királyság feudális rendszerét az ellenforadalommal követő, Horthy-Bethlen-Gömbös-Imrédy és Szálasi neve által fémjelzett “keresztény nemzeti jobboldali” rendszer mint korszakalkotó honmentő eszméket szülte meg a Szegedi Gondolatot, a Turáni Eszmét, a Nemzeti Egységet, a Csodaszarvas-mozgalmat és a Hungarizmust, amely talajgyökeresiteni akarta a rögvalóságot. Amikor a világ minden kulturáüamaban már 50-100 éve meghonosodott volt a demokrácia és legalábbis egyes részleteiben megvalósultak a szocializmus eszméi is, — Magyarországon még bűn volt demokratának és szocialistának lenni. A jobboldaliak jelentős része elképesztő politikai tudatlanságában — ez mentségükre szolgáljon — Úgy tudta, hogy a demokraták nem jó hazafiak, a szocialisták pedig ikertestvérei a bolsevikieknek és a szocializmus nem egyéb, mint a toolsevizmus előszobája. Amidőn a harmincas évek derekán hazaffyaink végre rájöttek arra, hogy szociális szempontból tarthatatlan az, hogy a feudál-urak és nagytőkéseik osztályuralmi érdekszövetsége a magyar nép millióit nyomorra kárhoztassa, akkor pedig ahelyett, hogy a demokrácia felé fordultak volna, — az olasz és főleg német mintára megszülték végre a “nemzeti szocialista” eszmét, amely szerintük az egyedül üdvözitő volt (halál arra, aki nem igy vélte), mert a szocializmust a fránya demokrácia elvetésével a helyes, diktatórikus alapon valósította meg, másrészt pedig nem az átkozott nemzetközi judeobolseviki, hanem hazaffyas, nemzeti alapon. Azóta sok viz folyt le a Kárpát-Dunán, de hazaffyaink politikai Színvonala sajnas nem emelkedett és most is csak ott tartanak, mint akkor, amikor vérvalósitották Európát. Az emigráns sajtóban nap-nap után olvassuk a nemzeti géniusz bajnokainak a tollából, hogy a marxizmus juttatta oda Magyarországot,- ahol most van, — az ‘‘úri Magyarország” bajnoka pedig egyik cikkje szerint azért haragszik a szocialistákra, mert azok programja nem a nemzeti megbékélés, hanem ellenkezőleg az osztályharc. A politikailag tudatlanok szemében a bolsevizmus szörnyűségei és az oroszok visszaélése Marx Károlynak és a szocializmus apostolainak a nevével, valóban sok félreértésre adtak alkalmat a szocializmussal szemben, ami annál is inkább érthető, mert hiszen az oroszok államukat szocialista Szovjet Köztársaságnak nevezik és azt mesélik, hogy azt a marxizmus alapján rendezték be, amelynek csupán szerves folytatása a leninizmus, majd a sztálinizmus. Semmi okunk nincs csodálkozni azon, hogy düettánsok és gyerekek bedőlnek ennek a bolseviki beállításnak (amely Marxot illetőleg éppen annyira reális, mint Puskint és Petőfit illetőleg), de szerfölött bosszant minket, hogy nemzetünk nagy “keresztény nemzeti és jobboldali” hazaffyai is még mindig ilyen sötétségben tévelyegnek és ezért — azon reményben, hogy a fel szabadulás után, ha nem is vezető politikusok, de netalán közszereplők . lesznek és ezt illetőleg politikai ismeretekre is szükségük lesz — keresztény-nemzeti figyelmükbe ajánljuk az alábbi eszmefuttatást, amelyben be fogjuk bizonyítani, hogy a szocializmus (és speciálisan a marxizmus is) éppenséggel az antipólusa a bolsevizmusnak, ellenben éppenséggel az u.n. nemzeti szocializmus az, amelyik hazaffyasan és (tökéletes azonosságot mutat fel a szovjet rendszerrel. * A szocializmus, kommunizmus és bolsevizmus fogalmainak a konfúziója a dilettánsak szemében ab ovo onnan ered, hogy a szocializmus és kommunizmus fogalmát a régi idők ideológiai tisztázatlanságában valóban nem lehetett egymástól szigorúan elhatárolni. A Marx Károly előtt élt utópistákat (Morus T. Owen, Founder, Cabot stb.) egyaránt nevezik szocialistáknak és kommunistáknak, éppenugy, amint az Ókor és Középkor utópista szocialistáit is. (Platón, Jézus Krisztus, Sfcent Tamás). Ezt illetőleg emlékeztetünk arra, hogy *+*.<>********+*****+*++++*+*++***************+*** £********************************■******♦********* ** CSÁRDÁS-ÉTTEREM ÉS MULATÓ J* ★ * 307 East 79th Street A* ★ * ★ + ★ * ** + + + + + * + * ** New York 21, N. Y. ** Minden este 9 és 12 órakor; FELLEGI TLIII és RÁKÖSSY TIBOR az ö utánozhaitatlanul nagyszerű műsorukkal. +*■ ++ Elsőrendű cigányzene DICK MÁRTA és MÁTRAY LÁSZLÓ ** vezetésével. — Kitűnő magyar konyha, a legjobb italok. Asztalrezerválás: RHinelander 4-9382 az ó-keresztényeket számos klerikális író is úgy jellemezte, mint akik őskommunizmusban éltek. Maga Marx Károly mindig szociáldemokratának nevezte magát, azonban éppen az 1848-ban megjelent világtörténelmi jelentőségű munkáját (amelynek hatására kitört a történelem első proletár-forradalma, a februári párisi forradalom, majd annak eredményeként a márciusi bécsi és pesti forradalom) “Kommunista Manifesztum”-nak nevezte, mert történetesen abban az időben a harcos szellemű szociáldemokratákat nevezték kommunistáknak és a szociálista alatt az utópistákat az u.n. polgári szocialistákat értették. Eszerint úgy az utópisták, mint Marx munkássága alapján a szocializmus és kommunizmus fogalma ab ovo nem volt disztingválható, de nem disztingválódott ez a fogalom a huszadik század legelején sem, amidőnis az egyik legnagyobb ideológus, Jules Guesde is még azt irta, hogy szociálista, kommunista és kollektivista azonos fogalmak. (“Le Collectivisme”) A szocializmus és kommunizmus fogalma azonban végérvényesen elhatárolódott már az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt 1903. évi brüsszeli kongresszusán, amidőnis a nagy Plekhanov által alapított párt első kongreszusát tartotta az emigrációban. Ezen a történelmi jelentőségű kongresszuson — hogy csak a leglényegesebbre mutassunk, rá — két szempont határolta el egymástól a vezetőség tagjait, két olyan szempont', amelyik Marx munkásságának ellentétes értelmezésén alapult. Az egyik a “demokratikus avagy diktatórikus szocializmus” a másik az “evolúció, vagy revolució” szempontja, Lenin és Bucharin álláspontjával szemben Trockij nagy éleslátással mutatta ki, hogy diktatórikus szocializmus nem létezhetik, mert a szocializmus fogalma természetszerűleg involválja a nép uralmát, a demokráciát és nem kétséges, hogy Marx minden izében a demokratikus szocializmusnak volt a hive. Egyetlenegy munkájában sem tett említést a diktatúráról, az pedig, hogy egy magánlevelében egyszer azt irta, hogy forradalmi átalakulás esetén kívánatos lesz, hogy a proletáriátus rövid ideig diktatúrát gyakoroljon, ameddig a szocialista rendszer meg nemi szilárdul, említésre sem érdemes. Ellenben Marx az 1871. évi párisi kommünről (amidőnis a szocializmus először jutott uralomra a történelem során) irt kritikájában is dicsérőleg emlékezett meg annak demokratikus jellegéről, miszerint a nép szabadon választotta úgy a városi tanácsot, mint a direktóriumot, sőt a direktorokat egyizben le is tette. Ami pedig Marx forradaimiságát illeti, az életművének valóban jelentős részét teszi ki, ez azonban neim értékelhető abszolúte, hanem csakis relative. Ugyanis Marx idejében a demokrácia még nem valósult meg és ebben az időben a népelnyomó feudalizmussal szemben nemcsak Marx, hanem az emberiség többi legnagyobbjai is a forradalom útjára kényszerültek, úgymint Cromwell, Bolivar, Washington, Danton, Robespierre, Lamarine, Mazzini, Petőfi és Kossuth is. Ellenben a rövidéletü I. Intemacionálé (1864) után 1889-ben megalakult II. Szocialista Internacionáló — már túlnyomórészt a marxizmus alapján álló pártjai — már egységesek abban, hogy ahol a demokrácia advan van, ott a forradalomnak nincs meg a létjogosultsága) (megjegyezzük: a szocialisták demokratikus államban soha nem is csináltak forradalmat) és ezzel éppen Marx tradícióját követik híven, [ aki röviddel halála előtt azt irta: “békés evolúció beállhat, ha a hatalom birtokosai nem akadályozzák erőszakkal a haladást.” A marxizmus ezen elvitathatátlanul helyes kiértékelése alapján állva Trockij lehengerelte Lenin és Bucharin álláspontját, aki a szavazáson nagy kisebbségben is maradtak, miután azonban a kongreszszus feloszlott és a tagok visszautaztak tartózkodási helyeikre, Lenin, aki kis számú tagjait ravaszul visszatartotta, újabb szavazást javasolt és ezen persze álláspontja többségbe jutott (“bolseviki” annyi mint többségi) a szocialista (“menseviki”, kisebbségi) állásponttal szemben. Ezzel a csalárd akcióval végleg elváltak az utjai a mensevikieknek a bolsevikiektől, akik miagukat később kommunistáknak nevezték és ezzel teljesen elhatárolták egymástól a szocializmus és kom. munizmus fogalmát’ (1912-ben Prágában Lenin rpár külön pártot is alapított Bolseviki Párt néven) és teljesen elhatárolták magukat a. Marx Károly által tudományosan megalapozott demokratikus szó-1 cialista eszmétől, amelynek eszerint abszolúte semmi köze nincs a I bolsevizmushoz, mert — ismételjük — a “diktatórikus szocializmus” egy non-sens, a szocializmus involválja a demokráciát és az eddigiek alapján semmi kétség nem foroghat fenn azt illetőleg, hogy Marx minden izében a demokratikus szocializmus apostola volt. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a szocializmus és kommunizmus elhatárolását illetőleg eszerint nem egy véleménykülönbséggel, sőt még nem is egy elvi különbséggel, hanem egy abszolúte alapvető különbségnek az i esetével állunk szemben, miszerint tehát a nép többségi uralmát (demokrácia) hirdető szocializmusnak a kisebbségnek a nép fölött való uralmát (diktatúra) megvalósító bolsevizmus mint világszemlélet éppen az antipólusa, a diametrális ellentéte. Ugyanez a helyzet a gyakorlati politikában is, amidőn a történelem első bolseviki forradalmát, a japáni vereséget követő 1904/05 évi téli forradalmat kizárólag a bolsevikiek csinálták (a mensevikiek már csak azért is ellene voltak, mert Sándor cár nagy reform-politikát hirdetett és az ortodoxokkal szemben valóban át is adta a kormányzást a visszaszivárgott demokratikus emigrációnak, a “nyugatosoknak”) és a mensevikiek az 1917. év márciusában is csak azért léptek át a forradalom mezejére, mert Miklós cár a féldemokráciát is időközben megszüntette. A márciusi.forradalom (Kerenszky) etablirozta Oroszországban a korrekt demokráciát, ellenben a tragikus jelentőségű októberi forradalmat illetőleg köztudomású, hogy azt Lenin egymaga csinálta és annak kiváltásában nemcsak, hogy a mensevikiek nem működtek közre (erre vezette vissza Lenin 1918 tavaszán kiadott jelszavát: a szocialisták mind egy szálig kiirtandók) hanem azt még a bolsevikiek jelentős része (Sztálin, Litvinov, Molotov) is ellenezte. (Dan-Martov: “La Dictature du Proletariat en Russie”) (FOLYTAT JUK' Kedden este “telt házat” jelentő zsúfolt asztalok előtt, igazi színházi premier-hangulatban kezdte meg szereplését Fellegi Teri a “Csárdás”-éterem és mulatóban, amely a nagy sztároknak kijáró külsőségek között prezentálta őt. Két' részben előadott műsora jóval több volt, mint az igényes közönség szórakoztatása; magasrendü művészet költözött be az étterem falai közé. Áll ez elsősorban az Ady-, Petőfi- és Villon-versek lebilincselő előadására, arra a leheletfinoman érzékeny, hajlékony, dinamikus és magávalsodróan szuggesztiv interpretálásra, amely 'habosán kibomló és fürtöző virágként a versek le-glelkét tárja a hallgatóság elé. Nemesveretü müdalok, francia, angol, osztrák és magyar sanszónok és a magyar népdalköltészet néhány remekműve szerepelt még a műsoron, amelyet a közönség dübörgő tapsokkal fogadott és virágerdővel -borította el a parányi pódiumot, amely az igaz művészet templomává magasodott. Rá.kossy Tibor, aki mint Master of Ceremonies is működött, elegáns modorában énekelt gazdag repertoárjából több . csokorra való operettrészletet és müdalt, délceg bonviváni attitűddel, színes előadással. Neki is őszinte sikere volt, aminthogy a kitűnő zenekarnak is, amelynek szólistái néhány bravúros számmal fokozták az est sikerét. New York társadalmának számos ismert vezető tagja jelent meg ezen a Fellegi-premieren s fel kell jegyezni, hogy a későnjövők már nem kaptak helyet, oly zsúfolt volt a nagyméretű, helyiség. Nem vitás, hogy a “Csárdás” megnyerte -a csatát és a leglátogatottabb helyiségek sorába emelkedett. mnrmnnni orinririmrinnnmr» winnnnnnrrirr^^ U.S.A. - MAGYARORSZÁG POSTACSOMAG SERVICE CSOMAGJÁT f I ELHOZZUK FERTŐTLENÍTJÜK és: POSTÁZZUK! Eastern Parcel Co. Központi iroda: 4124 Avenue D. Brooklyn 3, N. Y. (BU 7-3678) Yorkville-i iroda: 205 East 85th St. ( Room 204) New York, N. Y. (TR 9-5339) — KÉRJEN ISMERTETŐT — 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Q 0 0 0 0 0 0 0-lUUUUULSLSUUUUUL^^ HAZAI HAZAr SZALÁMI és mindenfajta jé hurka, k o 1 b á s s sonka, szalonna éa friss hús, stb., tea* MÓDI — kapható: MERTL JÓZSEF — MAGYAR HENTESNÉL — 1508 Second Ave. Tel. RH 4-829*
